Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

10. OLDAL 2003. Április 10., Csütörtök Ellenszélben halad az egyház hajója II. János Pál pápa 1993 Pünkösd ünnepén kelt bullájával a Magyar Katolikus Egy­ház szervezeti felépítésének megváltozta­tásáról döntött. A Veszprémi Püspökség korábbi területének felén létrejött a - So­mogy mellett a zalai települések egy ré­szét is átfogó - kaposvári egyházmegye, amelynek első, s azóta is itt szolgáló püs­pöke Balás Béla korábbi veszprémi segéd­püspök lett. A közelgő tízéves évforduló kapcsán a katolikus közösség tagjainak véleménye alapján próbáltuk meg össze­gezni az önálló egyházmegye első évtize­dét, a hitélet változásait. Szörényi Jánosné, a Nagyboldogasszony Ró­mai Katolikus Gimnázium tanára, a Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsége kaposvári cso­portjának titkára: - Már a nyolcvanas évek kö­zepétől érezhető volt egy olyasfajta elmozdu­lás a kaposvári közösségek életében, amely a megújhodást jelezte. Megjelentek a fiatalok, akik megpróbáltak a maguk nyelvén beszélni és énekelni az Istenhitről. Gitáros csoportok alakultak, újfajta zenével, szövegekkel, ame­lyek egy új életérzést tükröztek. Létrejöttek olyan csoportok, amelyekben elmélyültebben lehetett beszélgetni a vallásról. Érezhetőek voltak a változások, melyek a rendszerválto­záshoz is kapcsolhatók, ugyanakkor ezek a folyamatok egymást erősítették, gerjesztették. A folyamat folytatódott a katolikus iskola megalakításával, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének létrejöttével, s aztán 1993-ban az önálló egyházmegye létrehozásával. Mind­ez nem egy új „korszak” a kaposvári katoli­kus közösség életében, hanem egy folyamat része, a fejlődés, a változások természetes kö­vetkezménye. Hiszek abban, hogy a püspök­ség, az önálló kaposvári egyházmegye létre­hozása nem pusztán adminisztrációs, szerve­zeti változást jelent hosszú távon. De tíz év egy egyházmegye életében nagyon rövid idő. A hatás talán csak jóval később lesz igazán érezhető. Fel kell nőni egy generációnak, olyan felnőtteknek, akik ma kisgyermekként szüleikkel együtt élik meg ezeket a változáso­kat. Akiket így nevelnek, akik ebben a szel­lemben nevelődnek és őszintén hisznek ab­ban, hogy attól vagyunk keresztények, hogy jobbá akarunk lenni. Dr. Giber Vilmos, a Baross kollégium igaz­gató helyettese, az egyházmegye oktatási fő­hatóságának tagja, a Szent József - Szent Mar­git templom egyházközségi tagja: - Nagy lö­kést adott a kaposvári hitéletnek az, hogy megalakult az önálló egyházmegye. Mind Veszprém, mind Pécs távol volt hitéleti szem­pontból a somogyi hívőktől. A rendszerváltást megelőző évtizedek és a rendszerváltást köve­tő értékválság miatt keletkezett űrt be kellett tölteni. Közelebb kellett kerülni a hívekhez, megakadályozni ezzel, hogy vallási köntösbe bújtatott szervezetek, szekták hálójába kerül­jenek. H. János Pál pápa ezért támogatta új püspökségek kialakítását. Az önálló kaposvári egyházmegye létrehozásának legnagyobb je­lentősége abban van, hogy hatékonyabbá vál­hatott a lelki gondozás. Balás Béla megyéspüs­pök - élve azokkal az eszközökkel és lehetősé­gekkel, melyekre a Szentatya élete is nyilván­valóan példát mutat - járja az egyházmegyét, sok időt tölt a hívek között, fontosnak tartja a közvetlen beszélgetéseket. Ezek a találkozá­sok egy hívő ember számára semmivel sem pótolhatók. A tíz évvel ezelőtti időszak azért is jelentős, mert ekkor indult az egyházi oktatás is az egy- házmegyében. Mindez nemcsak lelki megerősítést adott, hanem új le­hetőségeket is az­zal, hogy az egyház­megye egyúttal is­kolafenntartói sze­repet is kapott. Szükség volt erre, igényelték a hívek, s ezt az is bizonyítja, hogy az egyházi oktatási intézményekbe évről évre több diákot íratnak be. Dr. Gyócsy János kaposvári szülész-nő­gyógyász főorvos: - Az a tény, hogy a püspök atya Kaposvárra települt, s így a város püspö­ki székhellyé vált, már önmagában is fellendí­tette az egyházi életet. Ez nem mindig látvá­nyos külsőségekben öltött testet, sokkal in­kább a tudat és lelki töltésnek a révén, hogy a közelünkben van. Úgy érzem, Balás Béla szellemi életünk egyik meghatározó személyisége. Ezt támasz­tották alá azok a vidéki útjaink is, melyek az 199Ó-es években Somogy 16 településén tet­ték lehetővé, hogy olyan alapvető emberi ér­tékekről, mint amilyen a család, a. szeretet vagy a gyermekáldás, megosszuk gondolata­inkat egymással és az arra nyitott emberek­kel. S olyan, korunkban veszni látszó erkölcsi normákra, tulajdonságokra, mint a tisztesség, a becsület és a hazaszeretet, irányíthattuk rá a figyelmüket. Ezeknek a talál­kozóknak, eszmecseréknek Balás Béla volt a szellemi aty­ja, jelezvén, az egyház minde­nütt ott van az emberek lelké­ben és tenni is akar értük. Mértéktartó, nyugodt, de az érveit könyörtelen nyíltság­gal és következetességgel vál­laló emberként komoly erköl­csi támaszt képes nyújtani mindannyiunknak. A szó ne­mes értelmében kemény és makacs ember, aki határozott, kikristályosodott erkölcsi és szellemi normáival alkalmaz­kodásra is készteti őket. Jaczó Győző, akolitus, a Szent Margit - Szent József egyházközség világi elnöke: - Nem is olyan könnyű kérdés ez, mint ahogy elsőre hangzik. Tíz év ugyanis csak első hal­lásra nagy idő. Egy ember életében talán sok, de egy közösség életében nem az. Főként, hogy ez a tíz esztendő a társadalomban is az óriási változások ideje volt. Ennek az eltelt év­tizednek az elejét a rendszerváltás időszaka jellemezte. Ez a hitélet szempontjából az eu­fória időszaka volt. Rengetegen kezdtek el templomba járni és sok volt a hittanos. A rendszerváltás előtti időszakhoz képest most is többen vannak a templomokban, de az eu­fória már elmúlt és egyébként sem lenne sze­rencsés a mennyi­ség szemszögéből nézni az eltelt időt. Az, hogy működik a püspökség és püspökünk van, egyrészt biztonsá­got jelent. Amíg Veszprémben volt a püspökünk, az olyan megfoghatat­lan és távoli volt. Most érezzük, hogy van pásztorunk és ez azt gondolom, erősítette, önbizalommal töltötte el a közössé­geket. Létrejöttek intézmények, a katolikus gimnázium, és az általános iskola, karitatív és ifjúsági szervezetek alakultak, szervezettebbé vált a papi utánpótlás és a hitoktatói képzés. Ezek mind szép és fontos eredmények, de igazi hatásuk taián csak később lesz értékel­hető. Ez a tíz év az alapok elkészítéséhez volt elég és úgy gondolom, jó alapokon épülhet to­vább az egyházmegye és a közösségeink. Németh Endre, Csákány polgármestere, di­akónus: - A tíz év legnagyobb eredményének azt tartom, hogy sokkal személyesebb lett a viszony az egyházmegye vezetői és a papok, valamint a hívek között. Amíg a veszprémi, egy nagyobb püspökség működött, addig sokkal hivatalosabb formában zajlottak a mindennapok. így a hitélet alakítói és a kö­zösségek is érezhetik, hogy tartoznak valaho­va, gondoskodnak róluk és van pásztoruk. Az embereknek sokat jelent, ha találkozhat­nak a főpásztorukkal, megoszthatják vele kérdéseiket, alkalmuk van gondjaikról és örömeikről beszélni. Püspök úr sokat jár az emberek között és ez jó hatással van a közös­ségekre. Úgy gondolom, hogy ez csak egy ki­sebb közösségben működik, egy nagyobb egyházmegye esetében erre már nem biztos, hogy lenne lehetőség. Azt hiszem, hogy az egyházi emlékek is jobb állapotba kerültek az elmúlt években, hiszen talán egy ekkora egy­házmegyében könnyebb jól és hasznosan el­költeni a pénzt is, hiszen tudják, hogy mire fontosabb adni, ha van miből. Én úgy gondo­lom tehát, hogy a hitéletnek jót tett az, hogy létrejött az egyházmegye, mert működik az egyházmegye és ez még egy akkora kis falu- ban is érezhető, mint Csákány. _ ____■ A veszprémi föegyházmegye 1993-ban területének mintegy felét adta át a pünkösdi pápai bulla nyomán létrehozott kaposvári egyházmegyének Templomfelújítás gondokkal Kisbárapáti Sok gonddal járt Kisbárapáti- ban a katolikus templom fel­újítása. A kilencvenes évek vé­gére elvégezték az állagmeg­óvás legfontosabb teendőit, ki­javították a tetőszerkezetet. A további munkákat, a freskók feltárását, a vakolást és az or­gona renoválását azonban pénz híján elhalasztották. A templom külső tatarozására há­rom éve a bodrogi Gyula Bt-vel kötött szerződést a községi ön- kormányzat. A kivitelező - a mű­szaki ellenőr szerint - nem végez­te el megfelelő minőségben a munkát. Ezért 2001 nyarán a be­téti társasággal kötött szerződést felbontotta az önkormányzat, s csaknem hárommillió forintot kö­vetelt vissza. Fazekas István, a Kisbárapáti Templomért alapít­vány elnöke elmondta: a kivitele­ző csak a vállalt munkák egy ré­szét végezte el, azt is gyenge mi­nőségben. Az 1781-ben épült ba­rokk műemlék templom homlok­zatának a felújítása több mint nyolcmillió forintba került.- A megyei területfejlesztési ta­1781-ben épült Isten kisbárapáti háza nács a nemzetiörökség-program keretéből 4,5 millió forinttal tá­mogatta a munkát - mondta Fa­zekas István -, a hiányzó összeget pedig az önkormányzat és az ala­pítvány állta. Hogy az el nem vég­zett munkáért fölvett pénzt visz- szaadják, a község vezetése mindvégig peren kívül akart meg­állapodni a Gyula Bt-vel. Ez azon­ban nem sikerült, így a bíróság­hoz kellett fordulnia. Á megyei bí­róság 2,6 millió forint megfizeté­sére kötelezte a tár­saságot. Úgy tudjuk azonban, hogy a cég jogutód nélkül meg­szűnt, így bár a pert megnyerte az önkor­mányzat, de kérdé­ses, hogy megkapja- e a pénzt. A temp­lom felújítását is más cég fejezte be. KRUTEK JÓZSEF A templom A katolikus templomot Bajzáth József veszp­rémi püspök építtette, 1781-ben készült el. A szentély freskóit az egyik Dorffmeister- tanítvány festette. A képeket 1928-ban rossz állapotuk miatt szőnyegfestéssel ta­karták el; a szentélyt és a főoltárt az 1920- as években egy bécsi festő restaurálta. A plébániát 1743-ban szervezték újjá. Összefogtak az orgonáért Siófok A tervek szerint a jövő húsvétra készül el a siófoki evangélikus templom sípos orgonája. Makovecz Imre első temploma volt a siófoki, 1990-ben szentel­ték föl. A neves építész (aki „édes gyermekének” tekinti a finn se­gítséggel épült siófoki templo­mot) is egyeztet az orgonaépítők­kel, hogy valóban oda illő hang­szer készüljön.- A templom felépülése óta elő­ször harmónium, majd elektro­mos orgona szolgáltatta a zenét, s most értek meg a feltételek arra, hogy végre egy hozzá méltó sípos orgona épüljön - mondta Lampért Gábor, a siófoki evangélikus gyü­lekezet lelkésze. - A tervek közül a drágábbikat választottuk ugyan - közel harmincmillió forintba kerül -, ám ez már hangverse­nyek megtar­tására is alkal­mas lesz. Elő­ször vált lehe­tővé az orszá­gos egyház segítségnyújtása; on­nan tízmillió forintos támogatásra számítunk. A siófoki önkormány­zat ötmillió, a finn testvérgyüleke­zetünk hatmillió forintos segítsé­get ígért, s a gyülekezet is gyűjt az orgonára évek óta. Sok-sok imád­ságra és adományra van azonban még szükség az orgona fölállításá­hoz. A gyülekezet nagy izgalomban, vá­rakozásban van; a szerződést megkö­töttük az építő cég­gel, következhet a várhatóan egy egész évig tartó munka. FÓNAI IMRE Kötcse lelkészt hív Lampért Gábor a közelmúltban került a siófoki evangélikus gyülekezet élére. Egyelőre ellátja Kötésén is a lelkészi teendőket, ahol most újít­ják föl a parókiát. Ez a nyárra elkészülhet, s akkor a kötéséi gyülekezet önálló lelkészt hív. Virágvasárnap tilos a tánc A tavaszi ünnepkör az egyházi rend szerint virágvasárnappal kezdődik. A keresztény egy­ház ekkor ünnepelte Jézus szamárháton történt diadal­mas bevonulását Jeruzsálem­be, amikor a nép és a gyerme­kek virágokat, pálmaágakat szórtak elé. A kivonulás emlé­kére körmenetet, virágszente­lést tartottak Jeruzsálemben. Az ünnepnek nemcsak egyházi gyökerei vannak, hanem általá­ban Eurázsiában a tavasz kezde­tekor a rügyező, kihajtó zöldágak jelképezik a természet megújulá­sát, az egészséget, frissességet, s mindenütt gazdag szokások öve­zik. Virágvasárnap még nagyböjt­höz tartozó ünnep, amikor tilos a munka, és főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ek­kor nem szabad táncolni, mert le­táncolnák a fákról a virágot. Úgy tartják, ekkor jó elvetni a virág­magvakat, mert akkor szebbek és illatosabbak lesznek. A nagyböjt utolsó előtti hetét virághétnek nevezik, s nevezetes napja még a szombat, amikor a lányok, legé­nyek és gyermekek a fűzfabarkát gyűjtik a szenteléshez. Virágva­sárnap a tenmlomba még a bete­gek is el­mennek, s kezükben barkaág­gal lépnek a temp­lomba. A súlyos betegekhez pedig maga a pap ment. A szentelt barkához országszerte az a hiedelem fűző­dik, hogy ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfá­jástól. Úgy tartják, hogy a szen­telt barkát nem szabad a házba bevinni, mert nyáron sok légy sebb szo­kásaként emlegetik a kiszehor- dást, kisze- hajtást, s a hasonló je­lentésű villőzést. Virágvasárnap a litánia után a lányok elmennek egyik társuk udvarára, és elkészí­tik a bábut. A rongybabákhoz ha­sonlóan két vékony rudat kötnek össze keresztbe, fejet, törzset szalmából készítenek, a derekát még ronggyal is erősítik, formál­ják. Bekormozzák, hogy minél csúnyább legyen, s mikor készen van, botokkal verve végigviszik a falun, majd széttépik vagy a fo­lyóba dobják, hogy elűzzék a te­let és a betegségeket. ■ Hírek ISTEN MEGTARTOTTA AZ ELSŐ SOMOGYI OSKOLÁT. Alapítá­sának 210. és újraindításának 10. évfordulóját ünnepli a csurgói re­formátus gimnázium; a jubileumi év hét végi záró ünnepségén dr. Bölcskey Gusztáv, a magyarországi református zsinat lelkészi elnö­ke, a tiszántúli egyházkerület püspöke tartott istentiszteletet, hálát adva Istennek az iskola létrehozásáért és a folyamatos megújuláshoz kapott erőért. - Ez volt Somogy első oskolája. MÁRIAGYÜDI AGAPÉ. Első tudományos konferenciáját tartotta a Humán Agapé és a Bethánia Rehabilitációs Otthon alapítvány Máriagyűdön. A tanácskozáson neves egészségügyi szakemberek osztották meg nézeteiket az alkohol-szenvedélybetegek rehabilitáci­ójának módjáról és esélyeiről, (ga) TAKARÓ ÉS FÁSLI LEPRÁSOKNAK. A kőröshegyi református gyülekezet került kapcsolatba először- a hazai lepramisszióval (ezt egyébként dr. Dobos Károly százkét esztendős református lelkész vezeti), s készítettek takarókat, fáslikat afrikai leprás gyermekeknek. Nemrég a balatonszabadi gyülekezet asszonyai is hozzáfogtak eh­hez. A felkérést Kőröshegyről kapták, köszönhetően annak is, hogy a dél-balatoni református gyülekezetek egyesületet hoztak létre és segítik, tájékoztatják egymást, (fi) _______________________■ ka tolikus, refoimatus. evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 EGYHÁZA K ÉLETE Kaposvári Egyházmegye Az egyházmegye 1993. május 30-án alakult, védőszentje: Szent László Király. Az egyházmegye föpásztora: Balás Béla megyéspüspök Jelmondata: Mihi vivere Christus (Számomra az élet Krisztus). lesz. Ezért a barkát a padlásra, ablakba, házereszre akasztják, tűzik, ám néhol papírba csavarva mégis beviszik. Elterjedt hiede­lem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Em­bert és állatot óvó eljárás a több helyen felbukkanó vesszőzés is. A palócok egyik legjellegzete­„Szép kikelet kelsz hát, arcomba lehelsz hát újra, tavasz, lelkembe lehelsz át... Táplálj is erőddel, sugaraddal, hőddel, Nyelni való, selymes, levegős szellőddel...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents