Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

6. OLDAL 2003. Március 1„ Szombat minden háromévest fogadni a fa­luból. Hat-hét apróságot egy évig még otthon tartanak a szülők, hogy ezzel is könnyítsenek a hely­zetünkön. Szeptembertől tizenhét kicsi megy iskolába. Sok azonban az olyan gyermek is, aki tanköteles korára még nem éri el az iskola­érettséget, így az idén öten hosz- szabbítják meg vidám óvodáséle­tüket. A négy óvónőt és a két daj­kát megfelelő munkakörülmé­nyek, a gyerekeket színvonalas környezet várja. A játszóudvart ta­valy gyarapították új fajátékokkal, focipályával, díszes babaházzal és egy kis tavacskával. A falu egyet­len melegkonyháját is csak né­hány éve korszerűsítették. Az óvo­dakonyha miatt mégis súlyos gonddal küszködnek, mert nem felel meg az újabb hatósági előírá­soknak. Az önkormányzat egy új Ma is zsúfoltak a régi óvoda kis termei konyha és ebédlő építésével kí­vánja megoldani a nehéz helyze­tet. Ezt a konyhát s ebédlőt a szomszédos iskolaépülethez il­lesztenék. ■ CIVILEK, VEZETŐK A vöröskeresztes szervezetet Horváth Gyuláné vezeti, a sport­egyesületet Czink Attila; a nyugdí­jasklub vezetője Horváth György- né, a férfidalköré Gerlecz Márton. zi, hogy minél több cigánygyerek fejezze be a 8 osztályt, és tovább tanuljon, szakmát szerezzen.- Hoz-e változást ebben az unió, s elébe mennek-e a változásoknak?- A mostani szociális és jelenle­gi képzettségi fokon nem hiszem, hogy javítani fog valamit a csatla­kozás. Vannak azonban olyanok is, akik változtatni akarnak a sor­sukon, s ők most is találnak mun­kahelyet, megélhetést. Tavaly nyolc szocpolos ház épült, és egy­re több régi házat is fölújítanak. A | mezőgazdaságban is van még ki- j használatlan lehetőség: az idén tíz hektár málnást és egy ehhez szük­séges kisüzemet telepítenek a falu­ba, s az munkahelyet is teremt. So­kan számíthatnak arra, hogy jobb körülmények között élnek majd az unióban. De akik kimozdítha- tatlanok a közönyből és a tespedt- ségből, aligha kerülnek ki a szoci­ális ellátás szűkös hálójából. finomság Disznóvágáskor gyakori, de más­kor is szívesen készített finom disznótoros májas pörköltet ajánl Somosi Józsefné. Ehhez másfél kiló sertéscombot, fél kiló májat, ízlés szerint velőt, négy közepes vöröshagymát és 3-4 gerezd fokhagymát számíthatunk egy étkes családra. A húst fölkockáz­va zsírban kissé lepirítjuk, s egy kevés vizet öntünk alá. Amikor félig puhára főtt, hozzászeljük a vöröshagymát és a fokhagymát, s a szaftját - szükség szerint aprán­ként pótolva - tovább pároljuk. A májat és a velőt akkor adjuk hozzá, amikor már szinte puha a hús, és rövid ideig, nehogy a máj megkeményedjen, együtt főzzük. Ekkor fűszerezzük pirospapriká­val, sóval és borssal ízlés szerint, s végül nagyobb hasábra szelt főtt burgonyával tálaljuk. ______■ Ké t kórusa van a körnek A KÖZSÉG CÍMERE A vörös színű, csücskös alakú pajzs közepén hegyével fölfelé, élével balra néző ezüst ekevas és az alatta fekvő két arany bú­zakalász a község mezőgazda­sági jellegére utal. A pajzs tete­jén a koronás sisak azt jelzi, hogy a falu a történelmi időkben mindig egyházi és főúri birtok és nem volt önálló település. A pajzs alatti aranyszalagon a feke­te feliratban olvasható 1773-as évszám utal a község legrégebbi jelképének a dátumára. A címer­pajzs két oldalán egy-egy, lábá­val a szalagon álló és a pajzsnak támaszkodó vörös csőrü gólya az állhatatosság címermadara. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003 1296 f 2000 1292 - É 1970 1708 1950 2172 1900 2377 1850 2495 'r FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal cime: 7514 Tarany, Szent István u. 20. Tel/fax: 82/352-833, 450-212 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtö­kig 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 óráig. Simon István falugazdász kedden 8 és 10 óra között, Pankász Béla építésha­tósági ügyintéző pénteken 7.30- tól 13 óráig várja az ügyfeleket. ORVOSI RENDELES Dr. Kőhalmi Erika szerda kivételével minden héten hétfőtől péntekig 8 és 12 óra között, szerdán 13 és 17 óra között rendel. A hétközi és hétvégi ügyeleti ellátás Nagyatádon van. MISEREND: Dr. Kisnemes János esperes- plébános és Neumajer Zoltán káplán hetente két szentmisét tart: vasárnaponként 11 órakor, pénteken pedig 18 órakor. A FALU NEVES SZÜLÖTTEI Dr. Zelkó Lajos közgazdász: szá­mos nemzetközi szervezet­nek,köztük az ENSZ-képviselet- nek is munkatársa volt New York­ban, később a közgazdaságtu­dományi egyetem oktatója, 1988-92 között pedig dékánja. Díszpolgári címmel tüntették ki dr. Horváth Géza nagyatádi nyug­díjas háziorvost, aki három évti­zedig gyógyította a község lakóit s dr. Druzsin Ferenc irodalmárt, az ELTE jelenlegi rektorhelyettesét. ARANYAT REJTŐ KÖKUTYA Tarany elődje volt Péterfalu - a község mostani helyétől északra -, ez a török hódoltság idején elpusztult. Később itt találtak egy kutyát formázó kőszobrot is, amit aztán boronanehezéknek használtak a parasztok. A le­genda szerint a törökök kiűzése után pár évvel visszatért a szoborért egy idegen, s felnyi­totta a kökutya titkos zárát, és magával vitte a benne talált aranyat meg ékszert. A CIKKEKET ÍRTA ÉS FOTÓZTA! BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését az önkormányzat és a Nagyatád szövetkezet támogatta. Sikeresen vezeti Horváth Györgyné a nyugdíjaskört. A falu egykori népművelője, tanácstagja, művelő­désiház- és vöröskeresztes vezetője az évek során a színjátszó- és kézi­munkaköröktől a cigány­klubig több népszerű cso­portot szervezett. - Gond­terheltek ma az emberek, megkeseredtek még a fia­talok is. Nem biztos a lé­tük. Régen többfelvoná- sos színielőadásokat is rendeztünk, s a kultúr- házba járt az ifjúság, nem a kocsmába - emlékezett Horváth Györgyné, aki nyolc éve vállalta a nyugdíjaskor irányítását. Az együtt töltött idő és beszélgetés mellett szereplésre is találnak mó­dot. A görgetegi kórustalálkozóra több éneket, vidám jelenetet ,és táncműsort is visznek. A női dalosokat Horváth Györgyné,' a férfiakat Gerletz Márton vezeti. A férfidalkör tagjai állítják, jó taranyi bor nélkül nem is lehet igazán énekelni. Szíve­sen csatlakozik hoz­zájuk a három citerás. Czipóth Lajos Nagyatád­ról jár ki Szabó Gábor­hoz és Horváth Róbert­hoz. - Ma már sehol sem lehet citerázni, a fiatalok pedig meg sem akarják tanulni; pedig ezen a hangszeren is mindent el lehet ját­szani. A legszebben azért a niép- dalok meg a nóták szólnak. ___■ Él etmentők versenypályán Őrzik az ősi vend lakodalmast Tarany egyik büszkesége a tánccso­port. Fergeteges műsorával a millen­nium évében debütáló lelkes társa­ság mára a néptánc különféle ágain kívül látványos társastáncbemu­tatókkal is megörvendezteti a köz­ség lakosságát.- Itt nagyon erős volt a közösség, amely önállóan színpadra állított egy táncokkal és szövegbetétekkel tűzdelt lakodalmas műsort. Ennek akkor igen nagy sikere volt. Hogy hűek maradjunk a néptánc hagyományaihoz, valamelyest le kellett küzdenünk ezt a szövegszerű késztetést, és akkor ez adta a legnehezebb szakmai munkát - mondta Füstös Gábor tánccso- portvezetö, aki csurgói néptáncpedagó­gusként három évvel ezelőtt csatlako­zott a taranyi fiatalokhoz. - A somogyi táncokon kívül most már be tudunk mu­tatni szatmári és rábaközi táncokat is. A hetente kétszer próbáló társaság legfiatalabb tagja, Horváth Gábor 17 éves, de a legidősebb, Németh Zoltán is alig haladta túl a harmincat. A színpadi lakodalmashoz azonban a község kö­zépkorú és idősebb táncosai, énekesei is lelkesen csatlakoztak. A rendszeres táncpróbákat vállaló hat pár a környék és a község rendezvényein is föllép. Legutóbb pedig a karácsonyi ünnepre keringővei készültek föl. Bár Füstös Gábor szerint a falu visele­téről és táncairól nem jegyzett fel a nép­táncirodalom a környék hagyományai­tól eltérő jellegzetességeket, Tarany mégis őrzi másokétól különböző vend szokásait. Lakosaiban megmaradt az összetartás annak ellenére is, hogy időközben maga a népesség és a nyelv is megváltozott. S ez lehet a biztosítéka annak, hogy a taranyi lakodalmas se ke- rüljön le végleg a színpadról. __■ Ve ndeghivo pazovics A többnapos lagzit a módosabbak hét­főn, a szegényeb­bek szerdán kezd­ték. A pazovics (hí­vogató) a lakodalom előtti estén - kezé­ben a sallangos bo­tot tartva - körbejárta a menyasszony, majd pedig a vőlegény házát és rokonságát, hogy megerősítse a meghívást. Kukorist és bort vitt magával, s rigmusokban hívta meg a vendégeket. Hatvan kicsi százéves oviban Nem volt magyarul beszélő kis­gyermek Taranyban, mikor száz éve elkészült az óvoda. A vend te­lepülésén az 50-es évekig ez a nyelv élt. A gyerekek óvodába já­rása azt a célt szolgálta, hogy könnyebb legyen később az isko­lai tanulás. Horváthné Czipóth Má­ria óvodatörténeti dolgozatából kiderül: ez száz éve sem volt kön­nyű. A két teremmel és szolgálati lakással épített óvoda kezdettől • fogva zsúfolt volt: 70-80 kicsi is járt ide. Hasonlóan az egykori kas­télyból átalakított iskolához. Ma évente csak tíz-húsz újszülöttel gyarapodik a község, s a nyolcosz­tályos iskolában 125 diák tanul.- Az óvodában most is helyhi­ánnyal küszködünk, s az ötven helyen hatvan óvodást látunk el - mondta Vida Tímea óvodavezető. - Átmenetileg több a gyerek, s ez az első év, hogy nem is tudtunk Luxemburgba és Svájcba is elvit­ték a fiatalok falujuk híres vörös­keresztes hagyományait. Horváth Gyuláné vezetésével itt tevékeny­kedik a megye egyik legsikere­sebb vöröskeresztes cso­portja, s munkájuk elis­meréseként többen is jártak már külföldi ta­nulmányúton. Nyolc éve indult a ha­zai elsősegélynyújtás történetében taranyi pél­daként elhíresült családi életmentő-hálózat, hogy olyan faluban is fölké­szüljenek a balesetekre és az azonnali életmentésre, ahol nincs helyben orvos. S bár azóta ide is jött már orvos, a házi segély­nyújtó rendszer továbbra is sikere­sen működik. A falunak mind az öt utcájában van olyan család, ahol a gyerekek és a felnőttek egy­aránt felkészültek az életmentésre. - Többéves a vöröskeresztes ifjú­sági klub is, öt-tíz tagja van. A vö­röskeresztes gyakorlatokon túl ki­rándulni, táborozni is szoktunk a fiatalokkal - mondta Horváth Gyuláné. - Saj­nos, egyre nehezebb bevonni a gyerekeket, s az idén talán nem is si­kerül összeállítani az öttagú versenycsapatot. Érdemes volna pedig, mert tavaly is éppen ez a csoport szerezte Tarany egyik legszebb elismerését. Az orszá­gos felnőtt-elsősegélynyújtók ver­senyen 5. helyezést ért el Horváth Gyuláné vezetésével a vöröske­resztes csapat, amit Horváth An­na, Plecskó László, Horváth Ta­más, valamint korengedménnyel Horváth Gábor is erősített. ■ Megújult a géppark A technikai és integrátori fejlesztés időszakát éli a termelőszövetkezet, amely hagyományosan a község legnagyobb munkáltatója.- A Nagyatád szövet­kezet taranyi kerületé­ben 24 dolgozót foglal­koztatunk, s közülük 19 helybeli lakos - mondta Szerecz László taranyi kerületvezető. A növénytermesztő ágazat fő terményei a ga­bonafélék, a takarmány- és a csemegekukorica, valamint a vetőmagnak szánt hibridkukorica. A mintegy 3000 hektár művelt te­rületből 600 hektár öntözhető.- Mezőgazdasági szolgáltatást is végzünk. Babócsától Vízvárig 30-40 magángazdálkodó, össze­sen mintegy 400 hektár termelését integráljuk, ahol a művelés és érté­kesítés minden lépéséhez nyúj­akár helyi energianyerés az, akár valami más megoldás.- Mi vinné előbbre a falut?- Legfőképpen Nagyatád fejlő­désétől és cégeinek a gazdasági erejétől függ a sorsunk.- Sok tovább tanuló nem tér vissza. Mennyire hat ez a továbblépésre?- Ez gond, de nem ez a legna­gyobb bajunk. A lakosság lélek- száma jó ideje stagnál, a község infrastruktúrája is elég jó. Minden utca szilárd burkolatú, a szenny­vízcsatornán kívül már minden más hálózatot kiépítettünk. Ké­nyelmes és biztonságos életet kí­nál a falu, s a fiataloknak is ked­velt ez a környezet. A gondot az a lemorzsolódó réteg okozza, amely nem tud vagy nem akar önmagán segíteni. A cigányok aránya külö­nösen nagy, s gyenge az isko­lázottságuk. Az önkormányzat számos módon, például a ballagá­si öltözék megvételével is ösztön­Taranynak van egy olyan adottsá­ga, amely mindeddig megkülön­böztette a Rinya menti apró fal­vaktól: ez a kicsi, de közkedvelt termálfürdő. Egyre többen vélik úgy: ezt már nem viszik az unió­ba, más kell, ami a segíti a falut.- Ezen a tájon ha bárhol lefúrnak, találnak meleg vizet. Mi azonban nem tudtunk mit kezdeni ezzel az adottsággal. Holtpontra jutottunk a fürdővel, s az idén az ÁNTSZ már engedélyt sem ad a működte­tésre - mondta SomOsi József pol­gármester. - Sokba kerül a termál­víz bármilyen hasznosítása, ezt nem tudja vállalni az önkormány­zat, és nem is ez a cél. Munka­helyteremtő nagy beruházót sem hozott a kút, de ingatlanspekulán­soknak sem akartuk eladni a falu nagy értékét. Csodát már nem vá­runk, de nem tettünk lé róla, hogy megfelelő hasznosítást találjunk, SOMOSI JÓZSEF 1950ben szü­letett Taranyban. Felsőfokú raktár- gazdálkodási végzettsége van. Egy munkahelye 1968-1993 között a nagyatádi konzervgyár volt. 1990-től tiszteletdíjas, maid főállású polgár- mester. Nős, egy lánya s unokája van. TARANY Bíznak erejükben, a város fejlődésében Recept Taranyból Disznótoros A L M A N A C H - 2 2 0 tünk szakmai segítséget - tette hozzá a kerületvezető. - Előnyös felvásárlási és piaci lehetőséget, ve­tőmagot, növényvédő szert és mű­trágyát is biztosítunk a termelőknek, akik ter­ménnyel üzemek a szol­gáltatásért. Mindezt kor­szerű munkagépeinkkel végzett, kedvező árú bérmunka is kiegészíti. Az utóbbi években fo­lyamatosan korszerűsí- tette_és megújította gép­parkját a termelőszövet­kezet, s mára a legmo­dernebb igényeknek megfelelő technikai eszközökkel rendelkezik. Tavaly a környéken egyedülálló csemegekukorica­kombájnt is vásároltak. A taranyi gépműhely masinái azonban nem­csak a szántóföldeken szorgoskod­nak: a falú összes útján a szövetke- zet végzi a hóeltakarítást is. ___|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents