Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
6. OLDAL ALMANACH 1 4 0 2004. Március 25., Csütörtök NEMESVID Nemesvidi Hírmondó Megújul a honlap Az ősszel készült el Nemesvid internetes honlapja. Az önkormányzat azt szeretné, ha nem csak általános információkat tartalmazna az oldal, hanem aktuális híreket is. így nemsokára naprakész lesz a honlap, ahonnét az aktuális testületi döntésekről és a falu kulturális rendezvényeiről is részletes információkhoz lehet majd jutni. Ünnepük az uniót Május elsejére a szokásosnál is nagyobb majálissal készül Nemesvid. Az uniós csatlakozást is megünneplik ugyanis a településen. Pörköltfőző utcabajnokságot, 2004 méteres futó- és bicikliversenyt, ulti- és tekebajnokságot is tartanak. Amennyiben a falu pályázata sikerrel jár, a nap végén tűzijáték zárja a vigadalmat. Recept Nemesvidról Csülök gánicával Két első csülköt kuktába teszünk, alá két deci fehérbor, négy duci gerezd fokhagyma kerül. Ezt jó egy óra hosszat lassan főzzük. Ezután kiszedjük és körülbelül ugyanennyi idő alatt a sütőben pirosra sütjük. Közben vajas rántást készítünk, nagy csokor kaprot beleapritunk és felöntjük a kukta alján maradt főzölével. Egy kanál citromlevet teszünk hozzá, és egy deci tejföllel behabarjuk és összeforraljuk. A pirosra sült csülköt kicsontozzuk és apró darabokra szeljük, majd ráöntjük a tejfölös szószt. Köretnek krumplis gánicát készítünk. Annyi sós vízben tesszük fel a krumplit, hogy éppen ellepje. Amikor nagyon puhára főtt, ott a tűzön összetörjük és liszttel könnyen keverhető keménységűre sűrítjük. Úgy tíz percig tovább főzzük, majd nagykanállal tepsibe szaggatjuk. Amikor kész, juhtúróval alaposan megszórjuk, leöntjük tejföllel és a sü- töben ezt ráolvasztjuk. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Szürke, esős tavaszi időben még a máskor mozgalmas iskolaudvar is üres Nemes- vidon. Ahogy az egész faluban csend van. Egy-egy ember siet csak a dolgára. Menekül az eső elől, anélkül, hogy tekintetét a vizes földről felemelné. A falukép az elmúlt években előnyére változott. Sajnos, inkább a betelepülő külföldieknek, mint a tősgyökeres vidieknek köszönhetően. A könnyebb boldogulás miatt ugyanis sokan elmentek a közülük a városba. Fiatalok is kellenek a boldoguláshoz A nemesvidi iskola tanulói is csak bentről kémlelik a barátságtalan időt. Az elsősök nem is annyira bánják, hogy kitartóan esik. így legalább játszhatnak még kicsit az otthonról hozott mérlegekkel. 16 elsős diák van az iskolában. Évről évre kevesebb. Jövőre csak kilencen lesznek és az sem túl biztató, hogy tavaly három gyermek született a településen. A kisiskolások egyelőre még nem értik ez mit jelent. A tanító néni éppen most magyarázza a dekagramm és a kilogramm közötti különbséget. A szóbeli kiegészítésnél sokkal érdekesebb az, hogy a radírtól a tízóraira hozott kiflin keresztül mindent le szabad mérni a mérlegekkel. Nemcsak az első osztályosok, Antics József, az iskolaigazgatója is mérlegel. Két hét múlva kell elkészülnie egy nagyszabású pályázattal, amiből az intézményt fejleszthetnék. Az iskolaigazgató amúgy már több mint húsz éve él a településen. Zalavárról friss diplomával került testnevelést tanítani az intézménybe. Aztán úgy alakult, hogy Nemesvidre nősült és itt is építkezett. Ráadásul úgy, hogy először Marcaliban vásárolt telket, aztán meggondolta magát. Az iskola a megtartó- Ha most lennék ugyanabban a helyzetben, biztosan többet gondolkodnék, mint húsz éve. Az ön- kormányzat óriási erőfeszítéseket tesz a településért, de nem köny- nyű a helyzet - mondja Antics József, miközben azt a statisztikát nézegeti, ami a gyereklétszám alakulásáról szól. - Én is faluban nőttem fel, így pontosan tudom, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit változott az emberek igénye és hogy mennyivel csökkent a kistelepülések megtartóereje. Úton Európába Azt gondolom, szerencsés az a falu, ahol iskola van. Ez ugyanis nagy segítség a családoknak! Éppen ezért komoly felelősség is. Szerencsére ezt a kollegáim is érzik és mindenki erőn felül teljesít, de a szülőktől és a fenntartó ön- kormányzattól is mindent megkapunk, amit csak lehet. Ez forintokban úgy mutatkozik, hogy évente az állami támogatáson felül 11 millió forintot saját forrásból kell az iskola működéséhez biztosítani. Kiszámolták: ha negyven tanulóval több lenne, elég lenne a diákok után fizetett központi kvóta. Vagyis akkor 11 millió forintot másra, mondjuk fejlesztésre költhetne Nemesvid. Ez most szép álomnak tűnik csupán... Templommentők Az iskola épülete a templomra néz. A megye egyik legszebb templomára, amely azonban igen rossz állapotban, de jó helyzetben van. Szmodis Lóránt nyugdíjas mérnök ugyanis eldöntötte: megmenti az épületet. Családja a faluból származik, ősei a helyi temetőkápolna sírjában nyugszanak. Felmenői építették a templomot és egyik őse, Szmodis János veszprémi nagyprépost, saját költségén ki is festette. Nemesvid temploma 1797-98- ban épült, freskóit 1852-ben készítették. Nyilvántartott műemlék, de állapota évről évre romlik; tetőszerkezete tönkrement. Ha a fagerendák megroppannának, az egész boltozat összedőlhet. A felújításhoz szükséges pénz meghaladja a 20 millió forintot. Szmodis Lóránt hiszi, hogy az egyházmegye és a helyi hívek összefogásával egyszer, nem is sokára, megint büszkék lehetnek templomukra a vidiek. A polgármesteri Összefogtak a templom megmentéséért Népszerű a fiatalok között az új teleház Megbeszélés: Árvái Tibor és Völgyi Zoltán hivatal épületét már sikerült felújítani. Egykor még megyeháza is működött benne és ismét régi szépségében lehet megcsodálni. Nem csak kívülről, belülről is szépül, lassanként. Fiatalos lendülettel A nemrég felavatott teleházban például röpke megbeszélést tart éppen az ifjúsági önkormányzat. Hárman vannak - Farkas Szilvia, Farkas Kinga és Szabó Jenő -, de több tucat fiatalra való lelkesedéssel rendelkeznek. Mindany- nyian a helyi iskolában végeztek és most Marcaliban tanulnak. Szorgalmuk valóban példás, az meg már nem annyira örömteli, hogy hármójuk közül csak Farkas Kinga gondolja úgy, van jövője a településen. Tanítónőnek tanul majd a szakközépiskola után és szeretne egykori iskolájába visszajönni.- Én is el tudnám képzelni - magyarázza Szabó Jenő. - Csak hát én vendéglátással szeretnék foglalkozni és annak jelenleg nincs nagy esélye a környéken. Ha munkám lenne, maradnék, de szerintem ezzel nagyon sokan vannak így. Jó itt a társaság. A fiatalok eddig is összejártak, amióta meg van a teleház, hely is van hozzá. Örülünk neki. Szívesen foglalkozunk a számítógéppel is és amíg várni kell rá, addig kártyázunk, tévét nézünk és beszélgetünk. A számítógépekért nemsokára csökken majd a sorban állás. Újabb két gépet nyert ugyanis pályázaton a falu. Azért pályáztak, mert az elmúlt nem egészen egy hónap alatt ötszáz órányi volt a meglévő gépek igénybevétele. És nemcsak a fiatalok körében. Felnőttek is egyre gyakrabban keresik fel a teleházat. Egyelőre csak Nemesvid Kincse pénteken, szombaton és vasárnap várja a netezőket. Odaérkezésünkkor éppen újabb pályázatokról telefonál a falu polgármestere, Árvái Tibor. Ahonnan még hiányzik, szeretnék a gázt bekötni, és egy autó- buszöblöt is kialakítanának a falu központjában. A település idén is önhikis, vagyis kötelező kiadása több van, mint bevétele, ezért nem lesz könnyű, de Árvái Tibor az elmúlt 13 évben megtanulta, hogy a legkisebb eredményekért is meg kell harcolni. Összefogásban az erő- Én falupárti vagyok - mondja, miután elsorolja, az eddigi fejlesztések mennyi utánajárásba és álmatlan éjszakába kerültek. - Nem fogom sosem elfogadni, hogy a kistelepülésen élőknek kevesebb jár. Ezért igyekszem mindent megteremteni a falunk számára. Tudom ugyanis, hogy ez már az utolsó utáni pillanat és amit most nem sikerül elérni, azzal kevesebb lesz a falu. Ez pedig azért égető, mert többet már a falusiaktól nem lehet elvenni. így is éppen fenn tudjuk tartani az iskolánkat és az intézményeket. Éppen ezért vagyok összefogáspárti. Meggyőződésem, hogy a térség nélkül egyetlen falu sem boldogulhat és reményt is látok arra, hogy a Marcali környéki falvak közösen eredményesek lehetnek. A hiányzó infrastruktúrák mellett további munkahelyekre lenne szükség ahhoz, hogy háromból ne csak egy fiatalnak legyen esélye a falujában maradni. A vidiek abban bíznak, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek meglesz majd az eredménye és nem kell sem a diákoknak, sem a felnőtteknek ag- gódni a jövő miatt. ________ ■ Bi ztonság az uniótól Nemesvidon a múlt századokban a mezőgazdaság volt a leginkább meghatározó ágazata a vidi emberek megélhetésének. A szövetkezet megalakulásától a hatvanas évek végéig önállóan működött, majd a somogysimonyival, később pedig a véseivel egyesült. A kilencvenes évek elejéig működött így. A vidi szövetkezet legjobb éveiben 120 embernek adott munkát. A mezőgazdaság azóta átrendeződött. Az Agrovid Kft termel a falu határában. A társaság 700 hektár bérelt földterületen búzát, kukoricát és repcét termel. Eddig nyereséges volt a gazdálkodás, az elmúlt év aszályos időjárása azonban sok kárt és veszteséget okozott a kft-nek. Berkes Mihály, az Agrovid Kft ügyvezető igazgatója elmondta: a gépesítésnek köszönhetően nyolc ember dolgozik a hétszáz hektáron. Az elmúlt években különféle pályázatok segítségével készültek az uniós versenyhelyzetre. Felújították a raktárakat és a szárítót és további Sapard-forrásokhoz szeretnének hozzájutni a kötelező környezetvédelmi beruházások elvégzéséhez és a tárolókapacitás bővítéséhez. A csatlakozástól pedig azt várják, hogy az első években ugyan nehezebb, később azonban kiszámíthatóbb lesz a gazdálkodás. ■ A múlt században még a falu nagy része a mezőgazdaságból élt. Ma már csak keveseknek ad megélhetést a föld. A csülökparádé Nemesvidot a várnépek közé tartozó szabad királyi szakácsok alapították a mai településtől nyugatra, akik - a szomszédos Nagyszakácsihoz hasonlóan - itt kaptak birtokot. Lakosai a középkorban a királyi szakácsok voltak. A faluban az elmúlt évben éppen ezért elhatározták, hogy a történelmi hagyományok mentén haladva gasztronómiai rendezvényt szerveznek a turisztikai szezonban. A szomszédos településen hagyományos reneszánsz szakácsversenynek azonban nem akartak konkurenciát, ezért döntöttek egy igaz magyaros étel, a csülök mellett. A csülöknek és a programoknak már rögtön az első évben óriási sikere volt, ezért a térséggel közösen úgy határoztak: kultuszt teremtenek a vidi csülöknek. A siker érdekében a térség vendégcsalogatóinak nyitórendezvénye lesz idén a nemesvidi csülökparádé. Július 17-én rendezik meg. A versengő csülökfőző, -sütő csapatokon kívül más is szórakoztatja majd a nagyérdeműt. A sztárvendég Koós János lesz, de fellépnek a környék népi együttesei, a Marcato ütőegyüttes és a rendezvényen avatják majd fel azt a négy kemencét, amelyet erre az alkalomra építenek a falu központjában. ■ Nemesvid rátalált vendégcsalogató programjára. A csülök a versengő szakácsok és a turisták körében egyaránt népszerű.
