Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-18 / 218. szám
6. OLDAL DÉL-DUNÁN TÚLI RÉGIÓ 2003. Szeptember 18., Csütörtök Pályázatok nyertesei: az élvonalba kerülve „Csak azt szabad elméletileg kidolgozni, ami gyakorlatilag is megvalósítható” A 2001 -es és 2002-es Phare „tükörpályázatokat” a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. menedzseli a régióban. Ennek a tevékenységnek a keretében az ügynökség nemcsak a pályázati rendszert készíti el, hanem meghirdeti, majd befogadja a pályázatokat, végezetül pedig - a sok más részfeladat mellett - a projekt megvalósítások koordinálását is végzi. Ez alkalommal az olvasók két olyan vállalkozással találkozhatnak, melyek kitűnőre vizsgáztak pályázataik elbírálásakor. Bor, versenyképes módon Légii Ottó, a Somogy megyében, Balatonbogláron élő, ismert bortermelő 17 millió forint támogatásban részesült a 2001. évi Phare „tükörpályázat” keretében. A pénz felhasználásával közel 27 millió forintos fejlesztést valósított meg gazdaságában, zúzógép és palackozó rendszerbe állításával.- Közel másfél évtizede foglalkozom - a családi hagyományt követve - szőlőtermesztéssel, illetve alapvetően fehérbor készítéssel - tudtuk meg Légii Ottótól. - A harminc hektáros birtokból hét és fél hektárt tesz ki a chardon- nay, négy és fél hektárt a sauvignon blanc. Ezen kívül van még olaszrizling és királyleányka fajta is, hogy a legjelentősebbeket említsem.- Nem kétséges, hogy a minőségi bortermeléshez gépesítésre, ebből következően komoly befektetésre van szükség. Erre tekintettel adta be Phare pályázatát?- Valóban evidencia, hogy a mező- gazdaságon belül a borászat milyen tőkeigényes ágazat, ugyanakkor tőkehiánnyal küzd. Úgy gondoltam, hogy most, az EU-s véghajrában hasznos lenne egy hosszú távon is versenyképes üzem alapjait megteremteni. Ez elengedhetetlen, akárcsak a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása. Ezért pályáztam.- Miként zajlottak az ezzel kapcsolatos első lépések?- A helyi vállalkozásfejlesztési iroda révén szereztem tudomást a pályázati lehetőségről, s hadd mondjam el: korábbi Ismeretéim és tapasztalataim alapján volt némi gyakorlatom a pályaművek terén. Korábban már négy-öt szőlőtelepítéshez hasonló módon szereztem támogatást. Nem egyszerű, de azért szerencsére nem bizonyult nagy ördöngösségnek az új pályázat megírása.- Mi lehetett az ön pályaművében az a többlet, ami alapján végül is megszerezhette a támogatást?- Csak arra a következtetésre tudok jutni, hogy cégünk szülte száz százalékig megfelelt a kiírás feltételeinek. Azaz, számunkra a pályázat afféle klasz- szikus dobbantónak felelt meg. A technikai fejlesztést tekintve éppen arra volt szükségünk, amit a pályázattal megszereztünk.- A pályázókat gyakorta hozza nehéz helyzetbe az önrész biztosításának követelménye. Ön miként tudott eleget tenni ennek a feltételnek?- Szerencsére az önrésszel nem volt gondom, az rendelkezésre állt, inkább az ÁFA okozott némi nehézséget. Ha valaki komolyan gondolja a pályázatokon való indulást, akkor nem is szabad, nem is lehet figyelmen kívül hagyni az önrészt.- Milyen tanácsot adna mindazoknak, akik ugyancsak indulni szeretnének pályázatokon?- Nincs két egyforma helyzet, így csak azt mondanám, hogy aki minden szinten, így a fejlesztés terén is hosz- szú távon gondolkodik, az előbb-utóbb rátalál a csatlakozási pontra a pályázatokat tekintve is.- Mit sikerült megvalósítania az elnyert pénzből?- Világszínvonalú gépeket állíthattam rendszerbe a birtokomon, s ez jó pár évre előre megoldja a gondjaimat. A nagy teljesítményű palackozóm révén nemcsak magam, hanem a környék kistermelői számára is képes vagyok biztosítani a bor üvegekbe töltését. Mindent összegezve, nyugodtan tekinthetek előre, biztonságban érezhetem magam egy olyan területen, a szőlészet-borászat területén, melyen amúgy nem könnyű talpon maradni, illetve az élvonalba kerülni. Szárnyakat kaptak a tervek Igazi csapatmunka: Wieszner György, az Őcsényi Reptér Kht. ügyvezetője így jellemzi azt munkát, melynek eredményeként a Tolna megyei kistelepülés repülőtere 135 millió forinttal részesült1 a 2001-es Phare „tükörprogram- ból”. A pályázati ablak a polgári repülésre alkalmas légikikötő fejlesztésére vonatkozott. Megjegyzendő, hogy a három nyertes pályázatból a másik kettő a taszári és a pogányi reptér volt.- Számtalan szakember dolgozott együtt, ennek köszönhető a siker. Mindent úgy kellett bemutatni, hogy az - számokkal is alátámasztva - megállja a helyét, a fogadó oldalon pedig joggal várják el az összefogottságot, az akceptálható szövegrészt - érzékelteti Wieszner György a pályázókra váró tennivalókat. - Konkrétnak kell lenni, pontosan kell tudni, hogy mit akarunk és azt miképp kívánjuk megvalósítani. Mindent összegezve, amit leírunk, azt nemcsak a papírnak kell elbírnia! Csak azt szabad elméletileg kidolgozni, ami gyakorlatilag is megvalósítható.- A kötelező önrész mennyiben befolyásolta a terveket?- A mi helyzetünk különlegesnek tekinthető, hiszen a pályázat 90 százalékos támogatást nyújtott, s mindössze 10 százalékos önrészt igényelt. Persze, ne feledjük, hogy 135 millió forintnál ez az arány meghaladja a 13 millió forintot... A kht. egyik tagja egyébként a helyi önkormányzat, a másik egy befektetőket tömörítő konzorcium, ez utóbbi biztosította az önrészt.- A hivatalos fórumokkal milyen kapcsolatot alakítottak ki a pályázat folyamatában?- Az együttműködés mindenekelőtt a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.-val valósult meg, itt történik a pályamű benyújtása. Ugyancsak hasznos útmutatásokat kaptunk tőlük az elbírálás, valamint az elszámolás vonatkozásában. Egy-egy ilyen horderejű pályázat esetében már az is nagyon fontos, hogy valahol lehet kérdezni, illetve válaszokat kapni. S ugyancsak a kedvező tapasztalatok közé tartozik az is, hogy a többi illetékes szervezet is pontosan, rugalmasan intézte ügyeinket.- Milyen önmagán túlmutató haszna lesz a pályázati pénzből megvalósítandó beruházásnak?- Az elsődleges célon, tehát a polgári repülőtér létrehozásán túl több új munkahelyet is sikerül teremtenünk. S nem lebecsülendő, hogy Őcsényben a reptérnek köszönhetően jön létre az a vállalkozói övezet, mely jótékony kisugárzást biztosít nemcsak a település, hanem környéke számára is.- A két szomszédmegyei repülőtér, azaz Pogány és Taszár tapasztalatait milyen módon sikerült az őcsényi tervekbe beépíteni?- Kapcsolatunk mindkét helyszínnel kollegiális, gyakorta informálódunk egymás törekvéseiről, s megfogadjuk a másik hasznos tanácsait. Ami a személyes véleményemet illeti, mindig elismeréssel tekintem azt a hatalmas munkát, amit Pogány területén végeznek. Taszárt pedig némileg irigy- li az ember, hiszen ott már van beton kifutópálya. Ezt szeretnénk megépíteni mi is, ebben tehát feltétlenül inspirál bennünket Baranya és Somogy két reptere. Légii Ottó Az őcsényi repülőtér megújult fogadóépülete Ha megnyílnak a források... Interjú Sitányi László ügyvezető igazgatóval a felkészülésről Közeledik az európai uniós csatlakozásunk időpontja. Az azt követő 2006-ig tartó időszakban a kötelező hazai társfinanszírozással együtt közel 1000 milliárd forintnyi fejlesztési forrás nyílik meg az ország számára. Sitányi Lászlót, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatóját a pénzek fogadására való felkészülés állásáról és az Ügynökségnek a folyamatban betöltött szerepéről kérdeztük.- Milyen stádiumhoz érkezett Magyarország felkészülése?- A felkészülés több síkon zajlik. Az Európai Unió Strukturális Alapjaihoz való hozzájutás alapfeltétele, hogy az ország jól kidolgozott terveivel rendelkezzen a források felhasználására. Ezért egyrészt készülnek a támogatásokhoz szükséges tervdokumentumok, amelyek a későbbiekben a pályázati kiírások keretét jelentik. Másrészt a sikeres lebonyolításhoz szükséges szervezeti feltételek megteremtése zajlik. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az operatív programok megvalósítását a folyamat során felállított irányító hatóságok, és az ezekkel együttműködő úgynevezett közreműködő szervezetek menedzselik. Az utóbbiak a már eddig is meglevő cégek közül kerültek ki. Az egész folyamatot a monitoring bizottságok ellenőrzik, amelyek egyben a legfőbb döntéshozó szervek is. A pénzek folyósításának a Kifizető Hatóság a legfőbb felelőse. A kormány döntése következtében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség is bekerült a közreműködő szervezetek közé. Harmadrészt a tényleges pályázók felkészítése, felkészülése zajlik. A cél az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű pályázat álljon a rendelkezésünkre a csatlakozás időpontjában. Ezen a területen még bőven van tennivaló.-Mi a helyzet a régiónkban?- Az Európa Pályázat Elkészítő Alap megmutatta, hogy régiónk jól áll, köszönhetően többek közt a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak és az ügynökség felkészítő munkájának. A probléma a pályázati aktivitás régión belüli egyenetlen elosztása. Vannak helyek, ahol a felkészülést nagyon komolyan veszik, már régóta pályáznak és most is aktívak, olyan tudást és gyakorlatot gyűjtve ezzel, ami a későbbiek során jelentős előnyt jelent majd nekik. Van olyan kistérség, ahol 15 ember dolgozik a folyamatban, jelentékeny hasznot hozva a településeknek. Ezért is nehezen érthető, hogy vannak helyek, ahol annak ellenére nem fordítanak kellő hangsúlyt a pályázatok elkészítésére, hogy a befektetett összegnek akár a tízszerese is visszanyerhető. Gyakran mondják, hogy az előkészítés magas költségei szabnak gátat a pályázatnak. Ez igaz, azonban a pályázati dokumentáció költségei gyakran szintén megszerezhetők valamilyen kisebb pályázattal. Az EU támogatási rendszere a versenyre épül. Az ügynökség mindenesetre igyekszik a saját eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázati aktivitás a régióban mindenütt nőjön, a jelenlegi különbségek pedig csökkenjenek. E tevékenységünk a jövőben még tovább erősödik, ugyanis a pályázóknál felismert hiányosságok miatt országos projekt- generálási kezdeményezés is indul, amelyben a régiónkban az ügynökség kapja a kulcsszerepet.- Említette, hogy az ügynökség bekerült a Közreműködő Szervezetek közé. Minek köszönhető ez?- Az ügynökség négy Phare és négy nagyobb magyar finanszírozású programot menedzselt, illetve menedzsel a Dél-dunántúli Régióban. Az előbbieket más szervezetekkel együttműködve, míg az utóbbiakat egyedül. Ezek sikeressége, és az a tény, hogy a régió területfejlesztésében az ügynökség rendelkezik a legnagyobb, jól felkészült, és a régió mindhárom megyéjében jelen levő szervezettel, tette gazdaságilag indokolttá a döntést.- Az ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezésében is részt vett.- Igen, az információ terjesztésének, a társadalmi vélemények begyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és továbbküldésének a folyamatában, vagyis a megalapozottsághoz és legitimizációhoz szükséges társadalmi egyeztetésben működtünk közre. A Regionális Operatív Programban pedig ezen felül a Dél-dunántúli Régióra vonatkozó rész tervezésének is a kulcsszereplője voltunk. Jelenleg az operatív programokban foglalt fejlesztési programokat konkrét pályázati kiírássá „lefordító” Programkiegészítő Dokumentumok és a Regionális Akcióterv kidolgozásában veszünk részt. Mivel a források elosztásáért a régiók közt harc van, ezért jelentős szerepe van a lobbinak, aminek az egyik terepe a tervezés.- Véleménye szerint miben kell még fejlődnie az ügynökségnek és a pályázóknak?- Most folyik a közreműködő szervezetek akkreditációja. Ennek során az év végéig elvégezzük azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek, hogy jövőre a mi részünkről zavartalanul menjenek a dolgok. A helyzet nagyon új lesz, ezért az eddig megszerzett tapasztalatokon felül is még sokat kell tanulnunk. A pályázóknál pedig fontos, hogy a projektjeiket jobban előkészítsék. A nagy projekteknél az infrastruktúrához kötődő dokumentációk terén kell javulni, míg a szociális típusú kisebb projekteknél a kooperáció kapja a leghangsúlyosabb szerepet, ezért ezeknél az együttműködési hálót kell tovább erősíteni. A témával kapcsolatos anyagok az ügynökség honlapján ( www.ddrft.hu ) olvashatók. Dél-Dunántúli Régió wwwjlilrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült. *66706* PHARE 2002-2003. Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Újabb Phare programra lehet pályázni, mely az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése címen jelent meg. Most először hirdettek meg olyan településfejlesztési programot, amelyben az ország mind a hét régiója részt vehet. Újdonság az is, hogy összetett, úgynevezett integrált programról van szó, vagyis a teljes pályázat három részpályázatból állhat: településrekonstrukcióból, a településhez vezető infrastruktúra fejlesztéséből és a foglalkoztatást ösztönző pályázati anyagból. Közérthetőbben: az első pályázati részből felújítható például egy leromlott állagú kastély épülete: a második részből a hozzá vezető utakat lehet rendbe hozni, míg a harmadik pályázati részre elnyert pénzből az újjávarázsolt épületet szállodaként vagy oktatási központ céljaira hasznosíthatják, így az ott foglalkoztatottak csökkentik a helyi munkanélküliek számát. A célok megvalósítására a Dél-dunántúli Régióban közel 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A projekteket az Európai Unió és a magyar állam maximum 90 százalékban támogatja. A pályázók köre igen széles lehet. A pályázatok beadási határideje: 2003. november 7.16.00. A pályázat keretében az eddigieken kívül régiónk 3 megyéjében még 2-2 felkészítő előadás és szakmai nap lesz a leendő pályázók felkészítésére. A Phare szabályainak megfelelően a kérdéseket a pályázatok beadási határideje előtti huszonegyedik napig, október 17-ig lehet feltenni a ddrft@ddrft.hu e-mail címen, vagy a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kaposvári irodájában. A válaszok a www.pharereg.hu honlapon olvashatók. A pályázati dokumentáció nyomtatott formában átvehető az ügynökség irodáiban, vagy letölthető a VÁTITFI internetes honlapján: http://teir.vati.hu/tfi/i_Programok_eves_bon- tasban/2002/2002_000_315/l_Projektek/2002_00 0_315_0106/hun/index.html V Phare Közlekedési kapcsolatok fejlesztése A közelmúltban az olaszországi Goriziában jártak a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség területfejlesztési szakemberei. A kisvárosban a magyarokon kívül, a házigazda olaszok, valamint szlovének, osztrákok és horvátok vettek részt azon a megbeszélésen, amelynek témája a CONSPACE projekt volt. Á projekt célja a dél-dunántúli, az észak-olasz, a dél-német, a szlovén és a horvát területek vasúti és közúti hálózatainak közös érdekek mentén történő összehangolt fejlesztése, amely lehetővé teszi egymás könnyebb és gyorsabb megközelítését. Régiónknak ez azért különösen fontos, mert ezekkel a térségekkel erős gazdasági kapcso- ■ latot ápolunk, és így a termékeink sokkal egyszerűbben jutnának el a veket 2005-re dolgozzák ki. A pro- kelt térképen bejelölt úgynevezett piacukra, aminek következtében jekt a nemzetek közti együttműkö- CADSES térséghez tartozó terüle- nőne a versenyképességük. A gaz- dést támogató INTERREG IIIB tek együttműködésére kapható eu- dasági kapcsolatokat élénkítő tér- program része, amelyben a mellé- rópai uniós támogatás. ________■ Az INTERREG IIIB CADSES programban résztvevő régiók
