Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-27 / 122. szám

6. OLDAL ITTHON E URÓPÁBAN 2003. Május 27., Kedd TÁMOGATOTT KÜLPOLITIKA. A múlt hét végén nyilvánosságra hozott felmérésekből ismét az de­rül ki, hogy az uniós polgárok (mind a huszonöt állam lakossá­gáról van szó) határozottan támo­gatják, hogy az uniónak legyen közös kül- és védelempolitikája. A megkérdezettek 67 százaléka pártolja, 19 százaléka pedig ellen­zi a közös európai fellépést. Nagy1 Britannia az egyetlen ország, ahol a megkérdezettek kevesebb mint fele akarja, hogy legyen közös külpolitika. A magyar lakosság 68 százaléka támogatja 18 ellenében, hogy legyen közös külpolitika, és 83 százalék 7 ellenében, hogy le­gyen közös védelempolitika. A BRITEK ÉS AZ EURO. A brit kormány „útitervet” fogadhat el az euró bevezetésének menet­rendjéről, miután június 9-én Gordon Brown pénzügyminiszter valószínűleg a közös valutához való brit csatlakozás további ha­lasztását jelenti majd be. A pénte­ki kormányülés utáni ez a kon­szenzus alakult ki az eurót elvető Brown és a közös európai pénz mellett kardoskodó kormányta­gok között. Tony Blair elérte Brownnál, hogy a június 9-i beje­lentésben ne zárja ki annak lehe­tőségét, hogy még ebben a válasz­tási ciklusban eruróreferendumot tartsanak. Ennek érdekében a mi­niszterelnök arra is kész, hogy a 2005 tavaszára várt parlamenti vá­lasztásokat egy évvel elhalasszák. PÁRTOK ÉS AZ EU. Az európai parlamenti pártok tervezett finan­szírozásáról és státuszáról szóló javaslat módosítását irányozza elő az EP alkotmányügyi bizottsá­gában elfogadott Leinen-jelentés. A legnagyobb vitát az a javaslat váltotta ki, amely 8,4 millió eurót különítene el a pártok támogatá­sára. A támogatásra igényt tartó európai politikai erőknek prog­ramjukat is brüsszeli bizottság­nak mutatnák be, és képviselve kellene lenniük az EP-ben, vagy a nemzeti, regionális törvényhozá­sok a tagországok egynegyedé­ben, vagy legalább a tagállamok egynegyedében át kellene lépniük az ötszázalékos küszöböt az eu­rópai parlamenti választásokon. PERT VESZTETT AZ EB. Az Eu rópai Bizottság versenyjogért fele­lős tagja, Mario Monti komoly jo­gi kudarcot könyvelhetett el, mi­vel az Európai Bíróság kimondta, hogy a brüsszeli testület elégséges bizonyíték nélkül büntette há­rommillió euróra 1996-ban a gyógyszeripari óriást, a Bayert. Az alckori brüsszeli verdikt szerint a Bayer Francé és a Bayer Spain kar­tellre lépett a nagykereskedőkkel annak érdekében, hogy megaka­dályozza a cégcsoport szív- és ér­rendszeri gyógyszerének, az Adalat olcsóbb változatainak be­lépését a brit piacra. A bizottság fellebbezett a döntés ellen. Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Európa, a biztonság övezete Magyarország az EU-csat- lakozással a bel- és igazság­ügyi együttműködés, a „sza­badság, biztonság és jog euró­pai övezetének” részévé válik. Olyan övezet ez, amelynek fő célkitűzése, hogy az európai polgárok számára az unió egész területén biztosítsa a személyek szabad mozgását, a szabadságot és a biztonsá­got, valamint a joghoz való, azonos feltételek melletti hoz­záférést. A csatlakozás eredményeként a magyar állampolgárok számára lényegesen könnyebbé válik a többi tagállam bíróságai előtti igényérvényesítés. A magyar bí­róságok ítéleteit a tagállamokban, és azok bíróságainak ítéleteit Ma­gyarországon, adminisztratív for­maságok nélkül hajtják végre. A bíróságok, és az igazságügyi szer­vek közötti közvetlen kapcsolat- tartás révén gyorsabb, és akadály- mentesebb lesz a nemzetközi vo­natkozású bírósági ügyek intézé­se. Ha majd Magyarország bekap­csolódik az európai belügyi együttműködésbe, és külső EU- határainkon bevezetjük a schen- geni határellenőrzést, sokkal ha­tékonyabban tudjuk felvenni a harcot korunk biztonsági kihívá­saival - az illegális bevándorlás­sal, a nemzetközi, terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, az illegá­lis kábítószer- és emberkereske­delemmel - szemben. A magyar rendészeti, határrendészeti, vám­Az európai Interpol Az unióban a közbiztonság erősítésére létre­hoztak egy új, rendőrségi információs szerve­zetet, az Europolt. Ez a tagállamok rendőri szervezeteinek közös fellépésében, elsősor­ban a szervezett bűnözés elleni küzdelemben nyújt segítséget. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy az EU-tagállamok bírói és ügyészi szer­vei szintén szorosan együttműködnek. Az uni­ón belül biztosított szabadságjogokkal párhu­zamosan az EU megerősítette külső határait, és egységesítette a határellenőrzést is. Az uniós határok megszűnnek, de a schengeni határok megerősödnek a jövőben és igazságügyi szervek hatékony­ságának növekedése ugyanakkor kedvezően hat vissza az európai térség biztonságára. A bel- és igazságügyi együtt­működés szerves része a schen­geni rendszer. EU-csatlakozá-' sunk időpontjában a schengeni szabályoknak csupán egy részét kell alkalmaznunk; A tagállamok közötti belső határokon az ellen­őrzés leépítésére csak egy máso­dik lépcsőben, legkorábban 2007- ben kerülhet sor. A schengeni tér­ség Magyarországra kiterjesztésé­nek előfeltétele, hogy hazánk ele­get tegyen a schengeni együttmű­ködés követelményeinek, és az együttműködés alap­jául szolgáló infor­matikai rendszer technikailag is alkal­massá váljon az új tagok befogadására. A magyar állampol­gárok számára ez­után válik valósággá, hogy személyellen­őrzés nélkül közle­kedhetnek az egész schengeni térségen belül. A bel- és igazság­ügyi együttműködés szoros ösz- szefüggésben áll a személyek szabad mozgásával és az EU- állampolgárság intézményének fejlődésével. A munkaerő aka­dálytalan mozgásának követel­ményéből következik a tagálla­mok közötti, belső határok lebon­tására irányuló törekvés, amely azonban biztonsági kockázatokat rejt magában. Ha az EU-csatlakozás után a magyar állampolgárok közúton vagy légi, ill. vízi úton hagyják el Magyarországot, a magyar vagy az uniós sorban juthatnak át az útlevél-ellenőrzésen, ahol gyor­sabb és akadálymentesebb a for­galom. A magyar állampolgárok a belépés után várhatóan személy­igazolvánnyal is beutazhatnak majd a tagállamokba. A schengeni térség kiterjeszté­se újabb tagállamod, ma is e szerint a kétlépcsős gyakorlat szerint történik. Ma a tizenöt „ré­gi” EU-tagállam közül csak Nagy- Britannia és Írország nem részese a schengeni térségnek. Az EU- tagállamok mellett Izland és Nor­végia - egy speciális megállapo­dás révén - szintén részt vesz az együttműködésben. __________■ Sc hengenhez fejlődnek a határok A bel- és igazságügyi fejezetnél Magyarország a csatlakozási tár­gyalásokon nem kért átmeneti mentességet, és a tagjelöltek közül elsőként zárta le a fejezetet. Az Európai Bizottság országje­lentései is megállapították, hogy Magyarország jogszabályi rend­szere szinte teljesen összhangban van az EU-vívmányokkal. A felké­szülés befejezése érdekében ha­zánknak az alábbi területeken kell erőfeszítéseket tennie: a joghar­monizáció befejezése (adatvéde­lem, vízumpolitika), a jogszabá­lyokat kikényszerítő hatóságok. anyagi és emberi erőforrásainak fejlesztése, a schengeni rendszer gyakorlati követelményeinek telje­sítése. A határőrségnél ezért folya­matos átfogó modernizációs prog­ram valósul meg. Az EU leendő külső határain jelentős létszámbő­vítést hajtanak végre, és átalakít­ják a határőrizeti kirendeltségek rendszerét. Több határátkelőhe­lyen .fejlesztéseket valósítanak meg, folytatódik a schengen-kom- patibilis határellenőrzési technikai és informatikai fejlesztés. Korsze­rűsítik az úthálózatot, és megte­remtik az utasok és a gépjármű­vek hatéko­nyabb, gyor­sabb ellenőr­zéséhez szük­séges feltétele­ket. Magyaror­szágnak teljes mértékben al­kalmazkodnia kell az EU­tagállamok vízumpolitikájához is. Ennek érdekében vízumkötele­zettséget vezet be két szomszédos országgal, Jugoszláviával és Ukraj­nával szemben. ■ ___________________Brüsszelből jelentjük___________________ Mérsékeltebb agrárreform Az Európai Bizottság reformja­vaslatainak több kulcselemét is felülvizsgálja az a jelentés, ame­lyet legutóbbi ülésén hagyott jó­vá az Európai Parlament mező- gazdasági bizottsága. A képvise­lők megosztottságát hűen érzé­kelteti, hogy az Arlindo Cunha portugál képviselő által előter­jesztett határozati javaslathoz több mint 700 módosító indít­ványt nyújtottak be. A jelentés­ből, amely jogilag semmire sem kötelezi a tagállamokat, június elején szavaz majd az Európai Parlament plenáris ülése. A parlament mezőgazdasági bizottsága nem támogatta az ag­rárszubvenciók termeléstől való teljes elszakítását, ahogy azt ko­rábban Brüsszel javasolta. A részleges elválasztást is csak két területen tartják alkalmazható­nak a honatyák: a szántóföldi gazdálkodásnál és a marhaszek­torban. Igaz, utóbbiról néhány tagállam hallani sem akar. Az ag­rárbizottság az egységes farmi ki­fizetést is módosítaná, 2004. ja­nuár után egy úgynevezett „mul­tifunkcionális kifizetési rend­szer” bevezetésével, amely egy jövedelem- és egy földhasználati támogatásból állna, és amelyet a gabonatermelők mellett marha­hústermelők vehetnének igény­be. Más szektorokban továbbra is a termelés mennyiségétől füg­gene a közvetlen jövedelemtá­mogatás mértéke, a proteinmag­vak, a dió- és energiamagvak ter­melőinek ugyanakkor extra tá­mogatást juttatnának. A parla­menti képvfeelők konzervativiz­musa azokat a félelmeket tükrö­zi, hogy a teljes szakítás nyomán a hátrányós helyzetű térségek gazdálkodói felhagynak majd a termeléssel, sorsukra hagyva ed­dig gondosan megművelt földjei­ket. A mezőgazdasági bizottság szerint Franz Fischler moduláci­óra és degresszivitásra vonatko­zó terveit is módosítani kell, mégpedig úgy, hogy 5 ezer euró helyett 7500 euró legyen az az éves kifizetési szint, amely fölött a gazdák közvetlen jövedelemtá­mogatásait évről évre csökkente­nék. A bizottság a degresszivitás javasolt módszerével sem értett egyet. A parlamenti képviselők szerint a moduláció során a di- rekt támogatásokból elvont ösz- szegeket az utolsó fillérig a tagál­lamokra kell bízni, hogy saját be­látásuk szerint döntsenek annak felhasználásáról. ■ Kérdések és válaszok a biztonságról- Miért jött létre a bel- és igazság­ügyi együttműködés?- A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció a XX. század második fe­lében olyan kihívást jelentettek a nyugat-európai államoknak, me­lyeket a nemzeti hatóságok nem tudtak megfelelően kezelni, ezért felmerült az igény a nemzetközi együttműködésre. A bel- és igaz­ságügyi együttműködés létrejöttét az integráció más területein elért szoros együttműködés is segítette. Céljai szorosan kötődnek az euró­pai integráció alapvető céljainak megvalósulásához. Ilyen az euró­pai uniós állampolgárság tartalmá­nak kiterjesztése, a tagállamok közti szabad mozgás, a belső hatá­rokon a határforgalom-ellenőrzés megszüntetése.- Biztonságosabb lesz-e az élet, ha belépünk az EU-ba? Magyarország állampolgárai­nak biztonsága az EU-tagsággal minden területen nő. Az unió a közös gazdasági és politikai kere­tek mellett egyre inkább biztonsá­gi és védelmi képességeket is te­remt. Belső biztonságunkat a meg­erősített külső határok és a‘nem­zetközi bűnözés elleni közös fellé­pés erősítheti. Hazánk részesévé válik az unió közös kül- és bizton­ságpolitikájának.-Mi az EwropoU- 1999-től kezdte meg a műkö­dését az EU rendőrségi informáci­ós központja, az Europol. Felada­ta, hogy a súlyos bűncselekmé­nyek esetében segítse a tagállam­ok rendőrségei közötti együttmű­ködést, különösen igaz ez a szer­vezett bűnözés elleni közös fellé­pésre. Magyarország már 2001 óta együttműködik az Europollal, és a csatlakozás után teljes jogú tag­ként vehetünk majd rész munká­jában.- Lesz európai hadkötelezettség?- Nem. Az Európai Uniónak nincs közös hadserege, a nemzet- védelem a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor biztonság- politikai és védelmi kérdésekben az EU-tagok együttműködésre tö­rekszenek. Ez elsősorban válság- kezelő, béketeremtő, illetve embe­riességi akciókban történő közös szerepvállalást jelent. Ennek érde­kében folyamatban van egy 50-60 ezer fős, gyorsan bevethető euró­pai hadtest létrehozása. Ennek tagjai azonban csak a tagállamok hivatásos katonáiból kerülnek ki.- Jobban érvényesíthetjük-e a magyar érdekeket az EU tagjaként? Igen. Az EU teljes jogú tagja­ként Magyarország érdekérvénye­sítési lehetőségei nagyon megnö­vekednek. A többi tagállammal egyenrangúan, és a közepes orszá­gokkal megegyező szavazati súly- lyal vehetünk majd részt a dönté­sek meghozatalában.- Mi lesz a sorsuk a határon tú­li magyaroknak?- A magyar EU-csatlakozás kap­csán többen attól tartanak, hogy az uniós határokon kívül élő ma­gyar kisebbségek számára megne­hezedik majd a kapcsolattartás az anyaországgal. Ezek a félelmek túlzottak és (részben) alaptala­nok. A szomszédos államok szá­mára hosszú távon az európai in­tegráció a megoldás - rövid és kö­zéptávon a nyitás, a kölcsönös bi­zalom erősítésén alapuló gazdasá­gi, kulturális és oktatási kapcsola- tok fejlesztése._______________■ A holland kapcsolat Bár a két ország ifjúságvédelmi feladatai különbözőek, Magyar- ország számos ötletet kaphat a holland partnertől. S a holland szakemberek is érdeklődéssel figyelik a somogyiak munkáját. Két éve kezdődött az együttműkö­dés, amikor Hollandia lehetőséget kapott arra, hogy egy csatlakozás előtt álló országnak segítséget nyújtson bűnmegelőzési progra­mok elindításában. Hollandia Ma­gyarországot választotta, Somogy pedig - Pest me­gyével együtt *- ezen be­lül is az ifjúságvédelem területét. Somogynak Zeeland lett a „testvér­megyéje” a programban. Nemrégiben a Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság ifjúságvédelmi vonalvezetője, Ferenczi- né Poszovácz Orsolya rendőr hadnagy járt tapasztalatcse­rén Pest megyei kollégájával a hol­land partnernél. Azt figyelték meg, hogy az ottani szakemberek mi­lyen programok, speciális szerve­zetek segítségével oldják meg az if­júságvédelem összetett feladatát. Mint elmondta: követendő pél­dául szolgálhat az a szemléletmód, hogy a kezdetektől igyekeznek fel­ismerni a problémás fiatalokat, és csírájában elfojtani, inkább meg­előzni, mint szankcionálni a fiatal­korú bűnözést. Ha szükséges is, inkább az enyhébb, alternatív bün­tetések jutnak szerephez, kisebb súlyú bűncselekmények esetén nem a bíróság, hanem a HALT- iroda jár el. A megelőzés­ben nagy szerepe van a civil szervezeteknek, ala­pítványoknak, amelyek­nek a problémás fiatalok felkutatása, gondozása a feladatuk, elsősorban ta­nácsadással, beszélgeté­sekkel, klubok, szabad­idős programok szerve­zésével. Ugyancsak ta­nulságos volt a családok számára szervezett tanácsadó, fel- világosító programok és a családon belüli erőszakkal foglalkozó speci­ális szervezet, az AMK munkájá­nak megismerése is. jakab EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kont- rássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir-lap@axels.hu . A he­lyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepe­tés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Minek a rövidítése a CAP? a, Közös Agrár Program, b, Közös Mezőgazdasági Politika c, Közös Agrár Projekt 2. Ki tervezte az eurót? a, Antonio Vitorino, b, Mario Monti, c, Róbert Karina 3. Mit támogat a LINGUA program? a, idegennyelv-oktatást, b, szakképzést, c, környezetvédelmet 4. Mikor vették fel Svájcot az EU-ba? a, 1973, b, 1981, c, nem tagja az EU-nak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents