Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-09 / Vasárnap Reggel, 6. szám

2003. FEBRUÁR 9. GAZDASÁG Menekülés a betétektől? A Magyar Nemzeti Bank év eleji kamat- csökkentése nemcsak a külföldi befektetőket, de a hazai takarékoskodókat is nehezebb helyzetbe hozta. A kereskedelmi bankok zöme ugyanis szinte azonnal követte a jegybank lépését, ami azzal a következménnyel járt, hogy az idei öt százalék körülire becsült pénzromlás nagysága meg­haladja a betétekre kapott kamat mértékét. Ha tehát valaki nem elégszik meg a negatív reálkama­tokkal, annak célszerű más be­fektetés után néznie. Lakossági betétek kamatozása Sf Már csak azért is érde­mes más befektetési lehe­tőségeket is megvizsgálni, mert a bankbetétek általá­ban alacsonyabb hozamú és rugalmatlan befektetés­nek bizonyulnak. A pénz­intézetek ugyanis alig ad­nak valamicske kamatot abban az esetben, ha va­laki a futamidő lejárta előtt visszakéri megtakarított pénzét. Márpedig a jó ka­matszint csak akkor ér va­lamit, ha megfelelő rugal­massággal párosul. A bankbetétek kiváltá­sára a legkézenfekvőbb eszköz az állampapír. Kö­zülük a legfeljebb egyéves futamidejűeket kincstár- jegyeknek, a legalább egy­éves futamidejűeket állam- kötvényeknek nevezik. Az állampapírok hozama többnyire magasabb a bankbetéteknél, és futam­idejük értékesítéskor ki­sebb veszteség éri a takaré­koskodót. Az állampapí­rokhoz a legjobb feltételek mellett a Magyar Állam- kincstár országos és me­gyei központjaiban lehet hozzáférni, de költségek i: mel- lett bankok és bró­kercé­gek is f o r g a 1 - mázzák ezeket az értékpapírokat. Az állampapíroknál is magasabb hozamot bizto­sítanak nagy biztonság mellett a takarékoskodók­nak a jelzáloglevelek. Spe­ciális pénzintézetek, a jel­zálogbankok ingatlanfede­zet mellett hiteleket nyúj­tanak ügyfeleiknek. Mivel a jelzálogbankok a tör­lesztőrészletek nem fizeté­se esetén könnyen és gyor­san értékesíthetik a zálog­ként használható ingat­lant, kevés kockázatot vi­selnek. A bankok jelzálog- levelek kibocsátásával gyűjtenek forrást a hitelek­hez. A jelzáloglevelek ka­mata ugyan valamivel ma­gasabb az állampapírok­nál, de a zálogként kezel­hető ingatlanok és a jogi szabályozás miatt alig mi­nősülnek kockázatosabb befektetésnek. Budapest Bank 5,15% 5,00% 4.90% 4,90% CIBBank 4,90% 4,90% 6,01% 6,01% jti: Erste Bank p,10% 4,60% 4,10% 4,10% HVB Bank 4,25% 5,00% 5,15% 5,50% K&H Bank 4,15% 4,50% 5,15% 5,40% SÉP OTP Bank 4,70% 4,70% 6,70% 6,75% Postabank 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% Raiffeisen Bank 4,75% 5,00% 5,10% 5,20% A takarékoskodóknak érdemes még körülnézni a vállalatok által kibocsátott kötvények piacán is. Ez azonban nagyon veszélyes terep: ismeretlen vagy bi­zonytalan hírű társaságok papírjait nem érdemes megvásárolni, mert köny- nyen pórul járhat a tulajdo­nosuk, mint ahogy erre már számos példa akadt. Komoly, jó hírű, régóta működő nagyobb vállala­tok, például a tőzsdén sze­replő jelentősebb cégek - Matáv, Mól - kötvényeit azonban érdemes meg­vásárolni. Ezek azonban sajnos gyakran zárt körben elkelnek bankok, biztosí­tók, brókercégek körében. Óriási lehetőséget bizto­sítanak a takarékoskodók számára a nyílt végű befek­tetési alapok is. Ennek se­gítségével kis tőkével is érezni lehet az ingatlanpia­ci vagy részvénypiaci fel­lendülés hozamait. Ugyan­akkor a befektetési jegyek értéke ugyanúgy ingadoz­hat, ahogy azoké a papíro­ké vagy ingatlanoké, ame­lyekbe a kezelők fektetik az ügyfele^ pénzét. A piaci hatások begyűrűzése miatt elképzelhető, hogy itt esik majd a hozam. A közöttük való válogatásnál a legfon­tosabb szempont, hogy milyen befektetési politi­kát alkalmaznak az alapok kezelői. A korábbi idő­szakokban elért hozamok - főleg, ha azok egyenle­tességről tanúskodnak - biztatóak lehetnek, bár semmi garanciát nem nyújtanak a jövőre vonat­kozóan. Fontos szempont még, hogy nagy tőkéjű, több százmillió vagy több milliárd forintot kezelő alapok közül válogassunk. Meglepőnek tűnhet, de még a tőzsdéken is lehet biztonságos, fix hozamú befektetéseket találni. Mivel a börzéken nemcsak az ér­tékpapírok azonnali keres­kedése folyik, hanem jövő­beli időpontokra is lehet kötni, e kettő kombinálásá­ból kötvényszerű befekteté­sekhez juthatunk. Ha valaki például vesz egy részvényt, és köt egy ilyen üzletet, amiben meghatározzák, hogy mikor és milyen áron adja el a részvényét, akkor mindegy, hogy hogyan mo­zognak az árfolyamok, a befektető számára a két ár közötti különbség fix biztos haszon. Mindössze arra kell vigyázni, hogy ez elég nagy legyen. BUXa HÍREK Lassan élénkül a gazdaság S Az idén szerény, inkább csak a második félévben ér­zékelhető élénkülés várható. A kutatók szerint míg 2002-ben 3,2 százalékkal nőtt a GDP, addig jövőre a növekedés elérheti a 3,8 százalékot. Az Erste Bank | együttműködésével készült előrejelzés szerint a reál- | keresetek növekedése az idén várhatóan megközelíti f | a 8 százalékot. Az infláció a 2002. év végi 4,8 száza- | lékhoz képest az idén kissé emelkedik, éves átlagban azonban valamelyest csökken és eléri az 5,0 százalé­Í kot. A tavalyi 5,9 százalékos munkanélküliségi ráta idén a prognózis szerint 6 százalékos lesz. Világpiachoz idomuló gázár A közüzemi belföldi földgáz ára '2004. január 1-jétől I a világpiaci importárakhoz fog igazodni - jelentette j; | be Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Mi- : | nisztérium energetikai helyettes államtitkára. A gáz | esetében a magyar árképlet csak 90 napos késéssel , követi majd a világpiaci árat. Azt is közölte: mivel az importgáz sokkal drágább, mint a belföldi előállító- | sú, ezért a lakosság támogatást kap majd, aminek forrása az a belföldi és az importár közötti különbség | lesz, amit a Mól fizet majd be. I Szekszárdi tőkében amerikai tőke . Magyarországra jön a bortermeléssel és forgalmazás- ; sál foglalkozó amerikai Cheers Investments. A cég­bíróságon már bejegyezték a Bacchus Kft.-t és . Cheers Kft.-t, s a szőlőtermeléshez szükséges terük teket vásárolnak. A cég színvonalas minőségű, maga­sabb árfekvésű borokat szeretne előállítani, s az { 1 Egyesült Államokba exportálni. Az USA egyébként L nagyon jó piac, mivel az oda szállított borok átlagára messze meghaladja a teljes borexportét. 1 (Magyar kerékpárgyár Kínában ü I B Próbaüzemei a magyar Olimpia Kft. kínai kerékpár- gyára. A Sanghaj és Nanking között felépült üzem száz embert alkalmaz, s idén 350 ezer bicikli előállí­tását tervezik. A gyár teljes kapacitását három év I múlva éri el, akkor 250 munkás évente egymillió ke- rékpárt fog gyártani. A közép- és felső kategóriájú § bicikliket gyártó cég kínai termékeit Európában nem 1 lehet majd kapni a magas vámok miatt. így erre a I piacra az Olimpia 100 ezer darabos éves kapacitású p budapesti gyára szállít továbra is. A Gábor Dénes Főiskola várja jelentkezését az alábbi szakokon: • Műszaki informatika • Gazdasági informatika • Műszaki menedzser Budapesten nappali és távoktatási, és az ország 36 városában távoktatási tagozaton. > Nincs felvételi vizsga > Munka melletti tanulás > Mérnök ill. közgazdász oklevél Jelentkezési határidő: 2003. március 1. Budapest További információ: Kaposvár Balatonboglár Siófok Tel.:(1) 203-0304/8998, 8900; (1) 436-6519 Tel.:(82) 424-339 Tel.: (85) 351-633 Tel.: (22) 348-542 (Szervezése Székesfehérváron) wmm.gAlfmii VÉLEMÉNY Forintárfolyam és ismeretdeficit Ili Ezt is megértük: a mindennapi beszélge­tések témái közé beke­rült a pénzügypolitika. Mint az angolok az időjárásról: „mit szól hozzá, Mister Smith, milyen változékony ma a széljárás”, ugyan­úgy fordulunk egy­máshoz a két fogás kö­zött a vacsoránál: „mit szól hozzá, mennyire erős ma a forint”. Mi­után én a pénzügytant és a gazda­ságpolitika tárgyát nagy szeretettel oktatom, örülhetnék is a fejlemé­nyeknek, noha roppant nagy tu­datlanságot észlelek a nyilvánosan megszólalóknál: vagy túlbonyolí­tanak átlátható dolgokat, vagy pe­dig leegyszerűsítenek valóban összetett ügyeket, amelyekről nem lehetne egymondatos, kategorikus véleményt formálni. Mi is történt-történik a forint körül? Azzal kezdem, ami talán kevésbé érdekli a Vasárnap Reggel olvasóját: a forint izmos árfolyama körüli fejlemények csaknem ugyanígy megestek a lengyel zlotyval vagy a szlovák koronával. Ha valakinek a túl erős (vagy más­kor a túl gyenge) forintárfolyam­mal van gondja, akkor talán le­gyint a zlotyra, de azoknak, akik az eseményeket szakszerűen értel­mezik, nagyon is sokat mond a tény: az Európai Unióba igyekvő országok nemzeti valutájára tör­vényszerűen hatnak gazdasági té­nyezők, e valuták felértékelődnek, noha árfolyamuk sokat ingadoz­hat addig, amíg aztán ezek a pénz­nemek végleg el nem tűnnek. A mai tudásunk, a kormányzati, nemzeti banki hivatalos állásfogla­lások és a nemzetközi piaci elem­zők előrejelzései alapján igen va­lószínű, hogy a forint (zloty, koro­na) négy év múlva megszűnik. Mint ahogy megszűnt a német márka, a francia frank, majd meg­késve a görög drachma. No már most, ha valóban igaz, hogy megszűnnek ezek a mai kis pénzek, akkor a brit vagy amerikai befektetőknek érdemes megven­niük egy ötéves magyar államköt­vényt, amely elég szépen kamato­zik - ma forintot, de a legvégén (hacsak nem jön közbe valami gikszer) eurót fial. így aztán jó ide­je valóban dől be a külföldi pénz hazánkba (meg a lengyelekhez, esetiekhez, szlovákokhoz). Ez idáig érdekes szakmai ügy, s már csak azért is foglalkoztat engem a forint sorsa és jövője, mert valamikori jegybanki elnök­ként a magyar fizetőeszközön raj­ta volt az aláírásom. Most azon­ban csak arra a gyakori támadás­ra szeretnék reagálni, amiben utódomnak, Járai Zsigmond MNB-elnöknek van része. Nem féltem őt, sem személye­sen (mert a jelek szerint jól állja a sarat), sem hivatalát, hiszen ma a nemzeti bank független intéz­mény, elnökét politikai döntéssel nem lehet elmozdítani. Korábban nem így volt, most már a nemzeti bank valóban teljes autonómiát él­vez pénzügy-politikai döntési kö­rében. Mint ahogy egy bírát nem mozdíthat el az igazságügy-mi­niszter egy neki nem tetsző ítélet esetén, nem csaphatja el a minisz­terelnök a jegybank elnökét. ‘ Kritizálni persze lehet, még csepülni, leszólni is. Engem is tá­madtak, amikor a fo­rintot időről időre le kellett értékelnünk. Keltett, mert hiszen a hazai infláció jóval meghaladta a nyugati országokban szoká­sost, és a forint vásárló­ereje gyengült a dollár­ral, márkával szemben. Az infláció egy évben 20 százalék volt, a banki kamatok 25-30 százalékon álltak, nem lehe­tett volna sokáig változatlanul tar­tani a forint árfolyamát. Ma más a magyar kamatszint, és lejjebb van az infláció. De nem eléggé: a cseh, lengyel, szlovák pénzromlási ütem évi egy-két százalék, nálunk ennél jóval több. A jegybank és annak elnöke a törvény értelmé­ben a pénz értékállóságáért felel. Ha a mindenkori kormány kérése­inek engedve olcsó kamattal, gyenge valutával szolgálná ki azo­kat, akiknek épp ez lenne jó, kárt okozna a társadalom többségé­nek. És nem a jegybankról szóló törvény értelmében járna el. A magas kamatszint és az erős forint persze valóban sok gondot okoz a vállalatok nagy részének. Ha nem halmozott volna fel a kor­mányzat példátlan államháztar­tási hiányt, akkor egyébként a ka­matszint teljes bizonyossággal lej­jebb szállna. A bankelnök ádáz kritikusai mintha nemigen ven­nék észre azt a valódi botrányt, hogy tavaly, a 2002. évben az ál­lamháztartás hiánya az éves nem­zeti össztermék csaknem 10 szá­zalékára rúgott. A bankelnök tehát végzi a fel­adatát. Hogy pont így kell-e alakí­tani a monetáris politikát, arról persze lehet kulturált és informált vitát folytatni. Vitáink már vannak bőven, az ismeretek körül azon­ban van némi deficitünk. Bőd Péter Ákos

Next

/
Thumbnails
Contents