Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

8. OLDAL NAGY VILÁG 2003. Május 31., Szombat „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Fórás és tupéroz Négy példa leírásával keresett, meg - ismeretlenül - egy magyar­tanár kollégám: tegyem már szó­vá, hogy milyen hibákat követ­nek el sokan idegen vagy magyar szavak kiejtésében és írásában is. Az egyik ilyen az aero- előtagú összetett szavakhoz kapcsolha­tó. Erről már írtam, de úgy lát­szik: Ismétlés a tudás anyja! Az aer egyébként görög szó; jelenté­se levegő (népiesen, tréfásan ájer), a belőle származó aeró- ej­tése pedig - akárcsak az eredeti szóé is - áer és minden összeté­telben aero. Ezért kell így ejteni az összes aero-val kezdődő - a le­vegővel kapcsolatos - szót: áero- bik (erobik helyett), aerodinami­ka (és nem erodinamika), aerométer (az erométer helyte­len) stb. A ’flotir’ is helytelen (helyesen frottír), akárcsak a ’tupérozás’ a tupírozás helyett, vagy ha az el­adó ’pancsót’ kínál a vevőnek; hisz a kendő-, kabát-, köpenyfé­leségre így írták ki: ’pancho’ a he­lyes poncho helyett, amit így kell kiejtem: poncsó! Napestig folytathatnám a sort - immár a magam gyűjtésével ki­egészítve, de csak néhány szörnyszülöttre hívnám fel a fi­gyelmet. Műveletlenségét árulja el az, aki a struktúra (szerke­zet, felépítés) szót következete­sen ’stuktúra’-ként ejti. Nyelvi­leg helytelen az is, ha a gazdasz- szony a húst ’panérozza’ a paní­rozás helyett. Az influenza na­gyon kellemetlen, de az ’infu- lenzia’ emellett még a fülünket is hasogatja. Végül igen nagy baj, ha valamilyen fontos dolog létrehozására nincs meg a ’fórás’; csak nehogy ’fóradalom’ legyen a vége! (Ha valaki nem ismert volna rá e szavakra, le­írom őket helyesen is: forrás, forradalom.) Legjobb időben utánanézni azoknak a szavaknak, amelyek­nek az írása vagy kiejtése bizony­talanságot rejt magában; de ha mégis hibát követünk el, késleke­dés nélkül korrigáljuk (javítsuk ki) - és ne ’kórigáljuk’ tévedésün­ket! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Momó, Tata és a nepáli csúcsok Namaszté annyit tesz, mint Jó napot! Nepálban így üdvözlik egymást az emberek, de néha még ez a köszönés jut eszébe Fodor Péter matematika-fizika szakos tanárnak és egykori tanítványának, Varga Máté Benedeknek is. Nem véletlenül, hiszen nemrég egy hónapot töltöttek a festői szépségéről, kü­lönleges kultúrájáról ismert ország hegycsúcsai között.- Hogy jut eszébe a közönséges ha­landónak, hogy éppen Nepálban másszon hegyet?- Abból kell kiindulni, hogy a hegymászó mindig magasabbra vágyik - kezdte Fodor Péter, a két­személyes expedíció korelnöke. - A Mont Blanc 4807 méteres csú­csa már megvolt, így mindenkép­pen szerettünk volna magasabbra menni. A döntés pofonegyszerű volt, mert kinyitottuk a világtérké­pet, és megnéztük, hol van maga­sabb hegy. Handó János barátom világkörüli útja során járt már ezen a részen, adott információt a környékről, így választottuk ki a túraútvonalat.- Gondolom, alapos szervező- munka kezdődött, hogy minél keve­sebb legyen a meglepetés.- Egy félévet szántunk a helyi vi­szonyok felőli tájékozódásra. Tud­tuk, hogy hova megyünk, mégis a repülőjegy volt a legfontosabb. Nem titok, egy hónappal az indulás előtt már erősen féltünk. Tudtuk, hogy nem biztonságos az ivóvíz, és hogy a cuccainkra nagyon kell vigyázni. Tudtuk, hogy nagy a fertőzésve­szély, sok a rovar, a bogár, a kígyó is a trópusi területen. Oltásokkal azért felkészültünk.- Mennyibe kerül egy repülőjegy Nepálba?- Több mint 200 ezer forint, ezért nem is Nepálba repültünk, hanem csak Delhüg. Ha leg­közelebb megyünk, akkor ví: szont biztosan nem India fe­lé, mert olyan sokkok értek bennünket, hogy oda ép ész­szel be nem tennénk a lábun­kat még egyszer. Mindenki átveri a másikat, de nem csak akkor hazudnak, ha anyagi hasznuk van belőle.- Az ákezést hogyan oldot­ták meg? Ettek valami külön­legességet, vagy vittek itthon­ról konzervet?- Egy hónapra úgysem lehet vin­ni ételt, úgyhogy eleve nem pakol­tunk be semmit. Előre informálód­tunk, hogy mit lehet enni. Először végül is Nepálban ettünk, de ott is csak sült krumplit. Később persze bátrabbak lettünk. Végül már ettünk tojást meg sajtot is. A momó nevű étek egy nagyon jó tészta zöldségek­kel. Nepálban egyébként nincsen kenyér, hanem lepényszerű étel he­lyettesíti. Népszerű a sült rizs és a sült makaróni.- Nepálban hol vertek szállást?- Pokharába érkeztünk, egy tu­risztikai központba, ahonnan gya­logtúrák indulnak. Ez Nepál máso­dik legnagyobb városa. Nepál amúgy felüdülés volt India után, mert messze nincs akkora szemét az utcákon, az emberek pedig nem fogdossák a turistát. Ráadásul sok­kal szelídebben vernek, át. Érdekes­ség, hogy mindenre alkudni kell. Megmondják, mennyit kérnek érte, megkérdezik, mennyit szeretnél adni érte. Ez ilyen sport, a végén már szerettem alkudni.- A kaotikus politika sehol nem húzta át a számításukat?- Meggyilkolták a királyt másfél éve, ma a jobboldal van hatalmon. A maoisták a baloldalt képviselik, s nekik nem tetszik ez a rendszer. Minél nagyobb a szegénység, an­nál könnyebb az embereket hülyí­teni. A hegyi sziklákra a sarló és a kalapács volt felfestve. Katonai el­lenőrző pontok vannak, ahol meg­állítanak és benéznek az autóba. A fehér turistákkal ugyan nem foglal­koznak, de húsz kilométerenként géppuskafészek van.- A vallások keveredése is érdekes helyzeteket szülhet.- így van. Nepál lakosságának nyolcvan százaléka hindu, de sze­rencsére mi egy olyan részen vol­tunk, ahol buddhisták élnek. A buddhista falu rendezettebb, kul­turáltabb európai szemmel nézve, műit a hindu falvak. A buddhisták­nál lépten-nyomon imamalmokba, imazászlókba botlottunk. Ahányat Duda nélkül nincs közlekedés Bal oldali közlekedés és erősorrend van az utakon, ahol nem az számít, hogy ki melyik sávban van. A sorrend: tehén, teherautó, busz, terepjáró, autó, motorbicikli, riksa, bicik­li. Ha te mész a saját sávodban, de jön szem­be egy teherautó, akkor lemész az útról. Egé­szen más a közlekedési morál. Amelyik autón nincs duda, az nem tud közlekedni. Sok a Ta­ta, ami egy indiai gépjármümárka. Tata teher­autó, Tata busz, Tata terepjáró. fordítanak az imamalmon, az any- nyi ima az Istennek. Láttunk olyan imamalmot, amelyet víz hajtott. Azt még pörgetni sem kell, az imádkozik folyton. Ez a funkciója. Mi is szorgosan pörgettük az ima­malmokat, mert abból baj nem származhat.- Hogyan jutottak el a hegyekbe?- Gyalog. Egy napon keresztül mentünk. Meglepő ez a magyar em­bernek, mert ott tényleg van olyan település, amely többnapi járóföldre fekszik. Itt csak öszvér közlekedik és gyalogos hordárok. A fejükön szíj, így tartják a hátukon levő pak­kot. Láttuk, hogy miként lehet fejen vinni 4 emeletnyi csirkét. Negyven Az ötezer méter felett húzódó hágón már feleannyi a légnyomás, mint a tengerszinten csirke két kilóval számolva nyolc- vankilónyi súly. 5400 méteren volt egy hágó, amit mindenképpen telje­síteni akartunk. Az oxigénhiányom miatt feljebb már nem jutottunk. Öt­ezer méteren feleannyi a légnyo­más, mint a tengerszinten. Nem csoda, hogy elszálltam. Önkívületi állapotba kerültem. Eufóriába, mint egy kábítószeres. Végül is megcsi­náltuk, de nagyon nehéz volt. Fél perc egy lépés.- Balesetmentesen megúszták p kalandot?- Kisebb balesetekkel. Megcsí­pett valami a bokámnál, és elkez­dett dagadni a lábam. Pár napig dagadt, de inkább a hasmenéstől féltünk, hogy ne együnk össze-vissza mindent. Kialakultak ref­lexek, hogy zuhanyzáskor például nem engedtem a számba a vizet, mert nem alkalmas emberi fogyasz­tásra. Meg hát itt volt ez az atípusos tüdőgyulladás. Amikor Indiában leszáll­tunk a reptéren, álarcos orvosok fogadtak. Ki kel­lett tölteni egy papírt, hogy nem voltál lázas. Visszafelé féltem, ugyanis nagyon köhögtem. Ha bevisznek a karanténbe, én ott meghalok. Szerencsére az elme­nőkkel nem foglalkoztak, csak a bejövökkel.- Milyen volt a különös túra ha­zai fogadtatása?- Élvezzük az élménybeszámo­lókat. Megköszöntük Kaposvár sportbizottságának, akik támogat­tak egy szerényebb összeggel, illet­ve a munkahelyemnek, a Római Katolikus Gimnáziumnak, hogy el­engedtek a tanév közben. Megértet­ték, hogy mi motivál bennünket. A kaland, a veszély és a félelem legyőzése. __________takács zoltán Az európai szemnek egészen hihetetlen helyeken közlekednek a nepáliak Négy emelet csirke, vagyis nyolcvan kiló a hordár fején _________________________________________________________________Könyvespolc__________________________________________________________________ Ku rt Rieder: AIII. Birodalom felemelkedése és bukása Manapság újra egyre divatosabb az írói ál­nevek használata, nemcsak a szépiroda­lomnál, hanem a szakkönyveknél is. Kurt Rieder, alias Géczi Zoltán eddig nem kevesebb, mint 12 kötetet (!) írt a hit­leri Németországról. Ezekből kétségkívül az egyik legértékesebb „A III. Birodalom felemelkedése és bukása” című munka, amely a kezdetektől a nürnbergi percekig fogja át a náci Németország történetét. Könyvtárnyi irodalom született már ed­dig is a III. Birodalomról csakúgy, mint a Második Világháborúról. Lehet-e még ezekről újat írni, újat mondani? Kurt Rieder munkája az egyik legfőbb bizonyí­ték, hogy lehet. A szerző kiváló stílusban megírt, egy­szerre történelmi és esszéisztikus műve amellett, hogy minden apró részletre kiter­jed, hátborzongatóan állítja azt az elké­pesztő, torz eszmerendszert, amely a III. Birodalom hihetetlenül gyors felemelkedé­sében, ám ugyanakkor szükségszerű bu­kásában is közrejátszott. Mindezeket Hit­ler beszédeinek részleteivel és a Mein Kampf-ból vett idézetekkel is színesíti... Adolf Hitler álma: „Egy Nép, egy Biroda­lom, egy Vezér”. Messiásként hitt küldeté­sében és oly sokszor hangoztatta: „Adjatok nekem tíz évet és nem ismertek rá Német­országra...” A náci hatalomszerzés, a győzelem nap­ja 1933. január 30. Hitler immár a gyakor­latban is megvalósíthatta egyik alapelvét: „A nácizmus több mint vallás: új emberi­ség teremtését célzó akarat...” Kurt Rieder könyve természetesen nem a hatalomátvétellel indul, hiszen a NSDAP hosszú, több mint tízéves harc után szerez­te meg a hatalmat. Tizenkét évre... Az „előfejezetek” egyik legérdekesebb­je, a „Politikus születik”, a fiatal Hitler útját követi nyomon. Talán nem mindenki előtt ismert, hogy a „nagy Németország” megál­modója nem is német, hanem osztrák szár­mazású. (Az 1938-as Anschluss, Ausztria bekebelezése fizetség volt a diktátor fiatal­kori bécsi nyomorgó éveiért is...) Döbbenetesen tárul elénk a kötet lapjain a hírhedt „hosszú kések éjszakája” is, 1934. június 30., amikor is az SS, Göring és Himmler irányításával leszámol az addig mindenhatónak hitt rohamosztagosokkal az SA-val és vezetőjével, Ems Rőhm-mel. Immár végérvényesen az SS-é a hata­lom, tagjainak derékszíján a hírhedt jel­mondattal. „Becsületem a hűség!” Hitler, mint már jeleztük, a kötetben kü­lön fejezetet kapott. Ám Kurt Rieder pár vo­nással rendkívül plasztikus képet rajzol a többi náci vezetőről is, elsősorban Gőringről, Goebbelsről, Himmlerről és Hessről. „Ha ezt a szót hallom, kultúra, elő­veszem, a revolverem!” Hans Jobst náci dramaturg hírhedtté vált szavai jelzik, hogy a nácik fizikai terrorja mellett dühöng a szellemi téboly is. A könyvmáglyákon olyan nagy írók művei lángolnak, mint Thomas és Heinrich Mann, Albert Einstein, Sigmund Freud, Bertold Brecht, Lion Feuchtwanger - hogy csak néhány óriást említsünk... És ha már megjegyeztük Hans Jobst hát- borzongató megállapítását, érdemes figyel­nünk Lion Feuchtwangerre is: „A Mein Kampf 164 ezer merénylet a német nyelv­tan ellen...” És akkor még nem is beszél­tünk a tartalomról. A mű tartalmáról, amely évtizedekig mételyezte a német kul­túrát és vallást is, politikai hatása mellett. Egy újabb adalék a Führer őrültségeiről „Az oltárokon semmi nem lesz elhelyezhe­tő, mert a Mein Kampf, a német nép ennél fogva Isten számára is a legszentebb könyv... A keresztény feszületet el kell tá­volítani minden templomról, s helyébe az egyetlen meghódíthatatlan jelképet, a ho­rogkeresztet kell elhelyezni...” Kurt Rieder részletesen elemzi azt is, hogy müyen mételyezést végzett a náciz­mus a német ifjúság körében. A Hitlerjugendnek, „fénykorában”, 8 milliós tagsága volt! És ezek csak a fiúk voltak. A lányok a Bund Deutscher Madel tagjaivá váltak. Erkölcsiségéről mindent elárul az általánosan hangoztatott népi szlogen: „Bubi Dugd Már Szövetség”. Talán túl sokat is foglalkoztunk a náciz­mus „kulturális” életével. Nem véletlenül. Kurt Rieder könyvének egyik legnagyobb érdeme, hogy mesterien állítja elénk azt az erkölcsi züllést is, amelyet a Mein Kampf a német lélekben okozott. Mindez persze inkább már a következő évek tükre. Az első háborús évek m'ég a győzelem mámorától harsogőak. „Deutschland über alles!” Ám aztán szükségszerűen fordult a koc­ka. Egy egész vüág ellen nem lehet hadat viselni... Kurt Rieder könyve a Második Vi­lágháború politikai és katonai eseményei­nek hű krónikája is, természetesen elsősor­ban a német események szemszögéből. Az oly mámorosán hangoztatott Blitzkrieg, a villámháború a kegyetlen orosz télben jel­képesen harmincéves villámháborúvá vál­tozott... Külön kell szólni a kötet kiváló képanya­gáról, kisméretű, de nagyon jó minőségű képek ezek, mesterien szerkesztve a szö­vegbe. Az egyik képen a kötet végén, a Reichstag romjainál agyongyötört német katona gubbaszt... „Adjatok nekem tíz évet és nem ismertek rá Németországra...” DR. SÍPOS CSABA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents