Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-03 / Vasárnap Reggel, 31. szám

2003. AUGUSZTUS 3. GAZDASAG 5 Diákmunka, kis hibával „Egy hónap után abbahagytam. Elegem lett a szórólapok­ból, a metróaluljáróból, de az ajtót az tette be, hogy négy­ezerrel kevesebb munkabért küldtek ki postán” - mondja a 17 éves Roland. Vélekedése nem egyedi, a nyári munka sok diáknak jelent eleinte pénzkereseti lehetőséget, ké­sőbb csalódást. Gyakran előfordul, hogy a ledolgozott idő után egyáltalán nem kapnak pénzt, vagy csak jóval a meg­állapodás alatti összeget. E veszélyeket azonban könnyen el lehet kerülni. Átlagos órabérek Gyorséttermi munka Árufeltöltés Irodai munka Nehéz fizikai munka Tolmácsolás Szóróla pterjesztés Hoszteszmunka 350-450 3J3SP-420 320-350 288-330 300-350 288-350 350-400 320-380 800-2000 400-500 350-450 400-600 330-500 ■ Bár a diákok lelkes munkavállalók, azért ők is meggondolják, hogy mit vállalnak el, és mennyiért. Előfordulhat az is, hogy a diákszövetkezetnek le kell mondania megbízásokat, mert nem találnak embert az adott feladatra. Ilyen például a szendvicsember munkakör. A kellemesnek nem mondható beosztásért kért órabért a diákok jócskán felsrófolták, ezért a megbízóknak nem éri meg őket foglalkoztatni. Az újságos fiúk sem a diákszövet­kezetek tagjai, mert több kiadó maga szervezi a terjesztést. Lasszóval sem lehet embert fogni ügynöki munkákra - igaz, a diákszövetkezetek nem is állnak szóba olyan partnerrel, aki csak a forgalom után fizetné a fiatalokat. || - Nagyon meg kell válo­gatniuk diákoknak, hogy ki­nek dolgoznak nyáron - állít­ja Lénárt Szabolcs, a Student Diákszövetkezet kommuni­kációs vezetője. - Mi min­denkinek azt ajánljuk, hogy a diákok elsősorban diákszö­vetkezeteken keresztül vál­laljanak munkát. Ez esetben biztosak lehetnek a munka­bér kifizetésében, hiszen a diák nem is munkahelyével áll kapcsolatban, hanem a szövetkezettel. így történjen bármi, a fizetségét biztosan megkapja. Mindenképpen kerülni kell azokat a hirdeté­seket, ahol 06-90-es telefont adnak meg a munkáltatók. Az is az alapok közé tartozik, hogy szerződés nélküli mun­kakapcsolatba még egy jól hangzó ajánlat esetén se menjen bele senki. A munkára jelentkező di­áknak 1000 forintot kell a di­ákszövetkezeti tagsághoz fi­zetnie - ezzel tulajdonosa is lesz a Student esetében évente 3000 diákot foglalkoz­tató szervezetnek. A pénz nem vész el, kijelentkezés­kor az összeg visszajár. A re­gisztráció után lehet kivá­lasztani, hogy ki milyen tevé­kenységet végezne szívesen. Nagyobb a kereslet a jobban fizető, így szaktudást igénylő ajánlatok iránt - ilyen példá­ul a fordító, a tolmács, vagy a hosztesz. Az ügynöki, vagy takarítói munkák után nincs nagy kereslet.- Néhány éve még ko­moly különbség mutatkozott a vidéken és a fővárosban dolgozók munkabére között. Ez az előny ugyan még vala­melyest Budapest javára megmaradt, de a komolyabb minimálbér-emelések jelen­tősen • csökkentették az egyenlőtlenségeket - állítja Kott Zoltán, az Universitas igazgatósági tagja. - A nor­mál órabér jelenleg 300-350 forint, s mivel az iskolaszö­vetkezeteknél dolgozóktól csak szja-t és 1,5 százalék munkavállalói járulékot von­nak le, a fővárosban egy átla­gos állásban 50-60 ezer forin­tot lehet keresni. Vidéken in­kább a minimálbér jellemző. Egy felmérés szerint fő­ként a nyár az az időszak, amikor a diákok munkába állhatnak, mondja Kott Zol­tán. A megkérdezett fiatalok 18 százaléka nyáron havonta 40 óránál kevesebbet dolgo­zik. Havi' 40 és 80 óra közöt­ti időtartamban mindkét idő­szakban körülbelül 15 száza­léknyian dolgoznak, ám a havi 80 óra fölötti munkaidőt a diákok 25 százaléka tudja teljesíteni nyáron. A diákok tíz százaléka, azaz mintegy 100 ezren diákszövetkezete­ken keresztül próbálkoznak.- Lassan másfél éve dol­goztatunk diákokkal, és a ta­pasztalataink nagyon pozití­vak - állítja Tarjáni István, a FÓKUSZ-2 Gazdaságfejlesz­tési Központ Kft. ügyvezető igazgatója. - Szinte mind munkaszeretők, megbízha­tóak, de ha valamiben nem is értenénk meg egymást, az már a bemutatkozáskor el­dől. Adatrögzítést, táblázat­készítést, vagy fordítói mun­kákat bízunk rájuk, s mivel közgázos, vagy műszaki egyetemet végző hallgatókat foglalkoztatunk, nem lehet panasz a szakértelemre sem. M. L. Egyelőre népszerűbbek az eldobható palackok ■ Palackos üdítőital vásárlásánál a vevők többsége a nem visszaváltható változatot keresi - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben készített felméréséből. A vizsgálat megállapította, hogy a betétes-eldobható kérdés legnagyobb arányban a legfiatalabb korosz­tály számára közömbös, míg a betétes terméket választó, úgynevezett környezettudatos vá­sárlók a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek között vannak a legtöb­ben. Ez azért érdekes, mert a jövő év január 1-jétől bevezetendő ökoadóként funkcionáló be­tétdíj valószínűleg jelentősen megdrágítja a nem visszaváltható termékeket. Nagy kérdés, hogy vajon a kényelem győzedelmeskedik, avagy a pénztárcák érzékenysége átalakítja a fo­gyasztói szokásokat? És vajon akik hajlandóak lesznek áldozni az eldobható flakonokra, ve­szik-e a fáradságot, hogy a szelektív gyűjtőkbe dobják az elhasznált csomagolást? Jelenleg ugyanis a műanyag flakonoktól az érintettek 81 százaléka még otthon szabadul meg. Protokollközpont lehetünk ■ Két hónap múlva nyitja meg hivatalosan is kapuit az az in­tézet, ahol államilag és az EU által is elismert keretek között nemzetközi protokolldiplomát lehet szerezni. A Nemzetközi Protokoll Iskola Magyarország (Escuela Internacional de Protocolo de Hungría) léte azért óriási fegyvertény, mivel ed­dig a világon csupán Spanyolországban - a granadai és az elchei egyetemen -, és kizárólag csak spanyol nyelven lehe­tett nemzetközi protokolldiplomát szerezni. A magyar iskola az első, amely megkapta ezt a jogot, méghozzá úgy, hogy Közép-Európában tíz évig senki más nem indíthat ilyen kép­zést. Török Gabriella elnök-igazgató elmondta: a hallgatók maguk dönthetik el, hogy milyen szintű képzettség elérését célozzák meg. A jelentkezők protokolltörténelem, protokoll törvényhozás, rendezvényszervezés, informatika, kommuni­káció, retorika, társadalomelmélet, nemzetközi protokoll, kabinetigazgatás, címertan, nemességtan, egyháztan, kitün­tetési jog és protokollpedagógia témakörökben szerezhet­nek jártasságot. Eddig 72-en regisztráltatták magukat, de augusztus 8-án lesz még egy felvételi (a jelentkezési lap a w3.enternet.hu/nok internetes címen is letölthető). A tandíj nem olcsó, viszont a képzés délután fél öttől este nyolcig tart, vagyis azok is részt vehetnek benne, akik dolgoznak. HÍREK 23 román kutat vett a Mól ■ A Mól Románia megállapodást írt alá a Shell Románia társasággal 23 romániai töltőállomás meg­vásárlásáról. A tranzakcióval a Mól romániai töltő- állomásainak száma 50-ről 73-ra növekszik. Ezzel a Mól Romániában a második legnagyobb kiskereske­delmi hálózattal rendelkező nemzetközi olajtársa­sággá válik. A Mól Romániában 10 százalékos piaci részesedésre tör. A tranzakció illeszkedik a Mól stra­tégiájához, vagyis bővítik a régióbeli töltőállomás­hálózatát és így növelik a finomítók piacát. Irányadó széltérkép készül i Az év végéig elkészül az ország széltérképe, és mindezek alapján lehet majd megállapítani, hogy hol engedélyezhető a szélerőművek telepítése - je­lentette ki Kiss Zoltán, a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium politikai államtitkára. Egyébként a bakonyi fennsíkra, Tés község határába 24 milli­árd forintos költséggel tervezett szélerőműpark engedélyezését az első és a másodfokú környezet- védelmi hatóság elutasította. Óriás vidámpark Sopronban? ■ Szlovákia vagy Magyarország? A gazdasági befekte­tések terén ismerős kérdés most egy óriási vidám­park kapcsán került napirendre, mivel a 2005 őszére tervezett nyitású Lukale vidámpark lehetséges hely­színe Pozsony, illetve Sopron. A 120 hektáros, 400 millió euró összértékű vidámpark fele fedett lenne, így egész évben fogadhatná a látogatókat. Több mint 3800 új munkahely a tét, miközben hazánk 2,9 mil­lió külföldivel több látogatóval számolhatna. A Podravka marad Mohácson ■ Hírlapi kacsának nevezte a mohácsi Podravka gyár karcsúsításáról szóló horvát lapértesüléseket Újvári Ferenc, a Podravka International Kft. gazdasági igaz­gatója. A cég egyetlen külföldi gyártóbázisának bezá­rását sem tervezi, csupán a lengyelországi üzemük­ből Horvátországba telepítik a levespor gyártását. Ez az intézkedés azonban a magyarországi gyár műkö­dését nem érinti. Sőt a mohácsi üzemet a jövőben is folyamatosan fejlesztik. Az OTP szemet vetett Horvátországra ■ Könnyen lehet, hogy miután a Mól Rt. 25 százalékos részesedést szerzett a horvát INA-ban, az OTP is bevásárol déli szomszédunknál. A két cég között | ugyanis szoros a kapcsolat: Csányi Sándor OTP-ve- zér a Mól igazgatóságának alelnöke, s jelentős szere­pet játszik az olajvállalat külföldi hídfőállásainak ki­építésében. Az OTP másfél éve már megvette a szlo­vák IRB-t, idén a bolgár DSK-t, s régebben kacérko­dott a Zagrebacka Bankkal is. Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese egyelőre azonban csak a horvátországi tájékozódást ismeri el. Lapkiadás: az áfaemelésnek ára lesz ■ A Magyar Lapkiadók Egyesülete tiltakozott a ter­vezett áfaemelés miatt, amely 12 helyett 15 száza­lékban állapítaná meg a lapok áfáját, ahogy azt a pénzügyi tárca tervezi. Az egyesület 5 százalékos áfát javasol, hiszen az Európai Unióban átlagosan 4,3 százalékos áfa terheli az újságokat. Számos országban, így Ausztriában, Belgiumban, Angliá­ban, Finnországban és Dániában 0 százalékos a lapkiadás áfakulcsa. INGATLANPIAC balatoni nyaralót venni Most érdemes Akinek van eleg pénzé, és már régóta áhítozik egy nyaralóra a ma­gyar tenger partján, annak most jött el az ideje: a balaton környéki nyaralóárak ugyanis már hosszú ideje panganak. Az ok egyszerű: a külföldi vásárlók elmaradtak, s ezért nincs, aki felverje a keresletet. Sőt: nem ritka jelenség az sem, hogy azok a németek, akik 4-5 esz­tendővel ezelőtt befektetési céllal vásároltak nyaralót, most szaba­dulni szeretnének ingatlanjuktól. Egy régebbi építésű családi ház a Balatonnál már 10-15 millió forint között megkapható, s ez az ingat­lanpiaci szakemberek szerint olyan lehetőség, amit nem szabad kihagyni. Az uniós csatlakozás után ugyanis nagy eséllyel ismét megélénkül a balatoni ingatlanpiac. Balaton környéki árak Ingatlan Iakásméret Telekméret Ár típusa (m2) (m2) (millió Ft) Veszprém sorházrész 104 170 27 Alsóörs családi ház 2x300 n.a. 35+22 2 Balatonfűzfő panzió 450 670 29,5 § Adorjánháza családi ház 100 4400 3,2 <0 Ajka családi ház 100 800 16 ^ Balatonfüred családi ház 130 150 19 ’*% 4 'Sí: Balatonvilágos családi ház 220 2160 62 Zánka családi ház 140 550 21,9 | Néhány évvel ezelőtt a balatoni nyaralókat keresők összetétele a következőképp nézett ki: 70 szá­zalék külföldi, 30 százalék ma­gyar. Mára ez az arány megfor­dult. Azok a külföldiek - többsé­gében németek -, akik vásárolni szerettek volna, mára megszerez­ték, amit akartak, míg a magyarok érdeklődése némileg nőtt. Van te­hát mozgás a balatoni ingatlanpia­con, csak épp a keresleti oldal ösz- szetétele változott meg. Ezt a ten­denciát erősíti ama tény is, hogy a hazájukban is egyre erőteljeseb­ben érezhető gazdasági recesszió miatt minden negyedik német tu­lajdonos úgy dönt, hogy mobili­zálja az ingatlanba invesztált pén­zét, vagyis megszabadul nyaraló­jától. Kis szerencsével ugyanazt az összeget kaphatják vissza, mint amennyiért az adott épületet illetve telket megvásárolták, de a csekélyebb mértékű ráfizetés sem ritka, mivel a magyar vásárlók sokkal reálisabban számolnak. Egy régebbi építésű családi házat már 10-15 millió forint között is meg lehet kapni, de hasonló az árfekvése a vízparthoz közel lévő, ámde a vasút közelében lévő nya­ralóknak is - állítja dr. Szász Ist­ván, Balaton környéki Ingatlanfor­galmazók Egyesületének elnöke. Mint mondta, közvetlen a part kö­zelében már jóval komolyabbak az árak, itt általában 60 millió fo­rint alatt telket felépítménnyel együtt nemigen lehet kapni. A lakóház besorolású balatoni ingatlanok forgalmára a kedvez­ményes lakáshitelek is jótékony hatással vannak. Míg korábban szinte mindenki készpénzes tranzakciókban gondolkodott, ma már a magyar vásárlók fele hi­telből finanszírozza az ingatlan- vásárlását. Ennek főleg a mostan­ság gombamód szaporodó apart­manházak látják előnyeit. Ezek ugyanis lakóház minősítésűek, vagyis felvehető rájuk a kedvez­ményes hitel, s roppant előnyö­sek a kényelmesebb turisták szá­mára, hiszen a szaunától a biz­tonsági szolgálatig rengetegfajta szolgáltatást nyújtanak, és még a füvet sem kell nyírni... Ennek megfelelően persze az áruk sem olcsó: egy apartmanlakás négy­zetmétere átlagosan 200-300 ezer forintba kerül, de van félmillió forintos tarifa is Siófokon, az Aranyparton - igaz, itt már luxus­igényeket elégítenek ki. Az üdülő minősítésű ingatla­nokra már nehezebb vevőt találni: ezekre nincs kedvezményes hitel, csak készpénzért adhatók el, és az illeték is nagyon magas. Nem cso­da hát, hogy ebben a szegmens­ben évről évre bővül a kínálati pi­ac, ami persze alaposan lenyomja az árakat. Ingatlanpiaci szakem­berek szerint most érdemes bala­toni nyaralót vásárolni, mivel a vá­rakozások szerint hazánk uniós csatlakozása ismét árfelhajtó hatá­sú lesz. Ezt a vélekedést elsősor­ban arra a föltevésre alapozzák, hogy az EU régebbi polgárai - fő­leg a skandinávok - remélhetőleg fokozottabb érdeklődést mutat­nak majd Közép-Európa legna­gyobb tava iránt - persze kérdé­ses, hogy mit „szól” mindehhez a Balaton. Ha ugyanis marad a je­lenlegi tendencia a csökkenő víz­szinttel és a szolgáltatások jelenle­gi színvonalával, akkor könnyen lehet, hogy ezek a várakozások végérvényesen a vágyak birodal­mába sorolódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents