Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-31 / 303. szám

2002. December 31., kedd HAZAI T Ü KÖR 3. OLDAL Érik az európai gyümölcs FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY „Már most, a tagság kapójában végig kell gondol­nunk, milyen Unióhoz, milyen európai kerethez sze­retnénk csatlakozni. Az Unió teljes jogú tagjaként e kérdéshez hozzászólni jogunk és kötelességünk is. ” Senki nem hiheti, hogy köny- nyebb lesz, mint eddig volt, eleinte legalábbis biztos nem lesz az. De lehetőségeink je­lentősen bővülnek a csatlako­zással, s ha ezeket felismerjük és élünk velük, akkor egyre könnyebbé válhat az út - mondta az Europressnek adott interjújában Mádl Fe­renc köztársaság elnök.- Elnök úr szerint milyen eszten­dőt zárunk?- Nehéz, rengeteg munkával, ugyanakkor sok reménységgel teli évet hagyunk magunk mögött. Túl vagyunk két választáson, megalakult az új kormány, az új Országgyűlés, munkához láttak az új helyi önkormányzatok. Né­hány nappal ezelőtt Koppenhágá­ban lezárultak a csatlakozási tár­gyalások, s ezzel egy évtizednyi várakozásunk teljesedik be. Ma­gyarország a rendszerváltozáskor felismerte a történelmi lehetősé­get, hogy újra saját kezébe veheti sorsának irányítását. Felismertük, hogy felelősségteljes és tudatos döntéssel változtathatunk sorsun­kon, felnőtt, önmaga jövőjéről dönteni képes nemzetté tehetjük Magyarországot. Ez sok lemon­dással járó feladatot jelentett, amelynek gyümölcse lassan-las- san beérik. Ezért az állhatatos küzdelemért köszönet illeti vala­mennyi honfitársamat, az elmúlt tizenkét év kormányainak tagjait és mindenkit, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy alig öt­száz nap múlva hivatalosan is az Európai Unió tagjai lehetünk. Amikor az elköszönő évről szó­lunk, több örömteli, büszkeségre okot adó sikert is megemlíthe­tünk. Valamennyi felsorolására most nem vállalkozhatom, de két-, tőt mindenképpen szeretnék ki­emelni. Az első is több mint szim­bólum: a Mount Everest meghódí­tására induló magyar expedíció. Nem lehet nem észrevenni a pár­huzamot: a felfelé kapaszkodó ország is egy olyan cél felé tart, amely alig egy évtizeddel ezelőtt még nagyon távolinak, szinte elér­hetetlennek tűnt. A Mount Eve­restre kitűzött magyar lobogó is azt bizonyítja, hogy nincsenek le­hetetlen vállalkozások. Kisebb-na- gyobb sikerre mindenkinek van esélye; csak meg kell dolgoznunk érte. Mindenekelőtt azonban Ker­tész Imre irodalmi Nobel-díjára emlékeznék, mint a 2002-es esz­tendő különösen kiemelkedő ma­gyar sikerére. Hiszen a magyar nemzeti kultúra elismerése is ez a kitüntető díj. Felemelő és megha­tó volt látni, hallani, hogy az ün­nepi ceremónián Kertész Imre kapta a legnagyobb tapsot az ün­neplő közönségtől. A magyar kul­túrával szembeni régi tartozását egyenlítette ki ezzel a díjjal a világ.- A jövő év az utolsó olyan esz­tendő, amit még az EU-n kívül töl­tünk. Melyek ön szerint a hátra­lévő idő fő feladatai?- A közeljövő legfontosabb fel­adata az, hogy az ország polgárai, akik rövid időn belül uniós állam­polgárok is lesznek, minden rész­letre kiterjedően megismerhessék azt, amivel a tagság jár. Tudjuk, hogy Koppenhágában kisebb szolidaritást gyakoroltak velünk szemben, mint amennyit elvár­tunk, mint amennyi a korábbi bővítésnél jutott a belépőknek. Részvételünk azonban így is nemzeti érdekünk. Felvételünk­nek milyen következményei lesz­nek személyes életükre? Ez az embereket joggal érdeklő kérdés. Erről őszintén kell beszélni, mert tény, hogy a csatlakozással nem tűnik el minden gondunk egyik pillanatról a másikra. Lesznek ne­hézségek is, amelyekről tudnunk kell, amelyekre fel kell készül­nünk, hogy az átmenet idejének kockázatait minimálisra csök­kenthessük. A népszavazás előtt tehát mindenre kiterjedő, felelős­ségteljes párbeszédre van szük­ség. Ez ügyben magam is szeret­nék kezdeményezőként fellépni, elősegíteni, hogy a magyar társa­dalom kellő tudás birtokában dönthessen az ország jövőjéről a referendumon. Mindemellett ugyanakkor a hivatalos felvétel­nél, azaz a 2004. éyi időhatárnál messzebbre tekintve is gondol­kodnunk kell a jövőbeli Unió álta­lános és konkrét jellemzőiről. Hi­szen már ma is mindaz, ami az Unió jövőjét jelenti és érinti, egy­ben Magyarország jövőjét is jelen­ti és érinti majd. Már most, a tag­ság kapujában végig kell gondol­nunk, milyen Unióhoz, milyen európai kerethez szeretnénk csat­lakozni. Az Unió teljes jogú tagja­ként e kérdéshez hozzászólni jogunk és kötelességünk is. Érde­mes összefoglalnunk, hogyan gondolkodik a magyar társada­lom, hogyan gondolkodnak an­nak legkülönbözőbb szervezetei arról az európai keretről, melynek rövidesen tagjává válunk. Milyen feladatok ellátását, mely célok tel­jesítését várjuk tőle? Milyen sze­repet szánunk neki a világban, Európában, Magyarországon és helyi szinten? Milyen legyen a kormányzási rendszere, milyenek legyenek jogosítványai közösségi, nemzeti és regionális struktúrá­jukban? E kérdésekre csak akkor tudunk megfelelő választ találni, ha először megvizsgáljuk az Unió előtt álló kihívásokat, az Unió, va­lamint szűkebb és tágabb környe­zetének minket is érintő változá­sait, amelyeknek bekövetkezései­vel a közeli jövőben nagy valószí­nűséggel számolnunk kell. Amire sokféleképpen kell törekednünk, hogy minél előbb a szolidaritás és az egyenlő jogosultság részesei lehessünk, és természetesen a kötelezettségek dolgában is, hogy gazdaságunk különböző ágazatai minél előbb a versenyhelyzetek egyenlősége és jobb esélyei mel­lett szolgálhassák valamennyiünk javát. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az új tagországok felvételével az Unió tovább színe­sedik, új kultúrákat, hagyomá­nyokat, értékeket, szokásokat fo­gad be. Fontos, hogy az Unió mű­ködése gazdagítsa a nemzeti kul­túrákat, így a magyar kultúrát is, minden nap erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tuda­tunkat és önbecsülésünket. Ter­mészetesen nem egyirányú hatás­ról, hanem kölcsönhatásról van szó. Ahogy a magyar kultúra min­dig is meghatározó erővel volt je­len az európai kultúrában, ugyan­így lesz a jövőben is. Nem szabad szemérmesnek lennünk, hiszen gazdag, termékeny és értékekkel teli kultúra a mienk, amely ezer szállal kapcsolódik az úgyneve­zett európai kultúrtörténethez.- Az utóbbi hónapok vitája - durván fogalmazva - leginkább akörül zajlott, hogy meghatód­junk-e az EU-tagság ígéretétől, vagy kéressük magunkat. Ön sze­rint melyik a helyes taktika?- A koppenhágai csúcson min­den, még nyitott kérdés eldönte­tett. Összességében azt mondha­tom, hogy az évekig tartó csatla­kozási tárgyalásokon részt vevő politikusok, szakértők, az előző és a mostani kormány tagjai nagy körültekintéssel, a rájuk háruló felelősség teljes tudatában képvi­selték a nemzet érdekeit. A ma­gyar fél nem volt megilletődött tárgyalópartnere a tagországok­nak, igyekezett a lehető legjobb feltételeket elérni. Emelt fővel, méltósággal akartunk az EU-ba lépni. A küzdelem nehéz volt. Azt a bizonyos berlini klotürt - a 25%- os mezőgazdasági támogatási ha­tárt - nem tudtuk áttörni. De a fő célokat elértük, esélyeinket meg­teremtettük. Büszkén mondhat­juk, hogy a csatlakozás folyama­tában Magyarország mindvégig vezető szerepet játszott, felké­szültségünkről az Unióban min­dig elismerően szóltak. A pers­pektívákat kellene jól meglátni, ez nagyon fontos. Látni kell pél­dául az integrációs folyamat és a nemzeti identitás, különösen a nemzeti szuverenitás értékeinek versengését. Ami eddig történt - tudniillik az Európai Unió új útjá­ra lépni -, ezt sem volt könnyű meglátni és vállalni. Bizonyára nem véletlen, hogy az európai építmény még befejezetlen. Csak a csatlakozási folyamat vége felé kapott ismét lendületet a politikai egység gondolata, annak ellenére, hogy ez már az alapító atyák elképzelései között is szerepelt. Bizonyára nem véletlen az sem, hogy az építkezés záró szakaszá­ra akkor, s nem előbb kerül sor, mikor valósággá válik Európa új­raegyesülése, mikor Európa fogal­mán már nem csak a kontinens nyugati felét érthetjük.- Elnök úr sok európai ország vezetőjével találkozott, s ők nyil­ván elmondták az EU-tagsággal kapcsolatos tapasztalataikat. Mi­re kell leginkább felkészülnünk? Milyen praktikus tanácsokat ad a különböző foglalkozású család­tagjainak, és ön mint tudós, mi­lyen jó tanácsokat mond kutató társainak?- Valóban, a családban és egyetemi kollégáim körében is gyakran esik szó mostanában ar­ról az életről, amely az Unió tag­jaként vár ránk. Mindenekelőtt egy általános érvényű szempont­tal kell tisztában lennünk. A ma­gyarságnak történelmében túl sokszor kellett átélnie azt, hogy nem maga választhatta meg ha­ladásának útját. 1989/90 forduló­ján szabad akaratunkból válasz­tottuk az Európai Unió felé veze­tő utat, ezen az úton - ha várha­tó nehézségekkel is - büszkeség­re és elégedettségre okot adó kitartással végigmentünk, s most ismét lehetőséget kapunk jövőnk tágabb keretének formálására. Rajtunk is múlik, hogy tudunk-e élni e ritka és becses lehetőség­gel. Nekünk is végig kell gondol­nunk, hogy milyen Európai Uni­óban szeretnénk élni, és nekünk is részt kell vennünk az új Euró­páról képzeletünkben alkotott kép valóra váltásában. Kormány­nak, államnak részt kell vennie a Konvent munkájában, hogy min­den tagország számára hatéko­nyabb makrofeltételekkel mű­ködjön a jövő Európája az élet megannyi területén. Kormány­nak, államnak a hazai gazdasági kulturális felemelkedés lehetősé­geit a maga eszközeivel növelni kell. Sok a teendő a mezőgazda­ság, a biztonság, az elmaradott néprétegek, a társadalmi egyen­lőtlenség, a határon túli magyar­ság, az életszínvonal, a külföldi vállalkozások mellett a hazai gazdasági alanyok, az egyes em­ber és közösségeinek erkölcsi­kulturális felemelkedésének ér­dekében. Intézményeink - okta­tás, felsőoktatás, kutatás erőinek - és a civil szervezkedések önte­vékenységének jobban ki kell bontakoznia. Az egyes ember­nek is fel kell ismernie, hogy te­vékenységét európai dimenzió­ban is bővítheti, Európa - más országok értékeit - is sorsának, jövőjének részévé teheti. Sorsá­ért imigyen ő is - ő különösen - felelős, s így teljesebb embér lesz, élete minőségét maga és családja számára magasabb szintre viheti. Hírek Roma összefogás Az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) megválasztásá­ig szóló együttműködési megál­lapodást kötött három roma tö­mörülés. Az egyezmény értel­mében - társszervezeteikkel - Demokratikus Roma Koalíció néven közös listát állítanak a január 11-ei elektori gyűlésre. Az egyezményt Cegléden írták alá a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma (MCF), a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ), a Ma­gyarországi Roma Parlament (MRP) és társszervezeteik képviselői, mti Internet a falvaknak Összesen 1619 önkormányzat jelentkezett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályá­zatára, amely az alapvető infor­matikai infrastruktúrához szük­séges eszközök beszerzéséhez, illetve az internetkapcsolat feltételeinek megteremtéséhez ígért segítséget, és közülük mind az 1945 érvényes pályá­zatot benyújtó önkormányzat , elnyerte a támogatást. E telepü­léseken januárban kezdődhet meg az informatikai eszközök telepítése, europress Kétszázezer új autó A Közlekedési Főfelügyelet (KF) 2002-ben mintegy 1,5 mil­lió műszaki vizsgát, 100 ezer közúti ellenőrzést végzett és csaknem 90 ezer vezetői enge­délyt adott ki, ami csaknem megegyezik a tavalyi teljesít­ménnyel - mondta Békési Ist­ván, a KF megbízott főigazgató­ja. Magyarországon mintegy 3,5 millió közlekedési gépjár­művet tartanak nyilván a Bel­ügyminisztériumban, és az idén csaknem 200 ezer új jár­művet helyeztek forgalomba. A járművek 11,6 éves átlagélet- kora nem csökkent, mti Vendégjárás Az Esélyt a jövőnek kormány­zati program keretében Buda­pesten táborozó mintegy 700 szociálisan hátrányos helyzetű gyermek tett látogatást a Parla­mentben hétfőn, a mintegy 200 településről érkező gyermekse­reget Mesterházy Attila, a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminiszté­rium (GYISM) és Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára vezette körbe az épületben, mti Medgyessy Kubában Medgyessy Péter miniszterel­nök január 6-ig szabadságát töl­ti, részben itthon, részben kül­földön - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Hozzátéve: a kormányfő néhány napot turistaként, kíséret nélkül, saját költségén Kubában tölt. mti Laptop a képviselőknek A „feladó” tartja a törvényt Ünnepi vonatok Budapest Laptopot kapnak az országgyűlési képviselők. Ez a számítógép he­lyettesíti majd tavasztól a futár- szolgálatot. A honatyák részére ugyanis eddig futár kézbesítette a munkájukhoz nélkülözhetetlen iratokat: előterjesztéseket, tör­vénytervezeteket, és a napi infor­mációs jelentéseket is. Rohanó világunkban ez a rendszer egyre lassúbbnak látszott, és drága volt. Az elmúlt parlamenti ciklusban például a parlament működéséből csak a papírköltség és a futárszol­gálat költségei 550 millió forintot tettek ki. A laptopokkal együtt chipkár- tyát is kapnak a képviselők. Ez szolgál majd azonosításukra, és bizonyítja jelenlétüket a parla­menti szavazáskor. így elkerülhe­tők lesznek azok a viták, amelyek az elmúlt években többször bor­zolták a kedélyeket, nevezetesen, hogy ott volt-e az ülésteremben a szavazás idején a képviselő vagy sem. Az Országgyűlés hivatala nem vizsgálja, hogy a képviselők érte­nek-e a számítógéphez vagy sem. Tanfolyamot szerveznek a ré­szükre még azt megelőzően, hogy az új rendszert bevezetik. Ez a számítógépes rendszer nyilván­tartja és könnyen áttekinthetővé teszi nemcsak a törvénytervezete­ket, hanem a módosító indítvá­nyokat és az indítványok sorsát is. Módot ad a képviselőknek arra, hogy elolvassák a parlamenti jegyzőkönyveket, és az újságokat. Az új rendszer premierje való­színűleg február 10-én, a tavaszi ülésszak kezdetén lesz. ■ Budapest Változatlan formában java­solja a kormányzatnak a szo­ciális törvénycsomag benyúj­tását a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium. A tárca vezetője cáfolta azokat az ál­lításokat, amelyekre hivat­kozva az államfő mérlegelés­re visszaküldte az Országgyű­lésnek a tervezetet. A Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium a szociális törvény- csomag valamennyi intézkedését jónak tartja, ezért azt javasolja, hogy a kormány változatlan for­mában mielőbb nyújtsa be ismét a paHamentnek az előterjesztést - jelentette ki Csehák Judit. . A tárca vezetője szerint az intézkedés nem érinti hátrányosan azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézmé­nyekben kívánják igénybe venni, mint ahogyan azt a köztársasági elnök kifogásolta. Csehák Judit szerint a módosí­tások csak az önkormányza-tok- nak jelentenek kötelezettséget. A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy az államfő döntése miatt több mint egymillió ember csak később kaphatja meg a kedve­zőbb ellátást. Csehák Judit szerint az sem fe­lel meg a valóságnak, hogy a cso­magot a problémák megbeszélé­sének hiánya miatt utalták vissza. A miniszter bejelentette: tegnap levelet juttattak el valamennyi érintett egyházi vezetőnek és önkormányzati szövetségnek az együttműködés reményében. MTI Budapest Január elsején mentesítő vonat indul: Szombathelyről a Déli pá­lyaudvarra 14 óra 20-kor, Zala­egerszegről a Délibe 14 óra 04- kor, Pécsről a Keleti pályaudvar­ra 19 óra 16-kor, Miskolcról a Ke­leti pályaudvarra 15 órakor és 17 óra 15-kor, Nyíregyházáról a Nyugati pályaudvarra 13 óra 15- kor, a Nyugati pályaudvarról Püspökladányba 22 óra 05-kor, Szegedre 14 óra 10-kor, Szentes­ről a Nyugatiba 16.00 órakor, Dombóvárról Kaposvárra Inter- Pici 15 óra 05-kor és Kaposvárról Dombóvárra 16 óra 19 perckor, ugyancsak InterPici. Január elsején közlekedik Nagykanizsa-Keszthely-Buda- pest között a Mura-Balaton IC, Budapest-Keszthely-Nagykani­zsa között a Kanizsa-Zala IC, Pécs-Budapest között a Sopia­nae, a Zengő IC mindkét járata, továbbá: Budapest-Kaposvár- Nagykanizsa között a Somogy IC, Sátoraljaújhely-Miskolc-Bu- dapest között a Zemplén IC és Miskolc-Budapest között a Há­mor IC mindkét járata. Január 5-én mentesítő vonat indul: Fonyódról a Déli pályaud­varra 17 óra 35-kor, Nyíregy­házáról a Nyugati pályaudvarra 15 óra 25-kor, Békéscsabáról a Keleti pályaudvarra 16 óra 15- kor, valamint Miskolcról Buda­pest Keleti pályaudvarra indul­nak mentesítők 11 óra 15-kor, 17 óra 15-kor és 19 óra 30 perckor. Január elsején számos olyan vonat is közlekedik a regionális forgalomban, amelyek munka- napokon közlekednének. _____■

Next

/
Thumbnails
Contents