Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-01 / Vasárnap Reggel, 48. szám

2 KORKÉP 2002. DECEMBER 1. Költségvetési adok-kapok Hogy a jövő évi költségvetés „a je­lenlegi helyzetben a lehető leg­jobb” (koalíció) vagy „úgy rossz, ahogy van” (ellenzék), nehéz meg­ítélni, de a héten a parlamentben lefolytatott vitából az derül ki, hogy a tervekkel ellentétben egyes terü­letekre (például önkormányzatok) több, másokra (például állami ünnepségek) kevesebb jut. ■ Abban mindenki egyetért, hogy az önkormányzatok nagy bajba ke­rülnének, ha nem kapnának több pénzt a tervezettnél, ugyanis a köz- alkalmazottaknak járó 50 százalékos béremelés nagy részét nekik kell előteremteniük. Miután azonban a bevételeik ezt nem fedezik, akár csődközeli állapotba is kerülhetnek. A kormányzat ugyanakkor minden­kit megnyugtatott, hogy a helyható­ságok jövőre 284 milliárd forinttal kapnak többet, mint az idén, a bér­emelések és a pluszfeladatok viszont csak 282,5 milliárdot emésztenek föl. Ennek ellenére a mintegy hat­száz kisebb településnek - ahova ke­vesebb szja és helyi iparűzési adó ér­kezik - ez jelentős gondot okozhat. Ám ezek a helyhatóságok bérkiegé­szítési támogatást kapnak - erre 3 milliárd forintot különítenek el így egyetlen falu sem kerül bajba. A Pénzügyminisztérium eredeti javaslatánál több pénzhez jut - a konkrét összegről még folyik az al­kudozás - a rendőrség is. Több hon­atya azt szeretné, ha a hadikiadások­ra viszont kevesebbet költenénk. Ez népszerű ötletnek tűnik, csak mi­után az elmúlt hónapokban számta­lan ledorongoló kritikát kaptunk a NATO-tól, külpolitikai okok miatt nem valószínű a csökkentés. Az el­lenzékiek megvonnák a Miniszter- elnöki Hivatal üvegzsebprogramjára betervezett egymilliárd forintot, de ezt a kormánypártiak nem fogadják el, mondván: ennek köszönhetően százmilliárdok útja lesz látható. Az MDF azt szeretné, hogy a minden­kori minimálnyugdíj - ez jelenleg húszezer forint - érje el a minimál­bér 50 százalékát. Ez egymilliárd fo­rintjába kerülne az államnak. Jelen­tős bevételtől esne el a költségvetés, ha elfogadnák azt az ellenzéki javas­latot, hogy kerüljön ki a privatizációs körből több vállalat. Ez rövid távon bevétellel járna - érvelnek -, ám hosszú távon károkat okozna. Abban nincs vita a kormánypár­tiak és ellenzékiek között, hogy min­den felvetés jogos, és jó lenne, ha jut­na rá pénz. Ám a lehetőségek korlá­tozottak, ezért szelektálni kell. A módosító javaslatokról szóló szava­zás során pedig majd kiderül, hogy ki mit tart igazán fontosnak. Kovács: csatlakozni csak jól lehet ■ Kovács László szerint az európai uniós csatlakozást követően Magyaror­szágon felgyorsul a gazdasági növekedés, a technológia és az infrastruktúra fejlődése, több befektető jön, ezáltal a magyar lakosság életminősége is javul. Az MSZP elnöke erről a párt Baloldali Tömörülés Platformjának tanácskozá­sán beszélt. Hozzátette: bővülnek az utazási és tanulási lehetőségek, na­gyobb mértékben lehet munkát vállalni, és szélesedik a letelepedés lehetősé­ge is. A pártelnök úgy fogalmazott: nem hisz a rossz csatlakozásban. Kifejtet­te: a kis országok is jól ki tudják használni a csatlakozás előnyeit. Ismét napirenden az ügynöktörvény ■ Fontos áttörésnek nevezte Fodor Gábor az MSZP-vel történt meg­egyezést, amelynek értelmében az összes, egykori állambiztonsággal kapcsolatos.irat egységesen kerülhet át egy újonnan létrehozott levél­tárba. A szabaddemokrata politikus az SZDSZ Országos Tanácsának (OT) tegnapi ülését követően jó és hasznos megegyezésnek nevezte a jövő héten ismét a parlament elé kerülő úgynevezett ügynöktörvények­kel kapcsolatban született megállapodásokat. Együttműködő megyeszékhelyek ■ Pécs polgármesterét, Toller Lászlót választották a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökévé tegnap Salgótarjánban. A szövetség társelnö­ke Szita Károly, Kaposvár polgármestere, alelnöke: Puszta Béla, Salgótarján és Papp János, Békéscsaba polgármestere lett. Toller elmondta: a szocialis­ta elnök és a fideszes alelnök megválasztásával azt kívánják jelezni, hogy a szövetség az együttműködést favorizálja. ■ Izraeli katonák igazoltatnak és kutatnak át palesztin járókelőket. Gázában ismét feszült a hangulat, miután tegnap agyonlőttek egy 16 éves palesztin fiút. Hatem Rizk Al-Alját állítólag a hátán érték a lövések. Ugyancsak tegnap az izraeli hatóságok elfogták a Hamász mozgalomnak azt a két tagját, aki pénteken megszökött egy dél-izraeli börtönből. A terrorcselekmények miatt bebörtönzött két arab férfi elfűrészelt egy rácsot, és átmászott a dél-izraeli Ashelon város börtönének falán, ám hamarosan elfogták őket. Izrael a Ke­nyában elkövetett merénylet nyomán figyelmeztette polgárait, hogy egyes afrikai vagy ázsiai országokban terrortámadások célpontjaivá válhatnak. Stumpf újra választási csalást emleget ■ Stumpf István szerint a jobboldal pártjai sok hibát követtek el az országgyűlési választá­sok során. „Nem vettük komolyan azt, hogy va­lóban tudatosan készülnek a törvények szerint választási csalásnak minősíthető részvételösz­tönzésre” - jelentette ki az előző kormány kan­celláriaminisztere a Magyar Polgári Együttmű­ködés Egyesület konferenciáján. A politológus szerint a szocialisták jól szervezett informati­kai hálózatuk és aktivistáik segítségével beazo­nosították a potenciális szocialista szavazókat, a választás napján pedig felkeresték, és rávet­ték őket a voksolásra. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Stumpf szavaira úgy reagált: aki október után is kétségbe vonja áprilist, az képtelen az idők tanulságát megérteni. ■ Európát nem mentheti meg más, csak azok az erők, amelyek felépítet­ték e dómokat és azt a lelkiséget, ami a hit, a méltányosság és az értelem erejében rejlik - idézte Márai Sándort Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke tegnap Lakiteleken. A politikus A kereszténydemokrata Európáért címmel szervezett kétna­pos nemzetközi tanácskozáson tar­tott előadást. Leszögezte: számára a keresztény-konzervatív értékek őrző jellegűek, s azt jelentik, hogy „a sza­badság nem cserélhető fel szabados­ságra, a szabadságot nem fogadhat­juk el felelősség nélkül”. ■ A jövő év lesz hosszú idő után az első olyan esztendő, amikor reálértékben csökkennek a peda­góguskeresetek - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási tagozatá­nak tegnapi tanácskozásán. Az ok­tatási tárca korábbi vezetője ennek okát a bérek januári befagyasztá­sában látja, illetve abban, hogy 2003-ban a pedagógusok többsége a legmagasabb adósávba kerül. Pokorni kijelentette: a jövő évi bü­dzsé látszatra szépen növekvő for­rásokat biztosít az OM számára, de igazi mozgásteret nem ad szak­mai programok elindítására. HÍREK Bizalmi válság a szlovák kormányban ■ POZSONY - A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlo- vák kormánypártok legközelebbi koalíciós tanácsá­nak fórumán felszólítja Mikulás Dzurinda miniszter- elnököt, hogy folytassa a kedvezménytörvény ügyé­ben a tárgyalásokat Medgyessy Péter magyar kor- mányfővel. Bugár Béla ezt pártja országos elnökségé- | nek tegnapi tanácskozása után, azt követően jelentet- § te ki, hogy a testület leszögezte: a szlovák kormány- koalícióban az MKP és Dzurinda miniszterelnök kö­zött bizalmi válság alakult ki. Visegrádiak találkozója Budapesten ■ VARSÓ - Leszek Miller lengyel kormányfő ma Buda­pestre érkezik, ahol a négy visegrádi ország kor­mányfői megvitatják a dán EU-elnökség által a tagje- lölt országoknak tett pénzügyi javaslatokat. A talál- kozón az árvizek elleni közös védekezés lett volna a 1 téma, de most inkább áttekintik a dán javaslatokat - jelentették be lengyel kormányforrások. A visegrádi négyek egyetértenek, hogy a dán javaslatok bizonyos területeken előrelépést jelentenek, de az összes tagje- lölt ország közös gondja továbbra is a költségvetés , ügye, mindenekelőtt a tagsági hozzájárulás mértéke. Kasza a VMSZ elnöke ■ ÚJVIDÉK - A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) | tegnapi tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet 1 választotta meg elnökké. A VMSZ közgyűlése megha­tározta a politikai irányvonalat is: a párt keresztény- demokrata jobbközép pártnak jellemezte magát. A j közelgő köztársaságielnök-választás kapcsán a kong- resszus úgy döntött, hogy a párt csak olyan elnökje- löltet támogat, akinek célkitűzései között szerepei a polgári társadalom megteremtése, az európai integrá- | ció és a kisebbségvédelem. Kasza emlékeztetett: § Kostunica egyelőre nem hozta nyilvánosságra prog­ramját, nem kereste a párbeszédet a VMSZ-szel. Orbán pesszimista lobbizása ■ KORFU - A Magyarország számára az Európai Unió által felkínált csatlakozási feltételek nem megfelelőek - jelentette ki Orbán Viktor volt miniszterelnök teg­nap délután Korfun, a Kereszténydemokrata Interna- cionálé elnökségi ülésén. Orbán Viktor európai kőr­útjának utolsó állomása volt Görögország, előzőleg Brüsszelben és Berlinben lobbizott Magyarország si­keres uniós csatlakozása érdekében - tájékoztatott Doncsev András, az exkormányfő sajtótitkára. Kenyában kutatnak az al-Kaida után ■ MOMBASA - A kenyai hatóságok egyelőre nem talál­tak bizonyítékot arra, hogy a csütörtöki mombasai merényletekkel kapcsolatban őrizetbe vett 12 sze­mély kapcsolatban állna az al-Kaida terrorszervezet­tel. Julius Sunkuli kenyai belügyminiszter közölte, hogy az őrizetben lévők mind külföldiek. Igaz, szá­muk megfogyatkozott, mivel a kenyai hatóságok már szabadon engedtek egy spanyol és egy amerikai ál­lampolgárt, akiket ártatlanul gyanúsítottak. Véget ért a 15 éves szükségállapot ■ ANKARA - Tegnap véget én Törökországban az or­szág délkeleti részén 15 éve fennálló szükségállapot, amelyet annak idején a térségbeli kurdok szeparatis­ta fegyveres küzdelmének megfékezésére hirdettek ki a török hatóságok. Üj, normális korszak kezdődik a térség számára - mondta Diyarbakirban Abdulkadir Aksu belügyminiszter. Az évek folyamán több mint 30 ezer ember vesztette életét a kurd szeparatisták merényleteiben, gerillaakcióiban. Bármit tesz Szaddám, háború lesz? A fegyverzetellenőrök vizsgálódnak, Irak ezt most még tűri, Amerika ugrásra kész, a világ feszülten vár. Sokak szerint csupán színjáték folyik, mindenképp kitör a háború. Közben Taszár is a figye­lem homlokterébe került, az USA a kato­nai bázison polgári és közigazgatási fel­adatokat ellátó személyeket, illetve tol­mácsokat képez ki. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, Szaddám Huszeinnek mindenképp távoznia kell. ■ A héten megkezdődött Irakban a fegy­verzet-ellenőrzés, oltóanyag-laboratóriu­mokat, lőszer- és nehézgépgyárakat vizs- gálgattak. A szakértők váratlanul jelen­nek meg a különböző létesítményekben, az ott dolgozóknak azonnal be kell őket engedni, minden helyiségbe szabad bejá­rást kell számukra biztosítani. Az első ta­pasztalatok szerint az arab vezetők együttműködnek, eleget tesznek a Biz­tonsági Tanács határozatainak, bár az ENSZ-alkalmazottakat az a Hans Blix ve­zeti, akit ők kémnek tartanak. Eddig tehát minden rendben is lenne. Csakhogy: az irakiak eddig szinte mindig megszegték a szavukat, így továbbra sem dőlt el, lesz-e háború. Bagdadnak min­denesetre december 8-ig kell bebizonyíta­nia, nincsenek tömegpusztító fegyverei, különben megindul ellene a hadigépezet. Vannak olyan katonai és politikai szakértők, akik szerint az egész vizsgálat nem több színjátéknál. Azt, hogy Irak nem rendelkezik ilyen arzenállal, nagyon nehéz bizonyítani, s ha a szakértők nem is találnak ilyeneket, az amerikaiak még mindig mondhatják: Szaddámnak megint sikerült átvernie a nemzetközi csapatot. Az atomarzenált ugyan valóban nehéz el­rejteni, de a vegyi és főleg a biológiai fegy­verek előállítása kisebb üzemekben vagy akár nagyobb szobákban is történhet, amelyeket felkutatni reménytelen. Nógrádi György arra nem vállalkozott, hogy megjósolja, elindulnak-e az ameri­kai harci gépek, abban azonban biztos, hogy Huszeinnek távoznia kell a hata- .lomból. Az Egyesült Államok ugyanis az­zal vádolja az elnököt, hogy támogatja a terrorizmust. A biztonságpolitikai szakér­tő szerint ugyanakkor az a probléma, hogy a jelenlegi iraki ellenzék gyenge, megosztott és korrupt, ráadásul szét van szórva a világban (hazánkban is tartóz­kodnak vezető politikusaik). Arra ugyan nem lehet számítani, hogy a modern nyu­gati demokrácia szintjének megfelelő po­litikai vezetés váltsa le a mostanit, az azonban elvárható, hogy a jelenleginél tisztességesebb, demokratikusabb embe­rekből álljon a politikai elit. A Taszáron hét évvel ezelőtt kialakított bázis - ezt a délszláv békefenntartásban részt vevő alakulatok támogatására épí­tették ki - is szerepet kaphat az iraki ren­dezésben. Az amerikaiak azt kérték a ma­gyar kormánytól, járuljon hozzá, hogy ott közigazgatási feladatokat ellátó szemé­lyeket és tolmácsokat képezzenek ki. Ha erre a parlament áldását adja, benépesül­het a létesítmény. Kétszer egy hónap alatt 800-1000 személy kap eligazítást. A településen és környékén azonban megindult a rémhírterjesztés. Az a szóbe­széd járja, hogy ennél komolyabb katonai akció részese lesz a bázis, esetleg rakétá­kat telepítenek, ezért egy ellenséges akció vagy egy terroristatámadás célpontja is le­het. A honvédelmi miniszter azonban igyekezett megnyugtatni az ott élőket, szó nincs erről, semmi rendkívüli ese­ményre nem kell felkészülniük, s az szin­tén a lakosság nyugalmát óvja, hogy a ki­képzés alatt a bentlakók nem hagyhatják el a tábort. S végül egy friss hír: a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) szóvivője, Melissa Fleming szerint nem kizárt, hogy Irakban magánszemélyeknél rejtik el a tö­megpusztító fegyverek részegységeit. Dávid: hit és értelem Pokorni bírál

Next

/
Thumbnails
Contents