Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-18 / 64. szám

2003. Március 18., Kedd 7. OLDAL ITTHON E URÓPÁBAN SOMOGYI IGENEK AZ EU-RA. Nemzetközileg is elismert somo­gyi közéleti személyiségek vállaltak szerepet az uniós csatlakozás melletti kampányban a megyei önkormányzat kommunikációs köz­pontjának megkeresésére. Szász Endre festőművész, Rozsos István sebész professzor, Babarczy László színi direktor és Horn Péter aka­démikus arcképével ellátott képeslapok kerültek forgalomba és So- mogy megye több pontján is megtalálhatók lesznek. ____________■ EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez három-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a he­lyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az inter­netes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e- mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyi- hirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt ha­vonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1. Az alábbiak közül melyik NEM oktatásra-kutatásra vonatkozó program neve? a/ Socrates, b/ Leonardo, c/ Campus, d/ Tempus 2. Az alábbiak közül melyeik NEM európai uniós segélyprogram? a/ ECHO, b/ PHARE, c/ CARDS, d/ HUHO 3. Az EU irányelve mit ír elő a heti munkaidő hosszára? a/ Bármely hétnapos terminusban túlmunkával együtt ne haladja meg a 48 órát. b/ Egy héten legfeljebb 40 órát szabad dolgozni, a túlmunkát dup­lán kell fizetni. c/ Egy héten 50 órát lehet dolgozni, túlóra nélkül. Szótár az Európai Unióhoz Környezetvédelem az EU-ban Az Európai Unió környezetvédelmi szabályo­zása és követelményrendszere a gazdaság va­lamennyi ágazatát érinti. Hazánk környezet- védelmi követelményrendszere lényegében megegyezik az EU-tagállamokéval, de a vonat­kozó jogszabályok végrehajtásához még to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. Az uniós tagság várhatóan kölcsönösen kedvező eredményeket hoz a környezetvédelem és az élet­minőség tekintetében is. Az Európai Unióban a hat­vanas évek óta mintegy 300 közösségi környezet­védelmi jogszabály született. A kömyezeü hatás- vizsgálattól kezdve a hulladék olajok kezelésének követelményem keresztül az ionizáló sugárzás elle­ni védelem szabályrendszeréig rendkívül széles a szabályozás tárgyköre. A környezetei problémákat az unióban szakterületként kezelik, létezik külön területe: a horizontális, valamennyi szakterületet érintő környezetvédelmi jogszabályok, levegőtisz­taság-védelem, hulladékgazdálkodás, vízminőség­védelem, természetvédelem, iparszennyezés-ellen- őrzés és kockázatkezelés, vegyi anyagok és geneti­kailag módosított szervezetek, zaj és rezgések elle­ni védelem, klímavédelem, környezetpolitika, nemzetközi egyezmények, nukleáris biztonság és sugárzás elleni védelem, polgári védelem és katasztrófaelhárítás. A szigorú értelemben vett kör­nyezetvédelmi szakterületi teendők mellett alapve­tő követelmény, hogy a környezetpolitika az egyes gazdasági ágak szabályozására is kiterjedjen, és ér­vényesüljenek a fenntartható, a környezetvédelmi gazdasági és szociális érdekeket is figyelembe vevő fejlődés szempontjai. Magyarország védelme, hogy a környezetvéde­lem kérdéskörét kiemelten kezeljük. Ezért is fontos hazánk elkötelezettsége a magas nemzetközi köve­telmények érvényre juttatása mellett. Magyaror­szág elkötelezett a regionális együttműködés mel­lett is, hiszen a Kárpát-medence sajátos földrajzi egységet alkot, a szennyezés nem áll meg orszá­gunk határainál. Az EU környezeti állapota Ma­gyarország belépésével a legtöbb környezeti muta­tót tekintve nem romlik, sőt némely területen in­kább javul. Magyarország természeti értékei, bioló­giai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az uni­ót. Az ország viszonylag kedvező környezeti álla­Árad a Kapós. Folyóvizeink védelme kiemelt fontosságú potát meg kell óvnunk, a meglévő környezeti prob­lémákat pedig hatékonyan meg kell oldanunk. Eh­hez nyújt támpontokat az unió környezetvédelmi követelményrendszere. Hazánk az EU követelmé­nyeinek egyrészt közösségi környezetvédelmi jog­szabályok átvételével és mielőbbi végrehajtásával kíván eleget tenni. A jogharmonizációt és a jogér­vényesítéshez szükséges intézményfejlesztést a csatlakozásig be kell fejezni. Az ország környezet­védelmi követelményrendszere lényegében már megegyezik az EU-tagállamokéval. Kiemelt feladat a legérzékenyebb területeket érintő jogszabályok végrehajtása, különös tekintettel az intézményfej­lesztésre és az engedélyezésre. A végrehajtás nagy­ban függ a pénzügyi lehetőségektől. Elsősorban a belső piaccal kapcsolatos jogszabályok és a határo­kon átterjedő szennyezések megelőzéseire kell fej­lesztéseket eszközölni. A végrehajtás ütemezésé­nél a legnagyobb környezeti haszonnal járó, leginkább költséghatékony beruhá­zásokat kell előresorolni. A beruházások természetesen jelentős terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra, ám az enyhítő a megfelelő átmeneti idő­szakkal és a hatékonyan felhasznált uni- ós támogatásokkal.________________■ Akcióprogram a környezetvédelemben Az EU-tagállamok a közösségi környezetvédelmi jogszabá­lyok megvalósítását 1973 óta többéves, a több célkitűzése­ket rögzítő akcióprogramok keretei között végzik. Jelenleg a hatodik akcióprogram hatályos, 2001-tői 2010-ig. Magyarország: kicsi lábnyom Magyarország környezeti állapota nemzetközi összehasonlítás- egész országra kiterjedő nemzeti bán viszonylag kedvezőnek tekinthető. Az Earth Council elneve- parki hálózat működik, amely zésű nemzetközi környezetvédelmi szervezet jelentése szerint több évtizedes múltra tekint visz- az úgynevezett ökológiai lábnyom (egy ország egy főre jutó fel- sza. Magyarországon csaknem 42 használt, elfoglalt ökológiai kapacitása) az Európai Unió összes ezer állatfaj és 2200 magasabb ren- jelenlegi tagállamában nagyobb, néhol közel kétszer akkora, dű növényfaj él. Több száz olyan mint Magyarország esetében. fajjal gazdagítjuk majd az Európai Uniót, amelyek kizárólag vagy nagyrészt csak hazánkban hono­Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. JHA: Bel- és Igazságügyi Együtt­működés (Justicie and Home Affairs), NATO: Észak-atlanti Szer­ződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization), NI: az EP független képviselőinek frakciója (Non inserit), NYEU: Nyugat-eu­rópai Unió (WEU - Western European Union), OECD: Gazda­sági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (Organisation fór Economic Cooperation and Development), Phare: A Phare- program az Európai Unió Közép- és Kelet-Európát támogató prog­ramja, (Poland-Hungary Assis- tance fór Restructuring the Economy), PPE: Európai Néppártok (keresztény- demokrata) frakciója az EP-ben, PSE: Európai Szociáldemokrata Pártok frakciója az EP-ben, Sapard: az előcsatlako­zás szakaszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás (Community Support Reguládon fór Pre-Accession Measures fór Agriculture and Rural Develop­ment), SEA: Egységes Európai Ok­mány (Single European Act), SIS: Schengeni Információs Rendszer, az Egyezményhez kapcsolódó számítógépes adatbázis és hálóza­ti rendszer, melynek központja Strasbourgban van. (Schengen Information System), TEN: Európát átszelő energia-, út- és távközlési hálózatok (Trans- European Networks) (Folytatjuk) Az előző évtizedekben kevésbé volt hangsúlyos a környezetet sú­lyosan terhelő iparágak erőltetett fejlesztése, illetve a rendszerváltás során ezen iparágak visszaesésé­vel, a termelési struktúra átalakulá­sával és a fogyasztás átmeneti csökkenésével a környezet állapo­ta javult. A 90-es évek első felében számottevően csökkent az ország energiafogyasztása is, amelynek ugyancsak a környezeti terhelést mérséklő hatása volt. A környezet viszonylag jó állapotának megőr­zéséhez hozzájárult a mezőgazda­ságban használt vegyi anyagok utóbbi években használt mennyi­ségének jelentős csökkenése is, mely elsősorban a mezőgazdasági termelés visszaesésének köszön­hető. A természetvédelem terüle­tén hazánk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Az élővilág gazdagsága, a természetes élőhe­lyek és társulások magas száma példaértékű. Egységes, ma már az sak. A pozitív változásokkal egyide­jűleg ellentmondásos folyamatok is zajlanak. A magyar gazdaság szerkezete még ma is viszonylag elmaradott, sok gazdasági szereplő még mindig elavult, a környezetet intenzíven szennyező technológiát alkalmaz. Ugyanakkor a közvetlen külföldi tőkebefektetések zöldme­zős beruházásai fejlett műszaki színvonalat honosítanak meg. ■ Kérdések és válaszok az unióról A kultúra, a föld és a kisrégiók jövője Továbbra is érkeznek kérdések olvasóinktól. Legutóbb Marca­liban a megyei önkormányzat EU-kommunikációs programjá­nak részeként tartott előadások alkalmából azt ígértük, vála­szolunk az ott felvetett, eddig meg nem válaszolt kérdésekre. Ezúttal is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, kérdezzenek levélben, telefonon vagy e-mailben.- A kultúra terén milyen változások várhatók? A kis nemzeteknek a globalizá­ció által hátrányos helyzetbe kerü­lő kultúráját az EU a kulturális sokszínűség támogatásával kíván­ja megőrzésükben és fejlesztésük­ben segíteni. Nem kell attól tarta­ni, hogy Brüsszel közös olvasztó­tégelybe dobja az egyes nemzeti kultúrákat. Éppen ellenkezőleg: a kulturális párbeszéd, a nemzete­ken átnyúló kulturális projektek támogatásával a közösségnek a célja egymás kultúrájának jobb megismertetése, egyes nemzetek kulturális szereplőinek még inten­zívebb bekapcsolása az Európai Unió vérkeringésébe. Az unió célja a közös európai kulturális gyöke­rek tudatosítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti meg­értését, kölcsönös megismerését. Az unió külön hangsúlyt fektet az európai kulturális örökség védel­mére is. Kötelező érvényű jogsza­bályok gátolják azt, hogy értékes kulturális javak illegálisan kerülje­nek ki az unió, illetve a tagállamok területéről.- A földtulajdonlással kapcso­latban milyen változások várha­tók? Az EU 15 tagállamának egy­részt van saját mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikája, de az Európai Unió minden tagállamra kötelező mezőgazdasági politikája is van, amely természetszerűen a teljes agrárpolitikának csak egyes kérdéseire terjed ki. így adódhat a nálunk gyakran tapasztalt zavar, hogy szakemberek az egyes EU- tagországokban szerzett tapaszta­lataikra úgy hivatkoznak, mintha az az EU politikája lenne, holott csak az adott ország sajátos gya­korlatáról van szó. Máskor viszont az egyes országok különböző gya­korlatát nem hajlandók tudomásul venni. Ez utóbbira vonatkozóan ti­pikus példa a földtulajdonlás kér­dése, amit az EU közös agrárpoliti­kája (KAP) egyáltalán nem szabá­lyoz, sőt Ausztriában tartomá­nyonként is eltérő szabályok érvé­nyesek. Magyarországon tavaly módosították a földtörvényt, az elővásárlás és az előhaszonbérlet szabályainak módosításával a föld- használók kaptak elsőbbséget. Ez azért is fontos, mert az uniós or­szágokban nem a földtulajdonost, hanem a földhasználót illeti meg az állami támogatás.- Milyen szerephez jutnak a kis­régiók az egyesült Európában? Az EU regionális politikája az elmaradott területek, régiók társá- dalmi-gazdasági felzárkóztatását, a fejlettségbeli különbségek mér­séklését kívánja elősegíteni. Mivel egy-egy régión belül is lehetnek különbségek, ezeket a kisrégiós támogatásokkal lehet majd ki­egyenlíteni. A Strukturális Alapok mellett a Közösségi Kezdeménye­zések keretei között nyílik lehető­ség a közösségi politikák regioná­lis szintű érvényesítésére. A Kö­zösségi Kezdeményezések közt az Európai Bizottság programja az Urban. Ez egy, a városok és vá­rosi térségek gazdasági-társadal­mi rehabilitációját támogató prog­ram, a fenntartható városi fejlő­dés érdekében. Erre 2000-2006 között 700 millió euró jut. A Leader-program célja a vidéki tér­ségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével. Erre a programra 2006-ig 2 milliárd eurót szán az EU. ■ EU-Hírek SZABAD A VASÚT. Március 15 én hatályba lépett az úgynevezett első „vasúti csomag”, amely meg­nyitja a nemzetközi vasúti teher­forgalmi piacot a szabad verseny előtt. A piacnyitás célja a vasúti szolgáltatások minőségének és a vasút pozícióinak javítása a teher­szállításban. A liberalizálást nagymértékben megnehezítette, hogy az EU-n belül országról or­szágra változó a piaci verseny le- | hetősége. Németország, Hollan­dia, Ausztria, a skandináv orszá­gok és Nagy-Britannia már telje­sen megnyitotta teherszállítási pi­acát a verseny előtt, míg Francia- ország, Luxemburg vagy Írország a mai napig elzárkózott ez elől. A MÁV 2006 végéig kapott átmene­ti időszakot, addig csak a pálya­kapacitás 20 százalékára kell hozzáférést biztosítania a külföl­di nemzetközi teherszállítóknak az infrastruktúrájához. LANYHA SZLOVÁKOK. Az Eu rópai Bizottság pozsonyi delegá­ciója nyíltan elégedetlen a szlo­vák népszavazási előkészületek­kel, ezért saját kampányt kez­dett az EU-tagság népszerűsíté­sére. Pedig az alacsony részvétel azt is jelentheti, hogy érvényte­len lesz a referendum: ha á sza­vazásra jogosultak, kevesebb, mint fele járul az urnákhoz má­jus 16-17-én, akkor csak a parla­menti képviselők 60 százaléká­nak igen szavazatával fogadható el a csatlakozási szerződés. A bi­zottsági delegációnál úgy látják, a szlovák kormány eddig egyet­len PR-céggel sem írt alá szerző­dést, csupán elővett egy régi lógót, de még az EU-tagságot népszerűsítő jelszava sincs. A bizottság kampánya során tájé­koztató füzeteket, pólókat osz­togatnak majd, civil szerveze­tekkel karöltve pedig húsznapos országos körutat szerveznek. HADIIPARI POLITIKA. Hadi ipari politika kialakítását szor­galmazza az Európai Bizottság a közös biztonsági és védelmi po­litika támogatására. A brüsszeli testület állásfoglalása a verseny­re helyezi a hangsúlyt, a költség- hatékonyság és a szolgáltatások biztonsága is szerepet kapott a három biztos által előkészített dokumentumban. A bizottság vállalati politikáért felelős tag­ja, Erkki Liikanen szerint az adófizetők számára kell a leg­hasznosabbnak lennie a bizton­sági beruházásoknak. A konk­rét javaslatok között szerepel a tagállamok közötti hadfelszere­lési ügyletek jogi szabályozása 2004 végéig, valamint a közös kutatási szükségletek meghatá­rozása. Az Európa jövőjéről ta­nácskozó konvent munkájában is szerepet kap védelmi politika kialakítása, és a testület munka- bizottsága egy európai fegyver­kezési testület felállítását szor­galmazza. ______■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ.OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA I k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents