Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-18 / 64. szám
6. OLDAL 2003. Március 18., Kedd HHH A KÖZSÉG CÍMERE Két részre osztott, álló ovális pajzs jobb oldali vörös mezejében lebegő arany kettős kereszt, a bal oldali kék mezőben hegyével lefelé, élével balra fordított ezüst ekevas, fölötte egy ezüstrózsa. A pajzsot vörös bélésű aranykartus keretezi, felül koronával süvegelve. A község története elválaszthatatlan a Zichy családtól. Rájuk utal a heraldikai korona, ami a család nemesi ágát jelképezi. Az ekevas a mezőgazda- sági termelésre utal, a kettős kereszt és a rózsa a falu lakosságának a vallásosságára. A címerpajzsot keretező kartus díszítőelem. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 439 1990-ben 453 1980-ban 510 1960-ban 681 1930-ban 932 '' FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal körjegyzőségben működik. A címe: 8672 Zics, Petőfi Sándor u. 1. Tel/fax: 84/385-171, 585-003. Az ügyfelek hétfőtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-12 óráig kereshetik föl a hivatalt. A polgár- mester hétfőn és csütörtökön 15-16 óra között tart fogadóórát. A körjegyzői teendőket dr. Fekete József látja el. Nagy Zoltán falugazdász minden csütörtökön 11-13 óráig ad tanácsot a hozzá forduló gazdáknak. CIVILEK, VEZETŐIK A vöröskeresztes alapszervezet a 60-as évek elején szerveződött újjá, most 58 tagja van, Bodor Béláné az elnöke. A Zics Faluért alapítványt 1992-ben hozták létre, a háromtagú kuratórium elnöke dr. Farkas Gyula. A Zicsi Ifjúsági és Sportegyesület 2001 októberében alakult, s az elnöke Kocza Anita. A faluban tavaly óta tevékenykedik az aerobikcsoport, ennek Balha Diána a vezetője. f ORVOSI RENDELES Dr. Pap Imre háziorvos minden kedden 11 órától, illetve csütörtökön 9 órától rendel a Petőfi Sándor utca 77. szám alatt. Terhességi tanácsadás minden hónap harmadik hétfőjén van, gyermektanácsadás pedig minden hónap negyedik péntekén. A védőnői teendőket Bohámé Kovács Zsuzsanna a tanácsadás idején, illetve szükség szerint látja el. SZENTMISE A katolikus templomban minden vasárnap és ünnepnap 9.30-kor van szentmise, valamint a tanév során minden szerdán 7.30-kor; Galbavy Jenő József prior és dr. Sípos Imre tartja. KITÜNTETETTEK Zics község díszpolgára címmel jutalmazták Manfréd Brand deggendorfi vöröskeresztes aktivistát és Farkas Balázst, az Eurolising Rt elnök vezérigazgatóját. Zics község díszoklevelét kapta: Czene József (posztumusz), Háziinger János, Johan József, Farkas Balázs és Vinkler István (posztumusz). A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Sáros, gödrös utakon az unióba Kevésbé foglalkoztatják a zi- csieket az uniós csatlakozás előnyei és esetleges hátrányai. Sokkal inkább érdekli őket: megmarad-e az iskola-óvoda, tudják-e fizetni a szemétdíjat, kiépítik-e a földgázvezetéket, s mikor lesznek jó útjaik.- Tájékozatlanok vagyunk, s nem látjuk még, hogy kedvező változást hoz-e nekünk az uniós csatlakozás- mondta Feliinger János polgár- mester. - A lakosság száma változatlan, de nő az átlagéletkora; elöregszik ez a falu. Sok a nyugdíjas, és egyre több a rászoruló meg a munkanélküli is. Abban reménykedünk, hogy a csatlakozás után egy kicsit könnyebb lesz a helyzet, nőnek a bérek és a nyugdíjak meg az életszínvonal is. Természetesen tudjuk, hogy ez nem következik be egyik napról a másikra; addig még eltelik egy-két kemény év. Csak visszafogott, szigorúan takarékos gazdálkodás teszi lehetővé a község működtetését. A polgár- mester szerint a kötelező feladatok egyre nőnek, de ezeknek a végrehajtásához az önkormányzat nem kap elég pénzt. A kis település infrastrukturális létesítményeinek a kiépítettsége pedig nagyon rossz.- Hét utcája van Zicsnek, s kettőben nincs szilárd burkolat. A régi, csökkentett paraméterű utak és járdák is lepusztultak - mondta Feliinger János. - Olyan a helyzetünk, hogy sáros, szétfagyott, gödrös úton, széttöredezett járdákon igyekszünk az unióba. Ami viszont biztató: az idén végre hozzánk is elér a vezetékes földgáz. A lakosságnak több mint a harminc százaléka igényelte. Ám hogy ténylegesen hányán használják majd, azt még senki sem tudja megmondani. Az El) elvárásai szerint meg kell oldani a szennyvíz- elhelyezést is. Ez csak társulásban FELUNGER JÁNOS 1951-ben született Zicsben. 1975-től a tabi Rudnay középiskolában dolgozott; 1980-ban szerzett műszaki szakoktatói oklevelet. 1997 óta társadalmi megbízatású polgármester. Két felnőtt gyermeke van és egy unokája. Egyik szenvedélye a főzés, a másik a kertészkedés. valósítható meg, ha az állam a lehető legtöbb támogatást adja hozzá. Zics idei 71,9 millió forintos költségvetéséből a működési célú forráshiány hétmillió forintot tesz ki. A pénzt az önkormányzat „önhikis”, illetve „bérhikis” pályázati támogatással igyekszik megszerezni. Itt a szemétszállítás sem felel meg az uniós szabványoknak. Lépéskényszerben van az önkormányzat, be kell vezetnie a heti szállítást.- Ez a kötelező feladat is évi mintegy másfél-kétmillió forintba kerül az önkormányzatnak, a lakosságnak pedig ingatlanonként 2000 forint többletkiadás - tette hozzá. - A nyugdíjas lakosokat viszont ennél jobban már nem terhelhetjük. Nagy gondja a képviselő-testületnek az óvoda-iskola és a konyha fenntartása is. Az állami támogatáson túl tanulónként még 150 ezer forintot kell odatennünk. Amíg tudjuk, ter- mészetesen fenntartjuk. ________■ Rec ept Zicsből Csülkös káposzta A savanyú káposztát füstölt csülökkel nagyon kedvelik a zicsi családok. Egyik régi elkészítési módját Schádl Józsefné mondta el olvasóinknak. Hozzávalók: 2 kilónyi savanyú káposzta, egy füstölt csülök, egy fej vöröshagyma, egy evőkanál zsír, őrölt paprika, egy kevés liszt, 1 dl paradicsomlé. A savanyú káposztát leforrázzuk, a hagymát apróra vágjuk, és a zsírban megpároljuk. Ezután hozzáadjuk a pirospaprikát. A káposztát fazékba tesszük a szeletekre vágott füstölt csülökhússal együtt. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a káposztát, és hozzáadjuk a paradicsomlevet. Lassú tűzön kb. egy óra hosszat főzzük. Mikor megpuhult a csülök, a káposztát kevés rántással berántjuk. A régi mód szerint fazékból tálaljuk. Az így készített étel hat személynek elegendő. _______■ Ny olc kicsi az iskolapadban Nyolc kisdiák jár csak az iskola összevont 1-3. osztályába. Vele egy épületben van a napközi otthonos óvoda, ott 16 kicsi játszik. Az utánpótlás évek óta stagnál, jelentősebb létszámnövekedés a következő években sem várható. A tanulók elhelyezése jó, a tárgyi feltételek részben megfelelnek az előírásoknak. Eszközeikből azonban még hiányzik a tanítást segítő oktató videoanyag. Nagy Jenőné intézményvezető szükségesnek tartja: ha földgázt kap a falu, akkor az iskola-óvodát s a konyhát is kössék rá a hálózatra. Fontos volna a félszáz éves épület felújítása, a világítás korszerűsítése is.- Munkánk a gyermekek, a szülők és a pedagógus őszinte partneri kapcsolatára épül - mondta Nagy Jenőné intézmény- vezető. - Azt valljuk s ez jó néhányszor beigazolódott: minden gyermek jó valamiben. Hogy ezt a jó pontját megkeressük, az a feladatunk. A pedagógiai tervünkben kiemelten kezeljük a készségek, képességek megismerését, az esetleges zavarok feltárását és javítását az óvodában. Segítséget nyújt ehhez a nevelési tanácsadó is. Ezután következik az alapkészségek fejlesztése; ez mint beszédértés, olvasás, írás és számolás jelenik meg az oktatási programban. A gyerekek kis számának és az ösz- szevont tanításnak köszönhetően minden diákkal külön gyakorolhatnak, s képességeik szerint sajátítják el az ismereteket. Az óvodában és iskolában is gondosan ügyelnek a sikerélményre, s figyelnek a diák fejlettségére. A művészetekkel ismerkedve lehetőségük van külön fejlesztésre énekben, rajzban, barkácsolásban, sportban, és figyelnek a népi hagyományok ápolására is. ■ Elfogynak a tanulók A faluban 1770 óta van iskola. A réginek a helyére 1949-ben építették az újat. 1963- ig még száznál több tanulója volt, de 15 év múltán már csak az alsósok maradtak, a nagyok Koppányira s Ná- gocsra járnak. Három éve 11 kicsi járt ide, az idén csak nyolc; negyedik osztályos már nincs. Megírta hétszáz év történetét Zics múltját dr. Sípos Imre atya az 1990-es években kezdte kutatni. A falumonográfia májusban jelenik meg, s 300 oldalon a XII. századtól 2002-ig mutatja be a község életének változásait. Zics és környéke ősidők óta lakott hely. A Zichy család névadó faluját először 1295-ben említette okirat, ám tárgyi emlékek bizonyítják: már a XII. században is lakták. - A középkorban Zics mostani területén négy falu volt - mondta dr. Sípos Imre. - Az oklevelek nemcsak Zicsről, hanem Zicsaljáról, Ketyé- ről és Gyalodról is szólnak; mind elpusztult a török hódoltság idején. A falu újratelepítője a Zichy család volt; birtokközpontjukat a közeli Nágocson alakították ki. Szalay János, a néhai plébános kezdte kutatni a falu történetét csaknem 30 éve. Dr. Sípos Imre elmondta: a községgel kapcsolatos XVIII-XIX. századi latin nyelvű iratok - amiket a plébános fordított magyarra - képezik a könyv alapját. Ezt a munkát folytatva készítette el a monográfiát, ami az iskola, a plébánia és a helyi közigazgatás történetét a múlt év végéig összegezi. - A múltban oly meghatározó vallásos élet ismertetése mellett napjainkig kíséri nyomon a lakosság sorsát - tette hozzá. - A régi fénykép-, térkép- és okiratgyűjteményt kiegészítik a beszámolók; ezekben idős emberek tárják föl életük keserveit. Két háborút éltek át, majd a svábok kitelepítését, a kuláklistákat, téeszesítést... Több téma még alig egy évtizede is kényesnek számított. A könyv megjelentetését a Szent János apostolról és Remete Szent Pálról elnevezett miklósi közösség segíti. Szerzője támogatást Dr. Sípos Imre régi fényképeket is felhasznált remél a Zics Faluért alapítványtól és az önkormányzattól is, hiszen nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék a község történetét. ■ • Táncos lábú kis elsős Az egyik legfiatalabb zicsi táncos Hargitai Réka első osztályos tanuló. A nővére, Diána is táncol, László bátyja pedig a néptánc- csoport egyik alapító tagja. Á 90-es évek végén alakult a néptánccsoport Kollár Erika és Teleki Ákos vezetésével. Az iskolában tartották a próbát, de később kinőtték a helyet, s a kultúr- házban gyakoroltak. Közben a táncosok egy része a karádi művészeti alapiskolához szegődött. Akik maradtak, az ifjúsági egyesületben tevékenykednek. Itt ugyancsak Teleki Ákos oktatja nekik a táncot.- Édesanyám és a Dia ismertette meg velem a néptánc lépéseit - mondta Hargitai Réka. - Évekig gyakorolt Lackó is, és gyakran megcsodáltam a táncát. Nagyon tetszett, mikor színpadon szerepelt. Kár, hogy már abbahagyta. HARGITAI RÉKA Dia Siófokon tanul, és több éve táncol a karádi együttesben, nagyon ügyes... Szeretnék én is olyan jó táncos lenni. Mi most még csak az alapokat tanuljuk, illetve egy sváb táncot tudunk. Hallottam persze már a somogyi és a dél-alföldi táncról is. Most készítik egyébként a táncosruhámat, a búcsúi rendezvényen már én is szeretnék bemutatkozni. Hargitai Réka elmondta: a tánccsoport tagjai mind a nágocsi vagy a törökkoppányi iskolában tanulnak. Ha felnő, tanítónő akar lenni. S majd táncol is, természe- tesen néptáncegyüttesben. ■ Cifra tutyi sváb mintával Hoffman Istvánná évtizedek óta űzi a régi foglalatosságot. Esténként előveszi a kötőtűt, s cifra tutyit, parasztkapcát, pulóvert vagy mellényt köt gyapjúfonalból.- A kötést még lánykoromban tanultam édesanyámtól - emlékezett Hoffman Istvánné. - Régen sok sváb család lakott Zicsben, s nagy hagyománya volt a kötésnek, hiszen minden háznál kellett a tutyi meg a parasztkapca. Birkát a gyapjú miatt is tartottak; abból készítettük a fonalat, s megfestettük. A lábbeli alapja fekete volt, s a díszítéséhez színes, cifrálófona- lat használtunk. Készítettük sváb mintával, ez rózsa volt, meg magyarosan árvácskával is. A tutyi- talp erős vászon volt, s azt is magunk állítottuk elő. A családban mindenkinek volt kinti meg szobai tutyija. Nagyon sokat készítettem régen. Téli estéken még most is előveszem a kötőtűt, s csak úgy kedvtelésből kötögetek. Elmaradhatatlan volt a fehér gyapjúkapca is. Ennek a különlegessége volt a hosszú cifra szára, ezt a férfiak a csizmanadrágra húzták. Valaha még táncoltak is Hoffman Istvánné: Kedvtelésből is kötögetek ilyen kapcában a férfiak. A tutyi általában egy hét alatt készült el, a hosszú szárú kapcára kellett két hét is.- Öt kötőtűt használok a kapca készítéséhez - avatott be Hoff- manné a mesterség titkaiba. - Körkötéssel készítem, csakúgy, mint a tutyi fejét. A tűk használata nem nehéz, de meg kellett tanulni a fortélyát. Sajnos, sem a lányom, sem az unokáim nem ismerik már ezt a kötést. ■ A Zichyek névadó birtoka A falu több mint hatszáz évig volt a Zichyek birtoka, a család erről vette a nevét. Maga a község ugyanis sokkal régebbi, hiszen már 1295- ből van róla írásos adat. A település 1351-től a köznemes Zichyeké. 1478-ban Zichy György volt a birtokosa, s a következő évszázadokban is a család tulajdonában maradt. A XVIII. században Zichy Ádám hozott ide német telepeseket, s jelentős adókedvezményt adott nekik. A templomépítés nagy pártfogója Zichy József volt, aki Antal és Mihály gyámja lett. A falu templomát 1781 és 1786 között építették, s ez abban az időben igen tekintélyes összegbe, csaknem 12 ezer forintba került. Nagyjából eny- nyi volt az uradalom összes többi beruházása 1787 és 1793 között. A felvilágosult Zichyek élenjártak a földreform véghezvitelében is: 1832-ben húsznál több jobbágytelket és 41 zsellértelket adtak át a la- kosoknak megváltással.________■ 4 i A L M A N A C H - 2 4 0
