Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-02 / Vasárnap Reggel, 9. szám
2003. MÁRCIUS 2. Reménykeltő agrárverseny Több gazda leállhat majd a tejtermeléssel, s húsmarhát fognak tenyészteni, mert azt bőkezűen támogatja az Unió Ezen a héten 6 részes sorozatot indítunk Milyen partner lesz az Európai Unió? címmel a magyar mezőgazdaság jövőjéről. Sokan féltik a magyar mezőgazdaságot az EU-csatlakozástól - holott a számok azt mutatják, hogy ez az aggodalom többnyire eltúlzott. A magyar termékekre megállapított termelési kvóták minden esetben meghaladják a jelenlegi termelési szintet - azaz a magyar agrárium nem szorul vissza egyes piacokon, hanem ellenkezőleg: új távlatok nyílnak előtte. Szakemberek szerint tartaniuk csak azoknak kell a csatlakozástól, akik nem ismerik az EU piacának működési mechanizmusait. Azon termelők, akik hajlandók alkalmazkodni, hamar megtapasztalhatják az uniós tagság zsebbevágó előnyeit. S Magyarország a csatlakozás első napjától kezdve részt vesz a Közös Agrárpolitikában, a belső agrárpiac teljes jogú szereplője lesz. Minden értelemben megszűnnek a határok (pl. kereskedelmi, egészségügyi) a magyar agrárgazdaság és a többi tagország agrárgazdasága között. Az egységes piacon nem lesznek többé vámok, export- támogatások, nem fogunk többé exportról és importról beszélni, csak a tagországok közötti árumozgásról. Ahogyan ma a 19 magyar megye egységes piacot képez, azonos állat- és növény-egészségügyi, termékforgalmazási előírásokkal, kereskedelmi akadályok nélkül, a 25 tagország is egységes piacot fog képezni. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium integrációs főcsoportfőnöke szerint a társulás alapvető élménye agrár- szempontból a fejlődés lehet.- A magyar mezőgazdaság uniós csatlakozása a piacok kitágulásával, az agrártámogatások kiterjesztésével jár majd. A hazai gazdák egy olyan vevőréteghez jutnak el korlátozás nélkül, amely meg tudja fizetni és szívesen vásárolja a jó minőségű magyar termékeket. Ráadásul a termelői támogatások jelentős részben elszakadnak a magyar költségvetéstől, az érintettek maguk mögött tudhatják majd az EU teljes gazdasági erejét. A szakember ugyanakkor nem titkolta, hogy bizonyos területeken már most meg leh^f jósolni az óriási versenynyomást. Az éles piaci küzdelem leginkább a sertés- és a baromfiágazatot érinti majd érzékenyen, mivel az Unióba lépve semmiféle nemzeti lépésre (kiegészítésre vagy csökkentésre) nincs lehetőség. Németh Imre agrárminiszter ezzel kapcsolatban egy nemrég megjelent interjúban azt mondta: egyes termékek előállításával törvényszerűen felhagy majd jó pár gazda, s olyan tevékenységbe kezd, amely számíthat a közvetlen támogatásokra. így például a le- geltetéses állattartás számottevő növekedésére lehet majd számítani. Aki azonban marad a baromfi- vagy a tejágazatban, az szinte kizárólag csak beruházási célú támogatásra számíthat.- Ezek a támogatások nem termékcsoportokra, állatszámra vagy kilóra vonatkoznak, hanem alapvetően fejlesztési jellegűek - mondta Vajda László. - Beruházási, illetve környezetvédelmi támogatásokról, az állattartás körülményeinek javítására igényelhető forrásokról van szó. A termelőknek bizony át kell vizsgálniuk saját tevékenységi rendszerüket, hogy aztán a lehetőségekhez képest a legjobbat hozzák ki a vállalkozásukból. Az, hogy milyen változásokat hoz az Unió, már most megjósolható. A jelenleginél több külföldi termék kerül a magyar kereskedelem vérkeringésébe, ám ez nem azt jelenti, hogy a piacról eltűnik majd a magyar alma vagy baromfi, inkább bővül a választék. A borok piacán megjelennek majd a 200-300 forintos árkategóriába tartozó, jó minőségű spanyol, olasz és portugál asztali borok, ám a minőségi kategóriában - vagyis 1000 forint alatt - külföldi termék valószínűleg nem veszélyezteti a hazai borászok nedűit. A 4000 forint fölötti kategóriában viszont szintén éleződik a küzdelem, itt egyértelműen a jobb marketing erősítheti a versenyképességet. A tejtermékek területén is minőségi verseny várható. A legtöbbet fogyasztott hazai sajtok - eidami, trappista, Pannónia - jelenleg valamivel olcsóbbak az uniós termékeknél, a különleges sajtok pedig már most is drágábbak. (A tejről részletesebb információkat keretes anyagunkban olvashat.) A zöldségek piacán a hazai termelők csak télen kerülnek versenyhátrányba, amikor a mediterrán országokban olcsóbban termő paprika, paradicsom és uborka jön majd az országba. Ezt a gazdák úgy ellensúlyozhatják, hogy többen összeállnak, összevonják az infrastruktúrájukat, vagyis közös átvételi helyeket létesítenek, ahol - esetleg közös márkanév alatt - egységes csomagolást kap az áru, és a szállítás is összefogással történik. Ez mindenképp olcsóbb, mintha mindenki maga csomagolná a termékét, s hajnalban harminc autó indulna egyszerre a nagybani piacra - ugyanabból a faluból. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha- és a juhágazat határozottan jobban jár, mivel az átvételi árak az Unióban magasabbak, mint nálunk. A magyar búzának és a kukoricának is mindig lesz piaca, lévén ezek már most is igen kedveltek Európa országaiban. És akkor Vajda László szerint még nem is beszéltünk azokról az agrártermékekről, amelyekkel különlegességük miatt senki sem tud versenyre kelni. Ilyen például a világhírű magyar akácméz, a fűszerpaprika, a szalámik, illetve a tokaji borok. Megfelelő marketinggel, az okosan kihasznált fejlesztési források igénybevételével ezen hungarikumok forgalmát a többszörösére növelhetjük a csatlakozás után. Tejben-vajban Az európai uniós agrárszabályozás átvételének legnagyobb előnye, hogy felvásárlási és árgaranciát nyújt a tejtermelőknek. így a kvótán belül termelt és megfelelő minőségű tej értékesítése biztosított lesz. Várhatóan a tej átvételi ára kissé nőni fog. A csatlakozási tárgyalások során a magyar delegáció elérte, hogy a tejkvótát a jelenlegi termelés szintje felett, csaknem kétmillió tonnában rögzítsék. fürdünk? *1 A csatlakozás után át kell venni a tej minőségére vonatkozó közösségi szabályozást, amely a jelenleg Magyarországon érvényesnél szigorúbb előírásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozást követően kizárólag a jelenlegi extra minőségű tejet fogják a tejüzemek, illetve a tejfelvásárlók átvenni. Az extratej előállításához szükséges fejlesztésekhez támogatást lehet igénybe venni. E fejlesztések hatékonysága növelhető, ha az egy faluban, illetve kisebb térségben élők összefognak, tejtermelői csoportot, vagy új típusú szövetkezetét alakítanak, amelyek külön támogatásban is részesülhetnek. (Pl. közösen létrehoznak egy megfelelő tejhűtővel rendelkező jól felszerelt tejcsarnokot.) Több olyan hírt is lehetett hallani az utóbbi időben, hogy megváltozik a tej zsírtartalma. Ez nem igaz. Az EU-ban ugyan nem ismerik a 2,8 százalékos zsírtartalmú tejet, ám Magyarország kérte ennek a típusú tejnek a további forgalmazását, s az Unió helyt adott a kérésnek. így biztosra vehető, hogy a csatlakozást követően további öt éven keresztül a 2,8 százalékos zsírtartalmú folyadéktej - amely egyéb paramétereit tekintve megfelel az érvényben lévő uniós minőségi előírásoknak - nem fog hiányozni a tejféleségek hazai palettájáról. A tejtermelők piaci biztonságát javítja, hogy a csatlakozás után is lehetőség van állami, intervenciós felvásárlásra a vaj, illetve sovány tejpor esetében. E két termék piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák drasztikus ingadozásoktól mentes, megfelelő színvonalú jövedelme. A piaci egyensúly fenntartása érdekében lehetőség van bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is. És lehetőség van további támogatásokra, mint például az iskolatejprogram, vagy a tejpor takarmányokban történő felhasználásának a támogatása. ■ A mezőgazdaságban egy-egy ágazat lehetőségeit jórészt a termelési kvóták határozzák meg. Az Unió ugyanis a túltermelés megakadályozása érdekében számos termék esetében termelési kvótát alkalmaz. Ez olykor szigorú mennyiségi korlátot jelent, más esetekben a kvóta a közösségi költségvetésből támogatott mennyiség felső határát jelenti, vagyis előállíthatunk többet az adott termékből, ám támogatást csak az előírt kvótamennyiségre kapunk - ilyen például az állattartás támogatási kvótája (lásd táblázatunkat). Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a termelési kvóták mindenhol fedezzék a jelenlegi magyar termelést, sőt számos esetben fejlődési lehetőséget is biztosítsanak. Számos termék van, amelyre az EU-szabályozás nem állapít meg termelési kvótát: ilyenek a baromfi, a sertéságazat, a zöldség-gyümölcs szektor termékei, vagy a vetőmagvak, gyógynövények. Magyar tévhitek és uniós tények Az EU csatlakozást követő változásokkal kapcsolatban számos információ látott napvilágot a hazai sajtóban, melyek részben valós, de többnyire valótlan félelmeken alapulnak. Az alábbiakban ezekből válogattunk. Igaz-e, hogy a tojás értékesítési szabályai megszigorodnak? A tojások forgalomba hozatalára szigorú EU-s szabályozás vonatkozik. A hazai feldolgozóüzemek közül sok teljesíti ezeket az előírásokat. Az étkezési tojások egyedi jelölése nem kötelező érvényű az Unióban, csupán választható alternatíva, de ebben az esetben a tojáson, illetve a csomagoláson feltüntetendő információk és jelölések egységes előírásait be kell tartani. A háztól, illetve a helybeli kisebb piacokon történő értékesítés esetére nem vonatkoznak a fentebb részletezett forgalmazási követelmények. Tényleg nem lehet moslékot etetni a sertésekkel? Attól függ mit értünk moslékon. A nedves, vizes dara etetése nem, az élelmiszerhulladék feletetése tilos, mivel így is terjedhet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertés- pestis. Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki. A sertésekkel való feletetés helyett az élelmiszerhulladékot (hőkezelés után) kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára lehet szállítani. Megtilthatják-e a házi disznóvágást? Ezek a félelmek teljesen alaptalanok. Ugyanakkor a disznóvágásra vonatkozó állat-egészségügyi előírások szigorodnak. 2003. január 1- jétől a házi sertés, juh és kecske vágásánál az állatot el kell kábítani. A libát és a kacsát ezután majd nem lehet tömni? Ez ügyben sem tiltó az uniós szabály. Francia mintára a továbbiakban is lehetőség lesz - a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyára és falánkságára alapozva - a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalásos előállítására. Az őstermelők értékesít- hetik-e terményeiket a piacon? Igen. Fontos alapinformáció továbbá, hogy kvóták nem lesznek, a megtermelt termékek szabadon értékesíthetők a jelenlegi, hazai szabályozáshoz hasonlóan. Szabad-e mákot termelni a csatlakozás után? Igen. A máktermelés és értékesítés szabályait az egyes tagországok maguk határozzák meg. A jelenlegi magyar előírások megfelelőek. Az ipari mák esetében sem lesz olyan várható korlátozás, amely miatt szükségszerűen visszaesne a termelés. Az oldalt írta: Dián TamAs > I fljjl EURÓPAI UNIÓ m Kvótán belül vagyunk Speciális húsmarha . ■; Anyatehén iMsM|éLI flglMM Felnőtt szarvasmarha vágása s. Borjú vágása | ^ Anyajuh ; " j f ’ Kecske JlPflllllj»OI
