Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-02 / Vasárnap Reggel, 44. szám

2003. NOVEMBER 2. GAZDASAG 5 Talentis: hívők és kételkedők Háromszáz innovációs és technoló­giai fejlesztési program, kétszázalé­kos GOP-növekedés és ötvenezer új munkahely - mindezt húsz év alatt kívánják megvalósítani a Talentis program tervezői, akik szerint akár már jövő ősszel megindulhatna az építkezés a Zsámbéki-medencében. A szakértők viszont egyelőre két­kedve figyelik az eseményeket. ül Az első közép-európai szellemi övezet Budapest nyugati kapujában többek- közt Budajenőt, Telkit, Pátyot, Zsámbékot, Etyeket, Biator- bágyot, Bicskét, Herceghalmot ölelné fel. Kenyeres Sándor, a Mamut Üzletház tulajdonosa álmodta meg e tudományos és kulturális központot is, amely húsz év alatt rajzolná át a Zsámbéki-medence arculatát és öt­venezer új munkahelyet teremtene. A 3000 milliárd forintos beruházás 75-80 százalékban magántőke, bank­tőke, 20-25 százalékban állami és uniós forrásból jön össze.- Ez egy olyan üzleti vállalkozás, amely gazdaságilag és társadalmilag is hasznos Magyarország számára - állítja Takács Ernő, a Talentis Prog­ramiroda igazgatója. A térség polgár- mesterei is kiállnak az ügy mellett. Horváth Gellértné, Zsámbék polgár- mestere szerint a területen épülő létesítmény erősítheti az oktatást, fejlesztheti az idegenforgalmat is. Palovics Lajos, Biatorbágy polgár- mestere állítja, sok helybéli vállalko­zó, művész is felajánlotta segítségét. Kálmán Lajos, Etyek első embere sze­rint a program az új munkahelyek te­remtésével kitörési lehetőséget nyúj­tana a rossz körülmények között élők számára is. Az előzetes számítások szerint a beruházások nyomán az államház­tartás több ezermilliárd forint bevé­telre tehet szert - állítja Takács Ernő. Az államtól cserébe mindössze any­nyit kér­nek, hogy finanszí­rozza a te­rületi inf­rastruktu­rális fej­lesztése­ket. Még nem lehet tudni, ki adja a tőkét. Eddig úgy tűnik, hogy a hitelin­tézetek kivárnak: szívesen nyújtanak hitelt, de egyelőre egymásra várnak, hogy valaki megadja a kezdő lökést. A Zsámbéki-medencében találha­tó négyezer hektár jelenleg állami tu­lajdonban lévő földterületnek a fej­lesztő tulajdonába kell tehát kerülnie, amire csak földcsere formájában nyíl­na lehetőség. Takács Ernő elmondta: jelenleg is rendelkeznek a program beindításához elegendő, 360 hektár­nyi földterülettel. Az igényelt föld­területért cserébe a befektetők 5000 hektár, zömében természetvédelem alatt álló, vagy ártéri területet (a Vá­sárhelyi-terv által érintett területeken, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park területén) aján­lanak föl a Nemzeti Földalapnak. Cserébe a HKG Rt. 50 éves haszon- bérleti jogával terhelt, 4000 hektár föld tulajdonjogát kérik. Palotás János üzletember lát fantá­ziát a dologban, de a grandiózus pro­jekthez szerinte is konkrétumokra, biztosítékokra lenne szükség. Ezért sem érti, hogy a helybéü polgármeste­rek miért írták alá a földcseréről szóló szerződéseket, miközben még csak papíron látták a terveket. Palotás úgy sejti: valószínűleg a helyiek nem let­tek kellőképpen tájékoztatva.- Húsz év alatt felfuttatni egy egye­temi komplexumot, hallatlan ambíci­ónak tűnik - állítja Csaba László köz­gazdász. Az egyetemi tanár szerint a ■ A Talentis elképzeléseiben nem csak innovációs központ, egyete­mi városrészek és technológiai parkok szerepelnek, hanem ter­málfalu és hagyományos lakópar­kok építése is. Míg az amerikai Szi­lícium-völgy sivatagban épült fel, a herceghalmi 4-5000 hektárt az or­szág legmagasabb aranykorona­értékű földjei között tartják szá­mon. Az ingatlanszakmából érke­ző építtetők számára ez nagy üzle­ti lehetőséggel is kecsegtethet. A lakóingatlanok iránt megugró ke­reslet szép haszonnal biztatja az akkorra már igen értékessé váló, csere útján megszerzett földterüle­tekkel rendelkező ötletgazdákat. műszaki, tudományos fejlődéseknek nagyon szigorú törvényeik vannak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyon előrehaladó tudomá­nyos kutatások nem vezetnek ered­ményre: a környezet, mivel nem tud elég gyorsan alkalmazkodni hozzá, elfojtja a fejlődésgócokat. Emellett a hazai egyetemek fejlettsége sincs azon a szinten, hogy egy Szilícium­völgyet lehessen rá építeni.- Jelenleg Kelet-Magyarországon van olyan kutatóközpont - ilyen pél­dául a debreceni egyetem -, amely te­rületileg is elbírna egy kisebbfajta tu­dományos fejlesztést - állítja a köz­gazdász, aki pem is érti: Kenyeresék miért a Zsámbéki-medencét válasz­tották kiindulási alapul, mikor ott még soha nem épült hasonló kutató­labor. Ráadásul a projekt anyagi fede­zetét sem látja tisztán.- A dolog akkor működne simán, ha Magyarországra özönlenének a befektetők. Viszont immár drága or­szág vagyunk, a külföldi tőke elkerül minket, nem áramlik olyan mérték­ben, hogy finanszírozhatóvá váljon egy ekkora terv. Würsching Zoltán hírek Európai esély a tojástermelőknek ■ 70 millió darab tojást vittek ki a nyugat-európai or­szágokba a magyar termelők az első kilenc hónap­ban, ami tízszerese az előző évi 7 millió darabos to- jásexpórtnak - jelentette ki Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára. A hazai termelők számára vonzó az EU-piac, mivel a korábbi madárinfluenza­járvány miatt Európában kevés a tojás. A felvásárlók 14 forintot adnak darabonként a belföldre szánt tojá­sért, míg az exportképes áruért 18-20 forintot. Taszár Airport egy év múlva ■ Egy év múlva legyen fogadásra kész a taszári repülő­tér polgári terminálja, induljon el a polgári repülés - ezt az elvárást fogalmazták meg nemrég a Taszár Airport Kht. tulajdonosai. A taszári terminálra idáig a három tulajdonos önkormányzat - Somogy megye, Kaposvár és Taszár - 560 millió forintot költött, a 130 millió forint önerővel együtt. Elkészült a fogadóépü­let, a gurulóút és a repülőtér parkolópályája. Még 500 millió forintra van szükség a további fejleszté­sekre. A tulajdonosok elengedhetetlen feltételnek te­kintik a katonai hasznosítást is, hiszen az irányító­eszközök csak ekkor állnak rendelkezésre. Jönnek az uniós élelmiszerárak ■ Az európai uniós csatlakozást követően csökkenni fog a jelenlegi tagországok és a csatlakozók egyes élelmiszer-ipari termékei közötti árkülönbség. A je­lenlegi tagországok élelmiszer-árai csökkennek, míg a csatlakozó országokban emelkednek. Jelenleg átla­gosan 41 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek a csatlakozó országokban, mint a tagországokban, amit elsősorban a viszonteladók használnak ki. A je­lenség főleg a nagy márkák termékeit érinti. Egyszerűbb adózás, karcsúbb APEH ■ Azok a magánszemélyek, akiknek egyetlen helyről származik jövedelmük, továbbra is választhatják azt a megoldást, hogy helyettük munkáltatójuk készíti el a bevallást. Akiknek több, olyan helyről származó jövedelemforrása van, amelyekről az APEH hivatal­ból értesül - például a befektetések -, azok csak el­lenőrzik, tehát jóváhagyják az APEH által megállapí­tott adó mértékét. Az egyéni vállalkozóknak tovább­ra is be kell nyújtaniuk a bevallást. Mikor lesz profi a Magyar Honvédség? Abban a politikusok és a katonák között nincs vita, hogy az elmúlt évtize­dekben kialakult haderőstruktúra nem tartható fenn a jövőben. Ezt ugyanis az ország anyagilag nem bírná el, ugyanakkor sem a ml igényeinknek, sem a NATO elvárásainak nem felel meg. A nagy kérdés csak az - és ebben már erősen megoszlanak a vélemények -, hogyan kell a Magyar Honvédséget személyileg, szervezetileg és technikailag úgy átalakítani, hogy egy igazi profi hadseregre emlékeztessen. ■ A védelmi felülvizsgálat kezdetén a honvédség részére azonosított 14 fő feladatot kell úgy végrehajtani, hogy az a lehető legkisebb anyagi megterhe­lést okozza az országnak, de katona- politikailag optimális megoldást ered­ményezzen, figyelembe véve azt, hogy a területvédelem helyett napjainkban a terrorizmus elleni küzdelem a leg­főbb kihívás. Az új haderő kialakításá­ra szánt tíz év alatt erre a célra fel­használható mintegy négyezer milli­árd fo- r i n t ugyan el­ső pilla­natra ir- d a 11 a n összeg­nek tű­Holp György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium civil-katonai együttműködési és lélektani műveleti osztályának vezetője szerint a profi hadsereg műkö­déséhez napjainkban az is nélkülözhetetlen, hogy kulturált kapcsolatot építsen ki a - műveleti terüle­ten élő - civil lakossággal, a menekültügyi, humani­tárius szervezetekkel. A béke fenntartása mellett részt vesznek az újjáépítésben, az emberbarát akciókban. De az ott élők is a katonák segítségére lehetnek, példá­ul azáltal, ha a katonák számára nem otthonról kell az élelmiszert szállítani, ha­nem annak nagy része a helyszínen beszerezhető. így a katonák válláról jelentős logisztikai terhet vesz le a helyi civil szféra, és ez egyben hozzájárul a helyi gazda­ság erősítéséhez, a terület biztonságának erősítéséhez. Ez egy olyan kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszer, amelyből a katonák és a helyiek egyaránt profitálhat­nak. A lélektani műveletek pedig még inkább gyerekcipőben járnak hazánkban. Ennek lényege, hogy a katonák külföldön egy célközönségnek a felfogását, hangu­latát, viselkedését befolyásolják a siker érdekében. Az első Öböl-háborúban példá­ul az volt a szövetségesek üzenete, hogy az iraki katonák adják meg magukat és legyenek hadifoglyok. A feladatot sikeresen oldották meg, de a több tízezer hadi­fogollyal már alig tudtak mit kezdeni. Nem véletlen, hogy az idei háborúban már így szólt a „lélektani üzenet": tegyétek le a fegyvert és menjetek haza. nik, ám amikor - ismerve a katonai eszközök árát - arról kell dönteni, hogy ezt pontosan mire költsék, kide­rül, éppenhogy elég valamire. A Varsói Szerződés tagállamait - a hatalmas anyagi terhek akkor nem szá­mítottak! - arra kényszerítették, hogy építsenek ki szinte egy teljes haderőt, holott ez már akkor is indokolatlan volt. Ehelyett az új koncepció egy fon­tos eleme a modulrendszerű hadsereg felállítása. Ennek az a lényege, hogy a szárazföldi és légi haderő csak olyan egységekkel rendelkezzen, amelyre a jelenlegi biztonságpolitikai környezet­ben mindenképp szükség van. Éppen azért léptünk be a NATO-ba, hogy a hi­ányzó elemeket viszont a szövetsége­sek pótolják, illetve mi olyan képessé­gekkel járuljunk hozzá az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kollektív hadműveleteihez és az esetleges vál­ságok leküzdéséhez, amelyekből a NATO-nak van hiánya. Magyarország többek között katonai rendészetet, atom-, vegyi és biológiai fegyverek elemzését, műszaki (út- és hídépítés) feladatokat, vízellátást tud felajánlani partnereinek. Ezek - az előítéletekkel szemben - nem másodrangú feladatok, amit az iraki háború is jól bizonyít. (A szövetségeseknek az első napok gyors előrenyomulását le kellett néhány nap­ra állítani, mert nem volt megoldott az utánpótlás helyszínre juttatása.) S per­sze hazánk talán legkiválóbb alakulata, a szolnoki különleges felderítő zászló­alj is bevethető NATO-szinten. Ez a vá­logatott katonákból álló társaság annyi­ra felkészült, olyan szakmai ismeretek­kel, morállal rendelkezik, hogy - ezt ők mondták el - bármely amerikai és an­gol parancsnok szívesen látná őket a saját csapatában (bár az is igaz, hogy ehhez korszerűbb technikai eszközök­kel és fegyverekkel kellene őket felsze­relni, mert a jelenlegi nem üti meg a mércét). S azért is anakronisztikus len­ne egy tízmilliós országnak teljes had­erőt fenntartani, mert a NATO-ban is csak néhány tagállam - például az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Török­ország - képes erre. De hogy a kicsik is milyen hasznosak lehetnek, arra bizo­nyíték Luxemburg, amely részt vállal a rendkívül korszerű AWACS felderítő repülőgépek fenntartásából. A modulrendszerre történő átállás része, hogy nincs Magyarországnak szüksége a jelenleg meglévő négy dan­dárra - ebből három élő erő, egy vi­szont olyan keret, amelyet csak szük­ség esetén kell feltölteni -, éppen elég­séges kettő. Ebből az egyiknek minden körülmények között itthon kell marad­nia, és határbiztosítási tevékenység megkezdésére kell készen állnia egy esetleges határmenti válság esetén. A másik dandár - megfelelő politikai fel­hatalmazás esetén - vehetne részt kül­földi missziókban. Fontos változást je­lent, hogy az új szervezeti felépítésnek köszönhetően - a modul szemlélettel összhangban - a dandárok nemcsak a saját szervezetszerű zászlóaljaikat ve­zethetik, hanem szükség esetén akár a másik dandár szervezetébe tartozó kötelékeket is. így például a szűkösen mért harci támogatókat - tüzérség, fel­derítők, műszakiak - az a dandár vehe­ti igénybe, amely éppen valamilyen művelet részese. Persze a racionalizálásnak, a struk­túra átalakításának, az egységek össze­vonásának vannak olyan következmé­nyei is, amelyek kellemetlenül érinte­nek embereket. Ahol ugyanis laktanyá­kat zárnak be, onnan költözniük kell a katonáknak - bár gyakran sokkal ki­esebb az új hely: Győrt például nehéz egy lapon emlegetni Nagyoroszival, mégis tüntettek az elmúlt napokban a faluban - vagy kénytelenek nyugdíjba menni. A honvédségre építő települé­seket szintén rosszul érinti ez a lépés.J Emellett sokakban vált ki ellenérzést - inkább érzelmi, mint értelmi okokból -, hogy egyes hagyományos és erős csapatokat fel kell számolni vagy meg kell kurtítani, az erkölcsileg és techni­kailag elavult eszközöket pedig leselej­tezni. A korábban több száz darab harckocsiból mindössze egyetlen zász- lóaljnyi marad 58 járművel, de a jelen­legi biztonságpolitikai környezetben ez a mennyiség is elegendő a rá rótt fel­adatok ellátására. Ugyanez a helyzet a tüzérséggel is. Az egyetlen dandár tá­mogatására elegendő egy tüzérosztály fenntartása 18-24 löveggel, így nincs értelme beszerezni a rendkívül drága rendszereket, arra katonákat kiképez­ni. A 15-20 évvel ezelőtt még nagyon korszerű BMP - páncélozott szállító harcjármű - felett is eljárt az idő, ezért ezeket is le kell váltani például páncé­lozott terepjáró autókra. Almási B. Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents