Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

2003. Március 1., Szombat ITTHON E URÓPÁBAN 7. OLDAL VÁLLALKOZÓI KÉRDÉSEK AZ EU-RÓL Hazánk uniós csatlakozása rengeteg kérdést vet fel a ha­zai vállalkozók körében, akik ezeket a kérdéseket felteszik a különböző uniós fórumo­kon. Az alábbiakban a leg­gyakrabban elhangzó kérdé­seket és az arra adott válaszo­kat közöljük. Milyen új közzétételi kötelezettsé­gekkel kell számolniuk a magyar vállalkozóknak az EU-csat- lakozást követően? A társaságok levélpapírjaikon és megrendelőlapjaikon kötele­sek feltüntetni, melyik cégbírósá­gon tartják nyilván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, va­lamint ha felszámolás alatt áll, ak­kor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét. Ezenkívül a vállalkozásoknak rendelkezniük kell az egész unióra kiterjedő ÁFA-azonosító számmal. Hogyan vállalkozhat magyar állampolgár az Európai Unióban? Mindennemű korlát nélkül. Ugyanis a vállalkozásokra vonat­kozó letelepedési jog szabadságá­nak biztosítása érdekében a tagál­lamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társasá­gok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállam­ban. Az 1994. február 1-jén ha­tályba lépett társulási szerződés értelmében a tagállamok kötele­sek biztosítani a magyar vállalko­zóknak is az Európai Unió terüle­tén történő letelepedést. A tőke szabad áramlása biztosítja továb­bá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapít­hasson vállalkozást bármely tag­állam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvet­len családtagjai is, akik bár önál­lóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállal­kozói tevékenységet. Új vállalati formák - új tarta­lom? A vállalkozások alapvetően két új társasági formával fognak szembesülni, amelyek „tartalma” kismértékben tér el a hagyomá­nyos társasági formáktól. Az Eu­rópai Gazdasági Érdekegyesülés egy olyan társaságok és természe­tes személyek közötti együttmű­ködési forma, amely főként a kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket, azok határokon túlme­nő kooperációját elősegítve. Az egyesülés céljának kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, de nem léphet annak helyébe. Az ér­dekegyesülések létrehozását és felszámolását az EU hivatalos közlönyében közzé kell tenni. Az Európai Társaság (ET) a tipikus európai részvénytársaságot jele­níti meg. Alapítására, működésé­re, ügyvezetésére, pénzügyi be­számolóira és felszámolására vo­natkozó előírásait a közösségi jog szabályozza. Ezek a szabályok elősegítik a társaságok rugalma­sabb és költségkímélőbb műkö­dését azáltal, hogy a társaság a székhelyét és telephelyeit felszá­molási eljárás nélkül áthelyezheti egyik tagállamból a másikba. Veszélyezteti-e a kisvállalko­zóknak nyújtott állami támogatá­sok létét a közösségi versenypoliti­ka? Habár a közösségi versenypoli­tikában előírt állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki, a tagállamoknak módjukban áll _ támogatni a kis- és középvállalko­zásokat, a kutatás-fejlesztési pro­jekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházáso­kat, valamint a bizonyos támoga­tási értékhatárt meg nem haladó akciókat. Ennek megfelelően a kis- és kö­zépvállalkozások támogatása nemhogy csökkenne, hanem a kö­zösségi programok igénybevételé­vel egyre hangsúlyozottabbá fog válni. Ezen túlmenően a magyar kis- és középvállalkozások keres­kedelmi tevékenységének elősegí­tésére több pályázati lehetőség, partnerkereső és egyéb üzleti szol- gáltatás áll rendelkezésre. ■ Uniós nyerteseink Kis- és középvállalkozások az EU-ban (2) A kis- és középvállalkozásoknak nagyobb mér­tékben kell majd hozzájárulni a gazdasági nö­vekedéshez és a foglalkoztatási lehetőségek bő­vüléséhez. Mindezek eredményeként el kell ér­ni, hogy az elkövetkező években a kis- és közép- vállalkozások gazdasági fejlődése elérje, majd meghaladja a nemzetgazdaság növekedési üte­mét. Ezenkívül javuljon a foglalkoztatási képes­ség és fejlődjön a vállalkozói kultúra. Az Európai Unióban kiemelt figyelmet élveznek a kis- és középvállalkozások (KKV). Annak elle­nére, hogy méretgazdaságossági okokból ezek a vállalkozások sok területen nem tudják felvenni a versenyt a nagyvállalatokkal, mégis rendkívül fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatottság biztosításában: becslések szerint az EU-ban a KKV-k foglalkoztatják a munkavállalók mintegy kétharmadát, ami többé-kevésbé megegyezik a magyarországi adatokkal. Éppen ezért az EU ki­emelten kezeli e szektor problémáit, és több programot (integrált kis- és középvállalati prog­ram, többéves kis- és középvállalati program 2001-2005) indított ezen vállalkozói kör megse­gítésére. Az akciók célja az, hogy javítsák a KKV-k in­novációs környezetét, megfelelő pénzügyi kör­nyezetet teremtsenek számukra, egyszerűsít­sék a szabályozási és adminisztratív eljáráso­kat, valamint javítsák a vállalkozói réteg meg­becsülését, társadalmi elismertségét. Mindez tulajdonképpen egy célért történik, hogy elér­jék a Lisszabonban kitűzött ambiciózus célt, vagyis, hogy az Európai Unió legyen 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú térsége. Az Európai Bizottság Vállalkozás Főigazgató­sága által kezelt központi programok mellett az EU a tagországok gazdaságának támogatását úgynevezett strukturális támogatásokon keresz­tül biztosítja. Strukturális támogatásokban azon országok régiói részesülnek, amelyekben az egy főre eső GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalé­kát. Magyarország is jogosult lesz a csatlakozást követően a strukturális alapokból érkező támo­gatásokra, amelynek felhasználását egy hosszú tervezési folyamaton keresztül határozzák meg a tagállamok. E felhasználási terv végső formába öntött változata a Nemzeti Fejlesztési Terv. Magyarországon ez a tervezési folyamat nap­jainkban is zajlik, de már ismert, hogy a gazdasá­gi versenyképesség fejlesztésével külön operatív program foglalkozik, amelynek kidolgozásáért és az operatív program végrehajtásáért a Gazdasági Minisztérium felelős. Az Operatív Program az alábbi prioritásterületeket (alprogramokat) tartal­mazza: befektetésösztönzés, amelynek célja a tő­kevonzó képesség fejlesztése, a vállalati szektor Tortakészítők egy kisüzemben. Támogatások édesítik az uniót korszerűsítése, illetve a vállalkozói szektor inf­rastrukturális feltételeinek javítása. Ezenkívül tar­talmazza a kis- és középvállalatok fejlesztését, amelynek célja a KKV-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése, a vállalkozói kultúra és is­meretek fejlesztése és az együttműködés fejlesz­tése a vállalkozói szektorban. Harmadik területként a kutatás-fejlesztést cé­lozza meg, s az innovációt, amelynek célja új, versenyképes termékek, szolgáltatások és tech­nológiák kooperatív fejlesztését támogatja, közfi­nanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a ku­tatást, a technológiatranszfer és a kooperáció fel­tételeinek javítását, illetve a vállalati és regionális innovációs képességek, valamint az innovációs hálózatépítés támogatását tartja fontosnak. Másik alprogramként tartalmazza az információs társa­dalom- és gazdaságfejlesztést, amelynek célja az e-gazdaság, e-kereskedelem ösztönzése, az infor­mációs iparág fejlesztése, illetve az e-közigazga- tás fejlesztése. Ezek a célok még nem tekinthetők végleges­nek, hiszen jelenleg is folyik az egyeztetés a ma­gyar hatóságok és a brüsszeli hivatalok között, de az látható, hogy a KKV-k támogatása az elkövet­kezendő időszakokban is kiemelt fontosságot él­vez. www.somogyihirlap.hu . ■ Szótár az Európai Unióhoz Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy hétről hétre egyre többen olvassák a Somogyi Hírlap európai uniós mellékletét. Ez abból is látszik, hogy a kvízjátékunknak is folya­matosan nő a megfejtői tábora. Az pedig különösen jó érzés, hogy a megfejtések 90 százaléka helyes. Ahogy azt ígértük, havonta ajándékcsomagokat sorsolunk a helyes megfejtők között, a leghű­ségesebb játékosaink - akik leg­alább 10 játék megfejtését elkül­dik - között pedig az uniós mel­lékletünk utolsó megjelenésekor egy jóval értékesebb nyereményt is kisorsolunk. Februári nyerteseink: Mezei Jánosné Csurgó, Horváth Edina Kaposszerdahely és dr. Tóth László Kaposvár. Nyereményei­ket - amely egy-egy, a Somogyi Hírlap és az Európai Információs Pont ajándékaiból összeállított csomag - eljuttatjuk címükre. Gratulálunk, és várjuk újabb helyes megfejtéseiket. ■ 1®= www.somogyihirlap.hu . Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink szá­mára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. ACP-országok: afrikai, karib-ten- geri és csendes-óceáni térség or­szágai, a Loméi Egyezmény ré­szesei (African, Caribbean and Pacific Countries). ARE Radikáli­sok Európai Szövetsége frakció az EP-ben. BIS: Nemzetközi Fize­tések Bankja (Bank fór Inter­national Settlements). CAP: Kö­zös Agrárpolitika - KAP (Com- mon Agricultural Policy). CEC: az EK Bizottsága (Commission of the European Communities). CEECs: Közép- és Kelet-Európai Országok (Central and Eastern European Countries). CEFTA: Közép-európai Szabadkereske­delmi Megállapodás (Central European Free Trade Associ- ation). CELEX: a Közösség jogtá­ra. CEN: Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de N o r m a 1 i - sation). CE- NELEC: Eu­rópai Eletro- technikai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normálisadon Éléc- trotechnique). CFSP: Közös Kül- és Biztonságpolitika - KKBP (Common Foreign and Security Policy). COCOM: Multilaterális Exportellen-őrzési Koordináló Bi­zottság (Coordinating Committee fór Multilateral Export Controls). (Folytatjuk) EU-Hírek POZITÍV VÉLEMÉNY. Elkészült | az Európai Bizottság hivatalos vé- I leménye a csatlakozási szerző­désről. A mindössze egyoldalas dokumentumban a brüsszeli tes­tület megállapítja, hogy Magyar- ország felkészült a tagságra és fel­vehető az EU-ba. Az Európai Par­lament külügyi bizottsága a ter­vek szerint március 19-én szavaz a szerződés jóváhagyásáról és előre láthatóan április 9-i plenáris ülésén adja hivatalos hozzájáru- , lását a tíz új tagország csatlakozá­sához. A végleges tanácsi jóváha­gyás április 14-én várható, amit | két nap múlva Athénban a szer- í ződés aláírása követ. NŐTT A TÁMOGATÁS. Jelentős az érdeklődés az Európai Unió ! iránt a magyar felnőtt lakosság körében, és ismét nőtt a belépést helyeslők aránya - derült ki a Szonda Ipsos által készített leg­újabb felmérésből. Az érdeklődés mértéke százfokú skálán 80 pont, ami az integráció iránti rendkívül magas információéhséget jelzi. A válaszadók 70 százaléka a nép­szavazás biztos résztvevőjének mondta magát. TANÁRI BÉRVERSENY. Csak az erős és versenyképes magyar I gazdaság akadályozhatja meg, hogy a magasabb bérek miatt a legtehetségesebb és nyelvtudás- : sál rendelkező tanárok ne kül- j földön vállaljanak munkát az uni­ós csatlakozás után. A legutóbbi 50 százalékos béremelés mellett pótlékok beépítésével próbálja a szaktárca közelebb vinni a peda­gógusok fizetését az EU színvo­nalához. Az illetékesek szerint pár év múlva már nem kell tarta­ni attól, hogy elcsábítják a legjobb hazai pedagógusokat. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA _________________EU-kvíz__________________ Eu rópai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Ka­posvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapun­kon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-maiion is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borí­tékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándékokat sor­solunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is vár­ja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1 / Melyik tagországban nem került bevezetésre az euró? Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország 2/ Mikor vették fel Svájcot az EU-ba? a/ 1973, b/ 1981, c/ nem tagja az EU-nak. 3/ Mit támogat a LINGUA-program? a/ idegennyelv-oktatást, b/ szakképzést, c/ környezetvédelmet 4. Mit jelképez az EU zászlaja? a/ a tagállamok számát, b/ a tökéletességet, teljességet, c/ az Európa elnevezésű csillagképet. Melyik az a neves EU-politikus, akit 2000-ben lovaggá ütött II. Erzsébet? a/ Javier Solana, b/ Jacques Delors, c/ Romano Prodi. Uniós sarok a könyvtárszobában Hetes A tanulás még sosem vált olyan közvetlen erőforrássá, mint az uniós csatlakozás küszöbén - hangzott el a hetesi európai in­formációs pont megnyitóün­nepségén. Az iskolában kiala­kított uniós sarok az első a me­gye oktatási intézményeibe ter­vezett hasonlók közül. A hetesi európai információs sa­rok avatásán Kartali Erzsébet, a Somssich Imre Általános Iskola igazgatója összefoglalta az uniós csatlakozás árnyoldalait és elő­nyeit. Mint mondta: az oktatás­ban tevékenykedők számára egy­értelmű, hogy az áprilisi csatlako­zással új esélyek teremtődnek a jövő nemzedék számára egy tu­dásalapú társadalomban. Sárái Árpád, a megyei közgyű­lés alelnöke avatóbeszédében ki­emelte: az összefogás számos is­kolapéldája valósult már meg eb­ben a mikrotérségben. Az alelnök hangsúlyozta: a belső-somogyi mikrotérségben felismerték, hogy az unióban még inkább szükség van a közös gondolkodásra. A ter­vek évekre előre megvannak, s ezek alapköve lehet az a felvilágo­sító kampány, amelyben az isko­lának kulcsszerepe van. Sárdi Ár­pád elmondta: az ifjúság az okta­tási intézményekben kapja meg azt a szemléletet és tudásanyagot, amellyel felkészült uniós polgár lehet. Ezért hoznak létre az isko­lákban egy-egy uniós sarkot, ame­lyek közül az elsőt Hetesen avat­ják. Ádám László polgármestertől megtudtuk: az információs sarok egy informatikai fejlesztés része­ként valósult meg. Négymillió fo­rintot nyertek arra, hogy egy mik­rohullámú rendszerrel összeköt­hessék a térség hivatalait és okta­tási intézményeit. Az iskola könyvtárszobájában található végponttal a megyeháza uniós in­formációs bázisa is napi kapcso­latban lesz. Ádám László elmond­ta: a következő hetekben várható­an módosítják a könyvtár nyitva­tartási idejét is, hiszen a hetesi uniós információs sarkot szeret­nék a település lakói számára is hozzáférhetővé tenni.TAKÁcs zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents