Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-06 / 104. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 2 8 2003. Május 6., Kedd MIKLÓSI A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs kék me­zejében zöld talajon felül két aranyközepü vörös rózsától kí­sért, jobbra fordult aranyorosz­lán áll. Fölemelt jobbjában aranymarkolatú szablyát tart, baljával egy ezüstkeresztre tá­maszkodik. A címer a község múltjára utal, a kettős kereszt pedig a lakosság vallásosságát mutatja, kifejezi a miklósiak áll­hatatos ragaszkodását a ke­resztény erkölcsi értékekhez. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 252 1995-ben 290 1990-ben 319 1970-ben 541 1949-ben 834 FOGADÓÓRÁK A községi önkormányzat cime: 7286 Miklósi, Rákóczi u. 3. Tel.: 84/585-010, fax: 84/585-011. A munkarend és ügyfélfogadás ideje: hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között. A polgármester fogadóórája csü­törtökön van 8-tól 16 óráig. Bajkó László körjegyző szerdán 8-12 óra között tart fogadóórát a községházán. Nagy Zoltán fa­lugazdász csütörtökön 12-től 14 óráig várja a gazdákat a kör­jegyzőség miklósi kirendeltsé­gén. Csordásné Tróbert Anna­mária a gyermekjóléti szolgá­lattól minden második hét keddjén 14-től 15 óráig láto­gatja az érintett családokat. ORVOSI RENDELES Dr. Pap Imre nágocsi vál­lalkozó háziorvos kedden 8.30-9.30, csütörtökön 10-től 11.30 óráig rendel a Rákóczi u. 2. szám alatti orvosi rendelőben. A vé­dőnői teendőket Bohámé Ko­vács Zsuzsanna látja el minden hónap 4. péntekjén. CIVILEK, VEZETŐK A vöröskeresztes alapszervezet az 1960-as évek elejétől műkö­dik a községben, s 1996-ban szervezték újjá. Tóth Ottóné az elnöke. Az ifjúsági egyesület 1991-ben alakult, a vezetője Gerbovitsné Steinbacher An­géla. Szabadidő- és sportegye­sület négy éve van, s ennek Steinbacher János az elnöke. SZENTMISE . A katolikus templomban minden vasárnap délelőtt 8.30-kor Galbavy Jenő József, illetve dr. Sipos Imre tart szentmisét. NAGY TÍMEA PARK Nagy Tímea vívó olimpiai baj­nok vezette sikerre 2001 febru­árjában a miklósiakat Rókus- falvy Pál „Hovatovább?” című televíziós játékán, s akkor meg­előzve a kunszentmártoni meg a tiszaszigeti csapatot, elnyer­ték az Ifjúsági és Sportminiszté­rium díját, az egymillió forintot. Ebből a pénzből építették meg a szabadidöparkot és játszóte­ret, s ezt Nagy Tímeáról nevez­ték el. A virágosításban részt vettek a vöröskeresztes alap­szervezet, az ifjúsági egyesület és a sportegyesület tagjai is. ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓKi GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Megélhetést várnak a mezőgazdaságtól A miklósiak többsége úgy véli, nem akarhat mást, mint a fej­lettebb világot. Szeretnék, ha gyorsabban emelkedne az élet- színvonal, de tudják: sok mun­kára lesz szükség az uniós fel­zárkózáshoz - állította Müller Miklós polgármester. A falu választópolgárainak a 68 százaléka részt vett a népszavazá­son, s a 84 százalékuk igennel sza­vazott.- Annak ellenére is nagy több­séggel helyeselte a lakosság az uni­óba belépést és erre adta igen sza­vazatát, hogy keveset tudunk az unióhoz csatlakozás előnyeiről és hátrányairól - mondta Müller Mik­lós. - Abban bízunk, hogy bár ke­mény munka árán, de a vidéken élő emberek élete is javulni fog. A munkaképes korú lakosság hetven százaléka a Koppány völgyi kistér­ség központjába, Tabra jár dolgoz­MÜLLER MIKLÓS 1939-ben szü­letett Miklósiban. Pécsen érettsé­gizett a Pollack építőipari szakkö­zépiskolában, 1977-ben technikusi oklevelet kapott. 19 évig dolgozott a szorosadi szövetkezetben. 1982- 90-ig tanácstag, azóta polgármes­ter. Két lánya és négy unokája van. Kedves időtöltése a szőlészkedés. ni. Helyben szinte csak az önkor­mányzat foglalkoztat néhány em­bert. Kihasználatlan a község egy­kori iskolájának az épülete is, bár több alkalommal próbáltunk ide vállalkozókat csalogatni. A polgármester elmondta: az EU-hoz csatlakozás után sem szá­mítanak arra, hogy ipari munka­hely lesz a faluban, így az itt lakók­nak továbbra is az ingázás marad. S bár a mezőgazdasági vállalkozás kínálna némi lehetőséget, de az ágazatban tapasztalható bizonyta­lanságok elrettentik a családokat a mezőgazdasági termeléstől.- Önkormányzatunknak az a célja, hogy helyben tartsa a fiatalo­kat, továbbfejlessze az infrastruktú­rát, csinosítsuk, parkosítsuk a köz­területeket, a faluközpontot - tette hozzá a polgármester. - A település az idén 56,2 millió forintból gazdál­kodik, az önkormányzat forráshiá­nya azonban meghaladja a négy­milliót. így nincs nagy mozgáste­rünk. A komfortfokozat további fej­lesztése a következő évtized felada­ta lesz. Az ideiglenes szemétlerakó teljes rekultivációja, sajnos, több millió forintba kerülne, és erre nincs pénzünk. Néhány éven belül meg kell oldani a szennyvízelhelye­zés gondját is. Ezt csak társulásban és uniós támogatással tudjuk majd megvalósítani. A Rákóczi utcában szilárd útburkolatú utat kellene épí­teni, s lassan elodázhatatlanná vá­lik a járdák felújítása is. A Hegyi ut­cában és a Szabadság téren pedig meg kell oldani a csapadékvíz elve­zetését. A polgármester a munkahelyek hiánya mellett gondként említette, hogy egyetlen intézménye sincs a falunak. - Kitörést a természeti táj kiaknázása nyújthat - tette hozzá. - S főleg azt szeretnénk, hogy a fal­vak lakosainak biztos megélhetést nyújtson a mezőgazdaság. ■ Recept Miklósiból Káposztás tutyi A híres miklósi káposztás tutyi receptjét a nyugdíjas Ács Tibor- nétól kaptuk, aki sütötte már fő­zőversenyen is. Hozzávalók: 1 kg liszt, négy tojás sárgája, 1 csomag élesztő, kevés tej, kefir, fél deci étolaj, 10 dkg margarin, só, kevés cukor, 1 kg káposzta, őrölt fekete bors, pirospaprika. Az élesztőt kevés sós-cukros tej­ben felfuttatjuk. Hozzákeverjük a négy tojás sárgáját, az olajat és a margarint. Az 1 kg lisztet hoz­záadva jól kidolgozzuk, majd a tésztát egy órát pihentetjük. Ez­után 6-8 cipót formálunk belőle, gömbölyűre sodorjuk. A lere­szelt és olajon megsütött, sóval, borssal, paprikával ízesített ká­posztát a cipók felére rakjuk, s ráhajtjuk a tészta másik felét. Ezután 15-20 percet kelesztjük. A tetejét a tojássárgájával meg­kenjük, s nem előmelegített sü- tőben kisütjük. _____________■ Tá jházba tennék az emlékeket Miklósi erejét a közösség összefogása, a civil szervezetek együttműködése ad­ja. A vöröskeresztesek meg az ifjúsági, a szabadidő- és tömegsport-egyesület tagjai példásan együtt dolgoznak, szer­veznek kulturális esteket is. Egy 250 lakosú faluban nem lehet külön­választani a közösségi munkát - mondta Tóth Ottóné, a vöröskeresztes alapszerve­zet elnöke. - Tagjaink segítenek a két egyesületnek, és ők is viszonozzák. A te­lepülés csinosításában éppúgy részt ve­szünk, mint a bálok, művelődési rendez­vények szervezésében. A fő elvünk: segít­sünk másokon. Ez megmutatkozott a vér­adás szervezésében és a segítségnek szánt használt ruha gyűjtésében is. Az ön- kormányzat kezdeményezésünkre három éve nyitotta meg a tájszobát, ott helyeztük el a falu tárgyi emlékeit. Szeretnénk kiala­kítani egy tájházat is, ott bemutathatnánk a régi tárgyakat, eszközöket. Miklósiban 1996-ban szervezték újjá a vöröskeresztes szervezetet. Akkor vá­lasztották elnöknek Tóth Ottónét, aki már 14 évesen részt vett a vöröskeresztes munkában. Szabadidejét nem sajnálva tevékenykedik, segít, szervezi a falu kul­turális életét. Legutóbb szombaton is. részt vett a község apraja-nagyja egy 32 kilométeres kerékpáros kiránduláson. A sportegyesülettel együtt jelentkeztek a Kiskegyed hirdette „Kerekezz a Kiske- gyeddel” túrára. Törökkoppányba men­tek a török kúthoz, s az idősebbek délben frissen sült pizzával várták a visszatérő bicikliseket. Aznap este fölléptek Ádán- don is: sváb lakodalmi táncot adtak elő.- Mozgalmas hónapok várnak ránk - mondta Tóth Ottóné. - Megrendezzük a gyermeknapot, júniusban elmegyünk a palacsintasütő-versenyre, majd az ecse- nyi nemzetiségi főzőversenyre. Készü­lünk a júliusi fSunapra, ott több érdekes vetélkedő lesz. Jövőre pedig bekapcso­lódunk a Különleges asztali örömök So- mogyban című rendezvénybe is. _____■ Ör ül, ha mást segíthetnek A 32 éves Zsigó Ervinné 1996-ban lépett be az újjá­szervezett vöröske­resztes alapszerve­zetbe. Azt mondta: örül, ha társaival másokon segíthet, szeret az emberek között lenni, s részt vállal a szervezés­ből is. Táncol az együttesben, és ha kell, szívesen segít a sütés-főzésben is. Legutóbb a me­gyei önkormányzat­hoz benyújtandó pályázatnak az elké­szítésében segített. Népzene a templomszentelésen Galbavy Jenő József prior szentelte meg a felújított templomot. A szentmisén a Kemmerni Kakukkok nyolc­tagú népzenei csoportja adott elő egyházi énekeket - mond­ta Schiller Szabina. - Ez cso­dálatos volt. Az 1894-ben épült templomon a centenáriumra csak az üvegabla­kok védelmét, a külső meszelést, a lépcső meg a támfal újjáépítését végezték el - tudtuk meg a 22 éves lánytól. Ennyire volt csak elég az a pénz. - Az egyházköz­ség a millenniumi alapból négy­millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott - mondta Schil­ler Szabina. - Ebből aztán a la­kosság társadalmi munkájával és az önkormányzattól kapott 200 ezer forintból tavaly elkészitettük a torony festését és a szentélytető fedését is műemlékpalával. így a templom már megújulva várja a híveket. Egyre kevesebben járnak azonban szentmisére, s a nyolca­dik osztályt kijárva elmaradoz­nak a gyerekek is. Az önkormányzat hét éve áll kapcsolatban a kemmerni népze­nei csoporttal. Ez többször is járt Miklósiban, és föllépett a külön­féle rendezvényen. - Nagyon megható volt, ahogy a templom­szenteléskor a népzenei együttes frank népviseletben énekelt - mondta Schiller Szabina. - Az­után a művelődési házban is íze­lítőt adtak énekeikből, táncaik­ból, majd a lakossággal együtt énekeltek német dalokat. A német csoport táncesteken és egyéb rendezvényeken is frank népviseletben játszik. Szerepelt Schiller Szabina a templom vasalt ajtaja előtt már Ausztriában, Franciaország- ban és Olaszországban is. ■ Hiányzik a kis játszótárs Balmazújvárosból költöztek Mik­lósiba Huszár Zsolték. Kétéves kislányuk, Veronika 22 hónapig a község legifjabb lakosa volt.- Csaknem négyszáz kilomé­terről jöttünk ide - mondta a 27 éves fiatalasszony. - A sógoro- mék Döröcskén laknak, s ők ta­nácsolták, hogy költözzünk hoz­zájuk közelebb. Megtetszett ez a ház, és megvettük. Tabon dolgo­zik a férjem, a Flextronics gyárá­ban, s én is, bár most gyesen va­gyok. Háziasszonyképző iskolát végeztem, de ebben itt lehetetlen elhelyezkedni. A későbbiekben még egy gyermeket szeretnénk. Hamar beilleszkedett a falu éle­tébe a Huszár család. Már meg­szokták a dimbes-dombos tájat, és a szomszédokkal is jó a kap­csolatuk. Balmazújváros előnye­ként Huszár Zsoltné azt említette, hogy ott helyben is volt orvos, Miklósiba pedig csak hetente két­szer jön rendelésre. Amott jóval könnyebb volt a közlekedés is.- Pécsen születtem, de laktam már Budapesten is - mondta -, ezért nem volt furcsa visszajönni a Dunántúlra. Miklósi csendes fa­lu, jó kirándulni a környékére. Sajnos, a faluban nincs olyan ko­rú gyermek, mint Vercsi, így nincs játszópajtása, és kissé ma- gányos is a kicsi. ____________■ Cs endre vágyva építkeznek Tíz hónapot tölt Miklósiban minden évben Eduard Augen- stein és felesége. A Stuttgart melletti 45 ezer lakosú Böblin- genből jöttek a Koppány völgyi faluba, itt akarnak letelepedni. Először öt éve jártunk itt, Miklósi­ban, s azonnal megtetszett ez az erdős-dombos táj - mondta a 40 éves Eduard Augenstein. - Fél év múlva vettünk a Május 1. utcában egy öreg parasztházat, és azóta folyamatosan korszerűsítjük. Új tornácot építettünk, az udvar ren­dezése azonban még hátravan. Megvettük a szomszéd házat is.- Nagy a családunk, a rokonsá­gunk - vette át a szót Ute, a felesé­ge. - A másik házat úgy korszerű­sítettük, hogy a szüleinket, testvé­reinket is elszállásolhassuk, ha meglátogatnak. Berendeztünk há­rom szobát, kialakítottuk a fürdő­szobát. A rokonaink már többször is jártak itt, és nagyon jó vélemé­nyük van a községről, az itteni se­gítőkész emberekről. Itt nyugalom van, tiszta a levegő, és pihenésre ideális ez a környék. A nyáron is­mét várjuk ide az öcséméket. A férj és a feleség most a ven­Eduard Augenstein kövezi le a tornácot is dégház végében kőfalat és lépcső­ket épít. Az udvart is parkosítja majd: tujákat, rózsákat ültet. Úgy tervezik, később bekapcsolódnak a falusi turizmusba, s nyaranta né­hány német családot üdültetnek.- Egy garázst, présházat és még egy barkácsműhelyt is kell építeni - mondta a férfi. - Szükségünk lesz pincére is; ott tárolom majd a jóféle miklósi bort. ___________■ Ar anydiploma a tanítónak Aranydiplomát kap Buksi János­áé tanítónő; az értesítést most kapta meg. 1953-ban Kőszegen szerzett tanítói oklevelet, s 38 évig tanított. - Első tanítóm, Bal­tavári Imréné kitűnő pedagógus volt, s már kisiskolásként úgy döntöttem: én is tanítónő leszek - mondta Büksi Jánosné. - Mikor megkaptam az oklevelet, Tabon kezdtem a pályát, s a felső tago­zaton oroszt tanítottam. Aztán Sérsekszőlősre mentem, majd Miklósiba. Itt az alsósokat taní­tottam 1984-ig, az iskola megszű­néséig. Után még öt évet dolgoz­tam, majd nyugdíjba mentem.- Mi a legemlékezetesebb?- Az első tanítványaim. S az, hogy a felnövő kicsik egyre oko­sabbak, ügyesebbek; ez igen nagy öröm. Tanítványaim maga­tartásának a formálására is figyel­tem, s különösen az elsősök fel­készítésére: az írás, olvasás, szá­molás tanítására. Szinte minden tanuló más felkészítést igényel. Voltak igen tehetséges diákjaim is; csak kettőt említek: Illés Gábor most Sárváron orvos, Riez Ferenc a megyei önkormányzat főosz­tályvezetője. Egykori tanítványa­immal, akik itt laknak, tartom a kapcsolatot. Volt, aki külföldről látogatott meg; jóleső érzés min­den találkozás.- Mivel tölti napjait?- Mióta beteg vagyok, ritkán mozdulok ki. Sokat pihenek, s jó időben napozom.____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents