Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-02 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2003. MÁRCIUS 2. RIPORT Mennyibe kerül a magyarság? Lehet, hogy sok magyar állampolgár is megbukna a vizsgán, amikor az Állami Számvevőszékről vagy az Alkotmánybíróságról kellene felelniük. Ám amikor a Barátok közt két sztárja, Szőke Zoltán (Berényi Miklós) és Varga Izabella (Nóra) vagy Vasile Miriuta válogatott focista vizsgázott, az alapismeretekből nem buktak meg. A honosítás egyébként nem kerül sokba. Az állampolgársági bizonyítvány ezerötszáz forint, az alkotmányos alapismeretek vizsgadíja a mindenkori minimálbér fele. A magyar állam- polgárságért cserébe nem kell kívülről tudni a Himnuszt és a Szózatot, de a jelentkezők esküt tesznek arra, hogy hű állampolgárai lesznek a Magyar Köztársaságnak. Magyar állampolgárság 1998 1999 2000 2001 2002 ■ Az elmúlt években évente három-négyezren kaptak magyar állampolgárságot, köztük afrikai, latin-amerikai, új-zélandi jelentkezők. Éppen a múlt hétén kapta meg Budapest az ENSZ Menedékdíját annak elismeréseként, hogy egyre több bevándorló kap magyar állam- polgárságot.- Különböző bevándorlási politikákkal találkozhatunk - mondja Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési képviselője. - Az Egyesült Államok például ma is bevándorlóországnak tartja magát, például zöldkártyákat is kisorsol. Magyarország Európán belül is a szigorúbbak közé tartozik. Ezt különösen a határon túlról érkező magyarok panaszolják, akik szerint hosszú, megalázó és nehéz a procedúra. Lehet, hogy éppen emiatt nem nyilatkozott nekünk erről több áttelepült művész, hiszen nemcsak ők állnak nehéz döntés előtt, amikor a Felvidékről, Erdélyből vagy éppen a Vajdaságból áttelepülnek, hanem a környezetük is. Sokan így aztán évekig nem is látogatnak vissza régi hazájukba, lakhelyükre.- Az európai állampolgársági egyezmény tíz évben maximálta a „várakozási időt” - tájékoztat dr. Parragi Mária, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztályának vezetője. - Nálunk és az uniós országokban ez általában nyolc év. A kedvezményezetteknél ez három-öt év. A legszigorúbbak Svájcban, ott tizenkét évet kell várni az állampolgárságra, ami ráadásul egy máshol nem jellemző sajátos eljárással szerezhető meg. A magyar állampolgárságért folyamodó nem magyar állampolgárnak igazolnia kell, hogy magyar nyelven eredményesen levizsgázott alkotmányos alapismeretekből. A vizsgatételpárok a magyar történelemmel és a közigazgatással kapcsolatosak, így a honfoglalás, az államalapítás vagy éppen az alkotmánybíróság hatásköre, szervezete, eljárásai.- Nem egyetemi szintű vizsgáról van szó - véli dr. Parragi Mária. - A közigazgatási hivatalok felkészítő tanfolyamokat szerveznek, hogy segítsék az ismeret- szerzést. Általában a jelentkezők három százaléka tesz sikertelen vizsgát. Évente hat-hétszázan pedig úgy döntenek, hogy lemondanak a magyar állampolgárságról. Főleg akkor, ha olyan országban kívánnak letelepedni, amely nem szívesen veszi a kettős állampolgárságot, ilyenek például a Benelux- államok, Németország és Ausztria. Egyébként a törvényből kiderül, hogy az alapismereti vizsgától, a megélhetés igazolásától és a magyarországi lakóhelytől annál is eltekintenek, akinek a honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. Erre a köztársasági elnök belügyminiszteri javaslatra adhat felmentést. Évente ketten-hárman, rendszerint sportolók, művészek kapnak így magyar állam- polgárságot. Köztük van a kubai születésű Carlos Perez, a januári portugáliai kézilabda-világbajnokság gólkirálya, akinek jórészt köszönhető, hogy a magyar kézilabda-válogatott ott lesz az athéni olimpián. Perez a Fotex Veszprém játékosaként praktikus szempontok miatt lett magyar állampolgár, miután csapata szinte hetente játszott valahol Nyugat-Eu- rópában, és neki kubaiként mindenhová vízumot kellett szerezni. Ma már magyar útlevéllel jön-megy - ennek érdekében a kubai állampolgárságról le kellett mondania -, minek köszönhetően a nemzeti válogatottba is bekerült, és a mérkőzés előtt szívére tett kézzel hallgatta a magyar himnuszt. A kézilabda-világbajnokság közvetítésekor sms-ek százai érkeztek a Sportl-hez, hogy készítsenek interjút a legjobb magyar játékossal. A riporter le is ment hozzá, a pályára, de Carlos Perez valami ilyesmit mondott: én nagyon örülni olimpia- da kvalifikáción. Nem beszéli nyelvünket, helyette szórja a gólokat. Nyilatkozattal is szerezhető állampolgárság: ha ugyanis valaki Magyarországon élő külföldi állampolg4r- ságú szülők gyermekeként nálunk születik, és születésével nem szerezte meg automatikusan szülei állampolgárságát, 19. életévének betöltése előtt nyilatkozatban kérelmezheti a honosítást. Hontalanként érkezett Magyarországra édesanyjával 1982 nyarán Keresztes Ildikó énekesnő is. Ők ugyanis mielőtt elhatározták, hogy átjönnek Erdélyből, lemondtak román állampolgárságukról. Ez nem kevés pénzükbe került, sőt az ottani akkori törvények értelmében az állampolgárság elvesztése azt is jelentette, hogy ingatlannal sem rendelkezhettek: amint megkapták a hontalan útlevelet, megadott időn belül ki kellett költözniük.- Furcsa állapot a hontalanság - mondja Keresztes Ildikó. - Nincsenek papírjaim, jogaim. Miután átjöttünk, állampolgárságért folyamodtunk. Egy év múlva simán megkaptuk. Letettük az esküt, és megkínáltak egy pohár pezsgővel. Emlékszem, milyen nagy és ünnepélyes pillanat volt számunkra. Csontos Tibor ■ A Republic énekese, Bódi László, alias Cipő, a Szovjetunióban, Kárpát-Ukrajnában született, de szülei egyéves korában magukkal hozták Magyarországra. „Tizennégy éves koromban derült ki, hogy nem vagyok nyilvántartva magyar állampolgárként” - emlékszik Cipő. „Mert nem kaptam a többiekkel együtt személyi igazolványt. Szerintem addig hontalannak számítottam. Végül is tizenhat éves voltam, amikor a magyar állampolgárságot jelentő személyi igazolványt nekem is kitöltötték.” Sztárcsinálók pedig vannak TILL ATTILA azon hírességek közé tartozik, akiket nem kellett felépíteni”. Amióta elindult a Big Brother, önmagát adja. Én magamat találtam ki. Vagyis amikor levágattam a hajam, az az én döntésem volt, nem sugallta senki, s amikor a ruháimat kiválasztottam, akkor is a saját egyéniségem volt a döntő szempont. Ettől függetlenül Tilla úgy véli, nem szégyen megfogadni a jó tanácsokat, már csak azért is, mert a televíziózásban egy- egy csatorna koncepciója - már persze ha van ilyen - döntő jelentőségű lehet. A sztárcsinálás szerinte egyáltalán nem pejoratív kifejezés, az is csak egy szakma.- Mára eljutottunk oda, hogy nincs nélkülözhetetlen ember, mindenki cserélhető vagy kiváltható másvalakivel. A televíziózásnak ilyen a szerkezete. Az én ismertségem sem örökkévaló, ha véget ér a Big Brother, valószínűleg engem is kevesebben ismernek majd meg. Ám ez nem tragédia, egy értelmes ember ezen hamar túlteszi magát. Meg aztán már most tudom, hogy nem fogok unatkozni. A tengerentúlon vagy éppen Németországban a sztárokat „megcsinálják”, azaz a szórakoztatóipar moguljai kitalálják, hogy a közönségnek mire van szüksége, ehhez megkeresik a legmegfelelőbb embert, s felépítik a személyiségét, kialakítják az imázsát pontosan aszerint, ahogy azt a kereslet megkívánja. Magyarország nem bővelkedik „sztárcsiná- lókban”. Az ember egy kezén meg tudná számolni, kik azok, akik tudatosan, profi háttérrel tudnak felépíteni és támogatni egy komplett produkciót. ■ Ha sztárok felfedezéséről, új arcok közismertté tételéről van szó a könnyűzenében, tízből tízen Kozsó nevét említik elsőként. Persze ha például Dieter Bohlenhez próbálnánk hasonlítani, rögtön a magyar narancs jutna eszünkbe.- A profi menedzsmenttel szerintem nálunk nincs gond, mi is ugyanazokkal a módszerekkel dolgozunk, mint a nagy nyugati producerirodák - jelentette ki Kozsó. - Gond inkább az előadók mentalitásával van, még a szerződéseket se tisztelik. Amikor George Michael annak idején perre ment a kiadójával, csaknem hat évig nem nyilatkozhatott, de még a klipjeiben sem szerepelt, mivel mindenki tudta, hogy nem érdemes vele szóba állni, mert annak kártérítés lehet a vége. Mi is pereskedtünk már zenekarral, körlevelet is küldtünk mindenhová, amelyben leírtuk, hogy az illető csapat szerződést szegett, mégis bejutottak a televíziókba, a sajtóban is nyilatkoztak, a figyelmeztetésünknek semmi foganatja nem volt. Kozsó szerint egyes előadóknak nem ártana észben tartani, hogy ki mit tett értük. Ha ugyanis a producer elveszi a reklámot, a jó zeneszerzőt, a fodrászt, a stylistot, akkor a zenekar megnézheti magát. Kozsó tagadja, hogy nulla tudással is sztárt lehet csinálni bárkiből. Ő mindig is azt vallotta, hogy tehetség nélkül nincs produkció. Még sohasem számolta ösz- sze, hány előadót fedezett fel, de becslése szerint 8-10 azoknak a száma, akiknek az arany- illetve a platinalemezig egyengette az útját. Galambos Lajos - vagy ahogy a legtöbben ismerik: Lajcsi - a tehetséggondozás másik ösvényét járja. Ő a saját műsorában biztosít megjelenési lehetőséget azoknak, akiket a tehetségük alapján erre érdemesnek ítél.- Sohasem erőltettem rá senkire sem az akaratomat, elmondom* a tanácsaimat, aztán vagy megfogadják vagy nem. Nemrég jelentkezett egy férfi Tápiószőlősről, gyönyörűen fütyül. Ficsó Jenőnek hívják, s ugye, ezzel a névvel sokat nem lehet kezdeni. Kialakítottunk neki egy vidám, mediterrán külsőt, a művészneve pedig Cicciolino lett. Lajcsi szerint az lenne a jó, ha a műhelyek együttműködnének. Vagyis ha valaki valahol sikert ér el, azt máshová is hívnák. Ám ettől még messze vagyunk.- Amikor a tv2-vel elváltak útjaink, a nálam fellépők meg lettek bélyegezve, mondván: ők a Dáridó sztárjai. Máshová szinte nem is hívták őket. Igaz, most jöttek velem, ha már rájuk fogták, hogy ők az én sztárjaim. Szántó Péter kommunikációs szakember szerint a sztárcsinálásnak Nyugaton kétfajta módszere van. Az egyik az Elvis-féle: a rock királya ugye teherautó-sofőr volt, amíg Parker ezredes fel nem fedezte, vagyis már egyfajta tehetséget karolt fel. A másik metódus Britney Spears nevével címkézhető: ebben az esetben valakik elhatározzák, hogy valakiből sztárt faragnak, ha törik, ha szakad. Ennek rendelnek alá mindent - aztán vagy sikerül vagy nem. Régebben a hazai színészek körében sem volt ritka az ifjú pályakezdők felkarolása, ám mára mintha eltűntek volna a mentorok, a színészek többnyire nem a színpadon nyújtott alakításaik, hanem valamelyik kereskedelmi televízióban való szereplésük révén tesznek szert országos ismertségre. Sándor Pál szerint ezzel nincs semmi baj, a probléma ott van, hogy a köz- szolgálati televízió sem ad lehetőséget a színészi kvalitás bemutatására.- Nekem vesszőparipám az, hogy vissza a színészeket a képernyőre, de színészként - jelentette ki az ismert filmrendező. - Óriási szükség lenne a mai fiatalok első szárnypróbálgatásainak megörökítésére, hiszen nem tudhatjuk, hogy kiből lesz az új Latinovits vagy Ruttkai. Sándor Pál úgy véli, a mai színésztársadalomban a nemzedékek közti szolidaritás rettentően gyenge. Darvas Iván például egy nemrég megjelent interjúban azt mondta: ha nem Várkonyi Zoltán keze alá kerül, egészen más pályát futott volna be. Szakmai szempontból ő jelentett ugyanis számára mindent, ám ez csak akkor derült ki, amikor Várkonyi meghalt. Kern András pedig a könyvében leírja, milyen sokat jelentett számára, amikor Várkonyi egyszer odavetette neki: „pár év múlva majd mutassa meg magát”. És ő évekig készült erre a lehetőségre, jöttek a szerepek, s amikor végre eljöhetett volna a nagy pillanat - akkor Várkonyi meghalt. Ám ő azóta is neki szeretné megmutatni magát... D. T.
