Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-29 / Vasárnap Reggel, 52. szám
2 KORKÉP 2002. DECEMBER 29. Az a mezogazdasagi termelő, aki a politikusoktól vagy a - magukat függetlennek nevező, de valójában pártelkötelezett - szakemberektől szeretné megtudni, mit remélhet hazánk EU-csatlakozása után, bajban van. Homlokegyenest eltérőek a vélemények arról, milyen megállapodást kötöttünk. Az igazság nagyjából most is középen van: a többség jobban jár, de lesznek olyanok is, akik megszenvedik az uniós tagságot. A magyar mező ■ Az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az agrári- um területén valóban sikerült előrelépni az utolsó tárgyalási napokban, percekben, főleg ami a közvetlen támogatásokat illeti. Bár az EU nem emelte a közvetlen kifizetések arányát a magyar gazdáknak, 2004-ben marad az uniós összeg 25 százaléka - ami roppant igazságtalan -, de a magyar büdzséből már az első esztendőben 30 százalékkal lehet pótolni, így eléri az 55 százalékot. S a nemzeti támogatás évenkénti emelésével már a hatodik évben megkaphatják a jogosultak a száz százalékot. A termelési kvóták megállapításánál a jelenlegi, nem túl kedvező termelési eredményeket vették alapul. Ez még mindig jobb, mintha a három-öt évvel ezelőttiekbők indultak volna ki, de a legideálisabb az lett volna, ha a rendszer- váltás idején előállított mennyiségek jelentették volna a kiindulópontot, de erről hallani sem akartak Brüsszelben. A tejtermelők számára kedvező, hogy 2004-től végül évi 1,9 millió tonna terméket lehet előállítanunk - más kérdés, hogy ennél többet akartunk -t és öt évig boltokba kerülhet a 2,8 százalékos zsírtartalmú folyadéktej is, pedig ilyet az EU tagállamaiban nem gyártanak. Ugyanakkor csak az extra minőségű tejre lehet dotációt kapni, tehát az a néhány tehént tartó gazda, akinek a teje másokéval keveredik, nem jut pénzhez. Az Unióba csak olyan tojás kerülhet, amelyet előírásszerűén megjelölnek, csomagolnak. Viszont a háztól származó vagy a piacokon történő értékesítésnél erre nincs szükség. A gabonatermelőknek örömteli hír, hogy á magyar kvóta 4,73 tonna lett hektáronként, ami csaknem duplája a lengyelnek és meghaladja néhány tagállamét is. A termelők egy részét viszont kellemetlenül érinthetik azok az adminisztrációs kötelezettségek, amelyek a támogatások elnyeréséhez nélkülözhetetlenek, másokat pedig az, hogy a nadrág- szíjparcellájuk nem éri el a dotációhoz szükséges legkisebb területi egységet. A zöldség- és gyümölcstermesztésben pedig nincsenek is kvóták, viszont a támogatási szintek alacsonyak. A szarvasmarha- és különösen a juhtenyésztők viszonylag jól járnak a magas kvótákkal, ugyanakkor a kisebb gazdaságokban dolgozó sertés- és baromfi-előállítók kemény versenyre kényszerülnek, s olyan adatszolgáltatási feladatokkal szembesülnek, amelyek próbára teszik őket. Ezért az agrár- szakemberek véleménye szerint ez utóbbiaknak csak akkor van esélyük a talpon maradáshoz, ha termelési és értékesítési szövetkezetekbe tömörülnek. Alaptalanok viszont azok a félelmek, hogy be kell szüntetni a házaknál folyó disznóvágásokat. HÍREK Román, magyar két jó barát? ■ BUKAREST: Calin Fábián, Románia budapesti nagykövete szerint az idei esztendőt, amely teljes nyitott- ságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, mél- tán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni. A román diplomata egy rádióinterjúban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat hónapban Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó is napirenden volt. A nagykövet a találkozók eredményeként azt emelte ki, hogy számos, a korábbi években kényesnek nevezett kérdést sikerült nyíltan, fenntartások nélkül megvitatniuk. Súlyosbodó koreai atomválság ■ PHENJAN: December 31-ig elhagyják Észak-Koreát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellen- őrei. Erről Melissa Fleming, a NAÜ szóvivője értesítette a világsajtót. Az ügynökség azután döntött hazarendelésükről, hogy Eszak-Korea pénteken kérte a szakértők visszahívását, s jelezte: nem kíván válaszolni Mohamed el-Baradei NAÜ-főigazgató tiltakozó levelére. Az igazgató levelében azzal érvelt: a két ellenőr távozásával csak súlyosbodna az a válság, amelyet az észak-koreai atomprogram újraindításé- nak bejelentése váltott ki. Piranha-vész Kínában? ■ PEKING: Kínában attól tartanak, hogy a Brazíliából engedély nélkül behozott piranhák bekerülnek tavaikba és folyóikba, és veszélyeztetik azok biológiai rendszerét. A China Daily szombati kiadásából kiderül: a piranhák Brazíliából Hongkongon keresztül jutottak el Kínába, elsőként egy daliani tengeri bemutatóparkban tűntek fel 15 évvel ezelőtt. A lap szerint ezen a héten az illetékesek utasítást adtak ki a Kínában előforduló összes piranha elpusztítására. f A lengyeleknél a Lockheed nyert S VARSÓ: Az amerikai Lockheed Martin konszern által ajánlott F-16 C/D Block 52 típusú vadászgép nyerte a többfeladatú harci gépek vásárlására kiírt lengyelországi versenytárgyalást. A tenderen a legújabb típusú amerikai F-16-oson kívül a brit-svéd Gripen és a francia Mirage 2000-5 Mk2 indult. A 48 darab, légi harcra, szárazföldi és vízi célpontok megtámadására és felderítő feladatok végzésére képes harci repülőgép lengyelországi versenytárgyalása másfél évig tartott. 1 Monarchia vagy köztársaság? ■ STOCKHOLM: A svéd parlamenti képviselők csekély többsége támogatná a királyság eltörlését és köztársa- ság létrejöttét. A Svenska Dagbladet című konzervatív lap által ismertetett adatok tanúsága szerint a 349 kép- viselő közül 167 - döntően baloldali - híve egy ilyen értelmű alkotmányreformnak, szemben a status quo, azaz a mintegy 460 éves monarchia fenntartása mellett kiálló 163 honatyával. A riksdag (parlament) jövő tavasszal lesz kénytelen állást foglalni a kérdésről. Titkos dokumentumok a Vatikánból ■ RÓMA: A Vatikán jövő év februárl5-étől hozzáférőé- tővé teszi a kutatók előtt a náci Németországhoz fűződő, a második világháború előtti viszonyára vonatkozó titkos iratokat, válaszul azokra a bírálatokra, amelyek a vészkorszakban tanúsított magatartása miatt érték a Szentszéket. A mindeddig titkosan kezelt iratok kutathatóvá tételének időpontját Joaquin Navarro-Valls szentszéki szóvivő jelentette be tegnap. Az archívum megnyitását eredetileg jövő év január elsejére tervezték; a néhány hetes késést a szó- vivő a hatalmas iratmennyiséggel indokolta. ■ Akihito japán császárnál dülmirigyrákot állapítottak meg, ezért előreláthatólag január közepén megműtik. A posztatarákra még kedden derült fény, amikor ellenőrző vizsgálatot végeztek az uralkodón. Az uralkodó vérképe egyébként az utóbbi három évben mindig aggodalomra adott okot. „A rák azonban nem áttétes" - jelentette szombaton a japán sajtó a császári udvartartás hivatalára hivatkozva. Akihito, aki hétfőn töltötte be 69. életévét, egy hónapig biztosan a kórházban marad, és hivatalos teendőit hosszabb időre elhalasztja. Újévkor azonban kimenőt kap: a szokásnak megfelelően családjával együtt üdvözli majd a palotája kertjében egybegyűlő tömeget. Terrorszámok ■ A Terror Háza múzeum szerint Szabó Zoltán szocialista országgyűlési képviselő téves és megtévesztő adatokat adott közre az intézmény 2002. évi költségvetésével kapcsolatban. A múzeum vezetői jelezték: a számok az intézmény megnyitása után, 2002 márciusában készült költségvetési tervezetből származnak. EU-tájolás ■ Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében rendeznek konferenciát január 6-án Kaposvárott. Ez a rendezvény az EU-kommunikációs stratégia országos rendezvény- sorozatának vidéki nyitórendezvénye is lesz egyben. A szervezők ötszáz résztvevőre számítanak. Lelőtték a tévést ■ Jerevánban egy ismeretlen tettes lelőtte az örmény közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsának elnökét. A rendőrség egyelőre tanácstalanul áll az eset előtt. Tigran Nagdalján közismert televíziós újságírónak számított hazájában, jó kapcsolatokat ápolt Kocsarján államfővel. Az 56-os Szövetség mérlege ■ Az 56-os Szövetséget 1990-ben jegyezték be a Fővárosi Bíróságnál, de még soha nem zárt olyan tartalmas és sikeres évet, mint idén. A szövetség bajtársának tekint mindenkit, aki részt vett az 56-os forradalomban, s képviseli annak szellemiségét. S a forradalomban részt vevők politikai, gazdasági, jogi és társadalmi rehabilitását valamint kárpótlását tekintik egyik legfontosabb feladatuknak. Idén ötmillió forint segélyt adtak a rászorulóknak. A szövetség szeptemberben tartotta VII. kongresszusát, ahol Sinkovics Gyulát ismét megválasztották elnöknek, és dr. Czeglédy József lett az ügyvezető elnök. Taglétszámuk ma már meghaladja a négyezer főt, s minden megyében valamint a főváros összes kerületében működik szervezetük. Fontosnak tartják, hogy a mai diákokat és tanárokat megismertessék 1956 eszméjével, ezért hozták létre az 56-os Akadémiát, ahol neves professzorok segítségével továbbképzik a történelemtanárokat. Idén hét önkormányzatnak adtak át lyukas lobogót és kitüntető oklevelet valamint 15 külföldi és hazai szervezetnek, intézménynek. Köddé válik a ■ A Defend Kft. tegnapi, megismételt taggyűlése a többségi állami tulajdonosok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta döntésének értelmében úgy határozott, hogy a cég végelszámolással megszűnik. A megismételt taggyűlés megerősítette a december 3-ai taggyűlés határozatát, miszerint a Defend jogutód nélkül fejezi be tevékenységét. A többségi állami tulajdonosok azt szeretnék elérni, hogy a Defend alkalmazásában álló 2500 dolgozónak a jövőben is legyen munkahelye. Egyelőre a többségi tulajdonos banknál nem tudnak arról, hogy a kisebbségi tulajdonos Csintalan Sándor megtámadta volna a december eleji taggyűlés jogszerűségét. Defend? Méregdrága iraki bevetés Irdatlan összegeket emésztene fel az esetleges iraki háború. Az amerikaiaknak persze erre is van magyarázatuk: szerintük ennél is több szenvedésbe, pénzbe kerülne a világnak, ha Szaddámot nem rendszabályozzák meg, és a diktátor bevetné a tömegpusztító fegyvereit. A csaknem 2000 milliárd dollár azonban így is alig fogható fel ép ésszel. ■ Az, hogy a háborúhoz három dolog kell - pénz, pénz és pénz -, már régóta tudjuk. Különösen a mai korban, ahol a legfejlettebb fegyverek, technikai eszközök ára már-már sokkoló. (Az más kérdés, hogy a haditechnikai fejlesztések jó része „nem veszik kárba”, számos dolog a civil életben is hasznosul.) A pacifisták és az Egyesült Államokkal nem éppen barátságos viszonyban lévők azt is Amerika szemére vetik, hogy bizonyos időközönként szándékosan provokálja ki a háborúkat, hiszen egyrészt az elavulófélben lévő eszközeiktől meg kell szabadulniuk, másrészt az újdonságokat csak éles helyzetben lehet igazán jól kipróbálni. Az USA illetékesei persze hevesen tagadnak, és azt állítják, ők kényszerből, a demokratikus világ értékrendjének védelme érdekében fegyverkeznek. Az persze elképesztő, hogy a számítások szerint a rövid és hosszú távú közvetlen katonai kiadások a háború árának még tíz százalékát sem teszik ki. A legnagyobb tételt az olajárrobbanás és egyéb gazdasági hatások okoznák - még ha rövid távon ezek bizonyos előnyökkel járnának is. Ennek csak egyrészt az az oka, hogy a jelentős olajtartalékokkal rendelkező Irak a háború hatására valószínűleg egy időre befejezhetné a kitermelést. Ennél fontosabb, hogy a katonai konfliktus minden bizonnyal érintené az egész - olajban rendkívül gazdag - közel-keleti térséget. Viszont sokkal nagyobb lenne az olaj iránt a kereslet, ugyanakkor bizonytalanná válna a kitermelése, így az ára drasztikusah megemelkedne. Az energia- hordozók drágulását pedig a világon mindenütt meg- sínylik a gazdaságok. Egy háború az olajválságtól függetlenül is érintené az egész világgazdaságot, hiszen a konkrét károk (tőzsdei mélyrepülés, a termelés visszaesése, a turizmus csökkenése stb.) mellett a magát mindenhova befészkelő feszültség, bizonytalanság, félelem is jelentős negatív hatással járna. Dollár százmilliárdokat emésztene fel a középhatalomnak számító állam megszállása és újjáépítése. A katonai csapás ugyanis most bizonyosan Szaddám re- pimjének bukását eredményezné, így a legvéresebb diktatúrát kellene valamiképp demokratikus vagy legalábbis ahhoz hasonló rendszerré átalakítani. Ehhez a politikai berendezkedéstől kezdve, a gazdaság modernizálásán át az oktatásig mindent meg kellene reformálni, ami évekig tartó tartó és rendkívül költséges feladatnak tetszik; persze ezt megelőzően, illetve ezzel párhuzamosan, a háború következményeként a feltehetően szétbombázott utakat, hidakat, gyárakat, energiaszolgáltatókat és más infrastrukturális berendezéseket újra fel kellene majd építeni. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a humanitárius segítség az össztételben elenyészőnek tűnik, bár a 2700 milliárd forintnak megfelelő összeg is borzasztóan sok. (Almási)
