Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-11 / 85. szám

6. OLDAL 2003. Aprius 11., Péntek ŐRTILOS CÍMER, ZÁSZLÓ Ezüsttel és kékkel hasított, csücskös talpú pajzs jobb ezüst­mezőjében fekete ágyúcsövön áll egy kék zubbonyos és csákós, veres nadrágos katona vállra ve­tett puskával. A bal oldali kék me­zőben zöld hármas halmon a szentmihályhegyi műemlék temp­lom stilizált képe vörös tetővel és fekete közepü, keretezett abla­kokkal. A zászló téglalap alakú, 1:2 arányú, hossztengelyében kékkel és ezüsttel hasítva. A zászló hossztengelyének felső harmadpontjában van a címer. A zászló alsó szélét ezüstrojt díszíti. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 666 | 2001-ben 668 2000-ben 683 1960-ban 1240 '' CIVILEK, VEZETŐK Az Együtt Őrtilosért, Somogyért egyesület elnöke Nagyné Kunecz Gabriella, a Szivárvány nyugdíjasklub vezetője Tavaszi Lászlóné, a Sneci horgászegye­sület elnöke Takács Attila. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8854 Őrtilos, Rákóczi u. 29. Tel/fax: 82/735-850. Ügyfélfo­gadás hétfőtől csütörtökig 7.30- tól 16 óráig van, pénteken 7.30- tól 13 óráig. Kovácsné Dominkó Margit Judit falugazdász csütör­tökön 13-tól 15 óráig várja a ta­nácsért hozzá forduló lakosokat. ORVOSI RENDELÉS t ■ Dr. Kondor Ilona háziorvos < ■' kedden és csütörtökön 9- 1 tői 10 óráig Szentmihály- j hegyen rendel, 10-től 12 U óráig pedig Őrtilosban. ISTENTISZTELETEK Bischof József ferences atya va­sárnap délelőtt fél 10-kor tart mi­sét Szentmihályhegyen, és 11 órakor Örtilosban. Hétköznap este hét órakor van mise. ŐRÖK NÉVADÓK Őrtilost 1406-ban említi először oklevél, az idő tájt a Kanizsai csa­lád birtoka volt, 1460-tól pedig a Himfieké. Az 1550. évi adólajst- rom elhagyott helyként említi, az akkori földesurát Zalai Kelemen­nek hívták. A középkorban a Földvári-hegyen állt a falu, nevét az évszázadok során többféle; képpen írták: Ewr, Őr, Tilos, Őrti­los. Állítólag azért lett Örtilossá, mert a hajdan itt őrzött puska­porosraktárak őrével tilos volt érintkezni. A határban az őrhelyek sáncainak nyoma ma is látható, s fölfedezhető azoknak a sáncok­nak a maradványa is, amik mö­gött 1848-ban Perczel Móra ma­gyar sereg ágyúit rejtette el. HATÁRT NYITNAK A DRÁVÁN A Dráva völgyét szegélyező dombsor tetején a XVIII. század­ban épült - középkori alapokon - a Szent Mihály-templom, a hí­res búcsújáró hely. Sok embert vonz az Anna-napi búcsú, még a Dráva túlsó partjáról is jönnek ide horvátok. Olyankor ideiglenes határátkelőt nyithat Őrtilos. Töb­bek szerint érdemes volna lerak- ni a vallási turizmus alapjait. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA. FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését az őrti- losi önkormányzat támogatta. Dráva-parti piknikre várják a konzult Nehezen nyitott kaput Őrtilos a nagyvilágra a több évtizedes kényszerű elzártság után. Az itt élők zárt közösséggé ková- csolódtak, s őrizték háborítat­lan természeti értékeiket. Nap­jainkban erre a kincsre alapoz­zák jövőjüket.- Az emberek elfogadjak, hogy az uniós tagság a jövőbe vezető út, ugyanakkor tartanak is a változá­soktól. Mi lesz, ha az eddig csen­des, nyugodt vidéken megjelennek az idegenek és földeket vásárol­nak? Ha viszont elzárkózunk, hát­ráltatjuk a fejlődésünket, s nem adunk magunknak lehetőséget - vette sorra Kunos Zoltánné polgár- mester az aggályaikat. Úgy véli: a kétségek ellenére csak előre sza­bad nézni. Negyven évig éltek el- zártan a külvilágtól, olyannyira, hogy a természet teljesen háborí­tatlan maradt. Értékeiket egyszerre féltik és felkínálják a turistáíuiak. KUNOS ZOLTÁNNÉ 1954- ben született Őrtilosban. Ke­reskedőnek tanult, majd érett­ségizett. Eladóként, felvásárló­ként dolgozott 1989-ig, akkor magánvállalkozásba kezdett; kereskedést nyitott. 12 évig volt települési képviselő, 2002 óta tiszteletdíjas polgármester. Férjezett, három gyereke van.- Megszoktuk a nyugalmat, ám ez nem ad megélhetést. Friss a le­vegő, tiszták a vizeink, főleg a Drá­va és a bányató. Az utóbbiban a ví­zitök, a tavirózsa és az édesvízi medúza is megtalálható. Sok vele azonban a gond, mert állami tulaj­don; a MÁV Rt kezelésében van, de nem tartják tisztán. Sok mindent nem tehetünk érte, pedig mi is félt­jük és a természetvédők is. Van egy 1848-as, Fesztungnak nevezett em­lékhelyünk, ami egyedülálló, vala­ha itt keltek át a Dráván Jellasics csapatai. Az egykori Zrínyi-várat ma már csak tábla jelzi, de a köze­lében van egy nagy kút - állítólag ebbe dobták a török időkben lemé­szárolt embereket -, ez még régé­szeti feltárásra vár.- Felkészült a község a turisták fogadására?- Nincsenek vendéglátóhelye­ink, és ki kellene alakítani a turista­útvonalat, útjelző táblákat kellene elhelyezni s pihenőhelyeket kije­lölni. A rossz telefonvonal miatt nehezen érjük el az internetet; nincs honlapunk, és jó volna egy információs iroda is. S ezzel még nem értek véget a feladatok, mert a turistautat nem elég kijelölni, ha­nem rendben is kell tartani...- Megfelelő az infrastruktúra?- A faluban tavaly elkészült a gázvezeték, idén kiépítik a szent­mihályhegyi részen is. Ha lehető­ségünk lesz, csadakozunk a kistér­ségi szennyvízprogramhoz. Ez fontos volna, azért is, mert szeret­nénk felújítani a szentmihályhegyi iskolát és gyermektáborhellyé ala­kítani; nagyon jó volna hittantá- bomák is. Szabadidőparkot alakítanak ki az őrtilosi kultúrkertből sportpá­lyákkal és tágas térrel, hogy egy­szer házigazdái lehessenek az erős falvak versenyének. A júliusi határ­nyitáskor pedig Dráva-parti piknik­re várják a horvát nagykövetet meg a zágrábi konzult. ____________■ Rec ept Örtilosból Káposztás bableves Kedvelt eledel Őrtilosban a bab. A háziasszony tollfosztáskor zsíros babbal kínálta a tollfosztó asszonyokat, a jó káposztás bablevessel pedig férjet lehetett fogni. A káposztás bableves re­ceptjét Vida Istvánná mondta el, aki híres a főzőtudományáról; 102 lakodalomban főzött. Hozzávalók: fél kilogramm szárazbab, maroknyi savanyú ká­poszta, egy nagy fej vöröshagy­ma, tíz dekagramm zsír, 2,5 de­ciliter paradicsomlé, egy kevés liszt és őrölt pirospaprika. A ba­bot félig megfőzzük, majd a sa­vanyú káposztával együtt to­vább főzzük. Ha túlságosan sa­vanyú a káposzta, mossuk át, mielőtt a levesbe tesszük. Köz­ben elkészítjük a rántást a piros- paprikával és az apróra vágott vöröshagymával. Berántjuk a le­vest, s beleöntjük a paradicsom- levet. Mindezt összeforraljuk. ■ Lurkó kuckó a falu közepén Fergeteges sikert arattak az őrtilosi óvodá­sok a múlt héten a nagykanizsai Pintyőke fesztiválon: ők képviselték Somogyot. Sok mindent megtanultak a foglalkozásokon, s mindenkit elvarázsolt a játékuk. A fiúk fehér ingben, sötét nadrágban, a lá­nyok csinos szoknyácskában léptek föl, szinte valamennyit a vezető óvónő, Tóthné Iváncsics Gyöngyi édesanyja varrta. Május- fakitáncolás című előadásukhoz - min­denki meglepetésére - igazi májusfát is vit­tek. Tóthné Iváncsics Gyöngyi elárulta: a nyírfát földlabdával együtt emelték ki, s úgy nevelgették. Óvodájuk minta lehet va­lamennyi gyermekintézménynek. Az elő­térben kis befőttesüvegek sorakoznak; csalamádé van bennük, s a paprikát, para­dicsomot a gyerekek vágták össze s rakták el télire. Mellettük egyforma poharakban virágok nyílnak, ezeket is együtt ültették. Kavicsok, tök, szalmabáb - mind meg- Elbűvölték annyi természet adta ajándék és velük az a nézőket önfeledt játék betölti a Lurkó kuckó kis lakóinak a mindennapját. Michelangelo- Ha jó idő van, járjuk a környéket. Ka- Dávidjára mond- vicsot gyűjtünk a Kotrónál, virágot az hafiuk, hogytö- árokparton, s ősszel kukoricaszárat. Már kéletes, ezért idei préselt növényünk is van, s ültettünk nem illetem ez- babot is - mondta a vezető. - A kézmű- zel a műsort, így ves-foglalkozásokon sokféle technikát ki- dicsérte egyik próbálunk, Karajos Lászlóné, a kolléga- zsűritag az őrtilo- nőm igen tehetséges, számos ötlete van. si ovisok elöadá- A szülőknek igyekeznek megmutatni, sát a Pintyőke hogy a természet adta játékok, elfoglalt- fesztiválon. Igazán Ságok mennyivel ötletesebbé, gazdagab- nagyszerű volt a bá teszik a gyerekeket, mint a készen vá- felépítése, szín- sárolt dolgok. Az ovisok között jó né- revitele, a dísz­hány hátrányos helyzetű kicsi van. A let meg a he­kézműves-tevékenységek ezért arra is jó gedűszóló is. alkalmat teremtenek, hogy ezek a gyere- kek megnyíljanak, feloldódjanak. ■ Műszerész ecsettel, palettával Kis elsős korában egyest kapott a rajzára. A házat ugyanis térben áb­rázolta; erre nem lehet képes egy hatéves gyerek - valahogy így hangzott a téves intelem. Balkezes­ségről is átszoktatták a jobbra, ezért jobb kézzel ír, de ballal fest. Márfy Szilveszter amatőr festőmű­vész. Azt mondta: megpályázza a képzőművészeti alapot, hogy is­merjék el hivatásosnak. Kiskorától rajzol, s már iskolásként részt vett pályázatokon is. A gimnáziumban Raksányi Lajos festőművész tanár tanította, s elnevezte „kis Leonar- dó”-nak. Érettségi után azonban családja anyagi helyzete nem en­gedte meg, hogy főiskolára men­jen, ezért rádió- és tévéműszerész­nek tanult. Zalaegerszegen kato­náskodott, mikor Farkas Bertalan az űrben járt; valamennyi városi transzparenst ő készítette. Ám mi-, kor az egervári alkotótábor helyett rajparancsnoka KlSZ-titkárképző- be küldte, dühében összetépte vázlatait, s tíz évig nem vett a kezé­be ecsetet. Családi házukat jó tíz éve készítették, s nagyon kopárak voltak a falak. Felesége unszolta, hogy fessen valami képet. így vette kézbe újra az ecsetet, s azóta sem tette le. 1992-ben Márfy Szüveszter már részt vett a zalaegerszegi ama­tőr képzőművészeti fesztiválon. Országszerte bemutatkozott. A to­kaji alkotótábort egy évben sem mulasztaná el, de ott már inkább ő tanít. Az igazi szakmai fejlődést a budapesti alkotótáborok jelentik; befogadták, és kérik a véleményét. Az évek során kialakította sajá­tos stílusát. Szereti az életképeket. Azt vallja: kísérletezni kell, mert az előbbre visz az alkotásban. Főál­lásban most is műszerészként dol­gozik a nagykanizsai MÁV-nál. Vá­gyainak csak anyagi lehetőségei Márfy Szilveszter az alkotó festményeivel szabnak határt. Ha megrendelésre készít képet, az inkább munka. Művészet - szerinte - abból fakad, ha kedvvel ül le a rajztáblához. ■ Közösséget kovácsoltak Két éve indultak először a „Ma­gyarország legerősebb faluja” versenyen az őrtilosiak. Harma­dik helyezettek lettek akkor, ta­valy meg negyedikek. Kelei Zita mindegyik csapatnak tagja volt. Elmondta: most is készülnek, ez­úttal Batéban lesz a somogyiak versenye. A Technikai és Tömeg­sportklubok Országos Szövetsé­ge 1998-ban indította a kis falvak részvételével a vetélkedőt. A kö­zösségi megmozdulás jó hangu­latot teremt, ezért is kell újra­éleszteni az embereket összeko­vácsoló versenyeket. Lévák János­áé akkori polgármester és Jeszek- né Tóth Sarolta kezdeményezésé­re Őrtilos is bekapcsolódott.- Meghirdettük a versenyt, és jöttek is az emberek - emlékezett Kelei Zita. A legjobbakból állt össze a csapat, a legidősebb tag­ja 50 éves volt, és 18 a legfiatalabb. Verseny előtt heti két-há- rom alkalom­mal gyakorol­tak a kultúr- kertben. Nagyjából tudtuk, hogy milyen verse­nyek lesznek, s úgy készültünk. Rönk- és söröshordó-cipelés, kö­zös sítalpon járás, megannyi erőt és ügyességet igénylő fel­adat. A versenyen mindig na­gyon jó volt a hangulat; tavaly már szurkolótábor kísérte az őrtilosiakat, és támogatták a he­lyi vállalkozók. Az idén pedig a gyakorlott versenyzők magabiz- tosságával szállnak ringbe. ■ Hímzés, gobelin ajándékba Kevesen vannak, akik nem kap­tak még ajándékba hímzett térí­tőt, gobelinképet Antal Istvánné- tól. A nyugdíjas asszony gyerek­kora óta kézimunkázik, s öröm­mel osztogatja munkáit. Jó példát látott a szülői házban, s máig em­legeti Kóbor Jánosné tanárt, aki megtanította hímezni, kesztyűt és zoknit kötni, horgolni. Azt mondta: egy életre megszerette a kézimunkát. Nincs nap, hogy kézbe ne venné a kötést vagy a hímzést. Örül, hogy ezt a két me­nye és az unokái is kedvelik.- A fiúunokám, most 19 éves, gyerekkorában egyik anyák nap­jára titokban készített gobelinké- pet az édesanyjának, s én kere- teztettem be. Ámikor ajándékát átadta, a menyem sírt az örömtől - mesélte Antal Istvánné. A tájképeket és a vallásos té­májú gobelineket kedveli, lakását is ezek díszítik. A gyönyörűen hímzett térítőkét pedig minden­napi használatra fogta, ezekkel teríti le az asztalt, polcokat. - Ré­gebben együtt kézimunkáztunk, Antal Istvánné szereti a hímzést, gobelint de ma már nem. Időnként a klub­ban találkozunk, s beszélgetünk, de oda kézimunkát egyikünk sem visz. Úgy tudom, lesz egy kézimunka-kiállítás a faluban, kérdezték is tőlem, adok-e vala­mit. Mondtam, ha kell, leszedem a falról is a gobelinképeket. ■ Szentmihályhegyi évtizedek A szőlős domboldalak s a hegyte­tőn a Szent Mihály-templom, ez a Dráva-part legszebb része. Itt, a hegyen született a 73 éves Zsin Lajosné. Szegények voltak; mezít­láb járt iskolába, s 11 évesen már szolgálni állt. Huszonegy éves volt, amikor férjhez ment gyerek­kori pajtásához. Az anyósáéknál laktak, s neki héttagú családról kellett gondoskodni. Férjét Aszód­ra vitték katonának, s két év alatt csak egyszer találkoztak. Sokat dolgozott: tehenet fejt, szőlőt karó­zott, kapált és permetezett. Sötét­ben ért haza, s még ki sem világo­sodott, már újra úton volt...- Jó ember volt az uram, csak igen szerette a hegy levét, és korán meghalt - sóhajtott. - Amikor nyugdíjaskorba értem, tartóztat­tak a munkahelyemen, de azt mondtam: nem maradok, dolgoz­tam én eleget. Azóta itthon va­gyok; van veteményesem, szőlőt metszek, körbevesznek az uno­kák... Akármerre is mentem, min­dig visszatértem ide, Szentmihály- hegyre - tette hozzá. - Mozit sose láttam, bár sokszor fölutaztunk Budapestre: ott árultuk a hóvirá­got. A Balatonnál csak egyszer vol­tam, mikor a lányom ott dolgozott. Miért is mentem volna? Jó itt a le­vegő, szép a vidék, még az idege- nek is ide jönnek a városból. ■ A L M A N A C H - 14 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents