Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

2003. Május 31., Szombat A L M A N A C H 1 1 3 7. OLDAL Recept Kutasról Fokhagymás marhahús A régi lakodalmak kedvelt étele, . a tyúkhúsleves után kínálták. A fokhagymás marhahús elkészíté­sét Mátrai Sándomé mondta el. Egy kiló csont nélküli, szaftos marhahúshoz két-három fej vö­röshagymát s egy egész fej fok­hagymát kell apróra vágva zsír­ban megpirítani, kevés fűszer- paprikával megszórni és egyliter- nyi vízzel felönteni. Ebben a lé­ben babérlevéllel, sóval ízesítve meg kell főzni egészben a húst. Mikor könnyen belemegy a villa, vegyük ki a léből, s vágjuk szele­tekre. Ezeket egyenként jól meg kell borsozni és kirakni velük egy lábas alját. Az átpasszírozott hagymás lével a húst fölöntjük, együtt jól átrotyogtatjuk. Sós krumplival, nokedlival és zsemle- gombóccal is finom, kiadós ételi Az út már megvan, csak felújításra vár Az árak már régóta az unióban járnak a kutasiak szerint, de a bérek messze elmaradtak, s ezen a csatlakozás sem segít. Egyed György alpolgármester szerint már nem elég az egyéni szorgalom és a lehetőségek meg­teremtése. Hogy megfeleljenek a kihívásoknak, szükség van a fa­lun túlnyúló összefogásra.- Mi jut először eszébe az uniós csat­lakozásról?- A gondjaink jóval gyorsabban nőnek, mint a lehetőségeink - mondta Egyed György. - Régen két fejlett mezőgazdasági vállalat, a té- esz és az állami gazdaság is itt szé­kelt, s alig akadt olyan család, amelynek a megélhetése ne kötő­dött volna valamelyikhez. Ma né­hány gazdálkodót kivéve nem ad megélhetést a föld, ipari tevékeny­ség vagy számottevő munkáltató pedig nincs.-Mi a legnagyobb gond?- A lakosság egyre nagyobb há­nyada nem próbál és nem is tud jobbítani a sorsán. A 86 regisztrált munkanélküliből 70 cigány. Az arány romlik, mert elsősorban a ci­gány családokra jellemző, hogy már a gyerekek továbbtanulására sincs igény és anyagi háttér. Leg­utóbb egy cigány kislánynak kellett a családi háttér miatt félbehagynia a tanulmányait, s érettségivel még a környéken sem tud elhelyezkedni. Akik pedig a két kezükön kívül semmit sem tudnak kínálni, még nálánál is esélytelenebbek.- Mit tesznek az esélyek javításá­ra?- Az oktatásra a lehetőségeihez mérten nagy gondot fordít az ön- kormányzat. A fejlődéshez igen fontos korszerű infrastruktúra majdnem teljes, csak a kábeltévé és a szennyvízcsatorna hiányzik. A turizmus is jelenthetne kiugrást, s EGYED GYÖRGY 1951-ben szüle­tett, és az állami gazdaság személy­zeti vezetője volt. A rendszerváltás óta részt vesz az önkormányzat munkájában, 1994-98 között volt polgármester is. Jelenleg vállalkozó, és alpolgármesterként irányítja a testületet. Nős, négy gyermeke van. az önkormányzat e célból értékesí­tené a régi kollégium épületét és egy szép kúriát is. Igazi föllendülést azonban a leendő M9-es út kiépíté­se és falun áthaladó térségi út felújí­tása hozna, mert az bekapcsolná a falut a gazdasági vérkeringésbe. Ennek a segítésére viszont nincse­nek eszközeink.- Kutas az iskola és orvosi ellátás révén szoros kapcsolatot tart a szom­szédaival. Jelent-e ez valami előnyt?- Egy közös cél és az összefogás érdekében olykor még nagy is a fa­lu, de ahhoz túl kicsi, hogy befolyá­solja a környezetét. Az összefogás­ra és az együttgondolkodásra min­den eddiginél nagyobb szükség lesz, ha meg akarjuk állni helyün­ket az unióban. A hasonló gondok­kal küzdő szomszédokkal együtt a megoldásokat és a lehetőségeket is könnyebben megtalálhatjuk, és jó, hogy ennek már megvannak a ha- gyományai.__________________■ Megszakadt a megbízatás Közösségi ház a plébánián Számítógép, internet, plafonig érő könyvespolcok, rajzeszközök, asz­talifoci és társasjátékok is várják a gyerekeket a plébánián. Az if- jabbakon kívül a családot alapító fiataloknak s idő­sebbeknek is találkozóhe­lye az új közösségi ház.- A megyei közgyűlés, a családügyi és szociális minisztérium, a püspök­ség és a német katolikus testvérközösség jelentős anyagi támogatásával, va­lamint az önkormányzat áldozatos segítségével 2000-ben fogtunk hozzá az első közösségi terem kialakításához a mintegy 200 éves házban - mond­ta Bicsár László plébános. - Heten­te 15 hittanórát tartunk itt az isko­lásoknak, de tanításon kívül is bár­mikor jöhetnek a gyerekek. A na­gyobbaknak havonta rendezünk if­júsági klubfoglalkozást. Közösen ünnepeltük a karácsonyt, erre a szokásos 10-15 klubtag helyett 30- nál több fiatal jött el. ______ Népszerűek a biblia­órák, egyre többen gya­korolják hitüket s járnak templomba is. Legutóbb 14 nyolcadikos bérmál­kozott, s húszán vannak az elsőáldozók. A plébá­nos azonban szeretné to­vább javítani a hit- és kö­zösségi életet. Hagyomá­nyossá tette a gyermekek kirándulásait: az idén Nagykanizsát és környékét járják be. A gyerekek készülnek a buszos túrára, erre szánják a betleheme- zéskor gyűjtött zsebpénzüket is. S már készül az újabb közösségi te­rem a mostani mellett; oda na­gyobb sportszereket, játékokat is visznek a fiataloknak. ■ Sz ebb jövőt remélnek A község foglalkoztatásában ha­gyományosan meghatározó szere­pet betöltő Kutasi Szövetkezet ma csak papíron létező társasági for­ma, de már nem valódi munkáltató. Áprilistól va­lamennyi alkalmazott­nak és termelésben részt vevő tagnak megszűnt a munkaviszonya.- A felmondási idő alatt a legszükségesebb tavaszi munkákat elvé­geztük, hogy a szövetke­zet használatában levő mintegy 1000 hektár föld minél kisebb része maradjon par­lag - mondta Simonka Ferenc, aki néhány hete tölti be a szövetkezet elnöki tisztét. - Nagyon súlyos anyagi helyzetben van a szövetke­zet, s a gondokat tetézik a rende­zetlen tulajdoni viszonyok. A 2001-ben és 2002-ben felhalmozott több tízmillió forintos köztartozás miatt tavaly decemberben a szar­vasmarhatelepet is értékesíteni kel­lett, s június 20-ig az APEH-nél ki kell fizetni a többi köz­tartozást is. Ebben a helyzetben a szövetkezet vezetésének és a köz­gyűlésnek a vagyon ke­zelése és tisztességes el­számolása a feladata, hogy a tagok érdekében mentsük, ami még ment­hető. A Kutasi Szövetkezet jövője bizonytalan, a szö­vetkezésnek azonban van más útja is. Tamás László vezetésével né­hány magánbirtokos ugyanis új tí­pusú gazdaszövetkezetet alapított nemrég, hogy az uniós gyakorlat­nak megfelelően folytassák és meg­újítsák a kutasi földművelés és gaz- dálkodás híres hagyományait, a Sikeresek sportban, tanulásban Zajlik a közösségi élet Összetartanak a fiatalok az iskolán kívül is, ennek fő helyszíne a művelődési ház. Itt gyakorol naponta a színjátszókör, amelynek alsós és felsős csoportját Némethné Boncz Hajnal­ka irányítja. Az ifjúsági klubba 25-en járnak; itt dolgozik a hagyományőr­ző néptánccsoport. Van aerobik és Bálint Balázs középiskolás körül egy modemtánccsoport is. A német nyelvoktatásnak és a zeneoktatásnak is he­lyet ad a művelődési ház, amely a közösségi ren­dezvényekkel egész év­ben vonzza a lakosokat. Az iskola korszerű tornacsarnoká­ban egész évben telt ház van. Min­dennap este kilencig zajlik itt az élet; hetente háromszor edz a női kézilabdacsapat, s folyamatosan ké­szül a focicsapat meg az öregfiúk.- A környező falvakból is átjárnak a sportkedvelők, de a legtöbbet az isko­lásaink vannak a tornacsarnokban - mondta Mód János iskolaigazgató, aki Kutason megalapozta a kivételes sporteredményeket. - Kiemelten sze­repe van a sportnak: a heti három tor­naórán túl a szabadidős szakkörökkel megteremtettük a mindennapi testne­velést. Remek eredményt értek el a diákok: a térségi atlétikai versenyeken a városi iskolásokat megelőzve a hetedikes­nyolcadikos fiúk elsők lettek, a lányok másodikak, az 5-6. osztályosok pedig megszerezték a harmadik helyet. Az igazgató arra is büszke, hogy többen élethivatásnak választották a sportot. Bárány Henrietté a szülőfalujában ok­tatja a testnevelést, és Bőzsöny Erika is tagja az atádi NB I-es csapatnak, Szaka László pedig a szentendrei kézilabda­klub erőssége.- Az iskola 281 tanulójának a fele kutasi, és mintegy ötven százalékra nőtt a cigánygyerekek aránya - tette hozzá Mód János. - Nagy gondot for­dítunk a felzárkóztatásra, a tanulásban akadályozottak segítésére. Szelidné Gelencsér Angyal igazgatóhelyettes is ezért vesz részt szakmai továbbkép­zésben. Szeretnénk a lehető legjobb körülményeket nyújtani gyerekeknek. Az informatikai oktatás feltételei meg­felelőek, de a nyelvi képzést szeret­nénk jobbítani. Mindegyik diákunk to­vább tanul az általános iskola után, s viszonylag sokan eljutnak felsőfokú intézménybe is. A képzett fiatalok visszatérése mégis nehéz, mert itt nem találnak munkalehetőséget. ________■ Pa lánták közt hiányzott a zene Az egyéni boldogulás és a folyto­nos megújulás útját választotta Körösi Irén. A környék piacain zöldségeiről, palántáiról jól is­mert őstermelő felnőtt fejjel a kis­iskolások közé is beült az iskola­padba, hogy megvalósítsa gye­rekkori álmait.- A zenetanulás kimaradt az életemből és annyi minden más mellett ezt is szeretném pótolni - mondta. - Furcsán festek az elsős kisdiákok között, akikkel együtt járok a zeneiskolai szolfézs- és zongoraórákra, s bizony, kell is igyekezni, hogy ne vallják szé­gyent... Tizenhat éve élek Kuta­son a lányommal, s egy autóbal­eset után kezdtem a kertészke­dést és a gazdálkodást. Most 600 négyszögölön és fóliasátorban termelek, s főként az atádi piacon kelnek el a terményeim. Késő es­tig állandó munkát ad a kert. Né­hány napszámos is segít, de végül is csak magamra számíthatok. Még nem tudom, mit változtat az életünkön az unió, talán a gazdál­kodást sem lehet majd ugyanígy folytatni. De bízom benne, hogy sikerül előteremtenem a minden­napit. Természetgyógyászat, ezotéria és más tanok is kitöltik Körösi Irén hétköznapjait. Mára szinte életformájává vált a folytonos megújulás, a belső erők és az új­szerű megoldások keresése.- Most arra gyűjtök, hogy a gazdálkodásban is kipróbáljak néhány, ma még el nem ismert természetes módszert - mondta. - Sosem késő valami újat tanulni, mert az élet folytonos változás. A legnagyobb luxus életemben a könyv, és a nekem tetszőekre so­kat költők. Szeretnék számítógé­pet és internetet is. S az unióhoz Körösi Irén: A kertészkedésből megélek közelítve sok más is érdekel, ami miatt szívesen beülnék megint az iskolapadba. ________________■ KU TAS A KÖZSÉG CÍMERE Az álló csücskös talpú pajzs első mezejében a gombos szárú aranykehely és kétoldalt az ezüstcsillagok a történelmi egy­házakra utalnak. A második me­zőben zöld dombon tölgyfa áll, a harmadikon leveles szőlöfürt, a negyedikben arany búzakálász ezüst kaszapengével a falu ha­gyományos erdei és mezőgazda- sági tevékenységét jelképezi. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 1570 2001-ben 1583 2000-ben 1616 1980-ban 1743 1960-ban 1884 1900-ban 1343 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7541 Kutas, Petőfi u. 70. Tel/fax: 82/385-419, 385-431, email: kutasph@axelero.hu A hi­vatal hétfőtől csütörtökig 8-16.30- ig, pénteken 8-14 óráig tart nyit­va. Egyed György alpolgármester fogadóórája szerdán 8-16.304g van, Sári Dénes körjegyzőé ked­den 8-12-ig. Vörös Lajos falugaz­dász hétfőn s kedden 8-12 óráig ad tanácsot. Simon Józsefné csa­ládgondozó naponta 8-tól 12-ig, Vörös Lajosné védőnő csütörtö­kön, Gadóné Nagy Éva védőnő hétfőn 13- 15-ig látja el feladatát. CIVILEK, VEZETŐK A Szivárvány nyugdijasklub vezető­je Horváth Istvánná, az asszonykó­rusé Módné Bódis Ibolya. A tűzol­tó-egyesületet Péter Zsolt irányít­ja. A női kézilabdacsapatnak Egyed György, a sportegyesület­nek id. Fenyvesi Zoltán, a mo- demtánccsoportnak Bálint Ba­lázs, a hagyományőrzőnek Bog­nár Mária, a színjátszó körnek Némethné Boncz Hajnalka a ve­zetője. A horgászegyesület elnö­ke Simon József, a művelődési ház vezetője Budai Jánosné, a Kutasért közalapítványnak Bán- kuti Béla a kuratóriumi elnöke. ORVOSI RENDELES Dr. Ütő Imre háziorvos hétfőn és csütörtökön 8-10, kedden, szerdán, pénteken 16-18 óráig várja a betegeket. Dr. Pelsovits Gyula háziorvos hét­főn, szerdán, csütörtökön 8-10, kedden és pénteken 16-18 óráig rendel. Gyer­mekorvosi rendelés minden hónap 3. szerdáján van 12 órától. ISTENTISZTELETEK Bán Csaba nagybajomi református lelkész vasárnap 14 órától tart is­tentiszteletet. Bicsár László plébá­nos szerdán 19, vasárnap 9 óra­kor celebrálja a szentmisét. EGYETLEN DÍSZPOLGÁR Horváth Istvánnét 1996-ban avat­ták díszpolgárrá. Évtizedekig ve­zette a négy falut összefogó kö­zös tanácsot, majd Kutas első polgármestere volt. A nyugdijas­klub létrehozója. ISKOLA VISELI A NEVÉT Révkomáromi János lelkész, tanító Pápán és a hollandiai Utrechben tanult teológiát. Az egykor színtisz­ta református községben 1657-től töltötte be az iskolamesteri, a nótá- riusi és a prédikátori tisztet. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA; BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta létesítésére, hogy a gyerekeknek ne kelljen télen-nyáron kilométe­reket gyalogolni, mire meleg étel­hez jutnak. Gondos támogatással s jól szervezett közmun­kával is segítette a mun­kanélküliséggel küszkö­dök megélhetését. Nagy gondot fordított a község hagyományainak őrzé­sére, a nyugdíjas, az ifjú­sági és sportközösségek s az egyházak segítésé­re, az intézmények szín- vonalas működtetésére. Sokat tett a község szépí­téséért, a járdák megújításáért, s az előző ciklusban sikerült megépí­teni a ravatalozót is. Munkája az egész faluban maradandó emlék; megőrzése s befejezetlen elképze­léseinek megvalósítása szép felada- ta Kutas minden lakosának. ■ A polgármesterét gyászolja Kutas. Horváth Imrét 2003. április 11-én 63 évesen ragadta el hirtelen a ha­lál. A lakosság másodszor szava­zott neki bizalmat, hogy , a községfejlesztést foly­tatva újabb ciklusban irá­nyítsa a képviselő-testü­letet. A közeli erdészház­ban 1940. október 9-én született, és sosem sza­kadt el szeretett falujától. A nagy tekintélynek ör­vendő kertészmérnök az állami gazdaság, majd a konzervgyár szakembe­reként került mindennapi kapcso­latba a lakosokkal. Nyugdíjba vonulva 1998-tól polgármester­ként kapcsolódott be a közéletbe. Legendás embersége, az elesettek és nehéz helyzetben levők megér­tése sarkallta az új iskolai konyha

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents