Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-11 / 85. szám

2003. Április 11., Péntek A KÖLTÉSZET NAPJA 7. OLDAL SZIRMAY ENDRE Az örök költészet (A költészet napjának ünnepén) Szárnyaló szavakkal, lobogó lélekkel szabadító szívvel, méltó tisztelettel fohászkodunk érted; hívő hirdetőid, szabad követőid művész mestereid, áradó erőid ünnepi költészet. Voltak varázslóid; eszményem, tudatom lázongó lélekkel sohasem tudhatom hogy kísért a végzet; mesteri müvekkel bajnok-szabadságát szépség dicséretét, tenger-boldogságát győzi a költészet. Lázas látomások, sorsölelő álmok ringató ritmusok, fölnyíló virágok teremtő művészet; minden bátorságot, arany igazságot hordozza, hirdeti teljesülő álmod az őrök költészet. 2003. március 2. Horvátul verseltek a diákok Lakócsa A komor pátosz mellett a humor és az érzelem sem hiányzott az iskola diákjainak horvát nyelvű szavalóversenyén. Négy telepü­lés 40 tanulója mérte össze tudá­sát Lakócsán. Mint megtudtuk, ez a verseny évről évre a diákok tudásbeli megmérettetése mellett a horvát nyelv ápolását szolgálja. A gyerekek tehetségéről tanúsko­dik az is, hogy a hét kategóriában 12 diák is külön jutalomban ré­szesült; a nyolcadikosoknál a he­lyi Kecskés Gyula, a hatodik osz­tályosok között pedig Nyerges Zsanett és Zentai Erzsébet. A na­gyobbak a magyarországi horvát költők verseit választották, mig a kicsik a vidám, tréfás sorokat... Az alsósoknál kategóriájában a legjobb volt a potonyi Gáli Ro- land és Lóki Debóra, továbbá a tótújfalusl Bozsicsevlcs Jadmnka és Erdélyi Enikő. A versenyen szereplő gyerekek mindegyikét egy-egy horvát nyelvű könyvvel ajándékozta meg az intézmény. ___________________________OAMOS ADRIENN A költészet mint rendszer A költészetről azt állítjuk, hogy képes önmagát külső beavatko­zás nélkül megszervezni. Önszerveződést gátolni lehet - és ezt az emberek mindig meg is tették -, de bizonyos idő után a gátló elemeket Is saját természete szerint gyúrja át, fokozatosan magába építi. Szerveződése nem csupán for­mai jellegű, hanem formai-fo­galmi egyszerre, - ezért nevez­hető költőinek. Mivel az élővilág maga is ön-összeszerelő rendszer, nem meglepő, hogy az élet tényé­ben gyökeredző költőiség szintén képes önmagát létrehozni és folyamato­san megújítani. Tárgyak, szövegek stb., akár a molekulák az „őslevesben" szabad (véletlenszerű) mozgá­suk közepette megkeresik a maguk költői értelemben vett „geometriai helyüket”. Az emberre hárul a feladat, hogy egyfelől a létrejött költőisé- get észrevegye, másfelől fogalmi készletét hozzáadva, belevetítve az amúgy is létrejövő formai-ér­zéki szépségeket (kavics, táj stb.) költőivé alakítsa. Ha szobád elég rendetlen, vagy méretéhez képest túl sok tárgyat vagy kénytelen benne tá­rolni, ha érdeklődési köröd elég­gé kiterjedt és főleg ha ez a szoba legalább időnkénti tevékenysé­ged színtere is, észre kell venned, hogy bizonyos helyeken köl­tői csomópontok jönnek lét­re, kifejező összefüggések szerveződnek anélkül, hogy ehhez tudatosan hozzájárul­nál. (Végül semmihez se mersz majd hozzányúlni, nehogy szobádnak eze­ket a „virágait" szétku- száld.) A kiállítási teremben ezek a „stószok” köny- nyebben bevallják költői rendszerüket, mint kör­nyezetükbe ágyazva, és gyakran intenzívebb, ugyanak­kor finomabb tartalommal bír­nak, mint a kifejezetten kiállítási célra készült konstrukciók. _____________________ MDÍLY MIKLÓS Na pi öt perc líra a léleknek Rozsos Gábor egyike a fiatal somogyi költőnemzedék jeles tagjainak. Furcsa módon egy gépészeti szakközépiskolá­ban szeretett bele a lírába, amely pedagógusként is meg­határozza gondolkodásmód­ját. Ifjú rímfaragók lehetősé­geiről, kortárs líráról, versek és a „valóvilág” kapcsolódási pontjairól beszélgettünk egy könyvtári szegleten. A történet annyiban szokványos, hogy Rozsos Gábornak is egy re­mek magyartanár mutatta meg azt az irodalmi palettát, amelyből érettségi után kiszélesedhetett a lí­ra iránti érdeklődés. így jutott el a kőtelező irodalmon kívüli világba, majd harminc év élettapasztalata után a filozófia irányába. Világ- megváltó reményei sosem voltak, befelé forduló típus lévén nem hitt Igazán abban, hogy teljesen új hangra lel. Ahogy mondja, az új hangot a francia szimbolisták már megtalálták, így a posztimpresz- szionisták már nem eredetiek.- Egy régi bölcsesség szerint ne a mestered kövesd, hanem azt, akit ö követett. Visszanyúlni a gyö­kerekig sokkal fontosabb, mint kí­sérletezni teljesen tapasztalatlanul és tudatlanul. Horatius szerint ki­lenc évig kell visszatartani a műve­ket, hogy megérjenek. Na, ezt egy 18 éves fiatalnak nehéz elmagya­rázni. Az ember érik, nem a vers. így tehát marad a firkálgatás, aztán az újraértelmezés, a javítgatás és a lektorálás. Annak idején Fodor András olvasta el az első próbálko­zásaimat, és természetesen na­gyon elkeserítő kritikát írt. Az első nekikeseredés után pár hónappal azonban leporoltam a verseket, és az instrukcióknak megfelelően vál­toztattam rajtuk, érleltem Őket. Ek­kor már voltak olyan jók, hogy 1991-ben a Somogyi Hírlapban, majd a Somogybán és az Árgus fo­lyóiratban is megjelenhettek.- Milyen indíttatás terelhet ma egy fiatalt a lím Irányába?- Ha valaki sokat olvas, akkor előbb-utóbb lesznek saját gondola­tai. Ha pedig önálló gondolatai vannak, akkor csak meg kell talál­nia az ideális formát ezek kibontá­ROZSOS GÁBOR Ami a nyárból itt maradt Mint klepszidra jele - hirtelen csobbanás. És pupillád táguló körében már a horizont. (így a napbamító semmittevésnek vége hát.) Ahogy a vízhez lépsz, sarkad helyén apró kráter: magad mögött hagyott pillanat. Bár gyermekeid locspocsát láthatod - meddig őrzi lábnyomod a part homokja. Sára. Az irodalmi töltekezés olyas­féle folyamat, mint a tévézés. Sze­lektálok, akár egy svédasztalon, így azt veszem el, ami ízlik. Csak­hogy ehhez érezni kell az ízeket is. Igazság szerint nincs új a nap alatt, így mindenkinek meg lehet találni az elődjét régebbi kiadásban. Ha mindig visszanézünk, akkor egyszerre a föníciai ékírásnál talál­juk magunkat. Hát ezért nem érde­mes azon gondolkodni, hogy mi­ként legyünk eredetiek.- Ahogy az élet más területén, úgy a költészetben is igaz lehet, hogy a stílus néhol fontosabb, mint a gondolat. Lehet a forma megha­tározóbb a tartalomnál ?- A stílus nyilván maga az em­ber. Mi született meg előbb: a gon­dolat vagy a nyelv? A főiskolai tétel szerint a nyelv gondolati termék. Akkor most tessék megnézni, hogy ki hogyan beszél, hogyan ra­goz és milyen választékos szavakat használ. A gyerekeknek mindig azt mondom, hogy a televízióból elsajátított durva beszéd nem stí­lus. Inkább stílustalanság.- Milyen lehetősége adódik ma annak, aki komolyan akar foglal­kozni a rímfaragás művészetével? Vannak táborok, mentorok, vagy marad az autodidakta módszer?- Ez olyan, mint az újságírók képzése. Bizonyos érzékre szük­ség van, mert anélkül nem érde­mes belefogni. A többi tanulható. A táborokban nem hisznek, in­kább egy jó „orvos” kell. Ezt úgy értem, hogy legalább olyan biza­lom kell annak irányába, akinek megmutatod a versedet, mint az orvosod felé. Az embernek itt is előbb magát kell legyőznie, mint a legtöbb sorsfordító döntésnél. Saj­nos azt látom, hogy ebben a kor­ban nincsenek igenek és nemek.- Vannak publikációs lehetősé­gei manapság az ifjú vagy középge­nerációs verselőknek?- Egyrészt mindenki megjelen­tetheti kontroll nélkül az írásait, másrészt egymás verseit olvassuk, mert többen írnak, mint olvasnak. A magyar nyelv verselésre termett, ezért a versírás mindig az irodalmi élet fontos részét képezi. Egy ifjú költőreménység esetében pedig a mértékadó irodalmi folyóiratok szerkesztői döntik el, hogy milyen szinten publikálhatók a mű­vek.- A lírában is van­nak bizonyos tren­dek, amennyiben egy új generáció hangjá­ról beszélünk. Peer Krisztián, Térey Já­nos és a többi hu­szonéves mintha megtalálta volna a közönségét.- Nagyon örven­detes, hogy a mai nyelvezettel, gondo­latvilággal azonosuló szerzők olvasottak. A Rozsos Bábot 1965. árpilis 18-án ízüle­teit Kaposváron, a költészet napiéra agy héttel. A Berzsenyi után gépipari szakközépiskolában érettségizett, maid padagögusdlplomét szerzett, ma a Kodály lakóiéban tanit. Három éve le­ien! meg eleö ónálló kötete Kertedben utoljára címmel a Berzsenyi Társaság kiadásában. Felesége Pallóé Kornélia tanító, kót lánya Eezter ás Adél. középgenerációban is van egy-két egészen kivételes költő. Neveket tudatosan nem mondanék, de ter­mészetesen számomra is vannak szimpatikus irányvonalak. Ez szubjektív műfaj, s a maradandó értékek felől csak az utókor dönt­het. Engem azok a művek irritál­nak, amelyek erőltetettek és szét- esők. Azok a képversek, amelyek a gondolatjelek és kettőspontok mi­att nélkülöznek minden kohéziót, számomra nem nyújtanak irodal­mi élményt. A számítógépes grafi­ka nem költészet. Kányádi egyszer gyerekeket kérdezett arról,„hogy mi az a vers. Azt mondták, hogy amit mondani kell. Egyetértek.- Hogyan lehet a gyereket peda­gógusként kimozdítani a tévé elől a könyvespolc elé?- Ez gyerektől és pedagógustól függ. Sokat kell mesélni. Követel­mények helyett kedvet kell éb­reszteni a könyv iránt. Tény, hogy ma már nem olvasnak, hanem mobiloznak az emberek a met­rón. Ezt a gyerek látja, s ebben a környezetben nehezebb a peda­gógus dolga. Joggal kérdezi meg a diák, hogy miért tanuljon ver­set, ha az élet nem erről szól. Fur­csa a századelőn lélekről beszél­ni, de én ebben hiszek. A lírába valóban nem lehet befektetni, de csak tessék végignézni a pénz ha­talmáról szóló birodalmak sorsát. Sehol nincsenek, de az antik líra itt van velünk ma is a könyvtár­ban. Takáts Gyula bácsival nem­rég találkoztam az utcán és meg­kérdezte, honnan jövök. Mond­tam, hogy versmondó versenyről.- Erre kérdi, hogy tudom-e, mit mondott a Biczó? Azt mondta, hogy naponta csak öt percet kell verset olvasni. De jó verset! Na, én ebben hiszek. takács zoltán KIRÁLY NELLY Takáts Gyulának Nézem őt. Vagyok, ki még csak tanulja az időt. S ő messze, az idő felett Csodálja a lassan szálló fellegeket. Érzem őt. Vagyok, ki még csak elindult éppen S elmélázik ezen az arasznyi léten De ö már messze az úton túl Hallja, hol a forrás kicsordul Mint lélekből a meztelen betű Egek távolába olvadó szó Oly sokszor kísérte öt A velük egekbe menőt S szelekkel szegve égbe eresztve szálltak e szavak oly sokszor körülötte Nélkülük már nincsen ember Nélkülük már a pillanat törtrésze sem kell. Hallom őt. Vagyok ki a jóra képes De ő mindmáig teszi a jót. S festi szavaival Millió árnyalatra a sokszor oly színtelen valót. __________■ Ver sek a neten A költészet nem szivarfüstbe bur­kolózott, papírhalmok tetején szakállat vakargató filoszok juta­lomjátéka. Sok olyan ember van, aki élete egy szakaszában meg­próbálkozik a gondolatainak versben történő kifejezésére. Kö­zülük igen kevés lesz költő, mert élete olyan irányt vesz, ami ezt a gondolkodásmódot és tevékeny­séget nemhogy támogatná, de szinte lehetetlenné. teszi-»Az jgy született művek között sok olyan igazi érték van, amely nem jut el az emberekhez. A www. freeweb.hu/verseskonyv honlap célja a készítők szerint, hogy ezen verseken keresztül lehetővé tegye az egyszerű emberek min­dennapi életének bemutatását sí­rásuknak, nevetésüknek segítsé­gével, így igaz képet kaphatunk napjaink magyar társadalmának alapkövéről, az emberről.' n A honlapon az újdonságok között megtalálhatók a legújabb rímfaragók legfrissebb költemé­nyei. A ti küldtétek rovatban ábé- cés sorrendben fellelhetők az ed­dig jelentkezett összes verselők nevei, amelyekről egy klikkelés­sel elérhetők a költemények is. A linkgyűjteményben megtalálha­tó az összes jelentősebb magyar irodalmi website, de az oldal tar­talmaz egy érdeklődő kérdőívet is. Ebben vagy a kontakt e-mail- ben bárki véleményezheti és ala­kíthatja az ötletes oldalt. Termé­szetesen rendelkezésre áll a fó­rum is, amelyben bárki azonnali kritikát is kaphat a verséről, de vitatkozhat ismert szerzők is­mert műveiről is. ■ Somogyi antológiák A századforduló somogyi költé­szetének pontos keresztmetszete rejlik a Somogyi antológia megje­lent köteteinek ha­sábjain. Ahogy Papp Árpád szerkesztő az első könyv előszavá­ban fogalmaz: „a vi­lág keresi azokat a természet és ember­kéz alkotta műveket, azokat az íratlan és írott erkölcsi törvé­nyeket, amelyek mél­tók arra, hogy örök­részként átmentsük őket az új évezred nyitányát is jelentő 21. század­ba”. Osztozva a zsoltárszerzövel- fordítóval annak átérzésében, hogy „ezer esztendő Te előtted annyi, mint tegnapnak ő elmúlá­sa és egy ének rövid vigyázása”, azoknak az íróknak a gazdag ha­gyatékából válogatott, akik szá­mára Somogy a „szülöttem föld”, vagy kapcsolódik hozzá munkás­ságuk. Az Örökség Nem sokaság... cí­mű antológia második a sorban, s a somogyi kortársak gondolatai köszönnek vissza lap­jairól. Szili Ferenc és Szíjártó István ajánló­ja szerint a könyv olyan korlenyomat, amelyben költők, pró­zaírók, történelmi sor­sukkal perlekedők szólalnak meg saját egyedi hangjukon, ígéretük szérint ez­után Somogy kultúrájának né­hány fontos területét kell még be­mutatni: „esszéisztikus írásokat, jegyzeteket, szemelvényeket a gazdag somogyi népköltészetet és az úgynevezett archaikus népi imádságokat”. S a sor természete­sen a somogyi lírikusok egyéni kö- teteivel is folytatódik. _________■ Kö ltők születésnapja a líra ünnepe A XX. századi magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának együttes születésnapja évek óta közös ünneplésre kínál alkalmat: Mára! Sándor 1900. április 11-én, Kassán; József Attila 1905. ápri­lis 11-én, Budapesten látta meg a napvilágot. József Attila szüle­tésnapjához 1964 óta kötődik a magyar Ura ünnepe, amelynek tiszteletére az idén is számos rendezvényt tartanak Budapesten. Budapest A költészet napja alkalmából Ré­giók találkozása címmel rendez­tek ünnepi műsort tegnap a Ma­gyar Kultúra Alapítvány budavári székházában. Az érdeklődők ezúttal az erdé­lyi költők sorában Dsida Jenő- és Wass Albert-műveket is hallhattak a kárpát-medencei szavalóverse­nyek díjazottal, valamint anyaor­szági és határon túli művészek előadásában. A Királyhágómelléki Reformá­tus Egyházkerület Képtárának gyűjteményéből tárlat is nyílt az alapítvány I. kerületi Szenthárom­ság tér 6. szám alatti épületében, illetve átadták a PoLíSz - a Politika-Líra-Széppróza - folyóirat ez évi költői és műfordítói díjait. A költő születésnapján, ma a Ferencvárosi Önkormányzat szer­vezésében koszorúzási ünnepsé­get rendeznek József Attila egyko­ri szülőházánál, a IX. kerületi Gát utca 3. számú épületnél. A kibőví­tett, megújult József Attila-emlék- helyet tavaly áprilisban avatták fel. A Magyar Versmondók Egyesü­lete a Pesti Vigadó Kamaratermé­ben szombaton rendezi hagyomá­nyos költészetnapi gálaestjét, melynek keretében átadják a Vers- gondnoki-díjat és a „Ki viszi át a szerelmet” elnevezésű emlékpla­kettet. A 103 éve született, 1989-ben elhunyt Márai Sándorra az I. kerü­leti Mikó utca 2. számú ház előtt álló szobránál emlékeznek. A Bu­davári Önkormányzat és a Márai Sándor Kulturális Közalapítvány szervezésében irodalmi estet is tartanak. A Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékkiállítás nyílik a 90 éve, szintén áprilisban született Jékely Zoltán költő tiszteletére. Az alko­tóra Domokos Mátyás, Lengyel Balázs, Mészöly Dezső, Nagy Gás­pár és Rába György emlékezik. A Hivatásos Vers-Prózamondók és Verséneklők Előadóművész Kö­re ma rendezi meg a Csodálatos költészet című ünnepségét a VI. kerületi Városligeti fasor 38. szám alatti Rátkai Klubban. A Nemzeti Színházban gálaes­tet és dalnokversenyt tartanak az ünnep estéjén. Pénteken, a költészet napján több irodalmi műsorral jelentke­zik a Duna Televízió, például a Párversek című etűdökkel. A Magyar Versmondók Egyesü­lete műsorának szombaton a Pesti Vigadó kamaraterme ad otthont. József Attila és a mai magyar költészet címmel vasárnap a Károli Gáspár Református Egye­tem IX. Ráday utca 28. szám alatti épületének dísztermében rendez­nek beszélgetést. A költő nevét viselő társaság szervezte eszmecsere résztvevője lesz Bállá Zsófia, Beney Zsuzsa, Ferencz Győző, Lator László, Par­ti Nagy Lajos, Rigó Béla, Várady Szabolcs és Veress Miklós. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents