Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-06 / 104. szám

2003. Május 6., Kedd I T T H 0 N E URÓPÁBAN 7. OLDAL Tanulni élethosszig A life long learning, vagyis az élethosszig tartó tanulás ma már nem ismeretlen foga­lom. Magyar Miklós, a Kaposvári Egyetem közmű­velődési tanszékének vezető­je szerint olyannyira nem, hogy mindig is ismerős volt a magyar kultúrában. A jó pap is holtig tanul - tartja böl­csen és nagyon korszerűen a közmondás. A 21. század első évtizedei min­den bizonnyal a tanuló társada­lom koraként kerülnek be a tör­ténelemkönyvekbe. A jövő az egyénre szabott tanulási utak megtervezése, amely lehetősé­get teremt arra, hogy mindenki a maga élethelyzetének megfele­lően vehesse birtokba a kultúra egészét.- A tanulás feladatmegoldá­sok sorozata, amelyek során többet tudunk, mint annak előt­te - mondta dr. Magyar Miklós. - A tanulás nem az iskolában kez­dődik és nem arra korlátozódik. Olyannyira nem, hogy ha meré­szen fogalmazunk, azt mond­hatjuk, hogy már a fogantatás pillanatával elkezdődik. A 20. század végén és a 21. század ele­jén a társadalom folyamatosan új kihívásokkal, szerepekkel és feladatokkal találkozik, amelyek megoldására a tanulást hívja se­gítségül. Ebből természetesen az következik, hogy a tanulás felér­tékelődött és a szerkezete is át kellett alakuljon. De az is követ­kezik, hogy a tudás fejlesztése és karbantartása elengedhetet­lenné vált és az iskolai oktatás szerepe is természetesen felérté­kelődött. Az élethosszig tartó ta­nulás pedig épen ezért egyre in­kább magától értetődővé és tu­datossá válik. A globalizáció és a kereske­delem liberalizálása, az egyre korosodó népesség és a munka­végzés jelle­gének meg­változása pél­dátlan kihí­vást jelente­nek a társa­dalom szá­mára. Egyre nyilvánvalób­bá válik, hogy folyto­nosan válto­zik a foglalkoztatási lehetőségek elosztása, mivel számos, kép­zettséget nem igénylő munka megszűnik és minden foglalko­zás területén megváltozott a szakmai tudás fejlődésének üte­me és sebessége. Míg korábban generációkon keresztül lehető­ség volt felkészülni a változások­ra, addig ma már egy-egy gene­ráció alatt többször is változnak a követelmények és feltételek. Az emberek egyre gyakrabban, a felmérések szerint átlagosan öt­hat évenként, változtatnak mun­kahelyet, ezért szükség van az ismeretek és a készségek rend­szeres felfrissítésére. A képzett­ség megszerzésének elmulasztá­sa és a rugalmasság hiánya egy­részt súlyosan érinti az egyént - munkanélküliség, alacsony fize­tés - , másrészt az elvesztegetett erőforrások formájában súlyos teherként nehezedik a társada­lomra is, mert csökkenti a gaz­dasági versenyképességet.- A megyében a szakképzéstől az egyetemekig az oktatás min­den szintje felkészült arra, hogy az élethosszig tartó tanulás részt­vevői esélyt kaphassanak - mond­ta dr. Magyar Miklós. - Ebben a felnőttképzésnek természetesen kitüntetett a szerepe. A tapaszta­lataink szerint pedig a diákok él­nek is a lehetőségekkel. Szemléle­tes példa, hogy a művelődésszer­vező szakon végzett hallgatók kétharmada ma már tovább tanul, ha megszerzi a diplomáját. Sőt olyan is több van kö­zülük, akik tudomá­nyos fokozatot sze­reztek a levelező ok­tatás után, felnőtt fej­jel. A feladat tehát any- nyi, hogy döntést hoz­zon aki tanulni akar. A megfelelő lehető­ségek ugyanis ehhez mind adottak. ■ A lisszaboni elvek Az Európai Bizottság memorandum formájá­ban csatlakozott az Európa Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban megfogalmazott irányelveihez. Ennek a hivatalos közlemény­nek a célja az együttes, koherens stratégia kidolgozása az európai oktatás és az élet­hosszig tartó tanulás között. Uniós nyertesek Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy hétről hétre egyre többen olvassák a Somogyi Hírlap euró­pai uniós mellékletét. Ez abból is látszik, hogy a kvízjátékunknak folyamatosan nő a megfejtői tá­bora. Az pedig különösen jóleső érzés, hogy a megfejtések 90 szá­zaléka helyes. Ahogy ígértük, ha­vonta ajándékcsomagokat sorso­lunk ki a helyes megfejtők kö­zött, a leghűségesebb játékosa­ink - akik legalább 10 játék meg­fejtését elküldik - között pedig az uniós mellékletünk utolsó megje­lenésekor egy jóval értékesebb nyereményt is kisorsolunk. Áprilisi nyerteseink: Horváth Mónika, Kukuly Sándor Mihályné kaposvári, Kiss István somi olva­sóink. Gratulálunk, és várjuk újabb helyes megfejtésüket. u®’ www.somogyihirlap.hu . Tudásközpontú társadalmat Átléptük a harmadik évezred küszöbét. Az új évezred első évtizedének végére az Európai Unió - amelynek várhatóan rövidesen Magyarország is tagja lesz - stratégiai fejleszté­si programjában azt a célt tűz­te ki, hogy területén a világ legfejlettebb, legversenyképe­sebb dinamikus tudásalapú gazdasága és tudásközéppon­tú társadalma jöjjön létre. Az EU-törekvések között is meg­jelenik a tudásalapú társadalom fogalma, bár itt szinte kizárólag a tudásalapú gazdaság fogalmát ta­karja. A tudásalapú gazdaság ter­mészetesen kapcsolatban van azokkal az új oktatási és foglal­koztatási programokkal, amelyek elindítását az EU egyébként a csatlakozó országok számára is javasolja. A tudásnak azonban itt is csak egy korlátozott, gyakorla­ti-gazdasági értelmezésével talál­kozunk, és nincs semmi jele an­nak, hogy az uniós törekvések­ben túlértékelnék azokat a válto­zásokat, amelyek tudás és társa­dalom viszonylatában jelentkez­nek. Az oktatási intézmények összefogása más szempontból is előnyös lehet. Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a régiók együttműködésére: az oktatási programokban, későbbi pályáza­tokban akár előnyösebb helyzet­ből indulhat egy már működő há­lózat. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy itt egy magyar modell kialakítására kerül sor, amelyhez nélkülözhetetlen az oktatási szereplők aktív közre­működése. A nemzetközi iskola- hálózatokra, mint ötletforrásra kell tekinteni. Cac: Minőségi fejlődést A humán erőforrás fejlesztése pedig a tudás­alapú társadalom elengedhetetlen feltétele. Az iskolahálózatok kialakításával biztosítható a financiális fenntartás, amely egyben minő­ségi fejlődést is eredményez; megszünteti az intézmények szakmai elszigeteltségét, az ok­tatás színvonalának javulását hozza magával. A nyelvtanulás a következő évek egyik legfontosabb kihívása FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az oktatással foglalkozók kö­rében közismert, hogy a 20. szá­zad végére az oktatás általános válsága bontakozott ki. Arra, hogy a pedagógia, a nevelés nem tölti be megfelelően a feladatát, a legutóbbi nemzetközi összeha­sonlító tudásszintfelmérés ered­ményei is ráirányították a figyel­met a rosszul szerepelt országok­ban, amelyek közé Magyarország is tartozik. Elterjedt az a véleke­dés, hogy az iskola konzervatív, struktúrájában és nevelési mód­szereit illetően egyaránt elavult, maradi intézmény, amely jelenle­gi formájában nem képes megfe­lelni a dinamikusan fejlődő gaz­daság, és az egyre komplexebb, gyorsan változó társadalom igé­nyeinek és elvárásainak. Minden jel arra utal, hogy az oktatási rendszereknek, az iskolának, a tanítás módszereinek változnia kell. Például az iskolák informa- tizálásának úgy kell megtörténnie, hogy az egyúttal a válság kezelésére, mérséklé­sére, akár megszün­tetésére is irányuljon. Az új technika által biztosított lehetősé­gek valóra váltása és az iskola megjavítá­sának igénye mellett adódik egy harmadik megközelí­tési mód az iskola kapcsolatát il­letően. Ez pedig az iskolában megszerezhető tudás hozzáigazí­tása az informatizálódó társada­lom igényeihez. Ezúttal azt kér­dezzük: milyen tudásra, milyen ismeretekre, képességekre és be­állítódásokra van szüksége an­nak, aki az információs/tudásala- pú társadalom kompetens tagja szeretne lenni? Hogyan kapcsoló­dik ez a tudás a korábbi társadal­mi formációk által preferált és ér­vényesnek tekintett tudástartal­makhoz? Hogyan lehet az infor­mációs társadalom számára rele­váns tudást körvonalazni, kialakí­tani, illetve megszerezni? Alkal- masak-e a mai iskolák, oktatási rendszerek ennek az új tudásnak a kialakítására, vagy az oktatás egész rendszerének átalakítására, jelentős átformálására van szük­ség? Megállapíthatjuk, hogy azok a problémák, amelyeket ezek a kérdések vetnek fel, túlnőttek az oktatási rendszerek szakmai ke­retein, és az információs techno­lógia robbanásszerű fejlődésével lépést tartani igyekvő országok számára elsődleges fontosságú stratégiai jelentőségre tettek szert. Az Európai Unió stratégiai programjaiban is ez az egyik visz- szatérő elem. ■ Átalakul a felsőoktatás Tudásalapú társadalom, élet­hosszig tartó tanulás - ezek eléré­séhez a felsőoktatásnak is át kell alakulnia az unióban. Magyaror­szág főiskolái, egyetemei eddig né­met típusú rendszerben működ­tek, de elkezdődött az angolszász felépítésre való átállás. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csat­lakozás azonban több változást is előidézhet a felsőoktatásban. Régebben az egyetemi, főiskolai végzettségűek 8-10 százalékát tet­ték ki egy korcsoportnak, mára ez az arány 40-50 százalékos. Egyre inkább növekvő igény van a főis­kolai, egyetemi végzettségre, s ez erőteljes nyomás alá helyezi a fel­sőoktatást. Ám az egyszer meg­szerzett tudás nem elég: folyama­tosan jelennek meg új tudomány- területek, ezért az elsajátított isme­retanyagot többször is át kell alakí­tani, az újabb és újabb tudás meg­szerzésére képessé kell válni. Az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás Magyarországon is versenyhelyzetet fog teremteni: hányán fognak külföldön tanulni, s mennyien jönnek hozzánk? Magyarországon a felsőoktatás túl centralizált, merev, központi finanszírozású. A hallgatói lét­szám bővülését a legtöbb helyen nem követte infrastrukturális, in­tézményi bővülés. Nincs megfe­lelő ellenőrzés, és nem tudják fi­gyelemmel kísérni a képzések minőségét sem. A felsőoktatási intézményeknek regionális centrumokká kell válni­uk, ehhez pedig autonómiára, önállóságra van szükségük. A fel­sőoktatásnak az élethosszig való tanulásra is fel kell készítenie, eh­hez az alapkészségek erősítése szükséges, valamint a széleskörűen használható tudás megszerzése. ■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóin­kat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehe­tőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes hon­lapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir- lap@axels.hu . A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Ezek közül mely nem EU-intézmény? a. Az Európai Tanács b. Az Európai Bizottság c. Az Európai Parlament d. Az Európa Tanács 2. Melyik az EU legnagyobb gazdasága? a. Egyesült Királyság c. Németország b. Franciaország d. Svédország 3. Mi volt az Euro elődje? a. ECU c. AKO b. ECO d. ACU Növekszik a szellemi vagyon Az oktatást, képzést a világ legtöbb államában nem csak az egyes ember személyes élet- körülményeit, gazdasági pozí­cióját meghatározó tevékeny­ségnek tartják, hanem olyan befektetésnek, amelynek haszna az egész társadalom életminőségében, a gazdaság eredményeiben hasznosul. Ezért a társadalmi haladást, a gazdasági fejlődést szem előtt tar­tó országok nemzeti jövedelmük növekvő hányadát fordítják a szellemi vagyon gyarapítására és minden lehetséges eszközzel se­gítik az oktatás, képzés terjedé­sét, módszereinek és tartalmának korszerűsítését. Az európai or­szágok oktatásának, képzésének fejlesztését az Európai Unió is döntő fontosságúnak tartja, mert az egész életen át tartó tanulásról kiadott Memorandumban megfo­galmazottak szerint Európa ver­senyképességének javítása érde­kében soha ekkora igény nem volt még a naprakész információ és tudás hozzáférhetősége iránt. Fontos az egész életen át tartó ta­nulás fontossága, az iskolában megszerzett alapműveltség és szakképzettség megújítása, kor­szerűsítése, illetve új ismeretek szerzése érdekében is. Az oktatás, képzés hazai szempontból is kiemelt fontossá­gú. Az utóbbi évtizedben végbe­ment társadalmi, gazdasági átala­kulás és az EU-országok átlagánál gyorsabb gazdasági növekedés nagymértékben függ attól, hogy az iskolázottságban, képzettség­ben megtestesülő tudás, szakérte­lem mennyire hasznosítható a munka világában. Az Európai Uniónak az egész életen át tartó tanulással kap­csolatban meg- fogalmazott koncepciója hazai viszo­nyok mellett is figyelmet érde­mel. Az iskolai oktatásban ki­alakult esély- különbségek csökkentése, az isko­lai oktatásban leszakadó rétegek felzárkóztatása, az idegennyelv-is- meret az európai országokhoz va­ló igazodásunk, gazdasági átalaku­lásunk meghatározó feltétele. A felnőttkori tanulás Magyarorszá­gon az utóbbi évtizedben még nem mondható általánosnak, bár a gyakorisága folyamatosan nő. Eb­ben nagy szerepet kell vállalniuk a felnőttképzéssel és közművelődés- sel foglalkozó intézményeknek. ■ EU-Hírek NÉPSZAVAZÁS MÁJUSBAN. A prágai parlament döntése alap­ján május 13-14-re írta ki a Cseh­ország uniós csatlakozásáról szó­ló népszavazást Václav Klaus cseh államfő. A csatlakozók kö­zül egyedüliként Csehországban nincsen népszavazási törvény, ezért 2002 őszén egyedi jogsza­bályt alkottak az uniós népszava­zás alkalmából. Az EU-csat­lakozást akkor hagyják jóvá, ha azt a szavazók többsége - függet­lenül a részvételtől - támogatja. Amennyiben a lakosság nemmel szavazna a csatlakozásra, új nép­szavazásra csak két év múlva ke­rülhetne sor. KIHÍVÁS A BANKOKNAK. Az Európai Unió tíz tagjelöltjének kereskedelmi bankjai kihívások elé néznek, és keményen kell dolgozniuk, hogy javítsák fizeté­si és elszámolási rendszerüket. Sirkka Hamalainen, az Európai Központi Bank végrehajtó taná­csának tagja kijelentette, az Eu­rópai Központi Bank kész gyorsí­tani a párbeszédet a belépők köz­ponti bankjaival és a pénzügyi ágazattal, és növelni a technikai segítségnyújtást. A csatlakozó or­szágok bankjainak mozgó vonat­ra kell felszállniuk a belépéskor, majd egy későbbi szakaszban az euróövezetbe történő felvételkor. KUTATÁS TÁMOGATÁSA. Az Európai Bizottság 13 millió eurót szán a csatlakozandó országok kutatásfejlesztésének támogatá­sára. A 2002 és 2006 közötti pe­riódusra meghirdetett Research Framework Programme - 17,5 millió euróval gazdálkodik, s költségvetésének túlnyomó há­nyadát a csatlakozandó orszá­goknak szánja. ÖTMILLIÁRD EURÓ. Az Euró pai Unió várakozásai szerint Ma­gyarország a rendelkezésre bo­csátott források 60 százalékát J hívja le az integráció első három j évében. Balázs Péter nagykövet, az Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság vezetője közölte, hogy 2004-2006 között ötmilli- árd eurót tesz ki a Magyarország számára leköthető pénz, amely­ből az unió eddigi bővítési ta­pasztalatai szerint hárommilliárd | eurót használ fel az ország. EURÓPAI VÉDELEM. „Nincs érdekellentét Európa és Amerika közt” - jelentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság elnö­ke. A közös védelmi politikával kapcsolatban kijelentette, hogy annak kialakítása nem feltétlenül kell növelje az egyes országok vé­delmi költségvetését. A fegyver­vásárlást közösen lehetne megol­dani, és négy-öt év alatt ki lehetne fejlesztem az európai fegyver- gyártást. A közös- európai hadse­reggel kapcsolatban Prodi úgy vé­lekedett, hogy rövid távon nem aktuális, de a jövőben minden- képpen meglesz. _______ ■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents