Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-13 / 110. szám

6. OLDAL ITTHON E URÓPÁBAN 2003. Május 13., Kedd EU-Hírek VÁM AMERIKÁNAK. Az Euró pai Unió zöld jelzést kapott a Vi­lágkereskedelmi Szervezettől (WTO) arra, hogy közel négy- milliárd euró értékben szankció­kat vessen ki amerikai termé­kekre. A WTO döntése azt köve­tően született, hogy az EU ápri­lisban benyújtotta a védővám­mal megbírságolni kívánt termé­kek listáját. A genfi székhelyű szervezet múlt heti döntése ér­telmében Brüsszel jogszerű el­lenlépést tehet az USA adótörvé­nyének hatásai ellen, amely már régen a transzatlanti kereskedel­mi kapcsolatok megrontója. Wa­shington ugyanis egyes export­őreinek 15-30 százalékos adóen­gedményt ad. Az USA viszont többek között azért orrolt meg már régen az EU-ra, mert az nem akarja beengedni piacára a génkezelt összetevőket tartal­mazó amerikai élelmiszereket. A BELSŐ PIACÉRT. Az Euró pai Bizottság egy tízpontos terv formájában bemutatta 2003- 2006 közötti belső piaci stratégi­áját. A dokumentum fő célkitű­zése a belső piac hatékonyságá­nak növelése, válaszadás a bőví­téssel jelentkező kihívásokra, az elöregedő népesség okozta hatá­sokra, és Európát azon az úton tartani, amely 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságá­vá teszi. A prioritások között szerepel a közösségi belső piaci jog hatékonyabb alkalmazása és kikényszerítése, a szolgáltatá­sok valódi szabad áramlása, az áruk szabad áramlásában még meglévő akadályok eltüntetése, illetve az európai közbeszerzési piac megteremtése. A dokumen­tum leszögezi, a 25 tagú EU-ban a felelősség egyre inkább a tag­államoké lesz, hogy a belső piac napi működését biztosítsák. KÖZPONTBAN IRAK. Az iraki helyzet jegyében telt el az úgyne­vezett weimari háromszög orszá­gainak pénteki csúcstalálkozója. A lengyelországi Wroclawban Jacques Chirac francia államfő, Gerhard Schröder német kancel­lár és Alexsander Kwasniewski lengyel elnök adott egymásnak randevút. A régóta tervezett, és el­sősorban a lengyel EU-referen- dum előtti kampány jegyében életre hívott találkozó az utóbbi időszak történései fényében na­gyobb jelentőséget is kapott: míg Párizs ,és Berlin az iraki háború legfőbb ellenzőjeként lépett fel, Varsó előbb nem csak az Amerika álláspontját támogató „nyolcak” levelét írta alá, majd küldött har­coló alakulatokat a szövetségesek támogatására, hanem Szaddám utáni helyzetben is fontos szere­pet kíván játszani. Kwasniewski hangsúlyozta, egyformán jó kap­csolatokat akar fenntartani két nagy nyugat-európai partnerével és az Egyesült Államokkal. A pén­teki találkozó azt mutatja, hogy ez működő elképzelés. _________■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLOALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Együttműködés a tudásért Az oktatás és a szakképzés sze­repe az Európai Unióban nagy­mértékben felértékelődött. Az oktatás a tudásalapú társada­lom megteremtésének nélkü­lözhetetlen eszköze. Az EU a nemzeti politikák összehango­lását a közelmúltban beveze­tett „nyílt koordináció” kereté­ben valósítja meg: nyomon kö­veti és értékeli a közös célok el­érésének nemzeti folyamatait. A nyílt koordinációs eljárást kö­vetve a tagállamok nemrég elfo­gadták „Az európai oktatási és képzési rendszerek közös jövőbeli céljait” meghatározó stratégiai do­kumentumot, majd később mun­kaprogramot. A munkaprogram Magyarország számára is több te­rületen feladatokat jelöl ki. Az Eu­rópai Unió célja a tagállamok kö­zötti együttműködés ösztönzése, ezzel támogatva a minőségi okta­tás és szakképzés megvalósítását a tagországokban. Az EU mindezt uniós akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) révén hajtja végre. A programok jelentős összegekkel, pályázati rendszer­ben támogatják a tagállamok kö­zötti intézményközi együttműkö­dést, a személyi és szakmai kap­csolatok kiépítését. Az EU-alap- szerződés a tagállamok kizáróla­gos hatáskörében tartja az oktatás és képzés tartalmával, szervezed felépítésével kapcsolatos kérdése­ket, és kizárja bármilyen joghar­monizációs kényszer alkalmazá­sát az oktatásban. A szerződés ér­tékként említi az európai oktatási rendszerek sokszínűségét, amely­nek megőrzése és támogatása el­engedhetetlen, Nemzeti irodák az oktatásért Az Oktatási Minisztérium a programok gyakor­lati megvalósításával kapcsolatos feladatok el­látására nemzeti irodákat hozott létre. A Socrates Nemzeti Iroda és Leonardo Nemzeti Iroda a Tempus Közalapítvány szervezeti kere­tei között működik, és biztosítja a magyar pá­lyázók eredményes részvételét. Általános iskolások tanórán. Élethosszig való tanulásra készülhetnek fotó; török anett Az EU oktatást és képzést érin­tő két programja a Socrates és a Leonardo da Vinci. A programok­ban történő részvétel mind jogi, mind politikai értelemben a tag­ságból fakadó kötelezettség. Ma­gyarország mindkét programban 1997 óta részt vesz. E tekintetben a csatlakozás nem hoz változást, a magyar részvétel a programokban azonos feltételek mellett folytató­dik. A Socrates az EU oktatási együttműködési programja, fel­öleli az oktatás valamennyi szint­jét, az óvodától az egész életen át tartó tanulásig. Fő céljai: az euró­pai dimenzió kiterjesztése, a fel­sőoktatásban tanulók mobilitásá­nak ösztönzése, a nyelvoktatás fejlesztése, a nyitott- és távoktatás eszközeinek és módszereinek fej­lesztése, az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, az esély- egyenlőség megte­remtése, a hátrá­nyos helyzetűek tá­mogatása. A Leonar­do az unió szakkép­zési programja, amelynek célja a szakképzés piaci igényekhez igazítá­sa, a szakképzés mi­nőségének fejleszté­se, valamint a szakképzés tartal­mával és módszereivel kapcsola­tos újítások támogatása. A Leo­nardo program segíti a szakkép­zés minden szintjének fejleszté­sét, a középiskolától az egyeteme­ken át a továbbképzésekig. A részvételre vonatkozó informáci­ók, aktuális pályázati felhívások a Tempus Közalapítvány honlapján találhatók ( www.tpf.iif.hu ). A Socrates program iránt érdeklődő hallgatóknak és oktatóknak java­solják, hogy először az intézmé­nyi ERASMUS-koordinátornál ér­deklődjenek a pályázati lehetősé­gekről. A programokban való részvétel alapelvei: a pályázat be­adása szükséges (programonként változó feltételek, témák, időtar­tamok, támogatások); az elnyert támogatás nem fedezi a részvétel teljes költségét, saját hozzájárulás is szükséges; egyéni pályázáshoz az intézményvezető támogatása is kell. Az egyéni pályázási lehető­ségek általában Intézményközi együttműködési keretmegál­lapodásokhoz kötöttek, s a prog­ramokban való részvétel alapfelté­tele az esetek többségében a kom­munikációképes idegennyelv-is- meret vagy a szakmai nyelv isme­rete. ■ Csereprogramok fiataloknak Az EU-ban az ifjúságpolitika nem számít közösségi politikának, en­nek ellenére az utóbbi években kiemelt figyelmet szentelnek e te­rületnek. Az ifjúságpolitika terü­letén az egyes tagállamok rendel­keznek főfelelősséggel, azonban az EU már megalakulása óta tá­mogatja a nemzeti kezdeménye­zéseket. A közösség ifjúságpoliti­kai törekvéseit az Ifjúság progra­mon és az ifjúságról szóló Fehér Könyv megalkotásának és az azt követő konzultációnak a kereté­ben valósítja meg. Az EU ösztön­zi a 15-26 éves fiatalok mobilitá­sát és az ifjúsági cseréket, ez utóbbi kerete az Ifjúság 2000- 2006 program, melyben pénz­ügyi támogatást nyújt csoportos ifjúsági csereprogramokhoz, ifjú­sági önkéntes szolgálatokhoz, he­lyi ifjúsági kezdeményezésekhez és egyéb fejlesztő programokhoz. Ezen közösségi program célja, hogy ösztönözze a fiatalokat a különböző kultúrák megismeré­sére, az alapvető értékek - mint például az emberi jogok - tisztele­tére, az intolerancia, a rassziz­mus, az antiszemitizmus elleni küzdelemre, és lehetőséget kíván adni a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kedv fejlesztésére. A program köz­ponti eleme, hogy kizáró­lag olyan pro­jekteket támo­gat, melyek a fenti célokat a nem formális pedagógia módszereivel kívánják elérni. A program magyarországi pri­oritásairól, valamint a pályázati döntésekről a Mobilitás Nemzet­közi Igazgatósága mellett műkö­dő Nemzetközi Programok Taná­csa határoz. ■ Kérdések és válaszok az oktatásról- Milyen jogai vannak a tanköteles gyermekeknek?- Az EU-irányelv előírja, hogy a fogadó tagállamnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a hozzá érkező, migráns munka- vállaló által eltartott tanköteles ko­rú gyermekek részére ingyenesen biztosítsa az oktatást. A nemzeti alapon történő diszkrimináció ti­lalmát kimondó uniós szabályo­zás mindezek mellett garantálja, hogy azokban az országokban, ahol esetleg nem ingyenes a köz­oktatás, a fogadott tanulóktól nem követelhető magasabb tandíj fize­tése, mint amit az adott állam a sa­ját tanulóitól megkövetel. További fontos jog, hogy a fogadó állam­nak az érkező gyermekek részére lehetőséget kell teremtenie a tanu­ló saját anyanyelvének és kultúrá­jának tanulására, ápolására is.- Mik az EU más tagállamában tanulmányokat folytató hallgatók jogai?- Általános elvként az EU- állampolgárságú diákok a felsőok­tatásba való felvétel és az oktatás­ban való részvétel tekintetében a befogadó ország állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. Ha fel­vételt nyerünk egy EU-tagállam felsőoktatási intézményébe, há­zastársunkat és eltartott gyerme­keinket is megilleti a tartózkodás joga - ehhez azonban igazolnunk kell, hogy annyi pénzzel rendelke­zünk, amennyi garantálja, hogy a családtagok nem jelentenek majd terhet a fogadó állam szociális ellá­tó rendszerére. A tartózkodás joga a tanulmányok idejére szól. A há­zastárs, illetve a gyermekek a tar­tózkodás ideje alatt szabadon munkát vállalhatnak. Az ösztöndí­jak és más szociális vagy megélhe­tési juttatások szociális előnynek minősülnek, amire csak a migráns munkavállalói státusszal rendel­kezők jogosultak - ám ők is csak akkor, ha bizonyítható a szakmai, tematikus összefüggés a korábbi munkavállalás és a tanulmányok megkezdése között, illetve ha a munkavállaló önhibáján kívül munkanélkülivé vált, és jobb elhe­lyezkedési lehetőségek reményé­ben kezdett felsőfokú tanulmá­nyokba.- Köztisztviselőnek számít-e a tanár?- A csatlakozás után a pedagó­gusok - a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezé­sekkel összhangban - a befogadó tagállam polgáraival azonos felté­telekkel vállalhatnak szakképzett­ségüknek megfelelő munkát. Az Európai Bíróság egyik döntésében kifejtette, hogy a középiskolai ta­nári állás nem számít az EU-alap- szerződés szerinti értelemben vett köztisztviselői állásnak, így az ál­lásra jelentkező tanárok között ti­los a nemzeti alapon történő diszkrimináció. A pedagógusoktól a befogadó állam illetékes hatósá­gai az alkalmazás előfeltételeként megkövetelhetik az adott állam hi­vatalos nyelvének „ésszerű szin­ten”, azaz a feladatellátáshoz elen­gedhetetlenül szükséges mérték­ben való ismeretét. ■ A jövő is a régióké Lipcse- Azok, akik felvetik a regionális és kohéziós alapelv visszanacio- nalizálását, nem osztják a mi né­zetünket Európáról. Számunkra Európa egy igazi közösség, ami az összetartozás alapelvére épül, és nem csupán egy szabadkeres­kedelmi terület. így foglalta össze Albert Boré, az Európai Unió Ré­giók Tanácsának elnöke a múlt hét hétfőn és kedden Lipcsében rendezett konferencián elhang­zottakat, melynek témája a kibő­vülő Európa kohéziós politikája volt. A konferencián a főbb euró­pai helyi és regionális hatóságok mellett a jelenlegi és jövőbeni EU-tagállamok városainak és ré­gióinak mintegy 500 képviselője vett részt. Lipcse polgármestere, Wolf- gang Tiefensee hangsúlyozta: vá­rosa jó helyszín a konferenciának, mert mint egy kelet-németországi város, nagyon sokat profitáltak az EU kohéziós politikájából. - Mi vagyunk a példája annak, hogy milyen sikeres lehet egy elmara­dott, ám unióba került város: mos­tanra készen állunk arra, hogy megpályázzuk a 2012-es nyári olimpia rendezésének jogát. A tárgyalásokat jellemezve Al­bert Boré elmondta: folyamatos megméretésekre van s.iikség a széles körű ipari fejlesztésekhez, hogy kiegyenlítődjenek a különb­ségek nemzetek és régiók között. Az EU-nak hatásos politikára van szüksége, hogy fellendítse a gaz­dasági és szociális potenciált az unió gyengébb részeiben. A konferencia végén a résztve­vők a regionális és kohéziós alap­elv közelgő reformjáról egy 6 irányadó alaptételt tartalmazó összegzést fogadtak el. Ebben le­írták: folytatni kell a közösség eredeti regionális fejlesztési és kohéziós politikáját. Fenn kell tartani a szemléletet és a mód­szereket, de növelni kell a helyi és regionális önkormányzatok szerepét. Fontos szerepet kell ad­ni a fenntartható fejlődésnek és a kiegyensúlyozott versenynek. A regionális politika költségvetését az unió GDP-jének 0,45 százalé­kában kell meghatározni 2006 után. A megvalósítás ideje alatt a ré­giókat, a városokat várhatóan be­vonják a háromoldalú megállapo­dások előkészítésébe, ahol az EU- központ és a tagállamok vezetői vesznek még részt. ___________■ Me gérkeztek a megfigyelők Az első miniszteri szintű tanácsi ülésekkel párhuzamosan megér­keztek az Európai Parlamentbe (EP) delegált megfigyelők is. A csatlakozó országok ugyanannyi megfigyelőt küldenek az EP-be, mint amennyi képviselőjük lesz majd a teljes jogú tagság elnyeré­se után. A megfigyelők egyébként gyakorlatilag képviselők, jogosít­ványaik annyival kevesebbek, hogy nem szavazhatnak, a plená­ris ülésen nem szólalhatnak fel, és nem vállalhatnak raportőri vagy érdemi feladatot. Magyarországnak 24 megfigye­lője van, ebből 10 szocialista, 9 fideszes, 3 MDF-es és 2 SZDSZ-es. A képviselők odahaza az Ország- gyűlés aktív tagjai maradnak, fize­tést az EP-től nem kapnak, viszont Brüsszel fizeti utazási költségeiket és napi 250 euró költőpénzü­ket, amiből ellátásu­kat és szállásukat kell fedezniük. Mandátumuk egy évre szól. A 2004. má­jus 1-jei csatlakozás után teljes jogú képvi­selővé válnak, de csak pár hétre, mert az EP megbízatása júniussal kitelik. Jú­niusban új európai parlamenti vá­lasztásokat írnak ki. A megfigye­lők várhatóan hetente járnak majd ki Brüsszelbe és Strasbourgba, ahogy a munkarend megkívánja, és várhatóan nem mindannyian egyszerre, hanem az otthoni or­szággyűlési munkával összehan­golva. Noha három külön frakció­ban fognak dolgozni, a képviselők közül többen megpendítették, hogy esetleg szükséges lehet vala­milyen együttműködési, egyezte­tési fórum létrehozása, ahol a ma­gyarok értekezni tudnak az itteni munkáról. A jobboldali képviselőket a konzervatív Európai Néppárt (ÉPP) frakciójába osztották be, a szocialisták a szocialista PES-hez kerülnek, az SZDSZ-esek a libe­rális ELDR soraiban foglalnak majd helyet. ________________■ A csapat MSZP: Dr. Czinege Imre, dr. Fazakas Sza­bolcs, dr. Gurmai Zita, Hegyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, Tabajdi Csaba, Szabó Zoltán, dr. Vadai Ágnes, Vári Gyula, dr. Vastagh Pál. SZDSZ: dr. Eörsi Mátyás, dr. Szent-lványi István. Fidesz: dr. Bagó Zoltán, Bállá Mihály, dr. Gruber Attila, Gyürk András, Manninger Jenő, Németh Zsolt, dr. Őry Csaba, dr. Sur­ján László, dr. Szájer József. MDF: Dr. Balsay István, Ékes József, dr. Kelemen András. EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailen is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihir-lap@axels.hu . A he­lyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepe­tés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1/ Hány képviselő dolgozik az Európa Parlamentben? a/ 626 ’ b/ 544 c/ 412 Ki tervezte az eurót? a/ Antonio Vitorino b/ Mario Monti c/ Róbert Karina 3. Mióta működik a Sapard? a/ 2002 óta b/ 1999 óta c/ 2000 óta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents