Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-19 / Vasárnap Reggel, 42. szám

Amikor a focisták bérét harmadolják

Nincs az a matematikus a világon, aki ki tudná számítani, hogy az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokság óta - ez volt a magyar futball utolsó komoly nemzetközi fellépése - mennyi pénzt is vesztettek a magyar klubcsapatok, illetve a válogatott? Hány és hány lehetőséget szalasztottak el? A lengyelek elleni bukás után ismét csak ebek harmincadjára kerültek a remélt bevételek.

A Debrecen kivételével klubcsapataink is elhullottak a nemzetközi kupákban, bár a Ferencváros Koppenhá gában önmagát múlta felül, de azért az első budapesti gyötrel- mes nívó alatti játékért lakolnia kellett a zöld-fehéreknek.

■ Nos, ebben a hangulatban szólalt meg a Magyar Profi Liga vezérkara és meglepő húrokat kezdtek pengetni: csökkenteni kellene focistáink jövedelmét. Ez a gondolat sok szurkoló véleményével találkozott.

Ihász Kálmán, a Vasas egykori olimpiai bajnok balhátvédje: - Tökéletesen igazat adok azoknak, akik keményen akarják fogni a magyar játékosokat. Elégedetlen vagyok a színvonallal, a A küzdőszellemmel, de amikor kétségtelenül indokoltan vetődik fel a fizetéscsökkentés, akkor ebből a sorból a játékosok mellett semmiképpen sem hagyhatók ki a sportvezetők és az edzők.

Kenderessi István, a volt váló gatott kerettag kapus, aki négy évtizede Belgiumban él: • Nem akarok belekotnyeles- kedni a magyar labdarúgás belügyeibe, ahhoz ugyanis nem ismerem a körülményeket, de egyre nagyobb a szakadék a nemzetközi élvonal és a mi baj nokságunk

zolt külföldre, itthon kényelmesebben megkeresi a pénzét és senkivel sem kell megküzdenie a csapatba kerülésért

avagy a válogatottunk botlado- zása között. Én csak annak fizetnék, aki produkál is. '

Mészöly Kálmán egykori világválogatott középhátvéd, a Profi Liga szakmai igazgatója: - Régóta szó van erről, a jelenlegi élvonalbeli futballistákat A- B-C-kategóriá- ba kellene sorolni. Ettől függne, milyen fizetést kaphatnak, mennyi lehetne a. jövedelmük. Természetesen előbbre is lehetne lépni egy-egy jó szezon után és nyugodt lélekkel vállalhatnák a zsűriben lévők, hogy adott játékosokat hátrább soroljanak.

Bodnár György, a Szaknévsor főnöke: - Bruttó 250 ezer forintban határoznám meg az élvonalbeli labdarúgók havi fizetését. Ugyanakkor közölném velük, hogy a mérkőzésbevétel 90 százalékát is szétosztom köztük. Ha képesek húszezer drukkert kicsalogatni a

stadionba, keressenek komoly összeget. Ám ha csak kétezren kíváncsiak rájuk, magukra vessenek.

Orosz Pál olimpiai bronzérmes labdarúgó, a Fradi hajdani sztárja: - Miért kérdezi ezt, talán pénzt kapnak a focisták ilyen teljesítményért? Mi morzsákért fociztunk és a kettős rangadókon kilencven-százezer ember volt a Népstadionban. Mindenképpen lépni kell, a liga nem tehet mást. Ezeknek az uraknak a 90 százaléka csak papíron profi, a teljesítményük szerint amatőrök. Igaz, mit várhatunk a magyar labdarúgástól, ha három évre a szerződés aláírásért már 90 millió forintot fizetnek. Erre jönnek még a prémiumok. Nevetséges.

Dunai II. Antal, az Újpest olimpiai bajnok gólzsákja, aki annak idején ezüstcipős volt az európai góllövők között: - A teljesítményt kellene dotálni, és villámgyorsan elfelejteni azt a teóriát, ami tévútra visz. A magyar játékosok állandóan a nyugat-európai profik jövedelmét emlegetik. Nem akarom Hofi Gézát idézni, aki azt mondta: Tud úszni? Nem. S ha

megfizetem?” Az olasz vagy a spanyol bajnokságban nemcsak a rangadókon van zsúfolt lelátó.

Esterházy Márton, a Budapesti Honvéd volt válogatott csatára: - A rendszerrel van a probléma. Olykor a kevés is túl sok. Most hirtelenjében az vált népszerűvé, hogy csak a játékosokat szidják. Nem ártana azért messzebb is nézni.

Rudas Ferenc, az FTC egykori legendás válogatott jobb hátvédje: - Játékos pályafutásom alatt volt olyan mérkőzés, amikor a vezetés bizony bátran kijelentette, hogy a győzelem ellenére sem fizeti ki a prémiumot, mert elégedetlenek a mutatott játékkal. A liga jó irányba indult el, de a konkrét lépést nagyon át kellene gondolni, hogy ennek valóban hatása legyen. A magyar labdarúgók jelentős része valóban túlfizetett, de itt van például a koppenhágai mérkőzés, én annak ellenére jutalmaznám a játékosokat, hogy kiestek az UEFA-kupából.

Gyenes András

Sportcsarnokot Papp Lacinak!

Fájdalmas tragédia rázta meg csütörtökön a magyar és a nemzetközi sportvilágot. Életének 78. évében elhunyt a régóta Parkinson- kórban szenvedő háromszoros olimpiai bajnok bokszlegenda, Papp László, pontosabban a „Pappiaci”.

■ Papp Lászlónak bámulatos karrierje volt. Hétszeres magyar bajnok, kétszeres kontinenselső, 1948-ban, 1952-ben és 1956-ban olimpiai bajnok (ő az újkori olimpiák első triplázója), valamint háromszoros főiskolai világbajnok - felnőtt világbajnok esak azért nem volt, mert az ő idejében nem volt ilyen. 1957-ben profinak állt, és 1964-ig 29 mécsesét vívott meg veretlenül, ezalatt begyűjtött három Ebcímet. Hivatásos világbajnok azonban nem lehetett, mert a politika nem engedte, mondván ne keressen ő tíz perc alatt annyi pénzt, amennyiért mások itthon hónapokon át dolgoznak... De kárpótlásul 1989-ben a WBC-től megkapta „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” járó övét.- Az 1985-ös budapesti Eb előtt Laci rám bízta a válogatott felkészítését, mert kiment Ausztráliába élménybeszámolót tartani - mesélt legszebb Papp Lászlóhoz fűződő emlékéről Csötönyi Sándor, a bokszszövetség elnöke. - Mikor közvetlenül a rajt előtt visszajött és meglátta a gyerekek állapotát azt mondta: Sanya, jól dolgoztál. A legnagyobb elismerés, amit valaha

kaptam. Csötönyi Sándor elárulta, jövőre már egy nagyszabású emlékversenyt rendeznek a legenda tiszteletére, ;■ és kezdeményezi a sportmi- | niszternél, hogy a • Nemzeti Sportcsarnokot vagy valamelyik másik létesítményt róla nevezzék el. Mint utóbb kiderült, az elnök nyitott J kapukat döngetett, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszter már kezdeményezte, hogy 2004. március 25-étől, azaz j Papp László születésének napjától a mostani Budapest ) Sportaréna neve Papp László | Sportaréna legyen.

Ugyanezt szeretné Badari Tibor is, aki egykor Papp j Lászlótól tanulta meg a boksz fortélyait. - A csarnok mellett I egy olyan verseny viselhetné igazán méltóan a nevét, amelyikre a súlycsoportok legjobbjait hívná meg a szövetség minden évben - mondta az egykori Európa-bajnok. - Nagyon sok összezördülésünk volt egymással, hogy úgy mondjam, nem voltunk j túlzottan jóban. Ennek ellenére nagyon sajnálom, hogy meghalt. Legjobban azt szerettem benne, amikor a tréningek után a régi időkről anekdotázott.- Fantasztikusan jó ember volt. Ha valaki pénzszűkében volt, annak bármikor adott - mesélt egykori mesteréről az amatőr és profi világbajnok Kovács István. - Emlékszem, 1 egy edzőtáborozás során minden este bejött hozzám, és csak annyit mondott: jó éjszakát kispajtás. Hiányozni fog...

Papp László és az utólag megkapott „világbajnoki” öv