Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-17 / 14. szám

2004. Január 17., Szombat HÉTVÉGE 11. OLDAL ____________________Könyvespolc____________________ Sz akonyi Károly: Céllövölde Sokan emlegetik mindmáig az 1960-as éveket, a nagy generációk időszakát, ezek az évek a magyar prózairodalomban is kiemelkedő eredményeket hoztak. Az akkor induló magyar írók egyik legmar­kánsabb egyénisége, Szakonyi Károly is eljutott immár abba az életkorba, amikor az alkotók el­kezdik életművük összegzését. Si­etve tegyük azonban azonnal hoz­zá, hogy mindez nem jelenti Szakonyi Károlynál az életmű le­zárását. ír, alkot, szerkeszt ma is, korát meghazudtoló lendülettel... Szakonyi Károly a mai magyar irodalom egyik legrokonszenve­sebb egyénisége. Minden harsány- ságtól mentes, finom pasztellszínekkel átszőtt írásai látszólagos lágysá­guk ellenére hihetetlen erővel vágódnak belénk, újra és újra megindítva az olvasók fantáziáját. Ahogy Szakonyi Károly maga is vallja oly szim­patikus ars poétikájá­ban. „Nemcsak az író te­remti a történetet és az alakokat - az olvasó is! Élményei, tapasztalatai szerint támasztja is­mét elevenné a betűkbe öntött éle­tet. Ahány olvasója, annyi újjászü­letése van a műnek...” Ezt az „újjászületést”, a mai ol­vasók megnyerését is szolgálja a most induló életműsorozat. Hi­szen az itt olvasható írások évtize­dek óta nem jelentek meg, a fiatal generáció először találkozhat ve­lük. A „Céllövölde” az életműsoro­zat második köteteként látott nap­világot, a Stádium Kiadó formá­tumban is nagyon szép gondozá­sában. Maga a kötet négy kisre­gényt („Emberi üdvözlet”, „Fran­cia tanya”, „Porcelánbaba”, „Szí­vek zárkái”) és néhány elbeszélést tartalmaz, köztük természetesen a címadót is. Csaknem minden írást áthatja, hogy a szeretet hiánya milyen tor­zulásokat okozhat az emberi kap­csolatokban csakúgy, mint az egyén életében. Mindez rohanó, felpörgetett napjainkban még ak­tuálisabb, mint az írások születése idején... Az alkotások varázsát jelentő­sen fokozza, hogy az író számos műbe beleszőtte egyéni élménye­it, egyéni tapasztalatait, még élőb­bé téve ezzel a műveket. Az „Emberi üdvözlet” volt az a kisregény, amellyel Szakonyi Ká­roly országos hímevet vívott ki magának. Főhőse, Botos Pál ön­ként vonul be katonának, abban reménykedve, hogy lelencsorsa után igazi emberi, családi közös­ségre talál. Túlbuzgósága miatt azonban katonatársai gúnyolódá­sának állandó céltáblája lesz. Nem kap emberi szót, emberi üdvözle­tét. „Megpróbál más lenni. Ke­ménységével azonban saját tragé­diáját készíti elő”. Ezt a tragédiát egyetlen barátja, Micskei sem aka­dályozhatja meg... S akiben aztán oly sokszor felrémlett „az elmu­lasztott kötelesség gyötrő emlé­ke...” A „Francia tanya” is nagy sikert aratott már első megjelenése ide­jén. Fiatal főhőse leventeként ke­rül francia hadifogságba. A kegyet­len katonai intemálótáborból lehe­tősége nyílik, hogy munkásként egy tanyára kerüljön. A csonka család (a fiatalasszony férje elesett a háborúban) szívesen fogadja, szinte családtagként szereti. A fia­talasszony, Amália pedig jövendő férjét látja benne... ám ahogy telik az idő, Schwetzben, a fiatal ka­tonában egyre nő a hon­vágy... Megszökik, s ami­kor az emberpróbáló menekülés után végre Magyarországra kerül, övéi közül már senki sem él... És a francia ta­nya is, ahol talán megta­lálhatta volna a boldog­ságot, örökre eltűnt. A „Szívek zárkái” riasztóan hi­teles híradás az emberi együttélés mindennapos konfliktusainál... Egy pesti bérház lakóinak életét követhetjük nyomon. Az egymás mellett élő vagy egymásba fonódó sorsokat. S ahol a szívek zárkái egyre rozsdásabbak... Egyre nehe­zebben nyílnak meg... (itt a sok­színű alakok mellett megcsodál­hatjuk a lélekanalitikus Szakonyit is...) A „Porcelánbaba” a kötet egyik legszebb, leglíraibb alkotása, szá­mos egyéni, új élménnyel átszőve. Az író a Balaton-felvidéken bo­lyong és az egyik elhagyott ház ga­zos kertjében törött porcelánbabát talál... S az odavetődő szomszéd elmondja a halott porcelánbaba szívbe markoló történetét, Johan­na, egy őrült asszony tragédiáját... Megrázó történet az „Idegen a hegyen” is. A balatoni felvidéken bolyongó idegenben mindenki el­lenséget, tolvajt, sőt gyilkost lát. S a népharag kíméletlenül elzavarja, mielőtt bármi kiderülne róla... Sorsok... Sorsok... Sorsok... egy­másba fonódó vagy egymást taszí­tó emberi sorsok sokasága pereg le előttünk, az íróra annyira jellemző humánummal és megértéssel. Mint a „Testvérpár” idős hősei, akik állandóan marakodnak, de azt is érzik és tudják, hogy egymás nélkül immár nem tudnának élni... Búcsúzzunk el most a kötettől a címadó, a „Céllövölde” novellával, mégpedig az író saját szavaival: „Az ember nehezen találja meg élethivatását, célját, s ha megtalál­ja, boldog lehet, de vajon mivé lesz a megelégedettség, a boldog­ság? Örökké tart-e?” SÍPOS CSABA A ménkű matatott a konyhában Egy megolvadt falióra a karádi konyha faláról. A szakértő szerint gömbvillám okozta az ijedelmet és a kárt Nem UFO, nem szellemek, de nem is a bosszús szomszéd ga­rázdálkodott a karádi konyhá­ban szilveszter délután. A szakértői szemle egyértelmű­en megállapította: egy magá­nyos gömbvillám keltett ria­dalmat. Mint ismert, szilveszter délután egy karádi asszony házában fur­csa dolgok történtek. A nő sűrű fe­kete füstöt vélt felfedezni konyhá­jában, ami érthetetlen módon fél perc alatt nyomtalanul eltűnt. A konyha néhány berendezési tár­gya azonban itt-ott megolvadt, ko­rom fedte felületüket, közvetlen környezetük mindezek ellenére érintetlen maradt. A család akkor j a titok nyitját kezdete keresni, s ! felvette a kapcsolatot Egely György j fizikussal, aki lapunknak is kifej- j tette, mi okozhatta a Karádon tör­ténteket.- Több száz hasonló esettel ta- j lálkoztam már kutatásaim során - nyilatkozta a szakértő -, s a somo­gyi falucskában történtek, a kony­ha állapota, a megégett tárgyak kinézete egyér­telműen egy gömbvil­lám látogatására utal. Mint azt Egely Györgytől megtudtuk, a gömbvillámok főleg na­gyobb villámcsapások­ból „ugranak” ki, nem feltétlenül gömb alakú­ak és önállóan akár több száz kilométert képesek megtenni. Autók nyomá­ba erednek, tárgyakat tüntetnek el, képesek átütni falakat, és át­égetni magukat üvegablakokon. A gömbvillámot a fémtárgyak vonz­zák, azokba bele-belekap, majd továbbugrik a következőre, ezért is nevezi a népi nyelv matató mén­kűnek. Csak azt a tárgyat perzseli meg, amivel közvetlenül érintke­zik. Távozása után sűrű fekete füst marad, ami - ahogy Karádon is - pillanatok alatt elillan. Az emberrel való közvetlen érintkezése rendkívül veszélyes. A fizikus szerint a gömbvillám okozhatja a spontán emberi égést is, amikor maga a sze­mély minden előzetes jel nélkül elég, ám környe­zete sértetlen marad. Ez esetben a vülám nem a térben, hanem az ember szervezetében keletke­zik. Erre az utóbbi évek­ben Magyarországon két példa is volt, egy Miskol­con, egy pedig a Bakony­ban, ahol egy éjjeli portás halt meg ily módon. Veszélyes az is, ha az illető „belenyúl” a jelen­ségbe, a több tízmillió voltos fe­szültség súlyos égési sérüléseket okozhat. Amennyire izgalmas és nyug­talanító jelenség a gömbvillám, annyira ismeretlen a tudomány számára. Azt, hogy léteznek, egy­re több tudós ismeri el, viszont működésükről, keletkezésükről, jóformán semmit nem tudnak. A szakértő szerint azért nehéz a gömbvillámot megérteni, mert nem elég hozzá a háromdimenzi­ós vizsgálódás. Egely György úgy gondolja, hogy az valahol az is­meretlen, negyedik dimenzióban jön létre, és oda is távozik. A karádi eset azért különleges, mert télen jelent meg a gömbvil­lám, annak ellenére, hogy a leg­többet nyári zivatarok alkalmával észlelik. Furcsa az is - s néhá- nyakban kételyt ébreszt, hogy va­lóban gömbvillám járt Karádon -, hogy a konyha elektromos beren­dezései nem mentek tönkre. Egely György ezt azzal magyaráz­za, hogy a somogyi falucskában járt ménkű egészen alacsony tel­jesítményű lehetett. A karádi csa­ládnak tehát szerencséje volt. A szakértő azt javasolja, ha valaki gömbvillámmal találkozik, tartsa meg a két lépés1 távolságot tőle, hiszen nem tudhatja, merre ugrik tovább a matató ménkű. PFEIFFER ROLAND Ölni is tud a gömbvillám Somogybán három évvel ezelőtt volt utoljára olyan gömbvillámmal összefüggésbe hozható eset, amely nagy viszhangot váltott ki. Ak­kor 17 tehén pusztult el a büssüi szövetkezetben. Az állatokat gömbvillám tarolta le az istállóban. A helyszínen tartózkodott a szö­vetkezet egyik tehenésze is, aki sérülés nélkül átvészelte a jelensé­get. A szakértői vizsgálatokat azonnal megkezdték, Így sikerült meg­állapítani, hogy a tehenek pusztulását szívizombénulás okozta. Egely György lapunknak akkor azt mondta: a kísérő hangjelenség és a pusztulás okai egyértelműen gömbvillámra utalnak, még akkor is, ha a szemtanúk nem láttak fényjelenséget. A gömbvillám ugyanis nem bocsát ki olyan erős fényt, mint a hagyományos villámlás, ezért csak éjszaka látható, nappali fénynél nem. Egy, a büssüihez hason­ló gömbvillámmal való találkozást egyébként kis ijedséggel túl lehet élni, ha az ember lábán jól szigetelő, gumitalpú cipő van. Magyarországon a legsúlyosabb gömbvillámtámadás Szőregen tör­tént a közelmúltban. Ott egy teljesen új családi házat tett tönkre a jelenség. Elégette a bútorokat, az ablakokat, sőt átütötte a ház vas­tag téglafalait is. Forog a Sorstalanság Koltai Lajos hétfőn folytatja és március végéig szeretné befe­jezni a Sorstalanság forgatását. Minden idők legnagyobb - 2,5 milliárd forintos - költségvetésű magyar filmjének forgatása de­cember közepén kezdődött. Egyheti munka után szünet kö­vetkezett, ezalatt a piliscsabai lőtéren felépültek a második vi­lágháború idején játszódó törté­nethez a koncentrációs tábor díszletei, statisztákat válogattak és ruhapróbák folytak. A díszle­tek olyan jól sikerültek, hogy a korábbi tervekkel szemben sok­kal kisebb mértékben támasz­kodik majd digitális technikára. A filmben - melyben több kaposvári színész is komoly szerepet kapott - lesz olyan je­lenet, amelyben egyszerre 500- 700 statiszta lesz látható, példá­ul a birkenaui vasútállomáson, ahová megérkeztek a magya­rok. A korábban Oscar-díjra jelölt operatőr első filmjének rende­zése kapcsán elmondta: már minden szereplőt „felöltöztet­tek”. A ruhák németországi filmgyárakból érkeztek, azok a ruhadarabok ugyanis, amelyek­re leginkább szükség van - egyen- és rabruhák -, ott vannak nagy mennyiségben. A filmben 140 szerep van. Koltai Lajos el­mondta, budapesti és vidéki színházak társulataiból az inter­neten keresgélve válogatta ki a megfelelő arcokat; szinte min­den szerepet hivatásos, magyar színész játszik. Benyomása sze­rint mindenki nagy lelkesedés­sel vállalkozott a munkára, és a statisztaválogatásokra is sokan jelentkeztek. _______ _ ■ Irá ny a Mars, kutat a Spirit! A sikeres leszálláshoz fogható üdvrivalgás fogadta a Spirit si­keres legördülését a pasadenai irányító-központban. A déltáj­ban érkezett első, fekete-fehér fényképeken a Spirit hátsó ke­rekei láthatók, valamint az el­hagyott leszállóegység, illetve a Mars porában húzott kerék­nyomok. A sikeres legördülés- nek köszönhetően megkezdőd­hetett a minimum három hóna­posra tervezett tudományos munka. A marsjáró most a felfedező­útra készül. A jármű először az északkeleti irányban, 250 mé­terre elhelyezkedő krátert láto­gatja meg, ahol a szakemberek szerint akár a felszíni törmelék­réteg alá is „benézhet”. Követ­kező célpontként a három kilo­méterre található hegyek felé indul. ■ Porból lettünk, porral eszünk Bár a karácsonyi-újévi nagy zabálá- sok ideje lejárt, remélhető, hogy a családösszetartó vasárnapi ebédek ezután sem maradnak el. Mivel azonban a háziasszonyoknak is jár némi kikapcsolódás, úgy gondol­tuk, egy neves élelmiszergyártó cég útmutatásai alapján segítünk meg­tervezni a hét végi menüt. Úgy tartják, nincs vasárnapi ebéd az aranyló-gőzölgő csoda, a húsleves nélkül: Újházi Ede kései követőiként a századelő színészé­nek remekét tálaljuk fel elsőként. A forrásban lévő vízbe belerakjuk a tyúk megfelelő részeit, majd meg­szórjuk a minden igazi konyhatün­dér által otthon tárolt szárított répá­val, petrezselyemmel, vöröshagy­mával, fokhagymával és zöldborsó­val. Kevés só, minimális állati és nö­vényi eredetű zsiradék - utóbbi iz­galmasan hangzik, lásd zsíros nö­vények... - és csirkehúsaroma hoz­záadásával már-már tökéletes a mű, ám ekkor jön az igazi mester­fogás: a fakanalak igazi ördögei csi­petnyi nátrium-glutamáttal (E621), ribonukleotiddal (E635) és butü- hidroxi-anizollal (BHA, ismertebb nevén E320) teszik igazán háziassá az ételt, s hogy színe is legyen, egy késhegynyi E150c (ammóniás ka- ramellszínezék) is belekerülhet. Míg az ételcsoda összeforrja ma­gát, van egy kis idő a betét elkészí­tésére. Mi csigatésztával ajánljuk, melyhez élesztőkivonatra, tojásfe­hérjeporra, zsemlemorzsára és bur­gonyakeményítőre van szükség. Az egész jól összekeverve - nem ráz­va... - és megfelelő alakra szaggatva kiválóan harmonizál az éppen elké­szülő aranyló lével... Jöhet a második fogás, mely így az ünnepek múltával lehet kicsit koleszterinszegényebb, azaz disz­nó helyett inkább a csirkét favori­záljuk. Ám hogy a ház ura se hagy­ja ott a családi asztalt, paprikásán tálaljuk a szárnyast, mely a recept alapján egy (jól látják, 1) százalékát teszi ki az összetevőknek. Az állati zsiradékba helyezett csirkehúst felöntjük tyúkhúslé-sű- rítménnyel, majd hozzáadjuk a már említett szárított zöldségfajtá­kat és egy kevés sovány tejport, fű­szereket, sót, élesztőkivonatot és cukrot. Az egészet jól összeroty- tyantjuk, majd a leveshez is hasz­nált nátrium-glutamáttal, ribonuk­leotiddal és BHA-val ízlés szerint pikánssá varázsoljuk. Hogy a szaft megfelelő állagú legyen, de az ízek se vesszenek el, sőt, a hús - 1 szá­zalék! - se essen szét, búzaliszttel sűrítjük, 7 percig lassú tűzön kever­hetjük, majd tésztával tálaljuk. Szinte kizárt, hogy e felséges la­koma után bárki éhes maradjon, de az igazi háziasszonyok asztaláról nem hiányozhat a desszert sem: egy könnyű tejberizs felhőtlenné varázsolja a család előtt álló dél­utánt, s nem mellékesen könnyen el is készíthető, hiszen az alap­anyagok minden kamra polcán fel­lelhetőek. A forró vízbe tejport, cukrot, sót és hidroxipropil-keményítő-foszfá- tot (E1442) szórunk, majd miután csomómentesre keverjük, hozzá­adjuk az instant rizs, a mazsolát és a vaníliakristályt. A merészebb ízek kedvelői egy kis E320-szal is feldob­hatják az elegyet, mely szinte pilla­natok alatt elkészül, hiszen az ins­tant rizs hamar puhul. Kakaópor­ral, csokireszelékkel, esetleg gyü­mölcsdarabokkal örökre emlékeze- tes élmény... vas andrás PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR A IUE Egészségügyi Főiskolai Kar a 2004/2005-ős tanévben a következő szakokon indít képzést nappali (N) és levelező (L) tagozaton: Felsőfokú Szakképzés: SZÜLÉSZNŐ (N, L) KÉPI DIAGNOSZTIKAI ÉS INTERVENCIÓS .ASSZISZTENS (L) ORVOSDIACNOSZTIKAI LABORATÓRIUMI TECHNOLÓGUS IN, L) Főiskolai alapképzési szakok ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS (N, L) ÁPOLÓ IN, L) BIOLÓGIA (egyetemi) .EGÉSZSÉGTANTANÁR (főiskolaiI (N) DIAGNOSZTIKAI KÉPALKOTÓ (N,L) DIETETIKUS (Ni EGESZSÉCTANTANÁR (L) EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS (N. L) GYÓGYTORNÁSZ (Ni KÉmÍA (főiskolai) -EGÉSZSÉGTANTANÁR (főiskolai) (N) MENTÖTISZT (N, L) ORVOSDIACNOSZTIKAI LABORATÓRIUMI ANALITIKUS (N, L) TESTNEVELŐ (főiskolai) -EGÉSZSÉGTANTANÁR (főiskolai) (Ni VÉDŐNŐ (N) ■t»étta.i» kiégészflQ alapképzés: OKLEVELES ÁPOLÓ (N, L) OKLEVELES VÉDŐNŐ (N, U ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT FŐISKOLAI SZINTŰ ■MÁSODDIPLOMÁS KÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZOC IÁLIS MUNKÁS SZAKON PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA A felvételi tantárgyak egy részéből , FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM indul Bővebb információ a Tanulmányi Osztályon, illetvé a megadott telefonon és e-mail címen kérhető i Cím 7623 Pécs, Rét u. 4. M 72/535-980; ______ : . 72/501 -500/ 775,3 m. E-mnil rebeb©efk.pte.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents