Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-23 / Vasárnap Reggel, 47. szám

2003. NOVEMBER 23. GAZDASAG Pálinkás csatlakozást! Miután sikerült elfogadtat­ni az Európai Unióval a pá­linkát, mint hungarlkumot, új problémák merültek fel - a változatosság kedvéért „házon belül”, azaz Itthon. A vendéglátósok azért lobbiznak, hogy a bérfőzésből szárma­zó pálinkákat Is ki lehessen mérni, illet­ve az egyes étter­mek maguk is elő­állíthassanak gyümöl­csön érlelt, úgynevezett ágyas pálinkát. Igen ám, de a bérfőzés adóterhe a fele a kereskedelmi fő­zésből származó pálin­kának. A bérfőzők haj­landók a különbözetet megfizetni, de a Pénzügy­minisztérium korlátozni kí­vánja az előállítható meny- nyiséget. ett szeszes italok 1990 1999 2000 (fogyasztás, liter/fő/év) A KSH a pálinkafogyasztást külön nem tartja nyilván. Négy burgenlandi tarto­mányt leszámítva „pálin­ka” jelöléssel csak Magyarországon le­het előállítani gyü­mölcspárlatot. A pálinkán belül több földrajzi jel­zéssel védett el­nevezés van, ezeket bárki használhatja, aki az adott terüle­ten, a meghatáro­zott technológiával készít pálinkát. Ezek a következők: szat­mári szilvapálinka, kecskeméti ba­rackpálinka, szabolcsi al­mapálinka, békési szilvapálinka, és gönczi barackpálinka. II Ausztriában egy burgen­landi gazda gond nélkül elad­hatja egy italboltnak a pálin­káját, de míg a sógoréknál egy számjegyű a szeszipar­ban a feketegazdaság részese­dési aránya, addig nálunk ugyanezt már két számjegy­gyei lehet csak meghatározni. Sok italboltos csinálja azt, hogy a zárjegyes pálinkát bér­főzésből származó szeszből pótolja. A bérfőzés adótarta­ma fele a kereskedelmi meny- nyiségben előállítottnak, így olcsóbb. A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács azt javasolja, a vendéglátó­soknak legyen kötelező a na­pi nyilvántartás.- Mi nem a bérfőzés ellen vagyunk - jelentette ki dr. Győry László, a terméktanács igazgatója. - Inkább az adó- elkerülést kívánjuk kizárni. Legyen forgalmazható a bér­főzésben készült pálinka, de akkor fizesse meg az illető a két adónem különbözet ét! Ágyaspálinkáért lobbizik p Kovács Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője jövő hé­ten bevisz egy üveg ágyaspálinkát a parlamentbe, hogy meg­kóstoltassa azt. „Jó lenne, ha megértenék, miért szeretném a jövedéki törvény két cikkelyét módosítani. Koktélokat lehet a vendéglátó helyeken keverni, ágyaspálinkát árulni nem. Holott ezt eredeti gyümölcsre öntik, s így érlelődik akár egy hónapon át. Az EU se tiltakozna, hisz a Grappát is árul­ják Olaszországban. Sitkén van egy kastélyszállónk, s hiába van remek ágyas­pálinkám, nem adhatok el belőle. Pedig mit nevezzünk hungarikumnak, ha nem ezt?" A bérfőzetők erre hajlan­dóak is lennének - állítja Csá­szár Antal, a Gyümölcspálin­ka-főzők Országos Szövetsé­gének vezetője. A gond sze­rinte ott van, hogy miközben az EU drasztikusan korlátoz­za a bérfőzésből származó mennyiséget, a Pénzügymi­nisztérium ennél is szigorúbb törvényt kíván. Jelenleg egy ember 50 hektoliterfok pálin­kát főzethet le. Ez 100 liter 50 fokos pálinkát jelent. Ha nagy a család, egy família jelentős készleteket halmozhat fel. Ám csak 2004 májusáig: utá­na az EU ezt az 50 litert már háztartásonként engedélyezi. S a pénzügyi tárca ezt is meg­felezné.- A PM-nek rá kellene jön­nie, a feketegazdaság nem a bérfőzők, hanem a tiszta al­koholból pancsolók felől tá­mad - mondta Császár Antal. - A bérfőzés visszaszorítása a kotyvasztóknak kedvez. A szövetség nem engedné meg a vendéglátó helyeknek hogy ágyas pálinkát készítse­nek, mivel ez ellenőrizhetet­lenné tenné a jövedéki hely­zetet. Ugyanakkor a szeszipar egy része azért lobbizik, hogy a gyümölcsre csak 80 száza­lékban kerüljön valódi pálin­ka, a maradékot pedig lehes­sen tiszta szesszel pótolni.- Attól félnek, nem lesz elég pálinka, de mi ebbe nem megyünk bele - mondta Csá­szár Antal. - Ha már kiharcol­tuk, hogy a pálinkát az EU- ban is elismerik, nem tehe­tünk ilyen engedményeket. Húsbavágó lemaradások ■ A magyar húsipar a ’70-es évektől jelen van az EU-tagországok piacán, ezért nem is kérdés, hogy felkészült-e az európai uniós csatlakozásra - jelen­tette ki Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára. Ugyanak­kor elismerte, hogy jelenleg mindössze 15 olyan nagy húsfeldolgozó van, amely minden tekintet­ben megfelel az uniós elvárásoknak. További 50-60 üzem vállalta, hogy kisebb-nagyobb átalakításokat végez munkafolyamatán, illetve korszerűsíti be­rendezéseit annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Emellett 44 feldolgozó kért és kapott úgynevezett átmeneti mentességet a követelmé­nyek betartására. Ezek a cégek a csatlakozást köve­tően csak hazai piacra termelhetnek. A Hússzövetség titkára a fekete-, és a szürkegaz­daságban működő vállalkozások számát nem tud­ta megbecsülni, ám utalt rá, hogy ezekből az üze­mekből vélhetően évi egymillió feldolgozott sertés kerülhet piacra, ami jelentős piaczavaró tényező. A száz leggazdagabb: belépés csak milliárdosoknak ■ Második alkalommal készítette el a hazai száz leggazdagabb ember toplistáját a Magyar Hírlap. Az élen nincs változás: Magyarország leg- vagyonosab embere továbbra is a Fo- tex-birodalom feje, Várszegi Gábor 46 milliárd forintos becsült vagyon­nal, őt követi szorosan a plazaépítő Demján Sándor 45 milliárd forinttal, a képzeletbeli dobogó harmadik he­lyét pedig az Arago tulajdonosa, Leisztinger Tamás foglalja el. Kiszo­rult a legjobb háromból Széles Gá­bor, miközben nem kevesebb, mint tucatnyi helyen új nevek olvashatók - közülük ketten hölgyek. Az idei toplista összeállítása a szerkesztők sze­rint sokkal könnyebb volt, mint tavaly, amit nagy­ban magyaráz az első Top 100 kedvező fogadtatá­sa is. A névsorban feltüntetett üzlet­emberek több mint négyötöde kife­jezetten segítette a listát közlők munkáját, javították az egyes hibá­kat, korrigálták a vagyonbecslést. A becslésekhez a médiában napvilá­got látott információkat, piaci értesü­léseket, felméréséket és saját gyűj­tésű adatokat vettek alapul, majd az így kapott információkat közhiteles információkkal (cégjegyzék, ingat­lan-nyilvántartás) egyeztették, majd szakértőkkel szűkítették a kört. A legkisebb összeg, amivel még a Top 100-ba lehe­tett kerülni, 2,6 milliárd forint volt: ekkora vagyona 17 embernek van. Érdekesség, hogy a tavalyi listá­hoz képest sokkal többen rontottak akkori pozíció­jukon, mint ahányan előrébb léptek. HÍREK Amerikai gyár épül Újhartyánban ■ Élelmiszer-ipari csomagolóanyag-gyár alapkövét rakták le az Újhartyáni Ipari Parkban: az ötezer négyzetméteren épülő beruházást, az amerikai j Sealed Air cégcsoport másfél milliárd forintból épí­ti. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és mun­kaügyi miniszter az alapkőletételkor hangsúlyoz­ta: a magyar gazdaság második szerkezetváltásá­nak lehetünk tanúi, mivel egyre inkább a legkor­szerűbb technológiák települnek meg az ország­ban, ezek már szakképzett munkaerőt igényelnek. Az új gyárban olyan élelmiszer-ipari csomagoló­anyagok, fóliák készülnek majd, amelyek jelenleg még importból szerezhetők csak be. Támogatáspótló hitel a gazdáknak H Várhatóan jövő év elején indul az a 100 milliárd fo­rintos kedvezményes hitelprogram, amelynek elő­készítésén jelenleg is dolgoznak az agrártárcánál. A kedvezményes hitelt az agrárgazdálkodók a jövő évben azért vehetnék igénybe, mert az uniós csat­lakozást követően csak „fáziskéséssel” juthatnak hozzá a támogatásokhoz. A hitel futamideje 5-10 év volna, forrása 100 milliárd forint, amit 5 százalé­kos kamattámogatással és mintegy 70 százalékos kezességvállalás mellett vehetnének fel az igény­lők. A hitelt több bank is folyósítaná, ezek közül a? egyik a Magyar Fejlesztési Bank volna. A Lenti Cserép márkanév lesz? H A németországi Creaton AG első külföldi beruházá­saként, 17 millió eurós költséggel Közép-Európa leg­korszerűbb cserépgyárát építik meg Lenti határé- j bán. A hódfarkú cserepeket gyártó cég új üzemének építése a tervek szerint 2004 tavaszán kezdődik. A 2005 elejétől már termelő, kezdetben évi 20 millió darab tetőcserepet kibocsátó és 50-80 embert foglal­koztató gyár Magyarország legjobb minőségű agyagvagyonára települ. A cég vezetői szerint a vár­hatóan „Lenti cserép” márkanéven kikerülő termék­kel jelentősen növelik magyarországi, osztrák, szlo-1 vén és horvát piaci részesedésüket. Kibővült a pécs-pogányi reptér H Átadták a pécs-pogányi repülőtér 1,6 milliárd fo- | rintból kiépített kifutópályáját. Az ország legdé- | libb légikikötője ezzel alkalmassá vált közepes j nagyságú repülőgépek fogadására. A másfél kilo- J méter hosszú, 31 méter széles betoncsík 1,6 mii- f liárd forintos költségéből 1 milliárd forintot a Dél-1 dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, 200 mil­liót Pécs és a Baranya megyei önkormányzat vál­lalt, az építéshez eredetileg a jövő évre szánt mintegy 400 millió forintot pedig a kivitelező Strabag Rt. előlegezte meg. Moszkva magyar almát eszik M Háromezer tonna magyar étkezési alma Oroszor­szágba szállításáról írt alá kereskedelmi megálla­podást a Kuzminszkoje Rt., valamint az Alma Ter­méktanács megbízásából az Eurofrukt Kft. A szer­ződést azt követően kötötték, hogy Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium | politikai államtitkára és Alekszandr Baburin, Moszkva főváros kormányának élelmiszertartalé­kokat felügyelő minisztere tárgyalást folytatott. Hazánk az idén az első nyolc hónapban 105,5 mil­lió dollár értékű magyar agrárterméket exportált Oroszországba, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Pintér Zsoltot tartják a karrier- tervezés gurujának, a siker­gyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Olvasóink állásvadá­szattal kapcsolatos kérdéseire háromhetente válaszol. „Rosszul megy mostanság nekünk. Szinte mindenkit leépí­tettek már körülöttem. Én is számítok rá, hogy a főnököm hamarosan behívat az irodába és közli velem, hogy ki va­gyok rúgva. Hiába készültem már fel lelkileg, mégsem tu­dom, hogyan viselkedjek, amikor szemtől szemben hallom majd a rossz hírt. Tudom, nem lesz könnyű...” L. Tamás (Keszthely) ■ Valóban nem lesz köny- nyű. Egy kutatás szerint ugyanis az elbocsátás az egyik legsokkolóbb élmény. Azonban saját jól felfogott érdekünk - és persze az öné is -, hogy a hírt nyugodtan és higgadtan fogadjuk. Nem kelt ugyanis jó benyomást, ha érzelmi kitörésekkel, hisztérikusan reagálunk. Ugyanis egyrészt nem mindegy, hogy - ha esetleg később referenciát kémek rólunk - milyen véleményt mond munkánkról, szemé­lyiségünkről a volt főnö­künk. És az utolsó benyo­más legalább olyan fontos, mint az első. Ezért - ha ér­zelmileg túlzottan felkavar, vagy kiborít minket a dolog - először számoljunk ma­gunkban tízig, majd nyu­KARRIERTANACSOK Elbocsátáskor tilos kiborulni godtan hallgassuk végig a munkáltató mondókáját, és kérjük, hogy térjünk vissza a részletekre egy későbbi időpontban, lehetőleg né­hány nap múlva. Más okból is célszerű a felmondás körülményeiről egy későbbi időpontban, hi­deg fejjel tárgyalni. Ez alatt alkalmunk nyílik az elbo­csátással járó feltételekről elgondolkodni, kikérni az illetékes Munkaügyi Köz­pont szakemberének vagy egy munkajogásznak a szakmai tanácsát. Célszerű tájékozódni a felmondási ti­lalmakról és korlátozások­ról, a ránk érvényes végki­elégítés mértékéről. A legfontosabb, hogy amíg szakértő tanácsát nem kértük ki, semmit ne írjunk alá, és semmi esetre se menjünk bele a munkaszer- mondási tilalmak, illetve a gyűjtsük össze az ehhez ződés közös megegyezéssel felmondási korlátozás. szükséges anyagokat. Szed- történő megszüntetésébe. Rögtön a rossz hír tudó- jük össze és másoljunk le Ugyanis ebben az esetben másul vétele után kezdjük valamennyi fontos névjegy- nem érvényesülnek a fel- meg a kapcsolatépítést, és kártyát, címet, telefonszá­A későbbi referenciák szempontjából nem kelt jó benyomást, ha hisztérikusán reagálunk a rossz hírre mot, amelyek szükségesek lesznek a kapcsolatépí- tés/ápolás idején. Vegyük számba az anyagi helyze­tünket érintő fontosabb kö­rülményeket. Használjuk ki a foglalkoztatásból adódó kedvezményeket. Amíg ér­vényes a betegbiztosítási kártyánk, célszerű elvégez­tetni a legfontosabb és leg­költségesebb egészségügyi szűrővizsgálatokat, kezelé­seket. A lényeg, hogy ne zu­hanjon össze, emelt fővel és újult erővel máris nézzen új munka után! wsmem II

Next

/
Thumbnails
Contents