Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-07 / 56. szám

6. OLDAL 2003. Március 7., Péntek DRAVASZENTES CÍMER, ZÁSZLÓ Ezüst harántpólyával osztott zöld háromszögpajzs első mezőjében- a harántpólya vonalát követve - két heraldikai ezüstliliom van. A második mezőben két kifelé hajló levelű és középen fölfelé álló makkterméssel megrakott ezüst tölgyfaág. A címer magyarázata: a pajzs fő motívumai a település ter­mészeti értékeire, szépségére utalnak, a község külterülete ugyanis a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Az ezüst harántpólya a névadó Drávát, a benne levő vörös főpapi pásztorbot a falu történelmének egyik jelentős állomását jelzi. A török hódoltság idején elpusztított települést 1677- ben Széchenyi György kalocsai érsek telepítette újra, a főpapi szimbólum ennek az emlékét őrzi. A zászló hossztengelyének felső- rúd felőli - harmadpontjában középen a címer foglal helyet. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 326 A 2002-ben 320 { 2001-ben 358 I I 1998-ban 346 I 1990-ben 317 T CIVILEK, VEZETŐK Drávaszentesen a fiataloknak, a nyugdíjasoknak és a nőknek is van szervezetük. A nyugdíjasokét Fábián Béláné vezeti, és hatvan tagot számlál. A fiatalok klubjának 25 állandó tagja van, a találko­záshoz nekik nincs szükségük vezetőre. A legújabb csoport a lányok, asszonyok klubja, ennek Györváriné Cserti Márta a vezetője. FOGADÓÓRÁK A helyi képviselők fogadóórája egybeesik az ülések idejével: a hónap minden harmadik hetében kedden 18 órától tartják a faluházban. Ezenkívül bármikor fölkereshetik gondjaikkal a képviselőiket. Drávaszentes a barcsi önkormányzathoz tartozik, s a városi hivatalban mindennap 7.30-tól 16 óráig, pénteken 13 óráig van ügyfélfogadás. ORVOSI RENDELES Drávaszentes háziorvosa dr. Vámos István. Az orvosi rendelőt a faluházban alakították ki, itt hetente egy alkalommal rendel a barcsi orvos. A rendelési idő délelőtt 11-töl 12 óráig tart. Eszményi ez a hely fiatal házasoknak Mára összkomfortossá vált Drávaszentes, ez jórészt annak köszönhető, hogy Barcshoz tar­tozik. Kábeltévé éppúgy van itt, mint gázvezeték és csatorna. A szennyvízhálózat építését nem­rég fejezték be, hamarosan kez­dődik a próbaüzeme. A falu képviselői mégsem dőlhetnek hátra, most Drávaszentes szépí­tése van soron. Már korábban megkezdték a virá- gosítást és parkosítást, a csatorná­zás miatt azonban félbe kellett sza­kítani. Most folytatják, mihelyt a csatornázó cég befejezi a helyreállí­tást. - Minderre nem szánunk milli­ókat, hiszen nincs miből. Az embe­rek munkájára és lelkesedésére szá­mítunk - mondta Molnár Attila, a településrészi önkormányzat veze­tője. - Bízom benne, hogy most is megmozdulnak a falujukért, hiszen korábban már többször is bebizo­MOLNAR ATTILA 1962-ben született Barcson. A középiskolát Pécsen vé­gezte, majd a Zalka Máté Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. Közleke­dési üzemmérnök, s Drávaszentesen telepedett le. Két gyermeke 15 és 13 éves. A falu önkormányzati képviselő­be jeles sportember, ironman. nyitották, hogy lehet számítani rá­juk. Bízom abban is, hogy a közös munka még inkább összekovácsol­ja a szentesieket. A barcsi önkor­mányzat is segít: valamennyi javas­latunk bekerült az önkormányzati ciklusprogramba. A többi között egy díszburkolatú főtér kialakítása is, ezt a faluközpontba szánjuk. Az emberek összefogása nélkül nem is jutnának előre Szentesen, hiszen csak 250 ezer forint fölött dönthetnek saját hatáskörben. Ez mindössze egy-egy kirándulásra, rendezvényre vagy - mint leg­utóbb - kosárlabdapalánkra elég. - A pénz elosztásakor fontos szem­pont, hogy minden korosztályhoz jusson belőle. Mindenki(érezze - a fiatalok is -, hogy törődik velük a falu. Szerencsére sok a gyermek, a számuk hatvan fölött van. A vá­rosból szívesen költöznek ide a fi­atal házasok, mivel alig négy kilo­méterre vagyunk Barcstól és meg­Nekilátnak Szentes szépítésének MISEREND Kéthetente vasárnaponként tar­tanak szentmisét a drávaszentesi templomban. A település egyházi szempontból is Barcshoz tartozik, ahol Horváth József a plébános. A szentesi templomra Kovács József egyházszolga felügyel. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Faluház: 7581 Drávaszentes, Fö utca 70. Postahivatal: a faluházban alakították ki, s naponta egy óra hosszat van nyitva 11 órától, miután a postás már kihordta a leveleket. A könyvtár ugyancsak a faluházban kapott helyet. A könyvtáros és a létesítmény gondnoka Kaszás Jánosné Csányi Katalin. A faluházi rendezvényeknek a másik fö szervezője Molnár Attiláné. A CIKKEKET NAGY LÁSZLÓ ÍRTA. FOTÓK: BACHER DÓRA. Az oldal elkészítését a barcsi önkormányzat támogatta drávaszentesi lányok, asszonyok klubja. Alig három hónapja létezik. Most tizenöt tagja van, de minden jel azt mutatja, hogy lesznek még jóval többen is. Egyre többén érdeklődnek a szervezet iránt - állította Györváriné Cserti Márta, Boros Lajosné, Bradics Józsefrté - valamennyi ala­pító tag. - A magunk örömére találtuk ki a klubot: azzal a céllal, hogy jól érezzük ma­gunkat. S külön öröm, ha emellett tehetünk valamit a faluért is - mondta Györváriné Cserti Márta. - Van Drávaszentesen jó né­hány nő, aki a napi munka után szeretne egy kicsit kikapcsolódni, és jól érzik magukat egymás társaságában, nekik van ez a klub. Hogy valóban igénylik, az is igazolja: az első találkozóra tizenöten jöttek el, nyugdíjasok és fiatalasszonyok is. A tagság jórészt 40-60 év közötti. Hasonlóan gondolkodunk, és ha- •sonlóak a gondjaink is, így hamar megtalál­tuk a hangot. Alig néhány hónapos a klub, mára. mégis kissé túlnőtt rajtunk - mondták az asszo­hogy alkalmanként összeülünk, beszélge- mindenki tünk, kézimunkázunk, vagyis eltöltünk Az asszonyok együtt egy kis időt. Aztán kiderült: van- hangsúlyozták: a nak pályázati lehetőségeink, s a szervezet részönkormányza- sok mindent tehet a faluért. ti képviselőkkel A dolgos háziasszonyoknak nem kellett összefogva és kétszer mondani, hogy ültessenek el né- egymást segítve hány palántát, gyomlálják ki a gazt. - szeretnének dol­Ahogy tesszük a házunk táján, úgy kell ez gozni, mert csak a közterületeken is. így mikor a képviselők így láöák értelmét, segítséget kértek a faluszépítéshez, nem Másutt egy-egy ci- sokat gondolkodtunk. Nekünk is fontos, vil szervezet afféle hogy Drávaszentest a virágairól és a gon- ellenönkormány- dozottságáról ismerjék meg az erre járók, zat, de ez csak ár- Ez a munka sok örömöt is nyújthat, s még tana. A helyi kép­jobban összehozhatja a társaságot. S a viselőket alkal- munkánkat látva talán még többen kedvet masnak tartják a kapnak a faluszépítéshez és az asszony- feladatukra, és klubhoz. segíteni szeretnék A drávaszentesi nők bíznak benne: idő- a munkájukat, vei megerősödik a klub, s több lehetőséget nyújt majd a falubelieknek. Közös kirán­dulásokat terveznek, és szeretnék egy kicsit felpezsdíteni a település közösségi életét. ■ Halászháló asszonykézben Sosem a nők dolga volt a ha­lászháló készítése. Gaál Ven- delnén kívül talán nincs is még egy olyan asszony a Dráva mentén, aki ismerné ennek a fortélyos tudományát. Apjától tanulta valaha, s tőle kapta a hozzávaló hálókötő tűt is.- Az apám Vízvárról származott, is­mert halász volt - mondta Gaál Vendelné. - A gyerekeinek is át akarta adni a tudását, de a bátyá­mat nem igazán érdekelte, s így csak engem tanított meg a hálóké­szítésre. Én minden iránt érdeklőd­tem, még pálinkát főzni és fát fűré­szelni is megtanultam. Úgy gondol­tam, ha valami újat tudok, annyival is többet érek. Ha megszorítanak, még varsát is készítek. Nem sokkal bonyolultabb az egyszerű hálónál: fönt szűkíteni, lefelé szaporítani kell a szemet. Nemcsak apja és a bátyja, ha­nem később a férje is lelkes hor­gász lett. - Mondtam is mindig: ho­vá tettem az eszem, mikor hozzá­mentem, hiszen sosem szerettem halat pucolni. Egyébként neki is kötöttem már hálót. Nemrégiben meghívták a babó- csai iskolába, hogy a gyerekeknek is mutassa be a tudományát. Azon­ban mint Gaál Vendelné mondta: a halászháló szemei túl lassan sza­porodnak, a mai fiataloknak a tü­relme jóval hamarabb elfogyott. Gaál Vendelné a nyolcvanhoz közel egyedül él, jó egészségben. Három gyereket nevelt föl. Mint mondta, nem is érti, miért magas vérnyomása, hiszen melegszívű, jó ember lett mindhárom. ■ fizethetőek az ingatlanok. E közelség ellenére azonban a megélhetés itt sem könnyebb, mint a térség többi településén. A város­ban is rendkívül nagy a munkanél­küliség. - Nem tudom, hogy miben bízhatnánk, hiszen a munkahelyek száma nemhogy nőne, inkább egy­re csökken. Abban sem bízom, hogy majd az uniós csatlakozás se­gít rajtunk. Az igazság az, hogy a mezőgazdaságból élők zöme Szen­tesen is tart az EU-s csatlakozástól. Főleg az állattartók aggódnak, de a többiek is úgy érzik: nem sok jót hoz nekik ez a változás. A tapaszta­lat mondatja velük, mert ennek a térségnek és az itt élőknek eddig még minden változás csak a káruk­ra volt. Amit a politikusok az unió­ról mondanak, azt kábításnak ér­zik, a lényegről pedig semmit sem tudnak: vagyis mi lesz majd drá­gább és olcsóbb, s hogyan alakul- nak a jövedelmek az EU-ban? ■ Recept Právaszentesről Hosszú kalács Régóta ismerik a faluban a hosszú kalács elkészítésének módját. Ehhez először cukros tejben élesztőt kell felfuttatni. Ezzel egy kilogramm lisztet, két tojást, fél pohár tejfölt, kéttojás- nyi zsírt, igény szerinti cukrot és sót dolgozunk össze, majd a tésztát kelni hagyjuk. Ha megkelt a tészta, kettészeljük és kisodor­juk, majd mákot, diót teszünk bele, és összetekerjük. Újból ke- lesztjük, majd kisütjük. Még ré­gebbről ismert a receptje Dráva­szentesen annak a pogácsának, amit a kemencében sütnek. A legidősebb háziasszonyok sze­rint ez sokkal ízletesebb, mint a tűzhelyen készített pogácsa. A hozzávalók: tejföl, zsír, só, cu­kor és sütőpor. Ez utóbbit régen szódaporral helyettesítették. A tésztát vastagra sodorják, így te­szik a kenyérsütő lapátra és he- lyezik el a kemencében. ■ Vízi világ a határban Madármegfigyelő toronyból a ví­zimadarakat, a nemrég épült ka­rámban és a legelőn pedig a ma­gyar vidék egykori jellegzetes ál­latait, a szürkemarhákat ismerhe­tik meg a turisták Drávaszentes határában. Egy elárasztott terüle­ten a Dráva menti vízi világ be­mutatóhelyét alakította ki a nem­zeti park kezelője, s már gulya is van a védett szentesi legelőn. A szakemberek szándéka az, hogy 70-80 tagúra növeljék az állo­mányt. Nemsokára a faluban ok­tatóházat is kialakít a természet- védelmi igazgatóság. A helybeli­ek szerint mindez jó alapot je­lenthet a faluturizmushoz. Már most is sok átutazó megáll itt, de az igazi az lesz, ha a turisták több napot időznek Szentesen, és in- nét járják be a környéket. ■ Ingyen segít az időseknek Bár a megbízása lejárt, a falu szoci­ális munkása fizetés nélkül is foly­tatja a munkát, és segít a rábízott időseknek, munkanélküliből lett szociális munkás a múlt év végén Büki Józsefné s egészen az utóbbi napokig ez jelentette a megélheté­sét. Az volt a dolga, hogy segítse a magatehetetlen időseket. A mun­kájára nem volt panasz. Mosott rá­juk, tüzelőt aprított, havat takarí­tott, kiváltotta a gyógyszert, és so­kat beszélgetett velük, mert figye­lemre, jó szóra legalább annyira szükségük van, mint egyéb segít­ségre. Szombat-vasárnap is meglá­togatta őket, mondván, ebben a munkában nincs pihenőnap.- Amikor lejárt a közmunka, nem volt szívem magukra hagyni őket. Kérdezgették is, mi lesz velük a segítség nélkül. Azt válaszoltam, hogy ezután is eljövök hozzájuk se­gíteni, s így teszek azóta is - mond­BÜKI JOZSEFNE ta az asszony, aki azelőtt négy évig élt munkanélkü­li-segélyen és három gyer­meket nevel.- Hosszú idő után csak most kaptam először rendes fizetést, és egy . kicsit egyenesbe került a család. Márciustól ismét segélyből élek, s az csak 18 ezer forint. A részönkormányzatnál is tud­ják, hogy megfelelő embert találtak a feladatra, s azt is: üyen tevékeny­ségre szükség van a faluban. S re­mélik, újabb közmunkapályázattal ismét lehetőség nyílik a szociális munkás alkalmazására, és tavasz­tól az asszonynak megint lesz munkahelye.__________ ■ Teljesebb életet éltek Gaál Vendelné: A háló kötése egyszerű, fönt szűkíteni kell a szemet, s lefelé szaporítani Kilencven évével Sípos József a falu legidősebb lakosa, 79 éves felesége pedig arról ismert, hogy lelkesen közreműködik a rendezvényeken. Ha egészsége en­gedi, segít a főzés­ben is. Itt szület­tek, itt éltek, bár a férfi tett egy kis ki­térőt a háborúban.- Igen marasztal­tak az oroszok is, mondta, végül csak hazatértem, és azt csinálhat­tam, amihez értek. Művelte a földet, később rak­táros lett a téeszben. - Szegény falu volt ez. Napszámba jártunk, mert a családok néhány hold földje kevés volt a megélhetés­hez. Később szövetkezet alakult, majd beleolvadt a barcsi Vörös Csillagba. Az biztos lábakon állt, az utódja még ma is működik. Sípos J zsefné szívesen mesél az egykori jó hangulatú bálokról.- Fiatal koromban sem volt fené­kig tejföl az élet, keményen dol­goztunk a betevőért. Az embe­rek mégis megtalálták az örö­Sipos József és a felesége jól emlékszik a régi pezsgő életre is met. Akkor még figyeltek a má­sikra. Bálokat, színi előadásokat is tartottak itt, ma meg mindenki odahaza kuksol. Bezárkóztak az emberek, s távolodnak egymás­tól. Ezzel meg együtt jár az irigy­ség és a rosszindulat. Régen ré­szesei voltunk azoknak a dol­goknak, amiket ma a tévében né­zünk. Most kicsit olyan, mintha helyettünk mulatnának a műsor- csinálók. Ez már nem az a falu, ami volt. A régi szentesiek többsé­ge elhalt, de azt a régi közösségi életet még feléleszthetnénk. ■ A L M A N A C H - 2 0 / B

Next

/
Thumbnails
Contents