Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

6. OLDAL 2003. Április 14., Hétfő PUSZTASZEMES A KÖZSÉG CÍMERE Csücskös talpú reneszánsz, vö­rössel és zölddel négyeit pajzs, a pajzsderék közepén kék boglár­pajzzsal. A jobb felső negyedben vörös mázon arany szőlőfürt, a jobb alsó negyedben zöld mázon fehér (ezüst) bárány, Szent Ven­delnek, Pusztaszemes temploma védőszentjének a jelképe. A bal felső negyedben zöld mázon arany búzakalász, a bal alsó ne­gyedben vörös mázon arany méhkaptár, a szívpajzson kék mázon fehér templomépület. A LAKOSSÁG SZAMA 2002-ben 1998-ban 1990-ben 1980-ban 1970-ben 1960-ban 1949-ben 1941-ben 1900-ban 421 401 373 433 487 648 674 604 466 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8619 Pusztaszemes, Kossuth Lajos utca 53. Tel/fax: 84/365- 021. A hivatalban munkanapo­kon fél kilenctől délután egy órá­ig fogadják az ügyfeleket. Geiger Károly polgármesternek is akkor van a fogadóórája. A balatonföld- vári körjegyzőség csütörtökön­ként 8-10 óra között tart kihe­lyezett ügyfélfogadást, s a közös fenntartású földvári családsegítő központból is ugyanakkor várja a családvédelmis a hozzá fordu­lókat. A falugazdász szerdán­ként 9-10 óra között tart foga­dóórát. A postahivatal nyitvatar­tási ideje: munkanapokon 8.30 és 13 óra között. CIVILEK, VEZETŐK A vöröskereszt helyi alapszerve­zetét Kapuvári Pálné vezeti, a nyugdíjasklub Níselberger János- né irányításával működik. A Kol- ping-szervezet vezetője Bükiné Szabadíts Ilona. A Pusztaszemes Gyermekeiért alapítvány kuratóriu­mának az elnöke Pintér Zoltánná. ORVOSI RENDELÉS Dr. Zsákai Zsolt háziorvos ,,, kedden 8 és 10, csütörtö­kön 10 és 12 óra között ren- j dél, dr. Szabó Piroska gyér- - mekorvos pedig minden y csütörtökön 8-9 óra között. MISEREND A faluban vasárnaponként 9 órai kezdettel Galbavy Jenő, illetve dr. Sípos Imre misézik a katoli­kus templomban. SVÁB GYÖKEREK Pusztaszemes egyik alapitója volt 1990-ben a földvári körjegyző­ségnek, régebben önálló volt, azután Kőröshegyhez, majd Balatonföldvárhoz tartozott. A falut először 1229-ben említik ^z írá­sok Scemes alakban. A török hó­doltság idején elnéptelenedett. Az 1722/23-as országgyűlés 103-as törvénycikkelye tette lehe­tővé a szabadok beköltözését, így települtek ide német csalá­dok, s a falu jellegzetes sváb tele­püléssé vált. Bár Pusztaszemes a Széchenyi-uradalomhoz tartozott, sok családnak volt földje, többnyi­re közép- vagy törpebirtok. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA. FOTÓKt GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Rendszert váltottak Szemesen Úgy hallani, a fölzárkóztatás­ra jelentős uniós pénzek vár­hatók; reméljük, hogy a Pusz­taszemeshez hasonló kis tele­pülésekre is jut ebből - adott hangot várakozásának Geiger Károly polgármester.- Nem tudjuk igazán,"mibe lép­tünk - mondta a pusztaszemesi polgármester. - Bizonytalanság és várakozás van az emberekben, ám a jövő iránya csak az unió lehet, te­hát megkerülhetetlen - tette hoz­zá. - Ezeréves álom válhat most valóra. Amitől egykori agronó- musként is tartok: félő, hogy nem mindenkit érint előnyösen a csat­lakozás azok közül, akik a mező- gazdaságból élnek. Kétséges, hogy a kis birtokon gazdálkodók bírják- e majd az uniós versenyt, tudnak- e gyorsan reagálni a változásokra. Az azonban biztató, hogy az unió­val hatalmasra nő a felvevőpiac. GEIGER KÁROLY 1950-ben szü­letett Pusztaszemesen. Nagykani­zsán növénytermesztő mezőgaz­dászi végzettséget szerzett. 1973-tól a pusztaszemesi szövet­kezet állattenyésztő agronómusa, majd a jogutód kereki szövetke­zetnek a földügyi vezetője. 1994 óta Pusztaszemes polgármestere. Geiger Károly abban bízik: jut majd támogatás arra, hogy az el­maradott, hátrányos helyzetű ön- kormányzatok (mint amilyen a pusztaszemesi is) esélye ne ro­moljon, s állják a versenyt. Úgy lát­ja, a munkanélküliség lesz a legne­hezebben kezelhető probléma. A falu igyekszik megfelelni a követelményeknek; bár a szenny­vízcsatorna kiépítésében egyelőre csak reménykednek, befejeződött az átállás a tartályosról a földgáz­ra. - Sikerült átállítani a régi pb- gázas rendszert földgázosra, s a beruházás előbb befejeződött az április végi határidőnél - mondta. - A 180 ingatlan többsége várható­an ráköt a földgázra; az önkor­mányzat házanként 8300 forintot vállalt át a költségekből. Hamaro­san elkészül a korszerű ravatalozó is, ezt 13,1 millió forintból újíttat- tuk föl; 9,1 milliót nyertünk pályá­zaton, a többit saját kasszánkból tettük hozzá. A csatorna pedig egy­előre még álom, holott a Balaton- törvény elfogadásakor azt hittük, hogy 2003-ra már akár valóság is lehet belőle. A tervek készek, ám nem jó híreket kapunk arról, mi­lyenek az esélyeink központi tá­mogatás elnyerésére. A hozzánk hasonló kis településekkel együtt mi is abban bízunk: ha valóban annyira fontos a balatoni üdülőte­rület környezetvédelme, akkor forrásokat is rendelnek a megkö­vetelt feladatok megoldásához. A pusztaszemesi polgármester­rel szót váltva nem lehet megke­rülni a laktanya kérdését sem, az ugyanis évek óta üresen áll, s az enyészeté, holott értelmes célra is föl lehetne használni. - Legutóbb azt mondta egy íróasztal melletti illetékes, amikor szorgalmaztam a hasznosítását: mit akarok, nem is romlik annyira az állaga... - állítot- ta Geiger Károly. _______________■ Rec ept Pusztaszemesről Svábos káposzta Régen gyakran főzték a szemesi asszonyok a babos káposztát, amúgy svábosan, hiszen a falu­nak sváb gyökerei vannak - mondta Balázs Jánosáé. A szá­razbabot és a savanyú káposz­tát (ehhez csak a savanyított jó!) a hússal együtt megfőzték, majd berántották fokhagymás rántással, pirospaprikával. A hagymát és a fűszereket sem sajnálták belőle, az utóbbival azért vigyázni kellett, hiszen a savanyú káposztában már van­nak fűszerek. Füstölt húst tet­tek bele, mert azzal egyrészt íz- letesebb, másrészt meg a húst régen hűtő híján füstölték. Lak­tató vasárnapi ebéd készült így, mellé á háziasszonyok kelt fán­kot vagy kelt, esetleg húzott ré­test sütöttek, ha egyiket sem, akkor kukoricaprószát megy- gyel, lekvárral vagy akár cukros dióval is a tetején.____________■ So drófát hajítottak az asszonyok Egyre serényebbek és tevékenyeb­bek a civil szervezetek Pusztasze­mesen. Megannyi rendezvénynek a kezdeményezői és lelkes résztve­vői. Valamennyiük otthona a közel­múltban fölújított községháza. A nyugdijasklub létrejötte teljesen meg­változtatta a tagok életét. Rendszeresek a rendezvényeik: a falunapon például rétest sütnek, s legutóbb még a sodró­fát is elhajították a pusztaszemesi asz- szonyok. Jelenleg is műsorra készül a Níselberger Jánosáé vezette csapat. Sokan tevékenykednek tagként a he­lyi Kolping-szervezetben is, amely elő­ször hirdette meg, hogy föl kell rázni az eluralkodó közönyből s érdektelenség­ből a helyi lakosokat. A család ugyan keresztény szellemben él, de a tagfelvé­telkor nem válogatnak. A bálokon, mű­soros esteken túl a település sváb ha­gyományait is igyekeznek ápolni. Mindezt igénylik is a szemesiek. A gyermekekért létrejött alapítvány a fiataloknak igyekszik segítséget nyújta­ni. Korábban alig volt itt olyan esemény, ami megmozdította volna a pusz- taszemesieket; ma már azonban - és ezt többen is elmondták - nem érzik úgy, hogy magukra hagynák őket. Örül­nek annak is, hogy van hová elmenni, s annak is, hogy a községháza méltó helyszíne lett a kisebb-nagyobb össze­jöveteleknek. Amíg az ütött-kopott volt, kevesen tekintettek rá úgy, mint ma, vagyis a közösségi élet színterére. ■ Közösségek a községházán A polgármesteri hi­vatalnak, az orvosi rendelőknek és a rendezvényterem­nek is jut hely a köz­ségházán; a felújítás előtt ezek a helyisé­gek korszerűtlen, olajos padlózattak voltak. A szűkös for­rásokból gazdálkodó önkormányzatra meglehetősen nagy terhet rótt az épület rendbetétele. Kádárt is meg merte szólítani Anya, pusztaszemesiek! Ezt mondta örömmel a feleségének Kádár János, amikor Aligán találkozott velünk- emlékezett a 80 éves Szakái Istvánné. Ma is az egyik legtevékenyebb, ha szereplésről van szó. Több sikeres rendezvénye volt a nyugdíjasklub­nak, s ha színpadra kell állni, ak­kor Szakái Istvánné főszerepet vállal. Most is bemutatóra készül­nek, ő egy 18 éves leányt alakít. Kevesen emlékeznek már a falu­ban arra, hogy ő volt, aki Kádár Já­nost is meg merte szólítani. - Ká­dár apja pusztaszemesi volt; több­ször megfordult a faluban a pártve­Készül ő is az unióm Nyolcvan esztendő ide vagy oda, Szakái Ist­vánné készül az uniós csatlakozásra. Azt mondta: néhány éven belül ez fejlődést hoz, s mivel egy jósnő szerint 93 évig fog élni, még ő is részesül a jóból, no és az unokái is. zető, leginkább az akkor sikeres té- esz zárszámadásakor. - Egyszer fölbiztattak a társaim: Juliska, te biztos meg mered szólítani. No, sétáltak a nagy emberek a főutcán (Biszku Béla meg Kádár), s odalép­tem hozzá és megszorítottam a ke­zét. Az őrök eltessékeltek, és még fegyelmit kaptam. A téeszben dol­goztam akkor, az adott megélhe­tést. Később még egyszer találkoz­tam Kádárral, mikor az aligai üdü­lőjéhez rendeltek ki bennünket, hogy tegyük rendbe a környezetet. Szakái Istvánné 1936-tól él Pusz­taszemesen. - Szegény falu volt; jellemző, hogy lovat itt alig lehe­tett látni, csak tehenes fogatokat - emlékezett. - A tehe­net fejni tudták meg dologra foghatták, így kettős hasznuk volt. Esténként az asszo­nyok összejöttek ken­dert, gyapjút fonni, énekelgetni. Ez az egymásra figyelés ki­Szakál Istvánné főszereplő a színpadon halt; az irigység sokkal jellemzőbb lett, Valaha szombaton itt nem­csak a portán tettek rendet, az ut­cát is fölsöpörték; így készültek a vasárnapra, s akkor templomba mentek. Volt egy kis iskola is, ez sajnos, később megszűnt. ______■ A katonaéletet választja Nyelvtan- és versmondó verse­nyeken vesz részt és a helyi ren­dezvényeken is rendszeresen sze­repel valamilyen számmal a pusz­taszemesi Tóth Enikő, a földvári általános iskola egyik leg­tehetségesebb diákja.- Huszonötén járunk a faluból a balatonföldvári iskolába. Ennél ugyan jó­val több itt a fiatal, de so­kan más intézményben tanulnak - mondta Tóth Enikő. - A tanulmányi át­lagom elsőtől kezdve szinte mindig kitűnő; a tantárgyak közül a fizika, a magyar, a kémia és bio­lógia a kedvencem. Egészségügyi szakkörre is járok, a szabadidőm­ben pedig rajzolok vagy olvasok. Főleg az ifjúsági könyveket kedve­lem, a költők közül pedig legjob­ban Radnóti Miklós verseit. Spor­tolok is; leginkább a úszás és a ko­sárlabda áll közel hozzám, bár ná­lunk, a suliban elsősorban a kézi­labdáé és a focié az elsőbbség. A továbbtanulás előtt álló Tóth Enikő hét éve lakik itt, Pusztasze­mesen. Balatonföldvárról költö­zött ide a családja, de mint mond­ta, nem bánták meg ezt a váltást.- Nagyon szeretem a falunkat, mutatósán tiszta, és szép környe­zetben élünk az erdő szélén. Ezt kihasználva gyakran kirándul a csa­ládunk - tette hozzá. - Jó itt, mert nagyon ked­vesek az itt élő emberek. A tehetséges diák jö­vőre már egy pécsi gim­náziumban folytatja a tanulmányait. Elmondta azt is, hogy van egy, másoknak ta­lán komolytalannak tetsző elkép­zelése is a jövőjéről: hivatásos ka­tona szeretne lenni. Ez az őt ismerőknek talán nem meglepő, mert apja is ezt a hivatást válasz­totta. Személyes tapasztalatai is sem csökkentették e pálya iránti vonzalmát, inkább megerősítették ebben az elképzelésében. ______■ Bo garasok zarándokhelye Nincs olyan típusú Volkswa­gen, amit ne tudnának megjaví­tani Knoblauh Djordje pusz­taszemesi műhelyében. Ennek köszönhetően az egész ország­ból zarándokolnak hozzá javít­tatni az autókat.- Tizenkét óra alatt bármilyen al­katrészt beszerzőnk az autók­hoz, nincs olyan probléma, amit ne tudnánk megoldani - mondta Knoblauh Djordje. - Olyan típu­sokat is javítunk, amiket más műhelyekben már nem vállalnak el. Ennek köszönhető az ismert­ségünk, a „bogarasok” például az ország minden részéből hozzánk zarándokolnak. A Volkswagenek mellett pedig újabban már Ope­lokkal is foglalkozunk. A műhelyben két tanuló is dol­gozik a mester keze alatt, akik a közeli Siófokon karosszérialaka­tosként végzik a tanulmányaikat. Mint mondta, ezek a fiatalok ná­la meg is tanulják a szakmát, s ér­demes velük foglalkozni, mert az iskola befejezése után alkalmaz­za is őket.- Sokat foglalkozom velük; szinte a nyakukon lógok, ennek köszönhetően nálam csak kitűnő érdemjegyek születhetnek - tette hozzá a nyolcvanas évek végén a vajdasági Zsomborból áttelepült Knoblauh Djordje. - Most is van olyan alkalmazottam, aki nálam tanulta ki a szakmát. AUTOSERVICE 51 Pusztaszemes. Kossuth Lajos u. 95. Telefon: 06-84/365-124 a Közvetlenül a csehországi és a szlovákiai gyárakból érkeznek a padlóburkoló lapok a Kerko Hun­gária Rt pusztaszemesi kirendelt­ségére. A gyári beszerzésnek kö­szönhetően kedvező áron értéke­síti ezeket a viszonteladóknak, de kiskereskedelemmel is foglal­koznak, így magánszemélyek is vásárolhatnak itt. A országos há­lózattal rendelkező cég központ­ja Kunmadarason található. Pusztaszemes mellett az ország több nagyvárosában is van telep­helye - mint például Győrben vagy Miskolcon -, és a napokban nyitotta meg fővárosi üzletét. A cég pusztaszemesi kiren­deltségén is a cseh BohemiaGres és a szlovák Kerko cég termékeit forgalmazzák, illetve a választék a közelmúltban kiegészült a szin­tén cseh Vagnerplast fürdőkádja­ival, zuhanyzótálcáival, zuhany­fülkéivel és a Rakó gyár csempéi- vel.- Öt éve, amióta nyitva va­gyunk, még nem volt itt reklamá­ló. Ez is igazolja, hogy minőségi árut tudunk biztosítani a vevők­nek - mondta Györgyi Ferenc rak­táráruház-vezető. - Á telepünkön folyamatosan bővítjük a választé­kot, s olyan egyedi dolgokat is tu­dunk biztosítani a vevőknek, mint például a hidromasszázs. KERKO HUNGÁRIA RT Pusztaszemes. Kossuth Lajos u. 61. Telefon: 06/84-565008 Tel/fax: 06/84-365417 a A L in A N A C H - 16 2 ___________ Ke dvező ár, jó minőség

Next

/
Thumbnails
Contents