Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-31 / 303. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. December 31., hétfő Jemen: terroristatűz Három amerikai orvos vesztette életét a jemeni Dzsibla településen, amikor egy muzulmán terrorista tüzet nyitott. ■ Groznij: 80 halott Nyolcvanra nőtt a pénteken elkövetett robbantás áldozatainak száma, a sebesülteké meghaladja a 150-et. Csecsenföldön. ■ Arafat sorsa Szakértők szerint néhány hónap múlva Arafat már nem fog élni, vagy ha igen, akkor száműzik a palesztin területekről. ■ Moszkva intelme A Kreml felszólította Phenjant: tartsa tiszteletben az atomsorom- pó-szerződést. Nehezményezi, a nukleáris munkálatokat. ■ Taszár új éve, új kihívása Taszár, a falu több mint fél évszázada a katonai bázis szomszédságában, néhány héttel az új próbatétel előtt készül az új évre. Taszár Az amerikaiak megérkezésekor az egész világ megismerte a somogyi kis település nevét. Az itt élők akkor bizonyítottak, és most újra megpróbálják. Reménykednek az új lehetőségekben, és bíznak azokban, akik azt mondják, hogy sokkal kockázatosabb lenne nem részt venni a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, s hogy Magyarországot és Taszárt soha nem ismerhetik meg a terroristák. A legfrissebb hírek szerint az arab A1 Dzsazira televízió, Oszama bin Laden „házi” hírcsatornája óránként magyarországi és taszári képeket mutat... Vannak, akik nem akarnak beszélni félelmeikről, és vannak, akik valóban úgy gondolják: nincs mitől félniük. Mások úgy vélik: az élet ugyanúgy megy tovább Taszáron, mint eddig, semmi változás, se jó, re rossz nem várható. Még akkor sem, ha hamarosan - valószínűleg január közepe előtt - ötezer arab civil érkezik - két turnusban - kiképzésre a Kaposvárhoz közeli bázisra... A taszári katonai bázison elsősorban tolmácsolásra és közigazgatási feladatokra képezik ki az irakiakat. Először kétezer civilről volt szó, most már 4-5 ezerről. Eleinte csak közigazgatási feladatokról, majd később már kézifegyver-használatról és önvédelmi feladatokról is szóltak a hírek. Azt sem tudni, mikor és milyen feladatokra vetik be őket egy Irak elleni beavatkozás során. Es persze arról is megoszlanak a vélemények: mennyire kockázatos ilyen' módon részt venni a terrorizmus elleni küzdelemben, és jelent-e ez bármilyen veszélyt a környéken élőkre. Egyes szakértők szerint Magyarország, különösen Taszár és környéke mostantól „célkeresztben van”...- A magyar kormánynak nem volt lehetősége kitérni egy ilyen felkérés elől, de az ellentmondó hírek érthetően erősítették az emberekben a bizonytalanságot - véli Puskás Béla katonai szakértő. - Most annyit tudni, hogy az itt kiképzett civileket nem lehet védtelenül beengedni egy háborús, vagy veszélyeztetett területre. Irakban még sokáig nem lesz béke. Ha a Taszáron kiképzettek a harcokban nem is vesznek részt, Taszár a legnagyobb utasszállítók fogadására is képes fotók: somogyi hírlap/lang Róbert Szita Károly, Kaposvár polgármestere. - Elfogadhatatlannak tartöln, hogy a Kaposváron és környékén élők „csöpög- tetve” tudták meg, mire készülnek Taszáron, és talán még most sem tudják a teljes igazságot. Azt gondolom: a bázis átadásából a környéken élőket kellemetlenségek is érik majd. Lehet, hogy lesznek előnyei is, s ezek kihasználására mindenképpen lehetőséget kell biztosítani az itt élőknek. Taszár lakóit nem igazán foglalkoztatja, hogy milyen változások lesznek a bázison. Már-már sztoikus nyugalommal veszik tudomásul azt, hogy a falu újra az újságok címoldalára került. Mülléder József bolttulajdonos: - Nagyobb énnek a füstje, mint a lángja, a településen semmilyen változást nem hoz a bázis üj feladata. Itt mindig is honvédség volt, nem szokatlan ez. Azt is tudtuk, amikor beléptünk a NATO-ba, hogy számíthatunk ilyesmire, kiszolgáltatottak leszünk. Persze, ez most valóban egy kicsit más. Emlegetnek terrorizmust, azt, hogy Magyarország célpont lehet. Nem reális félelmek. Az sem, hogy előnyöket hoz az irakiak érkezése. Felesleges reménykedni abban, hogy az új megbízatás fellendíti a helyi vállalkozásokat. Az amerikaiaktól is ezt reméltük. Haris Boldizsár több mint negyedszázada él Taszáron. Vendéglátós volt, most nyugdíjas:- Ha félnek az emberek, az csak azért van, mert nagyon keveset tudnak a taszári megbízatás részleteiről. A helybéliek úgy érzik, őket most sem kérdezte meg senki, ismét kimaradtak a döntésből... Egyelőre csak annyi látszik, hogy a szokásosnál nagyobb a jövés-menés. Hogy mire számíthatunk, nem tudni. Ami információnk van, az csak a sajtón keresztül jut el hozzánk. Szerintem úgy, ahogy az amerikaiak érkezése sem borította fel a falu életét, most sem kell tartanunk ilyesmitől. Marad minden a régiben. Hadi Edit, a bázishoz közeli kis étterem bérlője: - Az biztos, hogy bizonytalanok az emberek. Sok mindent hallani, de a hivatalos, hiteles információ kevés. Szerintem mégsem a félelem az első, ami az itteniek eszébe jut. Persze, biztosan vannak, akik félnek, hisz valóban nem kicsi a tét... De a többség szerintem nem is gondol erre, inkább megpróbálja az előnyöket nézni. Munkát remélnek, új lehetőségeket, fellendülést. Hogy ebből mi valósulhat meg, nem tudni. Szerintem nem hoz olyan változásokat az új megbízatás, mint amilyenben az itteniek reménykednek. önvédelemre, kézi fegyverek használatára ki kell képezni őket. A taszári bázis elszállásolásra, szállításra, technikai kiképzésre is alkalmas. A legnagyobb szállítógépeket és harci gépeket fogadni tudja a repülőtér. Az is biztos, hogy - bár bizonyos kockázata természetesen van az új megbízatásnak - a bázist és a környező településeket veszély nem fenyegeti, támadásnak nincs kitéve. A bázis és a környékének védelme megbízható. Magyar és amerikai katonák őrzik, a rendőrség, a biztonsági szolgálatok adják a háttérinformációkat. Rendelkezésre áll egy biztonságos légtérfigyelő rendszer is és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a megbízatás új munkahelyeket jelent a környéken élőknek, a gazdaság és kereskedelem fellendü- lését hozhatja. jakab edit A parlamenti ciklus legnagyobb eredménye, hogy még egyáltalán van parlament. Kis Zoltán szabad demokrata politikus (Új Néplap, jan. 10.) Azt utálom a firkászokban, hogy a legrosszabb énemet hozzák ki belőlem. Kövér László Fidesz-alelnök (168 Óra, jan. 31.) Az Orbán-kormány a kiskapuk és a nagy zsebek kormánya. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök (Népszava, febr. 6.) Az ország nyer velünk, de nyer a felcsúti futballcsapat is: egy főállású középcsatárt. Kovács László MSZP-elnök (Észak-Magyarország, febr. 7.) (Pedagógusokról) A nemzet napszámosainak mégsem napszámosbért kellene fizetni. Kupa Mihály, a Centrum Párt elnöke (Somogyi Hírlap, febr. 13.) Vidéken ha tudni akarnak valamit, megkérdezik, míg Pesten könyvet írnak róla. Orbán Viktor miniszterelnök (Színes Mai Lap, márc. 9.) „Békebalt” ajánlunk mindenkinek. Vastagh Pál szocialista politikus (Békés Megyei Hírlap, ápr. 22.) Hogy mit érnek a Polgári Önképző Csoportok, megtudhatja, aki összeolvassa a három szó kezdőbetűit. Csurka István MIÉP-elnök (Zalai Hírlap, jún. 4.) Azok hívjanak meg most az egyetemükre, akik akkor is beengednek, ha már nem leszek miniszter. Magyar Bálint oktatási miniszter (168 óra, jún. 6.) Ha egy ellenzéki politikusból miniszter lesz, egy óra alatt betelik az üzenetrögzítője. Lamperth Mónika belügyminiszter (168 Óra, jún. 13.) A munkáját vegye komolyan az ember, ne önmagát. Görgey Gábor kultuszminiszter (Népszava, júl. 6.) A párnahuzat a legrosszabb befektetés. László Csaba pénzügyminiszter (Somogyi Hírlap, júl. 9.) Az ellenfelet gondolkodásra és nem térdre kell kényszerítem. Medgyessy Péter miniszterelnök (Népszava, júl. 17.) Orbán Viktor bizonyos értelemben egy futball-labdához hasonlít: minél nagyobbat rúgnak bele, annál magasabbra száll. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter (Magyar Nemzet, aug. 15.) Elismerésre méltó teljesítmény: Jánosi György sportminiszterként leszokott a dohányzásról. Deutsch Tamás volt sportminiszter (Magyar Hírlap, aug. 17.) A nyugati határon úgy bontottuk le a szögesdrótot, hogy a kezünk nem lett véres. Lezsák Sándor MDF-alelnök (Magyar Nemzet, szept. 19.) (Plakátok) A szocialisták szinte kitapétázták az országot. Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke (Délmagyarország, okt. 11.) Az elmúlt tíz évben hazánk utolérte a XX. századot. A baj csak az, hogy közben már a XXI.-ben járunk. Kovács Kálmán miniszter (Délmagyarország, okt. 17.) Jobb egy biztos kormány, mint száz kormánybiztos. , Csillag István miniszter (Békés Megyei Hírlap, okt. 24.) A választópolgárt mindig hülyének nézik, de nem az. Ezt minden negyedik évben bebizonyítja. Majtényi László volt adatvédelmi biztos (Népszabadság, nov. 18.) Mi azt szeretnénk, hogy senki ne legyen beteg azért, mert szegény, és senki ne szegényedjen el azért, mert beteg. Csehák Judit egészségügyi és népjóléti miniszter (24 Óra, nov. 28.) Szerintem sokkal feltűnőbb lettem, mióta védett vagyok. Szili Katalin országgyűlési elnök (Népszava, dec. 14.) ___________POLITIKUSBÖLCSESSÉGEK_____________ ___________Isztambul ________ Mí nusz negyvenfokos fagy kerítette hatalmába Törökország keleti részét, ahol amúgy nem ritka a kemény tél, de ez a mostani tízéves hidegrekordokat dönt. A szibériai télnek szombaton meglehetősen különös módon esett áldozatul egy mozdonyvezető: Sivas és Maiatya település között a húsz vagonból álló tehervonat kisiklott, mégpedig azért, mert lassításkor a kocsik többségének fékjei befagytak, így a szerelvény elhagyta a pályát. A mozdonyvezető kiugrott a vezetőfülkéből, de halálra zúzta magát. Erzurum városában a gépjármű- forgalom a megszokottnak a felére csökkent, mert a gépkocsik jelentős része egyszerűen nem indult be. A nagy hideget egy Szibéria felől érkezett magas nyomású légköri képződmény okozta, illetve - a meteorológusok szerint - még néhány napig okozza is. Kelet- Törökországban szombat éjjel tízéves fagyrekord dőlt meg: Erzu- rumban mínusz 37, Ágiiban mínusz 40 fok volt. ■ Romániai menekültek Dávid megfiatalodik Michelangelo szobrát ötszázadik születésnapjára a korszerű technika eszközeinek segítségével megfiatalítják a restaurátorok. A firenzei képtárban kiállított alkotást minden idők egyik legszebb képzőművészeti remeke között tartják számon. Firenze A Dávid szoborra valóban ráfér a karbantartás. Michelangelo 1501- ben fogott hozzá az elkészítéséhez egy másik művész - Agostino de Duccio - által félbehagyott márványtömbből. Két év múlva készült el vele, ami alkotóját azonnal Firenze legismertebb művészévé tette. Dávid nem sokkal később került a Vecchio palota elé, a szabad ég alá, s hamarosan elkezdődtek megpróbáltatásai: 1512-ben villám csapott bele, 1527-ben eltűnt az egyik karja, 1847-ben pedig ugyancsak felderítetlen okokból az egyik kéz- és az egyik lábujja. Biztonsága érdekében ezért Í871-ben átköltöztették jelenlegi, védett otthonába, s eredeti helyén azóta csak a szobor másolata áll. Dávidot azonban így sem kerülték el a bajok. A szobor születésének jubileuma kapcsán elvégzett vizsgálódások alapján szakszerűtlen beavatkozások sorozatával vádolják azokat, akik még a 19. században forró viaszt folyattak a márvány repedéseibe, mert ettől a szobor csak tovább repedezett. A firenzei illetékesek ezért elrendelték a négyméteres Dávid „alapos kivizsgálását”, majd az eredmények ismeretében a teljes restaurálást, amit az egyik legtekintélyesebb olasz szakértőre, Carla Vaccinira bízták. A konzer- vátor asszony nemcsak a felújítást vállalta, hanem azt is, hogy a szobor megtisztítását és a restaurálást közönségvonzó látványossággá is teszi: a múzeumlátogatók szeme előtt dolgozik. A bonyolult munkához a Fiat autógyár különleges darut készített, majd amikor ez megérkezett a múzeumba, átlátszó függönyt vontak Dávid és a góliátszerkezet köré. Azóta a szakértők állandóan dolgoznak: a cél, hogy a márvány legkisebb repedéseit is felfedezzék és restaurálják. Azt ultra- finomságú érzékelő megakadályozza, hogy a daru esetleg nekikoccanjon a szobornak, s így az kárt szenvedhessen: ha az emelő kosara tízTentiméterre megközelíti Dávidot, a műszer azonnal leállítja a szerkezetet. A restaurálás lezárásaként a szobrot a fejétől a talapzatáig elektronsugárral veszik körbe. KOCSIS TAMÁS Törökország - szibériai hideg Madrid A spanyol rendőrség szerint az ibériai országban több mint 30 ezer, Romániából érkező illegális bevándorló tartózkodik. A francia határon hetente mintegy száz belépni próbáló román állampolgárt tartóztatnak fel, a repülőtereken pedig mintegy hatvanat. A legtöbb romániai jövevény jobb megélhetést és munkát keres. ■
