Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-27 / 122. szám

2003. Máius 27., Kedd A L M A N A C H 2 1 3 7. OLDAL Recept Szorosadról Babkása Szorosadon sok családnál még napjainkban is főzik a „babká­sát”, ennek a receptjét Molnár Albertné mondta el. Hozzávalók négy személyre: 1/2 kg száraz fe­hér bab, 1 fej vöröshagyma, egy evőkanál zsír, őrölt pirospaprika, só, kevés liszt, négy tojás. A ba­bot fazékban sós vízben kb. egy óra alatt puhára főzzük. Az apró­ra vágott vöröshagymát lábas­ban zsíron megpirítjuk, rátesszük az őrölt pirospaprikát. A babot a főzés után kiszedjük a vízből és beleforgatjuk a paprikás, hagy­más alapba. Ekkor kevés lisztet szórunk rá, megkeverjük, majd a bab főzőlevéből ráöntünk egy ke­veset. Ezután a hagymás babot felforraljuk. Négy tojást ütünk rá, ami a forró ételben tükörtojás­ként sül meg. A babkása fo­gyasztható kenyérrel, hígabban főzve nokedlival is tálalható. ■ Fejlődést csak az összefogás hozhat A szorosadi választópolgárok többsége jól átgondolta az uni­óhoz csatlakozás fontosságát. A 99 polgár közül 71 szava­zott, s 84,5 százalékuk a csat­lakozásra. Simonics Gyula polgármester szerint ettől vár­ják a fejlesztés lehetőségét.- A belépést követően a mező- gazdaságból élők jobb és bizton­ságosabb megélhetést várnak, annak ellenére is, hogy sok a szi­gorú követelmény - mondta Simonics Gyula. - Némely dolog­ban bizonytalanok: szeretnék tisztán látni, hogy mit érdemes vetni, milyen állatot hizlaljanak, minek lesz piaca. A kvótákkal nincsenek tisztában a gazdálko­dók. A község mezőgazdasági jellegű, az itt élők számára a ter­melés fellendítése hozhat jobb jövőt. Kitörést hozhatna az is a pol­gármester szerint, ha ez a Kop­pány völgyi kis település is be­kapcsolódhatna a falusi turiz­musba. Ennek azonban ma még nincsenek meg a feltételei. Több lakást föl lehetne újítani vendég- fogadásra, hiszen a csendes, tisz­ta levegőjű környezet a lehető legjobb feltételeket kínálja a ki- kapcsolódásra. A környék erdeje vadban gazdag: őzek, szarvasok, vaddisznók lakják. A vadászati lehetőséget is jobban ki kellene használni.- Nagy gondunk, hogy egyre csökken a lakosság száma, illetve öregszik a falu - mondta a pol­gármester. - A településen élők több mint hatvan százaléka nyugdíjas, a fiatalok főleg Tabra járnak dolgozni. Nincs intézmé­nyünk: óvoda, iskola, s 1995-ben megszűnt az önálló jegyzőség is. Kevés a kulturális és a szórakozá­si lehetőség. Mindez hátrányosan SIMONICS GYULA 1944-ben szüle­tett, s 1947 óta lakik Szorosadon. Er­désztechnikus, 1960-tól a Sefag Rt és elődei voltak a munkaadói. 2003-401 korkedvezményes nyugdíjas. 1990- től önkormányzati képviselő, nyolc éve polgármester. Nős; két felnőtt gyereke és már három unokája van. érinti a lakosokat. A község a ne­hézségek ellenére az utóbbi 13 évben sokat fejlődött. Van egész­séges ivóvízhálózatunk, minden utca szilárd burkolatú, s bővítet­tük a kultúrházat, bevezettük a szervezett szemétszállítást, par­kosítottunk, az idén pedig hoz­zánk is elér a földgáz. A 65 ingat­lantulajdonos közül 30 család igé­nyelte a gáz bekötését. A szenny­víz elhelyezése okoz nagy gon­dot: a csatornázás vagy a szippan­tott szennyvíz ártalmatlan elhe­lyezése óriási pénzt kíván. Ezt csak társulással és uniós pénzből lehet megoldani. A lakosoknak er­re nincs tőkéje. Az idei 14 millió forintos költségvetésből szinte semmire sem futja, a forráshiány meghaladja a 3,2 millió forintot. A legszükségesebb teendő a járdák felújítása, az önkormányzati földutak rendbetétele és a temp­lomkerítés elkészítése. ■ Sikeres szorosadi lánglovagok Májerné Felder Krisztina a kis Teodórával azt mondta: úgy tetszik, hogy véglegesen letelepedtek Szorosa­don, ám ha a megélhetési nehéz­ségek, a munkalehetőség úgy hozza, akkor változtatniuk kell. Szórakozási lehetőség alig van a faluban, és kevés a fiatal. Nincs is olyan fiatal, gyermekes család, amelyikkel összejárhatnának. Ezért alkalmanként Bonnyára mennek át a komájukhoz vagy őket látják vendégül. ■ Megfürdették a parancsnokot A férfi tűzoltók a kaposfői versenyen - hat éve - let­tek először első helye­zettek. S eredményhirde­tés után a csapattagok féktelen örömükben Ta­kács Árpád parancsnokot ruhástul dobták az ezerli­teres víztartályba. A fürde- . tés azóta hagyományos. Két éve a törökoppányi területi versenyt is meg­nyerték kategóriájukban, s akkor is megfürdették a parancsnokot. A hétvé­gén Kadarkúton a női raj lett az első, így ezúttal sem maradt el a fürdetés. Takács Árpád azt mond­ta: megérte az elért siker. Hetek óta készült a május 24-i, Ka­darkúton rendezett Siófok-Kapos- vár térségi versenyre a szorosadi tűzoltó-egyesület női és férficsapa­ta. Az osztott sugár szerelésében a nők megszerezték az első helyet, a férfiak pedig hét csapat közül a másodikak lettek. Szorosadon az ötvenes években ala­kult meg a tűzoltó-egyesület, amely a múlt hónapban Geiger Eszter kezde­ményezésére gazdagodott nyolc tag­gal, női rajjal is. A parancsnoki teendő­ket Takács Árpád látja el.- Harminchét éve szervezett be az egyesületbe Bállá Bálint parancsnok - emlékezett Takács Árpád. - Az egyesü­let vezetését 1994-ben vettem át. Csa­patunk az utóbbi évtizedekben szép sikereket ért el. Először lajtfecskendős, majd kocsifecskendős kategóriában versengtünk, később kaptunk egy 400- as, majd 800-as kismotorfecskendőt. Tíz tevékeny tagja van az egyesület­nek, közülük kettő kárai. Munkájukat az önkormányzat 70 ezer forinttal tá­mogatja. Sok tűzhöz szerencsére nem riasztották őket. Három éve a szövet­kezet szárítójánál kellett oltaniuk, két éve a nagy esőkor Szorosadon s Törökkoppányban szivattyúzták a vi­zet. Tavaly avartűzhöz riasztották a rajt, veszélyben volt az erdő; gyors munkával megelőzték a tetemes kárt.- Csapatunk 6-7 éve dolgozik együtt, jól összeszokott a raj - mondta a parancsnok. - Versenyek előtt rend­szeresen gyakorolunk. Néhány fiatalt is sikerült bevonni, és számítunk a ta­pasztaltabb önkéntesekre is. A felszerelésük csaknem 40 éves; cserére szorul, de erre nem futja. Két éve 40 ezer forintot nyertek pályáza­ton, s akkor három. M 75-ös tömlőt vá­sároltak. Kellene négy C 55-ös is. Most szükség esetén a régi felszereléssel igyekeznek helytállni. ____________■ Sz őlősgazdák féltett titka Második helyezett lett Bállá Sándor fehérbora a Szorosadi Baráti Kör rendezte versenyen. A sikert zalagyöngyével érte el, s mindössze két ponttal szorult az első helyezett mögé. A szőlő művelése, a borászkodás Bállá Sándornak mindig kikap­csolódás volt; neki ez a pihenés. A Kapós Volán Rt autóbusz-veze- tőjeként dolgozó férfi minden szabad idejét a szőlőhegyen tölti.- Hatszáz négyszögöl a terüle­tem, ezen mintegy 250 tőke van - mondta. - A fele vörösborszőlő, amit én telepítettem: otelló, kék­frankos és zweigelt. A fehér szőlő még az apám keze munkájára emlékeztet. Ha valami baj nem éri a szőlőt, évente mintegy öt­száz liter borom terem. Ezért a metszéstől a gyomláláson, a per­metezésen át a szüretelésig sokat kell dolgozni. Az idén csupán kétszer permeteztem, mert nincs fertőzésveszély... Ősszel a gazda kétszer szüre­tel: külön szedi le a vörös és kü­lön a fehér szőlőt. Mindig ügyel arra, hogy a rothadt szemeket ki­válogassa, ne rontsa semmi a must minőségét. Szüret után pe­dig a hordók tisztasága, a bor ke­zelése és fejtése igényel körülte­kintő munkát.- Nagyon fontos, hogy a bor tiszta, zamatos és jóízű legyen - magyarázta Bállá Sándor. - Na­gyon örülök annak, hogy ezen a versenyen, amit most először rendeztek meg a mi falunkban, a szakértő gazdatársak jónak ítélték a fehérboromat. Két évvel ezelőtt a törökkoppányi borverse­nyen egyszer már nyertem máso­dik díjat a vörösborok mező­nyében. Ez is azt mutatja: az ala­Balla Sándor: A szőlő állandó törődést kíván pos, gondos munka meghozza a gyümölcsét. Kordonos művelésű szőlőben pedig jóval könnyebb dolgozni, és a termés is több. ■ Gólkirály újabb arannyal Majdnem minden tárgyból jelese van Geiger Ervinnek. Egyik leg­jobb tanuló a törökkoppányi he­tedikesek között. Nemcsak szor­galmas: jól focizik, és volt már gólkirály is.- Játszom az iskola meg a falu kispályás labdarúgócsapatában is, lassan más öt éve - mondta Geiger Ervin. - Édesapám is foci­zott, ezt a sportot ő szerettette meg velem. Többnyire csatárt ját­szom. Igáiban tavaly a Valder Ist­ván emléktornán nyolc csapat közül megszereztük az első he­lyet, s én lettem a torna gólkirá­lya. Büszkén vettük át a kupát meg az aranyérmet. Ervin az áprilisban rendezett iskolai asztalitenisz-versenyen is első lett, így újabb aranyéremmel bővítette gyűjteményét. Kedvenc csapata egyébként a Ferencváros, és Gera Zoltán a játékos pél­daképe.- A foci mellett már a jövőre is gon­dolok - mond­ta a fiú. - Nyolcadik után Kaposvá­ron informati­ka szakon vagy Toponároii sze­retnék tovább tanulni mezőgaz­dasági szakiskolában. Az utóbbi azért tetszik, mert édesapám is ezzel foglalkozott. Érdekelnek a mezőgazdasági gépek is. Később majd agrárvállalkozó szeretnék lenni itt, a faluban. Ervin úgy tervezi, a vakáció egy részét az igali nyaralójukban tölti. S meghívja majd az osztály­társait is. ■ Bébikomppal a legifjabb Hat hónapos a falu legfiatalabb lakosa, Májer Teodóra. S bébi­komppal már ügyesen mozog a lakásban is. Anyja azt mondta a kicsiről: nagyon jó kislány, jó étvágyú és sokat játszik. Az édesanya, Májerné Felder Krisztina az áfész helyi élelmi­szerboltjában volt eladó, mikor a terhessége idején táppénzre ke­rült, majd gyesre ment. Férje a Szorosadi Mezőgazdasági Rt traktorosa.- Elég nehezen élünk; mind­össze 70 ezer forint a család havi bevétele - mondta a 28 éves anya. - Ebből fizetünk mindent, így félretenni nem tudunk. Álla­tokat is tartunk: egy koca és hat süldő van az ólban. A tápot és a takarmányt vesszük, így a tartás nem éri meg. A gyes mellett vi­szont kell valamivel foglalkozni. Tetemes a havi kiadásunk, külö­nösen a vízre, villanyra és a biz­tosításokra megy el sok. Az ösz- szes rezsi meghaladja a negyven­ezer forintot. A család kétszoba-konyhás, fürdő- és előszobás családi ház­ban él, a beköltözés után újítot­ták föl. Májerné Felder Krisztina ——■ A KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögű pajzs vörös pajzsfővel. A pajzs kék mezejé­ben zöld halmon jobbra fordult ágaskodó fehér ló, amely fölemelt mellső patáival egy - élével jobb­ra fordult - ezüst ekevasat tart. A vörös pajzsfőben három hatágú aranycsillag van. Az ekevas a ha­gyományos mezőgazdasági ter­melést jelképezi, a pajzsfő három csillaga pedig Törökkoppány, Ká­ra és Szorosad összefogását. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 123 II 1996-ban 139 1984-ben 153 1980-ban 159 ' 1900-ban 380 FOGADÓÓRÁK A település Kárával, Somogy- döröcskével és Törökkoppány- nyal alkot körjegyzőséget. A cí­me: 7285 Törökkoppány, Kos­suth Lajos u. 66. Tel.: 84/577- 910. Az ügyfélfogadás időpontja hétfőn, kedden, szerdán 7.30-12 óráig, illetve 12.30-tól 16 óráig. Pénteken 7.30-13.30 óra között. A polgármesteri hiva­tal címe: 7285 Szorosad, Arany u. 11. Tel.: 84/377-704. A hiva­tali épületben keddi napokon 7.30 és 10 óra között a körjegy­zőség ügyintézője fogadja a la­kosokat. Simonics Gyula polgár- mester kedden 15-18 óra kö­zött tart fogadóórát. Porczió György falugazdász ugyancsak kedden 9-10 óra között látja el tanáccsal a gazdákat. A kop- pányi gyermekjóléti szolgálattól Csordásné Tróbert Annamária jár ki szükség szerint a faluba. CIVILEK, VEZETŐK A tüzoltó-egyesületet az 1950-es években alapították, a parancs­noki teendőket Takács Árpád lát­ja el. A vöröskeresztes alapszer­vezet az 1960-as évektől tevé­kenykedik, ennek Bállá Endréné az elnöke. A sportkört az 1990- es évek közepén szervezték meg, az elnöke Hírt Gyula. ORVOSI RENDELES Dr. Barbély István háziorvos Törökkoppányban a Kos­suth u. 45. szám alatt hétfő­től péntekig 7.30-10.30 ra között rendel. A községben nincs külön orvosi rendelés. Bohárné Kovács Zsuzsanna védőnő csütörtökön 8-9 óra között tart tanácsadást Törökkoppányban. Szorosadon szükség szerint látja el a teen­dőket. Fiókgyógyszertár Török­koppányban van. 5 SZENTMISE A katolikus templomban minden vasárnap 10.30-tól Galbavy Je­nő József, illetve dr. Sipos Imre tart szentmisét. ELHURCOLTAK, ÁLDOZATOK Háborús jóvátétel címén Szoro­sadról 1945. január 21-én tizen­nyolc nőt és hét férfit vittek el kényszermunkára a Szovjetunió­ba. A „malenkij robotra” a Do- nyec-medencébe elhurcolt 25 lakos közül kilencen haltak meg a munkatáborban, őket jeltelen sírba temették. Nevüket a falu­ban a lakosság a II. világháborús emlékművön örökítette meg. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK; GÁTI KORNÉL _______ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Mára eltűnt a harangláb mellett áll. Ezt 1835-ben emel­ték, a mostani homlokzatát pe­dig 1900 körül alakították ki. Tíz éve renoválták, s akkor fölújítot­ták a tetőszerkezetét, s befestet­ték kívül is. A padok rendbeté­telét a villanyfűtés szerelése kö­vette. Már a harangokat is áram­mal szólaltatják meg... A templomba belépve a keleti oldalon találjuk a sekrestyét. A Szent Józsefet ábrázoló oltárké­pet a XX. században készítették. Más, különösebb művészi érték itt nem található. ____________■ A település műemléke volt az egy­kori harangláb, ami a Koppány-pa- taktól délre, az Öreg-hegyen állt. A harangja 1971-ben tűnt el, s azóta megsemmisült a harangláb is.- Csak a kőkereszt utal arra, hogy ott valahh harangláb állt - mondta a 83 éves özv. Herr Gyuláné. - Az 1950/60-as évek­ben augusztus 7-én mindig ki­mentünk a haranglábhoz, ott tartották ugyanis a szentmisét. Műemlék jellegűvé nyilvánítot­ták egyébként a templomunkat is, ami a községen átvezető út

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents