Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-28 / 123. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 2 2003. Május 28., Szerda szí lvásszentmárto n A KÖZSÉG CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs zöld hármas halmán fehér lovon egy sisakos, bőrpáncélos római katona - Szent Márton - ül. Jobbjában ezüstkardot tart, bal vállán félbevágott vörös köpeny. A ló előtt egy térdelő, vörös köpenybe burkolódzó koldus. A pajzsot egy-egy keresztbe tett szárú, kék gyümölcseivel megrakott szilvafaág keretezi. A címerkép a falu nevét jeleníti meg. A névadó Szent Márton ugyanis ifjú római katonaként a legenda szerint kitűnt szelídségével és az elesettek iránti részvétével. Egyszer Amiens kapujánál egy didergő koldusnak adta palástja felét, ezt ábrázolja a címer. A pajzsot keretező sziivafaágak a község nevének előtagjára utalnak. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 243 1997-ben 208 1990-ben 192 I 1960-ban 250 1930-ban 340 t ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7477, Szilvásszentmárton, Főu. 13. Tel.: 82/712-105. A hivatalban itt nincs ügyfélfogadás; a lakosok a szennai körjegyzőséget kereshetik föl hétfőtől csütörtökig reggel 8-16 óra, pénteken pedig 8-14 óra közt. Földi Mihály falugazdász csütörtökön 11-12 között található meg. A családsegítő szolgálat vezetője, Koletámé Szili Gabriella kéthetente csütörtökönként 9- 10-ig tart fogadóórát. CIVILEK, VEZETŐK A nagycsaládosok egyesületének a vezetője Zombori Sándor, az alakulóban levő Szilvásszent- mártonért közalapítvány kuratóriumának Krakovics Jánosné az elnöke.. ORVOSI RENDELÉS Dr. Antony Móré Katalin háziorvos havonta egyszer, a második kedden rendel délelőtt 9 órától. Domokosné Bencs Tünde asszisztens hétfőtől szerdáig 12.30-tól kereshető föl. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1930- ban Szentivánpuszta is. Színmagyar lakosságából 35-en vallották magukat katolikusnak, 300-an reformátusnak, öten izraelitának. Az I. világháborúba 80-an vonultak be katonának, heten haltak hősi halált, s utánuk öt asszony maradt özvegyen. A községi bíró Lőrinc Sándor volt. A református elemi iskolában Vida József volt a tanító. Tűzoltó-egyesület is volt a faluban, ezt Szerdahelyi Imre vezette. Szállást abban az időben Berger Dezső kocsmáros- nál lehetett kapni. A falu ellátásában fontos szerep jutott neki: ö volt a boltos, valamint a hentes és mészáros is. Asztalosként Molnár Lajos, bognárként Mészáros Imre, kovácsként Bajomi Mihály, kőművesként Biczó György dolgozott itt, A földbirtokos Tóth László volt. ■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: BARANYAI GERDA, KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Víztározóban lehet a turizmus jövője Gyönyörű erdőkkel övezett, kacskaringós út vezet a csendes zsáktelepülésre. Embert alig látni, a lakosok zöme Kaposváron vagy Szennában dolgozik. Itt még a kutyák sem ugarnak, csak morrannak egyet az idegenre.- Az embereket főleg a munkalehetőségek érdeklik, bár a faluban hivatalosan csak hat szociális segélyezett van, a többi ellátatlan próbál munkát keresni - mondta Horváth Istvánné polgármester az uniós csatlakozással kapcsolatban. - Páran itt is találtak munkát, de a többség Szennába, Kaposvárra jár. A csatlakozás a szakmunkásoknak biztosan előnyt hoz, de a szakképzetlenek sorsa bizonytalan.- Mire számítanak az emberek?- Nagy a bizonytalanság abban, hogy mi jót hoz nekünk. Tájékoztató volt a faluban, de azon csak kevesen vettek részt. Meg a szavazáson is, bár a többség igennel vokHORVÁTH ISTVÁNNÉ 1947. október 15-én született Szilvásszent- mártonban. 1965 óta a Zselici Mezőgazdasági Részvénytársaság pénzügyeseként dolgozik, s 1990- töl tiszteletdíjas polgármester. Egy gyermekével és három unokájával él egy háztartásban. Hobbija a kerti tevékenység és a kirándulás. sóit. Legalább két-három év kell ahhoz, hogy élvezhessük az európaiságunk előnyeit. Talán' majd a gyerekeink és az unokáink. Ehhez azonban nyelvet kell beszélniük, s tájékozottnak kell lenniük a számítógép, az informatika világában.- A falunak mit jelent az unió?- Hiába igyekszünk az uniós igényeknek megfelelni, nincs vezetékes gáz és szennyvízcsatorna. Ez utóbbit néhány éven belül megépíthetjük, de a gázvezetéket csak később, mert az embereknek nincs pénzük a beruházásra. Bízunk abban, hogy az uniós pályázatokkal azért ezek a munkák is felgyorsulhatnak.- - Mit visz oda Szilvásszentmárton, mik az értékei?- A legnagyobb érték az érintetlen természet. Zsáktelepülés ez, és nem biztos, hogy ez hátrány lesz, bár jó volna egy összekötő út Szigetvár felé. A költségei azonban olyan tetemesek, hogy nem vállalhatjuk a megépítését. Tervezzük, hogy Zselickislak és Szüvás között építünk egy víztározót, a szerződések aláírása előtt vagyunk. 17 hektárosra terveztük a víztükröt, s később fejlődhet a turizmus. Kinőttük a faluházat, s az orvosi rendelőnk sem felel meg az előírásoknak. Új épületet kell felhúzni, abban lesz a rendelő és a teleház. Most csak egy számítógépünk van, és ez kevés. A teleházban meglesz minden szolgáltatás, ami elvárható a XXI. században.- A turizmus fejlesztése kitörési pont lehet. Van másik is?- Nincs; a helyi vállalkozók bizonytalanok, külföldiek pedig nem valószínű, hogy jönnek. Volna rá lehetőség, hiszen itt akár két ipari park, kereskedelmi központ létrehozására is van lehetőség. A megyeszékhelytől azonban 15 kilométerre vagyunk, s ez már túl nagy távolság, s a hiányos infrastruktúra is gátja a betelepülésnek. ______■ Rec ept Sz.mártonból Puszedli Az édes, mézes aprósüteményhez liszt, 4 tojás sárgája, 2 deci méz, 1 pohár kristálycukor, 1 evőkanál zsír és 1 kávéskanál fahéj kell. A hozzávalókhoz annyi lisztet teszünk, hogy linzertészta keménységű masszát kapjunk. Tegyünk bele 2 kávéskanál szódabikarbónát, és azzal gyúrjuk össze. A tésztából diónyi golyócskákat formálunk, és lisztezett tepsibe egymástól 1 centiméter távolságra tesszük őket, mert nőni fognak. A sütési idő 25-30 perc. A maradék négy tojás fehérjét 12 kanál cukorral kemény habbá verjük, s egy nagyobb tálba öntjük. A megsült puszedlikat egyszerre beletesszük a fölvert habba, és összerázzuk - addig, amíg minden puszedüt teljesen be nem borít a fehér hab. Ezután kirakjuk őket egymás mellé, és egy fél napig vagy egész éjszaka száradni hagyjuk.___________■ Virágos park, erősödő hitélet Aki régebben járt a kis településen, nem is gondolná, mennyit szépült Szilvásszentmárton. A közterületeken gondozott pázsit van, rengeteg a virág és a facsemete. A településen nagyon sok a zöldterület, s ezt az adottságot a község vezetői megpróbálják a lehető legjobban kihasználni. Mindez többletmunkát is ad a lakosoknak és a közhasznú munkásoknak. Ahogy szépülnek a közterületek, egyre többen érzik úgy, hogy a saját portájukat is rendbe kell tenni. Amióta a Szenna Pack Kft évente a legszebb hat portának fölajánlott száz-százezer forintot, még jobban figyelnek az udvarok tisztaságára. A kft vezetője három éve úgy döntött, hogy jutalmazza azokat, akik a legtöbbet tesznek udvaruk rendjéért. A díjat a képviselő-testület döntése alapján minden ősszel a közmeghallgatáson adják át. Két éve tették rendbe a főteret, s méltó emlékművet kaptak az I. és a II. világháború hősi halottai. A mementó Németh Zoltán keze munkáját dicséri. S itt kapott helyet Horváth-Béres János fafaragó művész vadvirágútjának utolsó darabja, a kockás liliom. Az önkormányzat a terület megújítására hétszázezer forintot nyert pályázaton. A munkából a falu lakosai is kivették részüket. S a teret szinte megkoronázza a felújított református templom. Gueth Péter lelkész szerint növekszik a gyülekezet lélekszáma is.- Egyre több fiatal költözik ide.^s megállt az elvándorlás is a faluban. Ők már általános iskolás korukban is részt vettek vallásoktatáson, s idősebb korukban sem szakadnak el az egyháztól. A templom tatarozásának - amellett, hogy gyönyörűen felújítottuk isten házát - közösséget kovácsoló ereje is volt. A munkában nemcsak a hívek, hanem a falu apraja- nagyja részt vett. ___________________■ Fö lújították a templomot A református templomot 1844- ben építették késő klasszicista stílusban. Helyén az 1788-ban épült s azóta leégett zsúpfede- les, torony nélküli imaház állt. A nagyharangot 1855-ben öntötték Sopronban, majd hadi célokra elrekvirálták; helyébe a mait 1923-ban öntették. 1982 óta védett műemlék. Magára maradt az egyesületi elnök A nagycsaládosok egyesülete 2000-ben alakult. Zombori Sándor elnök két falu, Zselickisfalud és Szilvás többgyermekes fiataljait fogta össze. Am hiába a lelkesedés, a jó hangulatú összejövetelek, a falunapnak is beillő nyárbúcsúztató, az egyesületet a megszűnés fenyegeti.- Elsősorban a gyerekekért jött létre az egyesület. Szilváson kilenc család nevel három-négy gyereket. Az volt a célunk, hogy a mintegy 40 gyereknek szervezzünk különböző közös rendezvényeket. A kezdeti lendület azonban megállt - kesergett az elnök. - Több tag jelezte, hogy kilép; ezért mondtam a szülőknek, hogy akkor megszűnünk. Tavaly nagyon sokat dolgoztunk. A nyárbúcsúztató évekkel ezelőtt már hagyomány számba ment, de néhány éve abbamaradt. Ezt elevenítettük föl. Pincepörköltet főztünk, a gyerekeknek sportvetélkedőt az anyáknak pedig sütemériyver- senyt rendeztünk. Mindenki kapott valamilyen díjat, ha mást nem, csokit. A szülők utána azt kérték, hogy nekik is legyen valamilyen rendezvényük. Ez volt az Erzsébet-Katalin napi bál. Reggelig tartott a vigadalom. Nem maradt el a mikulásünnepség és a karácsonyi játszóház sem. A szakadást az is elősegítette, hogy az egyesület nem tud pénzt osztani a rászorulóknak. A nagy- családosok közül többen ebben bíztak.-'Nagyon kevés pénzből gazdálkodunk, nem célunk és feladatunk a segélyek osztása, erre nincs is lehetőségünk. Volt olyan tagnak jelentkező, akinek az első kérdése volt a „mit kapok?” A vezetőségi tagok szinte semmit sem csináltak. Mindig nekem kellett pénzért, támogatásért kuncsorognom, de a 200 forintos tagdíjért is könyörögni kellett. Belefáradtam, hogy csak én dolgozom. Nem vágyom elismerésre, de nehezen viselem, ha ok nélkül támadnak. Szomorú vagyok, mert nagyon szerettem csinálni, de társak nélkül maradtam. A gyerekeket sajnálom a legjobban. Gyakran megállítanak és kérdezik, hogy Sanyi bácsi mikor lesz a következő összejövetel. Nekik nagyon nehéz megmagyarázni, hogy nem lesz. A miértet pedig főleg nem értenék. ______■ Fo gva tartja a nyugalom 1964-ben született a faluban ifj. Hegedűs János vállalkozó. 1978- ban került ipari tanulónak Antal Istvánhoz, és ma is a mesterének tekinti.- Nemcsak szakmát adott a kezembe, hanem megtanultam autót szerelni, főzni és minden olyat, ami egy családban szükséges. Köszönettel tartozom neki. Abban az időben a falusi gyerekeknek nem volt lehetőségük kimozdulni, utazni. 14 éves koromig csak Kaposváron jártam. A mesteremmel voltam először Budapesten, s megismertem vele az egész megyét. Igazán felkészített az életre. Mindig az volt a vágyam, hogy önálló legyek, ez 1988-ban vált valóra, azóta dolgozom kisvállalkozóként. Gyerekei mos kamaszodnak, sem ők, sem a szüleik nem akarnak elköltözni. Ragaszkodnak a csendhez és a nyugalomhoz, amit a falu ad.- Az életem elég mozgalmas, jólesik otthon megpihenni - mondta ifj. Hegedűs János. - Van egy kis kertünk, néhány nyúl, baromfi, de nagyban nem gazdálkodunk. A szüleimnek azonban segíteni kell. Legényemberként nagyon sokat dolgoztam a földön és az állatok körül, de nem láttam benne túl nagy fantáziát. Maradtam inkább a szakmámnál, és úgy lá- tom, jól döntöttem. __________■ Já tszótér az udvaron A faluvég első háza Régertéké. A gondozott portán nagy a füves udvar, s esőre vágyik a hagymával, borsóval, zöldséggel teleültetett kert. A ház mögött van néhány száz négyszögöl föld, ez ellátja az állatokat takarmánnyal.- Három éve élünk itt. Zselickisfaludról, az anyósoméktól költöztünk ide. Először albérletben laktunk, majd megvettük ezt az ingatlant - mondta Régért Istvánné. - A város nyüzsgése sohasem vonzott, itt nyugalom van, és a pénzünk is erre volt elég. Magam egyébként Toponárról származom, anyám halála után eladtuk az örökölt házat, s abból vettük ezt. Régért István három műszakban dolgozik Kaposváron a húskombinátban. így a három gyereknek az ellátása meg a háztartás nagy része a feleségére hárul.- A legidősebb gyerek nyolcéves, a pici 18 hónapos. Gyesen vagyok, varrónő a szakmám. Most az időmet lékötik a gyerekek meg a kert. Bár nem túl nagy a terület, talán kétszáz négyszögöl, de megtermelünk mindent, ami a konyhára meg az állatoknak kell. Van három lovunk, vannak malacok, baromfik. A lovakat hobbiból tartjuk, szeretjük az állatokat. Szilvásszentmárton- ban csend van, béke és nyugalom. Ez utóbbi a fiataloknak talán túl nagy is. A fiatalasszony szerint azonban mégis jobb itt, mint a városban.- Távol vagyunk a világ zajától, megszoktuk itt, és nem akarunk elmenni. A gyerekeknek is jobb. Nagy az udvar, önfeledten játszhatnak, nekik itt van igazi gyermekkoruk. _______ ■ A feles kiment a divatból Itallerakatként indult, ám 1998 óta kocsma lett Krokovicsék családi vállalkozása. Az egység vezetője szerint változott a szokás, ma már nem térnek be a férfiak reggeli felesre.- Az emberek többsége Kaposvárra vagy Szennába jár dolgozni. Még aki busszal megy, az sem kockáztatja, hogy a munkahelyén egy esetleges ellenőrzésen észrevegyék az alkoholfogyasztást, s emiatt esetleg elveszítse a munkáját. Az autóval járók pedig a rendőrtől tartanak - mondta Krokovics Jánosné. - Télen a bor jobban fogyna, de a családok többségének van szőlője, s inkább a saját borukat isszák. A nyár a sör szezonja, ilyenkor ebből nagyobb a forgalom. A kocsmáros szerint csak az átutazók, a vendégek keresik a drágább, jobb minőségű italt. A törzsközönség megelégszik a silányabb, de olcsóbb szesszel.- 'A pénztelenség itt is érződik. Hajdanán azt mondták, hogy van, aki képes az utolsó fillérét is a kocsmában hagyni, ezért a vendéglátóiparnak ez az ágazata soha nem lehet veszteséges. Ma más a helyzet: az emberek sokszor nem azért jönnek be, hogy igyanak, hanem egy kis társaságra vágynak. Kártyáznak, beszélgetnek, mert más lehetőség nincs a faluban. Nincs ifjúsági vagy nyugdíjasklub, ahol találkozhatnának, de itt mindig találnak társaságot. Nagyon kevés az a ven- dég, aki az alkohol miatt jön. ■