Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-19 / Vasárnap Reggel, 42. szám
8 UTAZAS 2003. OKTÓBER 19. HÍREK Egri történeti tárház ■EGER: A hevesi megyeszékhely legősibb, műemlékekben gazdag környezetében, a Dobó utcában kapott helyet a lő- és szálfegyverek, szab- lyák, kardok és egyéb kiegészítők gyűjteménye. A nagy értékű fegyverek, köztük díszes török harci eszközök, húsz vitrinben láthatók. Magán- személy, Tóth Sándor gyűjtötte össze évtizedek alatt a több száz éves kiállítási tárgyakat. Német turistákra várva ■ BUDAPEST: A Magyar Turizmus Rt. célja, hogy jövőre 3,5-4,5 százalékkal növekedjen a beutazó német turisták száma. A szakemberek szerint ma már nem szabad a korábbi Magyarországgal kapcsolatos klisékre alapozni a marketinget, konkrét ajánlatokkal kell népszerűsíteni főleg a gyógy-, wellnesz-, kastélyturizmusra építve. Az idén a hat legnagyobb német túraszervező önálló Magyarország-kataló- gussal jelenik meg, ami jelentősen növelheti az ide érkező turisták számát. Óriási lehetőséget ad idegenforgalmi szempontból Magyarország számára az is, hogy jövőre lesz a határnyitás 15. évfordulója. ■ •• ■ //■ •• Üdülőközpont épül Gyulán ■GYULA: Több milliárd forintos beruházással új üdülőközpont építését tervezik a Várfürdő közelében. A fürdő gyógyászati és turisztikai funkcióját ketté kívánják választani. A mostani centrum inkább pihenő övezetté alakulna, a „hangosabb” rendezvények átkerülnének az üdülőközpontba, amelyet a Fehér- Körös partja melletti, mintegy százhektáros területen építenek meg. Egy új termál- és élményfürdőt, egészségközpontot, fittneszegységet, valamint wellneszhotelt és konferenciaközpontot építenek. Jövőre őröl a múzsái vízimalom ■ MÚZSA: Az Ikva patak partján 1680-ban épült és kezdett működni egy vízimalom. A Múzsái Vízimalom Vendégfogadó és Múzeum Kft. megvásárolta, és úgy döntöttek, a malmot ismét működőképessé teszik, sőt úgy, hogy a 323 év különböző fejlődési korszakait is bemutatják. Mindent az eredeti állapotnak megfelelően állítanak helyre: az egykori molnárlakást, a kapcsolódó kocsiszínt, ólakat, és füstös kamrát. A molnárlakás egy részében csárdát alakítanak ki, tradicionáüs magyar ételeket kínálva. Bakancsos erdőjárók Sokan tekintik életmódjuknak a természetjárást, a kirándulást. Családostul vágnak neki az erdőknek, a környék hegyeinek. A bakancsos turisták számát Magyarországon 300 ezerre becsii- , lik, ők rendszeresen szedik a sátorfájukat hétvégeken, és csak akkor érzik igazán jól magukat, ha több kilométer van a lábukban. Inársziklaszentkeresztit■ Az őszi napsütés kicsalogatja az embe- ~ reket a természetbe. A legtöbben csupán kis sétákra vágynak az erdei ös- vényeken, de vannak, akik \ nem riadnak vissza több tíz kilométer legyaloglásától sem. Egy- egy hétvégén tízezrek kelnek útra szervezetten vagy „magányosan”.- Szövetségünknek harmincezer tagja van, de ennek többszöröse csatlakozik hozzánk egy-egy meghirdetett útra - tájékoztatott Rakaczky István, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára. - A túrázók 70 százaléka választja a gyalogtúrákat. A többiek vagy nyeregbe pattannak, vagy a vadvízi evezést választják. Elsősorban az idősebb korosztály kedveli, hiszen megszokták a cserkész- vagy úttörőidőkből, hogy a természetjárásnál szinte nincs is jobb kikapcsolódás. Aggasztó, hogy a középkorosztály és a fiatalok kevésbé szeretik, hiszen sok iskolában nem működnek természetjáró szakosztályok, pedig a 10-14 éves korosztály a legfogékonyabb arra, hogy rászokjon a kirándulásra. Külön kell választani a kirándulást ■ Szentpéteri Csilla zongoraművész: - Minden barátom szeretett kirándulni, így ifjabb koromban gyakran velük tartottam. Hol a Tisza, hol a Maros partjára. A férjem is nagy túrázó, nemrég a családdal Sopron környékén és a Duna mentén barangoltunk. Csabával különösen a Normafánál sétálgattunk hétvégeken, évekkel ezelőtt pedig a Hármashatárhegyen kérte meg a kezemet. Kedvencem még Lillafüred, a Káli-medence és a Lajosforrás. Egy-egy koncert után szintén szeretünk nagy sétákat tenni a természetben. Csisztu Zsuzsa műsorvezető: - Míg versenyszerűen sportoltam sajnos nem volt időm a családi kirándulásokra, mozgásigényemet kiéltem a tornateremben és a sportcsarnokokban. Tévésként sincs sok időm, de azért a férjemmel igyekszünk kimenni a természetbe. Szerencsére közel lakunk „hozzá”, Törökbálinton a környéket rendszeresen bejárjuk. és a természetjárást, hiszen az előbbi azt jelenti, hogy rendszertelen időszakban, tehát alkalomszerűen tesznek meg kisebb sétákat (általában négy-öt-hat kilométereseket), míg az utóbbiak rendszeres időtöltésüknek tekintik a túrázást, ami azt jelenti, hogy hetente, de legalább kéthetente minimum 15-20 kilométert gyalogolnak le az erdei ösvényeken. A legnépszerűbb kirándulóhely a Budaihegység, a Mecsek, a Bakony, a Mátra és a Bükk, de utóbbi időben éppen érintetlensége miatt a Zemplén is. Nagy hagyományai az előbb említett hegyeinkben van a túrázásnak. Magyarországon mintegy 20 turistaház és 250-300 kulcsos ház van. Hogy merre vannak, azt a Magyar Természetbarát Szövetségtől lehet konkrétan megkérdezni, ahol naprakész információt adnak, valamint Olcsó Szálláshelyek címmel (350 forint) könyvben is rögzítették az elérhetőséget. A kulcsos házak éjszakánként 400-1000 forintba kerülnek, míg a turistaházak komfortfokozattól függően 1000-2000 forintba. Nem árt előzetesen bejelentkezni. A kulcsos és turistaházak általában turistaútvonalak, jelzett utak mentén, illetve turisztikai központokban vannak. A turistajelzések a frekventált helyeken jól követhetők, 13 ezer kilométer jelzéssel tájékozódhatnak a turisták. Az utóbbi években az „egyszerű” túrázást felváltotta a teljesítménytúrázás, amit szintén amatőrök űznek, de ezt már elég nehéz a családoknak teljesíteniük, hiszen minimum harminc és száz kilométert kell időre megtenniük. A legnépszerűbb táv az 50 kilométeres, amelyet 12 órán belül kell teljesíteni. A túrázás azonban nem verseny, a lényeg, hogy jó levegőn kikapcsolódjunk, gyűjtsük az élményeket. Nem árt néhány jó tanács is a kirándulóknak: Csidai Lajos túrázó ad tanácsot, amit érdemes megszívlelni. - Az öltözetünk legyen az időjárásnak megfelelő, réteges és kényelmes, a legfontosabb a lábbeli, méghozzá olyan, amely tartja a lábfejet és a bokát. A cipőtalp ne legyen sima, hogy ne csússzon, a kisebb túrákhoz nem szükséges túrabakancs, elég egy jó sportcipő is. A papucs, a szandál, a magas sarkú, a vászon- vagy szövetcipő nem alkalmas a több kilométeres gyalogláshoz. Esőköpeny vagy anorák legyen minden túrázónál! Olyan táskát ne vigyünk az útra, amely csak kézben foghatóba legalkalmasabb a hátizsák, amiben mindig legyen bicska, ragtapasz, zsineg, térkép, iránytű vagy tájoló, valamint innivaló és élelem. Temesi László
