Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-13 / 214. szám
2003. Szeptember 13., Szombat 7. OLDAL Recept Fonóból Tojással töltött borda Hozzávalók: négy szelet sertéskaraj, só, őrölt bors, 4 főtt tojás, 8 deka reszelt sajt, 1 csokor petrezselyem. A bundázáshoz 6-8 deka liszt, 3 tojás, 10-12 dkg zsemlemorzsa, a sütéshez zsiradék. A hússzeleteket jól kiverjük, sózzuk, borsozzuk. A főtt tojást villával összetörjük, reszelt sajttal összekeverjük, sóval, borssal, finomra vágott petrezselyemmel fűszerezzük. A tölteléket a karajszeletek egyik oldalára halmozzuk, a húst félbe hajtjuk, s megtűzzük; lisztbe, fölvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk, majd kisütjük. Kínálhatunk hozzá ecetes szüvát is, ehhez 2,5 kiló szilva, 40 dkg cukor, 4 deci 5 százalékos borecet, 2 liter víz, szegfűszeg, fahéj és szaliril kell. A szüvát megmossuk, üvegbe tesszük, a hozzávalókat összeforraljuk, ráöntjük, s kidunsztoljuk. ■ Szorgalmas a fonói, nem kell félteni FONO A község lakosainak legnagyobb gondja a munkanélküliség. Kovács Gyula polgármester abban bízik, hogy az uniós csatlakozás után, ha nem is a településen, de valahol a közelben lesz munkahely. Azt azonban fájlalja, hogy a falu első embereként sem kap választ a kérdéseire.- Hogyan válaszoljak az emberek kérdéseire, ha én sem kapok választ a felettes szervektől. A szavazás előtt többször meghívtak minket Budapestre különböző előadásokra, s ecsetelték a csatlakozás előnyeit, de a kérdéseink megválaszolására valahogy sohasem maradt idő - kesergett Kovács Gyula. - Nekünk az a legfontosabb, hogy valahol a közelben legyen munka- lehetőség. A lakosok zöme idős, de a fiatalabbak között van diplomás munkanélküli is. És ők csak akkor maradnak itt, ha lesz munka. FennHazaköltöztetné a postát Ötödik éve postamester a faluban Csapóné Kálmán Beáta. Ám a kis posták bezárásáról, a mobü posta beindulásáról csak a lapokból értesült. - Teljes a bizonytalanság; semmüyen tájékoztatást nem kapunk. Többször érdeklődtem a pécsi postaigazgatóságon, de nem tudtak biztosat mondani. Azon dolgozom, hogy váüalkozóként tovább üzemeltessem a fió- (| kot - mondta. - Bár a mostani épület is az enyém, de szeretnék otthon kialakítani egy új helyiséget. Még az időmet is jobban be tudnám osztani, hiszen a falu másik végén lakom, kényelmesebb volna, ha helyben intézhetném a postai szolgáltatásokat. Csapóné kézbesít is, és az emberek - főként a nyugdíjasok - nem is annyira a küldemények miatt várják, hanem egy kis beszélgetésre.- Gyakran elmondják a gondjaikat, problémáikat. Szerintem a postásnak kötelessége, hogy meghaügassa őket, de amit hallott, azt tilos továbbadnia. így is gyorsan terjed a szóbeszéd. Fonó mellett Gázlópuszta is a kézbesítési területéhez tartozik. A postásnak a kerékpár a társa télen-nyáron, hóban-fagy- ban, kánikulában. Es szinte minden kézbesítő a kutyákra panaszkodik.- Sem a kerékpárost, sem a postást nem szeretik - mondta Csapóné. - Nekem is van pár négylábú haragosom, de eddig még nem kergettek s nem haraptak meg - ko- pogta le gyorsan az asztalon. ■ Hírmondó meglepetésül A postaládákba tavaly novemberben dobták be először a Fonói Hírmondót. Az újságot néhány lelkes fiatal: Csapóné Kálmán Beáta, Balogh János, Hóbor Anita, Papp Zsuzsanna és Nyerges Péter írja. Először havi kiadványnak indult, idővel azonban rájöttek, hogy elég, ha kéthavonta megjelenik.- A kiadványunk megítélése szinte utcánként más és más - mondta Papp Zsuzsanna. - Van, aki várja a következő számot, s olyan is, aki semmit nem mond. Az első számában volt egy kérdőív is, javaslatokat, ötleteket kértünk, de alig páran jelentkeztek. Az alapötlet az volt, hogy tudják meg az emberek, mi történik a képviselő-testületi üléseken, aztán később bővítettük a tartalmát. Helyet kaptak benne a nyugdíjasok, a sportolók, hírt adunk az újszülöttekről, és nem hiányoznak belőle a receptek, a rejtvények meg a hirdetések sem. A Fonói Hírmondónak nincs külön szerkesztősége. Ki-ki otthon írja a mondandóját, majd az önkormányzat számítógépén összerakják a lapot, és fénymásolón sokszorosítják. így a költségei sem rúgnak többre néhány ezer forintnál.- Igaz, hogy minőségben nem tudjuk előállítani a legmagasabb színvonalat, de tájékoztatásra ez is megfelel. Mintegy százharminc példányban jelenünk meg, hol havonta, hol kéthavonta, attól függően, hogy van-e miről írni, tör- tént-e jelentősebb esemény. ■ * I Vita egy lámpa miatt Három éve alakult a nyugdíjasklub, s az idén egy gyógyító lámpa miatt majdnem kettészakadt a klub tagsága.- Közös megegyezéssel vásároltuk meg a klub pénzéből ezt a lámpát - mondta Pásztor Edit, a klub vezetője.- Senki sem ellenezte, de amikor használni kezdtük, többen is rosszízű megjegyzéseket tettek. Odáig fajultak a dolgok, hogy hajszál híján majdnem megszűnt a klub. Szerencsére győzött a józan ész, és már a megbékélés jegyében rendeztük meg a farsangi bált, s tovább működött a klub. A klubtagok általában havonta kétszer találkoznak, s gyakran mennek kirándulni. Az idén újra Tápiószentmártonba látogattak, a gyógyító dombra.- Ez megint csak hit kérdése. Volt, aki úgy érezte, hogy használt neki, és visszatérne, és olyan is volt, aki bizsergett, de egészen mástól. A nyugdíjasklub életében gondot okoz, hogy a fiatalabb idősek nem járnak el a rendezvényekre, a korosabbak pedig kihalnak. KezdetI ben még asszonykórust is alakítottak, de az előbbi okok miatt ma már nem lépnek színpadra.- Meggyengült a hangunk, a hetven év fölöttiek már nehezen énekelnek, és főleg az a baj, hogy nincs utánpótlásuk. A dalolás nélkül is jól érezzük magunkat egymás társaságában, a rendezvények pedig ünnepet hoznak a szürke hétköznapjainkba. ■ maradni pedig úgy lehet, ha kihasználhatjuk az adódó lehetőségeket.- Milyen lehetőségekre gondol?- Elsősorban munkalehetőségre, a családok összetartásának erősítésére és a lakosság komfortérzésének növelésére. Az a cél, hogy a kis településen élők is európai módon gondolkodjanak.- Mennyire európai az infrastruktúra?- Itt, a Kapós völgyében pár évvel ezelőtt lezajlott a gázberuházás; minden utunk szilárd burkolatú, a járdákat évente javítjuk, van villanyunk, egészséges ivóvizünk, egy kissé elavult telefonvonalunk és reményeink szerint - regionális társulásban Dombóvár gesztorságával - lesz csatornánk is. Készek a tervek, a község szennyvizét itt egy nyárfás telepítésű tisztítóba vezetjük, ez csökkenti a költségeket is.- Mennyire számítanak az uniós pályázati lehetőségekre? KOVÁCS GYULA 1947. május 19-én született Fonóban. Végigjárta a Petőfi szolgáltatószövetkezet ranglétráját: gyakornokként kezdte, és elnökként fejezte be. 1990-től tiszteletdíjas, majd 2002-től főállású polgármester. Nős, két fia van. Hobbija a sport, a labdajátékok.- Egy pályázat elnyerése nem a pályázat megírásától függ. Kistérségi menedzsereink vannak - a so- mogyjádi kis- és az igali mikrotér- ségbe tartozunk -, havonta egyeztetünk velük, hogy milyenek a lehetőségeink. Sajnos, nagyon kevés az önerőnk, nagy beruházásokba nem foghatunk. Tavasszal játszóteret akarunk építeni, a játékokat már megrendeltük és elkészült a szabadtéri színpadunk is.- Melyek a kitörési pontjaik?- Elsősorban a mezőgazdaság, hiszen itt az emberek ősidők óta ezzel foglalkoznak. Most szarvas- marha sincs a faluban, és egyre kevesebb a sertés. Az emberek úgy látják, most nem éri meg a tartása. Bár a fonóiakat nem kell féltem, mert józan paraszti ésszel gondolkodnak, s amiben pénzt látnak, azt szívesen csinálják. Csak egyelőre még nem tudni, hogy ezek mik lesznek az unióban. ■ Közösséget kovácsolnak Kevés a fiatal a templomban Bár Fonóban egyre kevesebb fiatal jár szentmisére s legföljebb csak nagyobb ünnepeken néznek be Isten házába, az idősebbeknek annál fontosabb, hogy rendszeresen fölkeressék a templomot, közösségben imádkozzanak és a gyülekezetben, illetve a szentmiséken lelki támaszt kapjanak. A klasz- szicista stílusban épült fonói templomot így elsősorban azok keresik föl gyakrabban, akik a nevek tetésük során ezt látták a szüleiktől is. A fiatalok csak bizonyos alkalmakkor - bérmáláskor, házasságkötéskor - kérik valamelyik szentség felvételét. Számítógépeket nyert pályázaton a fonói önkormányzat. Bár a gépek egyelőre a hivatal egyik helyiségében kaptak helyet, bárki hozzájuk férhet. Sőt, a nyáron informatikai képzést is szerveztek a község lakosainak. Az oktató Nyerges Péter volt.- Tanítói és informatikai államvizsgám van, s az önkormányzat azért döntött úgy, hogy vezessem ezt a tanfolyamot- mondta Nyerges Péter. - A kurzusra mintegy harminc gyerek és tizennégy felnőtt jelentkezett. Egy háromszáz lakosú elöregedő településen ez nagyon szép szám. Júliustól augusztusig rendszeresen találkoztunk. Különösen a gyerekek élvezték, hiszen az iskolában csak a felső osztályokban kezdik el oktatni a számítástechnikát. Az alsósok a játékos programok révén ismerkedtek meg a gépekkel, ezek azonban egyúttal készségfejlesztők is. A felnőttek megismerkedhettek az alapokkal és a szövegszerkesztéssel. A tanulás mellett ennek közösségfejlesztő, erősítő Spórolni tanítja a családokat Szeptember elsejétől a gyermek- jóléti szolgálat családgondozója Tóth Fonai Györgyné. E néhány nap alatt még nem szembesülhetett közvetlenül a családok problémáival, de jól ismeri az embe- . rek gondjait.- Tíz éve lakom Fonóban, s a legkisebbektől a legidősebbekig szinte mindenkit ismerek. Ebben az is segített, hogy anyósom kocsmáros, és a legrosszabb anyagi helyzetben levők, sajnos, gyakran megfordulnak az ivóban. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az itt élők egy részének nagyon kicsi a jövedelme, és azt sem tudják beosztani. Mire a következő havi juttatást megkapják, már akkora tartozásokat halmoztak föl, hogy jó, ha a pénzük elég lesz a törlesztésre, és kezdődik az egész elölről. Tartoznak a szomszédnak, a boltosnak, a kocsmá- rosnak, és nem a legfontosabb dolgokra költenek. Ha pénzhez jutnak, akkor mindenre futja, ám utána már kenyérre sem. Az új családgondozó szerint a legfontosabb a felvilágosítás: meg kell tanítani az embereket arra, hogyan osszák be a jövedelmüket.- Félretenni nem fognak tudni, de ezeket a tartozásokat a kezelhető szintre kell csökkenteni. A legfontosabb feladat azonban az, hogy megelőzzük a gyerekek veszélyeztetetté válását, s ha esetleg mégis bekövetkezik, akkor a szülőkkel, a védőnővel, az óvó- és a tanítónőkkel, az orvossal összefogva segítsük rendezni a válság- helyzetet. A gyerekek között előfordul, hogy mindössze három füzetük van tanévkezdéskor, s elfogadható cipőjük, ruhájuk, tankönyvük csak akkor, ha kapnak valakitől. Nem az a célunk, hogy kiemeljük a gyerekeket a családból, hanem az, hogy a mi segítségünkkel a szülők megteremtsék a harmonikus, normális létnek a feltételeit. ■ hatása is volt. Már régóta hiányolták a faluban a pezsgőbb közösségi életet. Talán ez volt a felé az első lépés. Nyerges Péter szerint a falunapoknak is az az egyik célja, hogy egy kicsit jobban megismerjék egymást a falu lakosai. S a közösségi életnek jelentős színtere a templom. A számítógépes szakember a tanítás mellett a katolikus egyházközségben is tevékenykedik.- Az állam támogatja tavaly óta az ötszáz lelkesnél kisebb települések egyházi életének a föllendítését. Civilek között szolgálatot végző egyházi személyeket nevezhetnek ki ezekben a falvakban. Én kaptam ezt a megbízatást. Rendezvényeket, programokat szervezhetek, ima-összejöveteleket, liturgiákat tarthatok, és lelki támaszt tudok nyújtani az időseknek, a betegeknek. A fiatalok, sajnos, egyre kevésbé járnak templomba, ez azonban nem jelenti azt, hogy elfordultak a vallástól. Sokan kialakítottak magukban egy bizonyos szintű hitet. Ady szavait idézve „hiszek hitetlenül Istenben... “, és rá- juk többnyire ez a jellemző. m A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú vörös pajzsban jobbra arany búzakéve, balról egy élével jobbra fordított ezüst ekevas, alattuk vízszintes helyzetben élével lefelé, hegyével jobbra fordított ezüstcsorosz- lya látható. A címer Fonó korábbi pecsétjei alapján készült. Az általunk ismert első, 1771 -1856 között használt pecséten is ezek a szimbólumok vannak ugyanilyen elhelyezésben, majd 1908 után ismét ez a kép látható a község pecsétjén. A jelképek a falu történelme során jellemző mezőgazdasági termelésre utalnak. A régi pecsétet emelték át a címerbe, kifejezve ezzel a hagyományok őrzését és a továbbvitele iránti igényt. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 366 | 1990-ben 412 1960-ban 640 1932-ben 698 UGYFELFOGADAS A polgármesteri hivatal címe: 7258 Fonó, Petőfi utca 1. Tel.: 82/376-235. A hivatal és Kovács Gyula polgármester ügyfél- fogadási ideje hétfőn és kedden 8-tól 12-ig, pénteken 18-tól 19 óráig tart. A körjegyző, Patakiné Kereső Szilvia kedden 10 és 13 óra között tart ügyeletet. Ugyancsak kedden 9-12 óra között várja a gazdákat Diczenti Ernő falugazdász. CIVILEK, VEZETŐK A községi nyugdíjasklubnak a vezetője Pásztor Edit. ORVOSI RENDELES Dr. Farkas István háziorvos minden héten kedden 9-től 12 óráig fogadja a hozzá forduló betegeket. MISEREND Orvos Levente plébános vasárnap 9.45-től, csütörtökön télen 18, nyáron 19 órától celebrál szentmisét. Csütörtökön a mise után litánia vagy imaóra is van. MÚLTIDÉZŐ A község 145 házában 1930- ban mintegy 700 lakos élt. Az I. világháborúba 150 katona vonult be, s 32 volt a hősi halottak száma. Négy asszony lett hadiözvegy. A hősi halottak emlékét gránitoszlopon örökítették meg. A községi bíró Bözsönyi Ferenc, a helyettese Szántó József, a közgyám Fonai Ádám volt, a katolikus elemi iskola kántortanitója Kelemen István. Az önkéntes tűzoltóságot Fonai János parancsnok irányította, a leventeegyesületet Spórer Tivadar, a polgári lövészegyletet Bözsöny Ferenc. A tejszövetkezet Kovács Ferenc elnökletével működött. A földbirtokos a Magyar Kegyes Tanítórend volt. A hajdani krónika szerint a gőzmalmuk naponta 200 mázsa gabonát őrölhetett, s itt volt a kegyesrendi birtokok központi gépműhelye is. Az uradalomnak akkoriban volt két 110 wattos egyenáramú dinamója, s ez táplálta a 60 cellás, 27 amperórás akkumulátortelepet. A vezeték hossza 920 méter volt, és az évi kapacitása hetvenötezer kilowattóra. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 5 3