Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-08 / 83. szám

6. OLDAL EGYHAZAK E L E T E 2004. Április 8., Csütörtök Az emberiség örök keresztje Egyházi hírek Az emberiség egész történetét végigkísérő szimbólum a ke­reszt. A barlangfalra festett egy­szerű körkeresztektől az érté­kes egyházi ékszerekig, a dísz­telen fakereszttől a királyi jelvé­nyek és lobogók hatalmi jeleiig jelentéstartalma páratlan sokfé­leséget mutat. A kereszt jelét látjuk a keresztutakon, a kálvá­riadombokon és számos egyéb ábrázolásmódon. A kereszt a IV. századtól vált egyre hangsúlyozottabban a hívők jel­képévé, s kapott egyre lényege­sebb tartalmi töltést. Ez volt az oka, hogy az egyházatyák a Szent­írásban is keresni kezdték a ke­resztre vonatkozó próféciákat vagy a Krisztus keresztjére tett közvet­len utalásokat. Mózes könyvében 28 helyen fedeztek föl ilyen szö­vegrészeket. A zsoltárokból hat, Ézsiás könyvéből négy, Jeremiás könyvéből egy idézetet vonatkoz­tattak a keresztre. Egy korabeli di­csérő ének a keresztet Krisztus Ki­rály győzedelmes fegyvereként magasztalja. „A kereszt holtak föltámadása, a keresztények reménysége... A kereszt a bénák botja, a szegé­nyek vigasza... A kereszt a gazdagok gyeplője és az elbizakodottak megsemmisí­tője... A kereszt a gonosz szellemek fe­letti győzelmi jel és a fiatalság ura... A kereszt a sötétségben ülők fé­nye... A kereszt a hívők ismertetőjegye, a gonosz szellemek elijesztője... ” A kereszt szimbolikája és ábrázo­lásmódja körüli évszázados viták nemegyszer torkollottak egyház- szakadásba. A korai keresztények például elutasították a képeket mint a földi gyarlóság jelét. Az elvirai zsinat (303-313) ki is mondta: a templomban nincs he­lye képeknek, mivel nem lehet fal­ra festeni, amit imádunk. A görög­keleti egyház ugyanakkor azzal vette védelmébe Krisztus és a szentek ábrázolását, hogy éppen Krisztus emberi volta, az emberi természet ábrázolható jól érzékel­hető módon a kereszttel. V. Cons­tantinus császár szerint viszont Jé­zus emberi természetének ábrázo­lása egyenlő lenne isteni lényének a tagadásával. S bár a VII. egyete­mes niceai zsinat (787) újra enge­délyezte a kép tiszteletét, a vita lé­nyegeikkor már mélyebb teológi­ai kérdések (például az Atya és a Fiú egylényegűsége) körül folyt. A kereszt fényében és árnyéká­ban burjánzó nézetkülönbségek Luther Márton fellépésével érték el tetőpontjukat. Luther számára a kereszt jegyében való élet azt jelen­tette, hogy az ember nem az élet­idegen „szerzetesi teológia” segít­ségével léphet be a kereszt követé­sének titokzatos világába. Úgy mondta: csak a kereszt és a szenve­dés jelentheti ki bennünk a megfe­szített, a rejtőzködő Istent. Azaz szerinte nem az értelem vezet el a hithez, hanem egyedül éppen ma­ga a hit mutathatja meg az Isten­hez vezető utat. Mára a kereszt jele a szakrális te­rületeken kívül alig-alig fejezi ki a hit mélységét. A. Rosenberg szerint a kereszt iskolákat, hivatalokat, há­ló- és lakószobákat díszítő népsze­rű jellé változott, amit inkább csak jelvénynek tartunk, ám az igazi jel­kép megindító, mindent átformáló erejéről már nem veszünk tudo­mást. A felvilágosodás kora óta a kereszt jórészt elvesztette szakrális, A világot összetartó forma „Ézsaiás próféta szerint az Ő erejének és uralmának legfen­ségesebb jelképe a kereszt, amint ez a kézzelfogható és érzékelhető dolgok vizsgálatá­ból is kitűnik. Vizsgáljatok meg mindent a világ­ban, vajon igazolható-e vagy összetartható-e a világ (keresztj- forma nélkül? A tengert nem lehet átszelni, ha a tropaion nem sértetlen a hajó fedélzetén. A földet nem lehet felszántani, ha a földet művelő szántóvetö kereszt alakú szerszámai nem nyújtanának segítséget a mun­kában. Az emberi test alakja az oktalan állatokétól abban különbözik, hogy áz emberi test karjait oldal­ra kitartván keresztalakzatot ve­het fel, valamint arcán a maga­san ívelt homlok, a homlok alatt lévő, levegőt belélegző orral szintén keresztformát képez.” „Krisztus eleven keresztje”: Hans Fries festménye 1505-ből. Krisztus keresztjét a közép­korból az újkorba tartó átmenetként, a cselekvő kereszt szenvedő szimbólumaként ér­telmezték. A kereszt természetes formájából következő négy irányt ebben az időben így értelmezték: „A felső rész a mennyei kapuk feltárása, az alsó rész a pokol szétrombolá- sa, a jobb oldali a kegyelem összegyűjtése és a bal oldali rész a bűnök bocsánata.” üdvözítő jellegét. Kétezer éves ke­resztény örökségével a kereszt nap­jainkra ismét sokféle - olykor a val­lás lényegétől idegen - irányzat, megannyi szekta jele lett. Mindez elbizon>4' ’ nította a keresztény vi­lágot, és elmosta a kereszt - sokáig iránymutató - körvonalait. Pierre Teilhard de Chardin fi­lozófus és teológus (1881-1955) mondta a kereszt jövőjéről: Ha a jövő egyre inkább azonosul a ke­reszt lényegével, akkor az ugyan­az maradhat, ami eddig volt, a jó- vátételi áldozat és a kiengeszte- lődés jelképe. A keresztben rejlő erőt csak úgy őrizhetjük meg, ha arra törekszünk, hogy ne csak a menekülést, hanem egyben a ha­ladást mutató jel is legyen. Már ne csak a bűnök feletti győzelem jelképét lássuk benne, hanem magát a teljességet, vagyis a fej­lődő világegyetem dinamikus és teljes képét. bíró ferekc Húsvét: a halál felett győzedelmeskedő élet A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös ere­dete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerü­lést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat i. sz. 325-ben szabá­lyozta a keresztény ünnepek rend-' jét, ekkor vált el a két ünnep ideje. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni vasárnapra esik: március 22. és április 25-e közé. A keresztény világban az ünnep meghatározó eleme a feltámadás, a mély emberi vágy - az élet győze­delmeskedjen a halálon, az elmú­láson! A feltámadás, a megváltás alapgondolata mellett a húsvét ün­nepe napjainkban is megőrizte ta­vaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokáso­kat, a termékenységgel kapcsola­tos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gaz­dag szokásvilága. A hosszú ünnepi időszak átfog­ja a kora tavaszi és a nyár eleji hó­napokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvenna­pos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. A hús­véti ünnepkör a pünkösddel zárul. Latin neve: Septuagesima - hetve­ned, mert hetven napig tart, húsvé­ti időnek is nevezik. ■ OLAJSZENTELÉS KAPOSVÁRON. Ma, nagycsütörtökön délelőtt 10 órakor kezdődik a krizmaszentelési szentmise a kaposvári székesegy­házban. Ősi szokás szerint ekkor újítják meg az egyházmegye papjai papi ígéreteiket és együtt imádkoznak egymásért és a rájuk bízottakért. Az olajszentelési szertartást követően Balás Béla megyéspüspök közös ebéden látja vendégül valamennyi papját. REMÉNYSÉGKONCERT BARCSON. Versekkel, dalokkal köszöntöt­ték a nágocsi fiatalok a barcsi református templomban egybegyűlteket. A Reménység Gyermekotthon lakói, nevelői adták elő ünnepi műsoru­kat, majd egy rövid áhítat után szeretetvendégséggel zárult a közös együttlét. (ga) A PÁPA FOGADTA CAVIEZELT. II. János Pál pápa kihallgatáson fo­gadta a Mel Gibson rendezte, sok vitát keltő Passió című film főszerep­lőjét, a Jézust alakító Jim Caviezelt. A Vatikán szóvivője szerint a rövid beszélgetést követően a katolikus egyházfő megáldotta a 35 éves római katolikus színészt. A Jézus kínszenvedését brutális nyíltsággal ábrázo­ló, heves vitákat keltő film vetítését március végén kezdték meg Auszt­riában. Kaposvári bemutatója április 16-án lesz. GYÉMÁNTMISÉS PAPOK. A kaposvári egyházmegye két papja, Szőllősi Ferenc balatonboglári és Zalai Ferenc kaposfüredi plébánosok hatvan éve látják el szolgálatukat az oltár előtt. Mindkettőjüket Mindszenty József püspök a veszprémi börtönben szentelte pappá, még 1944-ben. JÓTÉKONYSÁGI AKCIÓ AZ ÁRVÁKÉRT. A dévai árvák megsegíté sére fordítják a győri püspökség által április közepén Győrben rende­zendő háromnapos jótékonysági akció bevételét. A „szeretetnapok” el­nevezésű rendezvényt április 16-tól 18-ig tartják a Rába-parti városban, Adj örömmel! mottóval. Minél több segítőkész embert igyekeznek be­vonni. A tavalyi első akción hárommillió forint gyűlt össze, ezzel támo­gatták a Szent Ferenc Alapítványt, mely a dél-erdélyi Szászvárosban és Déván óvodát, iskolát, kollégiumot és gyermekvédelmi központot tart fenn az elhagyott és árva gyerekeknek. LELKIPÁSZTORI KINEVEZÉSEK. A kaposvári megyéspüspök Neumajer Zoltán nagyatádi káplánt felmentette beosztása alól, s rábíz­ta a fonyódi plébánia vezetését plébániai kormányzói minőségben. Dr. Gárdonyi Máté siófok-kiliti plébánost a püspök megbízta a Bartos Ágos­ton Imre plébános váratlan halála miatt megüresedett nagyberényi plébánia ideiglenes oldallagos lelkipásztori ellátásával. PASSIÓJÁTÉK A ZSELIC VÖLGYÉBEN. A szentbalázsi plébániá­hoz tartozó hét faluban (Szentbalázson, Sántoson, Cserénfán, Kaposgyarmaton, Hajmáson, Gálosfán, Bőszénfán) virágvasámap heté­ben a plébánia énekkara és a leendő Pajta színház tagjai - gyerekek és felnőttek közösen - Csomay Tünde lelkipásztori kisegítő vezetésével feldolgozták Szent Lukács evangéliumának Jézus szenvedéstörténetét, színjáték formájában. Az evangéliumok alapján már a kora középkor­ban dramatizálták a húsvétkor történteket, és előadták színjáték formá­jában a nép okulására. Az egyházközségekben hagyományt kívánnak felújítani, amikor a zselici falvak templomaiban bemutatják Jézus szen­vedésének történetét. ■ ECCLÉSIA cc RÉGI3ÉGRGLT Katolikus.reronnátus.8uaiigéiiKus.zsioó nsVIwfiWBWfcil FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár, Kontrássy u, 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12 Tárlatok az apátságban Krisztus szenvedéseiéit imádkoznak TIHANY Varga Imre életműtárlatát, Borbás Tibor szobrainak, egy francia fes­tőművész és veszprémi alkotók bemutatóját kínálja az idén sok egyéb mellett Tihanyban a ben­cés apátság a képző- és iparművé­szetek szerelmeseinek. Az apát­sági kőtárban április 11-én nyitják meg Madarassy István ötvösmű­vész tárlatát. Június 19. és au­gusztus 12. között Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész életmű-kiállítását láthatják, au­gusztus 14-től pedig Borbás Tibor szobrász és Borbás Dorka üveg­művész alkotásait. Az apátság ga­lériájában április 11-én nyitják meg Hertay Mária grafikus-, júni­us 5-én Polgár Rózsa textil-, július 18-án Olasz Ferenc fotóművész tárlatát. ■ Évekig járta Greges Jánosné a Drá­va menti horvát falvakat, s köz­ben fényképezőgépével megörö­kítette a templomokat, a jókedvű ünnepek és dolgos hétköznapok történéseit. Hagyományokat, né­pi-vallási szokásokat tárt elő a múltból a mának... A felsőszent- ■mártoni hitoktatónak tízévi gyűj­tő- és kutatómunkája eredménye­ként három horvát-magyar nyel­vű könyve jelent meg. E három gyűjtemény nem afféle múltba merengés: a szerző ugyanis itt él, tanúja, sőt cselekvő részese is a mai falu mindennapjainak.- Mindig érdekelt a helytörténet­írás, a kutatás, s régen dédelgetett tervem volt, hogy „felszínre hoz­zam”, így közkinccsé tegyem a horvátok lakta falvak szokásait, templomaik építéstörténetét ­mondta Greges Jánosné. - Ez a sa­játos népi, vallási hagyomány év­századokon át élt, s ma is jelen van az emberek életében. Üres óráimban egy évtize­dig barangoltam kilenc horvát ajkú településen, eljutottam a legkisebb helyre, Révfaluba is. 1970- ben még csaknem százan laktak itt, ma ketten-hár- man. Évente Jézus Szent- séges Szíve felmagasztalá- sának napján (június 11- én) tartanak a kápolná­jukban misét; olyankor hívek „szá­zai” jönnek a környező települé­sekről. Egyéb érdekességet is földe­rítettem: Szentborbáson csak tíz éve, 1994-ben emeltek templomot a haranglábhoz, jóllehet már 1216- ban állt kápolna a faluban. Húsvét az év legnagyobb ünne­pe. Az egyházi szokások azonban főként a nagyhéthez kötődnek. Jézus szenvedéseiért - virágvasárnaptól nagy­szombatig - imádkoz­nak a hívek a templo­mokban, s nemcsak az idősek, hanem a fiata­labbak is.- Nagyhét első három napja a következő há­rom napra való lelki fel­készülés jegyében telik. Virágvasárnap negyven­szer a miatyánkot, az üdvözlégy Máriát és a hiszekegyet imádkoz- zuk Jézus böjtölésének emlékére. Csütörtökön szokás volt, hogy a pap prédikációja után megmosta 12 férfi lábát. Van, ahol még ma is találkozunk e bibliai történet újra­éledésével. Mise után napjainkban is megtartjuk az egyórás virrasz­tást. Nagypénteken az öt imádság­gal Jézus sebeire, további héttel pedig utolsó szavaira emlékezünk. Ugyanis a húsvét lényege nem a sonka, a tojás, hanem Krisztus szenvedése és feltámadása. Halála előtt megkorbácsolták, a kereszten kínokat szenvedett. Ta­másnak a sebeit mutatta meg: „Nyújtsd ide az ujjaidat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a ke­zedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő. ” Köteteimet egyrészt a templomba járó időseknek írtam, hogy fel­idézhessék magukban a régi ha­gyományokat. Mégis elsősorban a fiatalabbakra gondolva állítottam össze a gyűjteményt. Ők inkább a kulturális értéket ápolják, dalaikat őrzik, ám az egyházi jellegű szo­kásokról keveset tudnak. Pál apos­tol mintha csak a mai ifjaknak mondta volna: „Őrizd meg a rád hagyott kincset.” gamos aprienn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents