Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-28 / 251. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 2 2003. Október 28., Kedd Ü A KÖZSÉG CÍMERE Az álló, csücskös talpú tárcsa­pajzs kék mezőjében a zöld ta­lajon jobbra fordult, aranykantá- ros, vörös nyeregtakarós ló há­tán Szent Márton ül ezüstpán­célba öltözve. Fején vörös sü­veg, a vállán vörös palást, a feje fölött glória. Ezüstpengéjü kard­jával a baljával fölemelt és kitárt palástot metszi ketté. A pajzs fö­lötti sisakon aranykorona látha­tó. A sisakdísz gyümölcse utal a szamócatermesztésre. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1146 2000-ben 1158 1988-ban 1207 1960-ban 1581 CIVILEK, VEZETŐK A Csökölyi Kulturális Egyesület­nek Vízgázló Lajosné a vezetője. A Csököly és Vidéke Földtulaj­donosok Vadásztársaságát Kiss Ernő irányítja, az eredményesen tevékenykedő sportegyesületnek pedig Bognár Zsolt az elnöke. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7526 Csököly, Petőfi utca 100. Tel.: 82/48Í-202, 481-143, 721-425, fax: 82/481-321 Hivatali ügyintézés hétfőtől csü­törtökig 7.30-tól 16 óráig van, pénteken 7.30-tól 13.30-ig. Dr. Horváth Zsolt körjegyző kedden és csütörtökön 10-16 óra kö­zött áll a lakosok rendelkezésé­re. Jakab Zoltán falugazdász csütörtökönként 8-tól 12 óráig ad tanácsot a gazdálkodóknak. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Kovács Zoltán Elek keddenként páros heteken 8-12-ig, páratlanokon 13-16 óráig, pénteken 13-16 óra kö­zött várja a betegeket. Dr. _. ízer Ildikó gyermekorvos 1, hétfőn és csütörtökön 13- j tói 16 óráig rendel. A védő- : női teendőket Greksza |i Leila látja el. Csecsemő-ta- Y nácsadás csütörtökön, tér- ^ hestanácsadás pénteken van 13-tól 15 óráig. A gyermekjóléti szolgálat munkatársa, Baloghné Csemus Melinda hétfőn 9-11- ig, pénteken 9-10 óráig fogadja a segítségre szorulókat. ISTENTISZTELETEK A református templomban Bakai László lelkész minden vasárnap 10 órai kezdettel tart istentiszte­letet. A katolikusoknak Lukácsi Géza kadarkúti plébános min­den vasárnap 8 órakor celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A községnek 1930-ban 1729 la­kosa volt, s 426 házban laktak. Az I. világháború idején 189 férfit vittek el innen katonának, s 42 halt meg; 35 asszony maradt öz­vegyen. A községi bíró Mátés Ferenc volt, a postamester özv. Varga Istvánná; a plébános vági Szabó Gábor, a református lel­kész pedig id. Bosznay Sándor. A katolikus elemi iskolában Nyerky János, a reformátusban nemesszalóki vitéz Szalóky Lajos tanító oktatta a gyermekeket. A CIKKEKET SZAKÁLY ANDREA ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK. LÁNG RÓBERT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Igyekszik a lakosság, s nem vár a csodákra Recept Csökölyből Fokhagymás hús Csököly neve az epertermesz- tés és a fehér gyász révén lett is­mert. A község vezetői emellett a vadász- és a falusi turizmus fejlesztésében látják a jövőt. Nem a csodára várnak, hanem maguk próbálnak valamit ten­ni a boldogulásukért.- Mit hozhat az uniós csatlakozás?- A lakosság a mezőgazdaság­ból él; hagyományos gazdálkodást folytatnak, és jelentős az eperter­mesztés - mondta Bognár Zsolt polgármester. - Bízunk abban, hogy ez utóbbinak nagy kelete lesz Európában. Ha valamilyen módon szövetkezni tudnak, s lét­rehoznak egy feldolgozóüzemet, akkor van jövője a termelésnek. Most Pécsre, Kaposvárra és Buda­pestre hordják a gyümölcsöt, jövő­re talán már megnyílik előttük a nyugati piac is. Minőségi epret ter­mesztenek, s ez feljogosít a biza­BOGNÁR ZSOLT 1971. május 6-án született Kaposváron. Rendőrként Nagybajomban dolgozott, majd 1999-től tiszteletdíjas polgármester lett. Nős, egy fia van. Szenvedélye a labdarúgás és a vadászat. kodásra. Tíz hektárakban mérhető az epresek száma, s a tervek sze­rint jövőre egyharmadával növe­lik. A bevétel egy kéthektáros eprészetből már több millió forint.- Mit ajánlanak egy vállalkozó­nak?- Minden megvan a csatorna ki­vételével. A szennyvízelvezetést valamilyen alternatív módon fog­juk megoldani. Van egy kazettás szennyvíztelepünk, s ha a környe­ző településekkel összefogva tisz­títót építünk, akkor a környéknek ezt a gondját is megoldjuk.- Elnek-e az uniós pályázatok­kal?- Minden lehetőséget kihaszná­lunk. Két éve nyertünk már pénzt uniós pályázaton az általános is­kolának, tavaly pedig kétmillió fo­rint támogatást kaptunk a számí­tógéppark bővítésére. Most egy Phare-pályázatra készülünk, ez is az iskola informatikai fejlesztését szolgálja. Kialakítunk egy infor­matikai termet húsz számítógép­pel, és minden tanterem csatlako­zik a rendszerhez. Ez a beruházás mintegy 60 millió forintba kerül. Több település összefogásával elő­készületben van egy uniós pályá­zatunk is vizes élőhely kialakításá­ra.- Az iskolabővítés sejteti: van elég gyermek.- Itt nem csökkent az iskolások száma, és reméljük, hogy tovább­ra is oktathatjuk a nebulókat. Az iskolát nem veszélyezteti a bezá­rás, noha az állami normatíva nem fedezi a költségeket. Társulásban tartjuk fenn az iskolát, s az idén mintegy 15 millió forinttal kellett megtoldani a költségvetést. Kapos­vár messze van, így nem viszik el a gyerekeket. Megállt az elvándor­lás is, és lassan megszűnik a kü­lönbség egy városi és falusi iskola között. ■ A csökölyieknek igen kedvelt eledele a fokhagymás hús. Ezt az ünnepi étket Kis Józsefné mindig nagy örömmel készíti el. S elmondta azt is, hogy gyakor­ta ezzel kínálják meg a látogató­ba érkező vendégeket is. Hozzá­valók: 1 kilónyi fölszeletelt mar­ha- vagy vadhús, 25 dkg vörös­hagyma, három fej fokhagyma, 3 dkg pirospaprika, valamint olaj, és ízlés szerint bors, kö­mény, babérlevél. Az olajat föl­forrósítjuk, az apróra vágott vö­röshagymát megpároljuk, és megszórjuk paprikával, mintha pörköltet készítenénk. Ezután beletesszük a fölszeletelt húso­kat, majd a legvégén bőségesen a fokhagymát, valamint az ízlés szerint mért fűszereket. Víz nem kell hozzá, hiszen a hús enged annyi levet, amiben pu­hára főzhetjük. Ha elkészült, tört burgonyával tálaljuk. ■ Élővé tennék a hagyományt Néhány hete alakult a kulturális egye­sület, most a cégbírósági bejegyzésre várnak. A hivatalos bejegyzéstől füg­getlen azonban a rendezvények szer­vezése, lelkesen alakítják terveiket, bár még maguk sem tudják, hogy mekkorák a lehetőségeik. Harmincnál több lelkes fiatal úgy határo­zott: fejlesztik a község kulturális életét. Vezetőjüknek Vízgázló Lajosét választot­ták, aki nincs híján az elképzeléseknek, hogyan elevenítsék föl Csököly gazdag ha­gyományait.- Egyesületünk a felnőtteket szeretné bevonni a kulturális életbe - mondta. - Alapító tagjaink zöme korábban is részt vett a különböző rendezvények szervezé­sében, mint a megemlékezés nemzeti ün­nepeinkről, illetve a falukarácsony. Zász­lónkra tűztük a faluszépítést és a hagyo­mányőrzést. Néhány napja volt a szüreti felvonulás, farsangkor pedig sort kerítünk a hagyományos maszkázásra is. Tavaly csak a gyerekek öltöttek álarcot, most mozgósítjuk a felnőtteket is. E népszokás lényege, hogy a háziaknak ki kellett talál­ni, kit takar az álarc, s egy-egy fánkkal ju­talmazták a bekopogtatót. A kulturális egyesület tagjainak távlati célja a népművészeti múzeum létrehozá­sa. Egyelőre még nincs ilyen helyiségük, s a bemutató anyagát is össze kell gyűjte­ni. - Csököly híres a népviseletéről és a fehér gyászáról. Szeretnénk ennek állan­dó kiállítási termet, s összeszedjük hozzá a még föllelhető népi értékeket. Néhány éve volt itt egy kiállítás, az akkoriaknak még sikerült majdnem teljes anyagot ösz- szeszedni. Sokan kölcsönbe adták a régi viseletét és a használati tárgyakat; remél­jük, mi örökbe kapjuk az állandó kiállí­táshoz. Álmunk egy igaz tisztaszoba pár- nás ággyal, képekkel, bútorokkal. Egy település múltjához nemcsak a tárgyak, a népviselet, hanem a zene és a nóta is hozzátartozik. - Egyelőre nem gondolkodunk énekkarban, mert nincs, aki vezetni tudná. Ha később lesz rá igény, természetesen megszervezzük. ■ Fehér gyász Csökölyben fe­hér a gyász szí­ne, ez teljesen egyedüli So­mogybán. HaF dán a viselt ruhát lenvászonból ké­szítették, s testet­lenül, hímzés nél­kül ezt hordta az özvegyen maradt asszony. A fejdísz abroncsa a me­nyecskekortól vé­gigkísérte az asz- szonyok életét, csak a díszítése volt más az élet­kornak megfele­lően: színes sza­lagok is díszítet­ték. Közönségdíjas bábjátékok- Három évvel ezelőtt szakkör­ként indult, s csak ünnepeken ad­tunk elő egy-egy bábjátékot - mondta Horváthné Speigler Terézia, a Száz­szorszép bábcsoport ve­zetője. - A tavasszal azonban tizenhét kis­gyermek lelkes munká­jának köszönhetően to­vábbjutottunk a balaton- lellei bábfesztiválon, s az egri döntőről külön- díjjal jöttünk haza. A fiatal óvónő eddig maga készítette a mesék szereplő­it. - Nagy örömömre a szülők is felajánlották a segítségüket. Az önkormányzattól pedig megkap­tuk a volt idősek otthonának egyik szobáját, hogy próbálhas­sunk - újságolta. - Eleinte csak fa­kanalas és kesztyűs bábokkal ját­szottunk. Erre a karácsonyra azonban különleges technikával készülünk: szicíliai marionettfigu­rákkal adjuk elő a Brémai muzsi­kusok című mesét. A próbák nem fárasztóak. A gyerekek izgatottan várják, hogy ki kinek a bőrébe bújhat, kinek adhatják kölcsön a hangjukat egy előadás­ra. A szülők és a kicsik egyaránt élvezik a meg­elevenedő meséket, falu­napkor is nagy sikere volt a bábcsoportnak. Horváthné Speigler Terézia a mai Zita neve­lőotthonban nőtt fel. - Szabó Gyulánénak köszönhetek min­dent - vallotta be. - Ő mutatta meg először a bábok csodálatos világát, és azonnal beleszerettem a mosolygós, színes babákba. A főiskolán tovább kísérte ez a szenvedély, és most társulatával az iskola meg az óvoda kis lakóit viszi el meseországba._________■ Kemencében sütne kenyeret Tizenöt éve költözött a faluba Kis Józsefné. Nyugdíjba vonulása után nem tudott tétlenül marad­ni, hiszen mindig is munkával töltötte ide­jét. - Megvásároltam az önkormányzattól az egyik faluszéli épületet. Úgy gondoltam, meg­próbálom. Sok munka és fáradság eredménye­ként 2000-ben megnyit­hattam a Kis vendégház kapuit. Eleinte nem volt nagy forgalöm, de aztán évről évre többen jöttek. Az esű szalonnasütések, a patto­gó tűz melletti őszinte beszélgeté­sek hangulata és ez a táj évről év­re visszahívja azokat, akik egy­szer már voltak itt. Van, aki éppen erre jár, s megszáll nálunk egy- egy éjszakára. A vendégek általában a régi fa­lusias ételeket kedvelik - tudtuk meg, és Kis Józsefné szívesen elké­szíti nekik. A bevásárlás­ban részt vesz a családja is, de mégis jobban sze­reti, ha mindent maga csinálhat. Vadászidény­ben például több a tenni­való, hiszen elvállalta a főzést a vadászházban is. Kis Józsefné tagja a képviselő-testületnek. Minden alkalmat megra­gadott a falusi turizmust segítő pályázatokon. S bár így is gyönyörű a vendégház, a tettre kész asszony újabb terveket sző. - Szeretném bővíteni a házat, s még korszerűbbé tenni. Jó volna egy nagyobb társalgó is. Egy ke­mencét azonban mindenképpen építtetek az udvarba. __________* Ör ülnek a kisebb sikereknek is A gyermekjóléti szolgálat munka­társa s három település családgon­dozója Baloghné Csemus Melin­da. 2001-ben kezdte ezt a munkát, az idén szerezte meg a felsőfokú szociális gondozói szakképesítést. Tevékenysége során sok család gondjaival szembesül. - Családse­gítőként sok nehézséget megis­merek, s úgy érzem, tudjuk kezel­ni a gondokat - mondta. - Nagyon fontos feladatunk, hogy megelőz­zük a hatósági intézkedéseket. A területünkön több hátrányos hely­zetű gyermek is van, de a szülők­kel összefogva megpróbáljuk or­vosolni a gondokat. Minden csa­láddal egyedileg kell foglalkozni. A szülők elfogadtak, megkeresnek még a személyes problémáikkal is. A családse­gítő - mint a neve mutatja- a konfliktusok megoldását tartja fő fel­adatának. Ku­darcként éli meg, ha egy gyermeket ki kell emelni a családból.- Erre csak egyetlen alkalom­mal került sor, az anya és az apa viszálya miatt. Az apa keresett meg, és kérte: tegyük meg ezt a lépést a gyerek érdekében. Na­gyon nehezen éltem meg, de az­óta rájöttem, hogy a kis sikerek, amiket más talán észre sem vesz, mennyire fontosak. Baloghné szerint egy család- gondozó akkor tud jól dolgozni, ha szereti az embereket, a rábí- zottakat. - Megtaláltam a hivatá­somat, még ha vannak is nehéz­ségek, amikor aggódnom kell a gyerekekért, a családokért. Ilyen­kor kell megtalálni azt a pontot, ahol együtt tudunk cselekedni. Az emberek elfogadtak. Minden esetben meghallgatom őket, s csak azután adok tanácsot. Egy kívülálló jobban látja a megol­dást, mint aki a gonddal küszkö­dik. Ezt a munkát nem is lehet másképp végezni, hiszen időn­ként a családok legbensőbb ügyeibe kell beavatkoznunk. Ne­kem is van két gyerekem, s tu­dom, milyen nehéz a gondokat megoldani. __________________■ Ke rítés a szarvasok útjában Mintegy hatezer hektáron tevé­kenykedik a Csököly és Vidéke Földtulajdonosi Vadásztársaság. Szarvas-, őz- és vaddisz­nóvadászatra várják ide a vendégeket. Áz utóbbi időkben a németek, osztrákok mellett egyre több az olasz vadász is.- A fegyelmezetlen va­dász bármelyik ország­ból jön, gondot okoz. Nekünk eddig nem volt semmi gondunk az ola­szokkal, akikre könnyen rámondják, hogy meg­gondolatlanok, madárgyilkosok - így Győréi Gábor vadőr. - Remé­nyeinket a szarvasbőgés az idén nem váltotta be, hiszen nagyon aszályos és meleg volt a nyár. Csak hat bikát tudtunk lövetni, a legna­gyobb trófea tíz és fél kilós volt. Most már dámbikára várjuk a ven­dégeket. A vadászatra jogosul­tak szerint a bérvadász­tatásból befolyó pénz jó esetben fedezi a vadkár összegét. A csökölyiek szerencsésebbek, mert mint földtulajdonosi tár­saság a tagok a vadásza­ti lehetőségért „lenyelik” a vadkárt.- Az állomány fenn­tartása a nagy kérdés. Az is gond, hogy egy külföldi kft nyárfatelepítésbe kez­dett, és a területünkből mintegy 600 hektárt elkerített. Határosak vagyunk a Lábod Rt-vel, és a kerí­tés pontosan az átvonuló szarva­sok útvonalába esik. ■

Next

/
Thumbnails
Contents