Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2002. Október 31., Csütörtök Hírek ELKÉSZÜLT A BUSZÖBÖL. Elkészült a buszöblözet és az új buszváró Somogyváron; a lakosság kezdeményezésére alakították ki. Több korábbi baleset miatt követelték, hogy az önkormányzat alakíttasson ki biztonságos gyalogátkelőt a főúton. A közútkezelő kht hárommillió forinttal segítette a munkát, az ön- kormányzat pedig négymilliót költött a kiemelt világításra, a buszváróra és a virágosításra. SZÉPÜL A KULTÚRHÁZ. Hét millió forintot költ a kéthelyi ön- kormányzat a kulturális központ felújítására. Ehhez ötmillió forintot nyert a területfejlesztési tanácstól. Első lépésként a tetőcsere munkáját végezteti el, azután a nagytermet és a színpadot újítják föl. Az önkormányzat tervei szerint a későbbiekben jelentősen bővíteni is akarják az épületet. ELKÉSZÜLT A KÚT. Niklán évek óta problémát okozott, hogy a település egyik ivóvizes kútja használhatatlanná vált. Most a DRV segítségével, valamint pályázati forrásból sikerült ezt a gondot elhárítani. A kút elkészült, és biztonságosan elláthatja a település minden részét ivóvízzel. SZÜRETI BÁL. 150 ezer forintot hozott a szüreti bál a somogy- fajszi óvodásoknak. Már hagyomány itt a szülők őszi mulatsága. Az idei bevételt hozzáteszik a pályázaton nyert százezer forinthoz, s fejlesztőjátékokat fognak vásárolni a legkisebbeknek. KONYHÁRA PÁLYÁZNAK. Egy korszerű konyha kialakításához szeretne pénzt nyerni pályázaton a buzsáki önkormányzat. Ezt a konyhát a tájháznál szeretnék üzemeltetni, mert akkor teljes körű lenne a faluban az idegenforgalmi kinálat. Tavaly egy varrószínt és egy kemencét építettek annak érdekében, hogy minél több diákcsoport és család tölthesse idejét hasznosan a múzeumban. Az étkezési lehetőség megoldásával már nemcsak néhány órás látogatásra, hanem hosszabb időre is fogadhatnának vendégeket. OLDALSZERKESZTÖ: FÁBOS ERIKA FOTÓ: TÖRÖK ANETT ________ HA GYOMÁNYŐRZŐK. Évente több mint tízezer turista fordul meg Buzsákon; legtöbb a hagyományaira kíváncsi. Megnézik a híres kézimunka-gyűjteményt is; a rátétest, vézást és a boszorkányos hímzéseket a mai napig is készítik; anyáról lányára száll a tudás, és az az érdekes, hogy itt egyetlen hímzőasszony sem rajzolja elő a mintákat. Az igazi hímzés fejből készül.________■ Táskán dohányban van a dohány Kis Gyanó Lajosné: Ilyenkor még sötét színű a levél, aztán szépen fokozatosan világosodik Több tucat családnak hozott évtizedekkel ezelőtt szép pénzt, „dohányt” a környéken a dohány, de ma már csak Táskán foglalkoznak vele. Három hektáron termesztik ezt a növényt s értékesítik aranybarna leveleit. Táska Kis Gyanó Lajosné nyolc éve foglalkozik a dohánytermesztéssel. Azt mondja, nem könnyű, mégis nőknek való munka a dohánnyal való foglalatosság. A teendők nagy része ugyanis aprólékos és női kezet igényel. Igaz, a női kéz mindezt nem igényelné, mivel elég koszos dolog, amire a dohánypalántából cigarettaképes dohánylevél lesz.- Ennek a munkának az a nehézsége, hogy amíg szárítatlan a dohánylevél, megfogja az ember kezét, mire aztán megszárad, poros lesz és törik, tehát akkor is koszol - mondta Kis Gyanó Lajosné. - Munka egyébként szinte egész évben van vele. Április közepén ültetjük ki a földbe a dohánfpalántákat, és február végére csomagoljuk össze az utolsó szállítmányt. így alig két hónap csak a pihenőidőnk. Ezzel a három hektárral egyébként öten foglalkozunk, mindannyian nők. Ebben az időszakban már javában tart a betakarítás. Leszedjük a növényt, kötözzük, és a szárítóba visszük. Ilyenkor még sötét színű a levél, azután az őszi ködös időnek köszönhetően fokozatosan világosodik. Az első osztályú minőség az, ami egészséges és szép, egyenletesen aranysárga színű. A dohány egyébként elég ellenálló növény, de a vegyszerekre például kényes, és az sem mindegy, hogy milyen földbe ültetik. Táskán például csak a pallagi fajtával érdemes foglalkozni, mert az szépen terem a homokos talajon is. A dohánytermesztő hölgyek közül egyébként ötből négyen nemcsak azoh a három hektáron dohányoznak. Megpróbáltak már a friss levelekből is cigarettát sodorni, de nem jártak sikerrel. Olyan erősre sikeredett ugyanis a portéka, hogy aztán napokig rágyújtani sem volt kedvük. ■ Szorosabbá vált testvéri szálak Wartmannstetten képviselői tíz éve egy tűzoltóautót ajándékoztak a somogyváriaknak. Ezzel kezdődött a barátság az osztrák és a somogyi település között. Gelencsér Attila elmondta: tíz évvel ezelőtt újsághirdetéssel kerestek testvér- települést Somogyvárnak. Sokan voltak ezzel akkoriban így, s Wartmanstetten ötven jelentkező közül választhatott. Azért döntöttek végül a somogyi település mellett, mert hasonló adottságú, mint az osztrák falu, és úgy hallottuk, fejlődő településre találtak. Azóta minden évben húsz somogyvári diák ingyen mehet síelni az osztrák településre, karácsonykor minden gyerek ajándékot kap tőlük, és rendszeresen részt vesznek egymás települési ünnepein. A kerek évforduló alkalmából gyakoribbak a kölcsönös látogatások. Ncrarteben éppen a somogy- váriak következnek. Ezentúl azonban Ausztriából is gyakrabban jönnek majd a vendégek, az idén ugyanis három építési telket is vásároltak Somogyváron a wart- mannstetteniek. ■ Otthonból kis családokba Öreglak ,Nemrég átadtak két otthonházat Öreglakon. így a megye egyik legzsúfoltabb gyermek- otthonából 16 kicsi családias körülmények közé költözött. Rimmer Józsefné, az otthon vezetője elmondta: négy házat vásárolnak még a faluban. A jelenlegi otthon felső szintjén anyaotthont alakítanak ki 15 személyre, a nagyobb lányok elhelyezésére pedig az otthon egyik épületének a tetőterében építenek különálló lakrészt. A jövő év végére végezhetnek vele. Ez azért is fontos, mert így az otthonnak mind a 64 lakója kis közösségbe kerülhet.- Öröm látni minden reggel azokat a gyerekeket, akik már az otthonházakban laknak - mondta Rimmer Józsefné. - Nyugodtab- bak, rendezettebbek, mint azok a társaik, akik még az otthonban élÉlvezik a gyerekek, hogy délután, szabadidejükben már a saját szobájukban játszanak nek. Már néhány hét alatt szinte csodát tett, hogy közösen főzhetnek vacsorát, játszhatnak saját szobáikban és külön nevelő foglalAdventváró boronkai ovisok Boronka A boronkai óvodások már a téli ünnepekre készülnek. Először az ősz terméseit gyűjtik össze a falut övező fenyvesben. Az így beszerzett növényeket megszárítják, s majd a karácsonyi díszek, ajándékok készítéséhez használják fel. Fontos szerepe van a kis városrészi óvodában a népi értékek megőrzésének és a hagyományok továbbvitelének. Az óvónők 1999 óta helyi nevelési program alapján dolgoznak, s ez a néphagyományokra épül. Jelenleg tizenhat kisgyermek készül a decemberben harmadszor megrendezendő adventi játszóházra. Ehhez még a legkisebbek is maguk gyűjtik azokat a terméseket, anyagokat, amikből szívesen készítik el az apróbb ajándéktárgyakat, az adventi koszorút meg az asztali díszeket.- Ezek a kirándulások az ismeretszerzés szempontjából is nagyon fontosak és hasznosak - mondta Bartsch Zoltánné vezető óvónő. - Örömünkre azonban nemcsak a gyermekek, hanem a szülők is lelkesen részt vesznek az anyagok beszerzésében és az alkotásban. A játszóházban egyébként az érdeklődőkön kívül meghívott vendégekkel, kézműveseiddel, a horvátkúti és a gombai óvoda kicsinyeivel együtt ápoljuk a téli hagyományt. Az óvoda nemcsak adventre újul meg, hanem az évszakok váltakozása szerint folyamatosan. A kicsik gondosan ügyelnek környezetük időszerű díszítésére. A gyerekek esetében egyébként a szórakoztatáson kívül mindennek jelentősége is van. Fontos ugyanis, hogy Tobozt, termést gyűjtenek a kis óvodások távlatok legyenek és a gyerekek rá tudjanak hangolódni a közelgő ünnepre. KUTOR GYÖRGYI Új munkahely, közösségi élet Mi a legfontosabb teendő most a faluban? Mi a legsúlyosabb gondjuk, és milyen sürgető feladatot kell megoldania az önkormányzatnak? - ezt kérdeztük három községben. Szabó István, Csömend: - Régóta közelről figyelemmel követem településünknek a fejlődését. Akkor is figyeltem rá, mikor nem voltam polgármester, hiszen egy ciklust eltöltöttem már a falu vezetésével. A csatornaberuházáson kívül rendkívül fontosnak tartom, hogy valamilyen munkalehetőséget teremtsünk itt, helyben, s akkor talán majd nem fogyatkozik tovább a falu lakossága. A fiatalokat és öregeket, ahogy eddig is, kiemelten szeretném támogatni. S az is fontos, hogy a jelenleginél nagyobb közösségi élet legyen Csömenden. Minden civil kezdeményezést szívesen támogatnék, ami erről szól. Dr. Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla: - Elsősorban szemléletváltozást szeretnék több területen is elérni. Szeretném, ha az itt élő embereknek több közük lenne a településhez, mint eddig volt. Ehhez szükség van a szórakozási lehetőségek fejlesztésére, civil szervezetekre és például arra is, hogy testvértelepülési kapcsolata legyen Niklának. Szeretném, ha sikerülne csatlakozni a falugondnoki hálózathoz, hiszen ez sok idős embernek segítség lehetne. Annak is örülnék, ha a településképet javítani lehetne, a közterületek, utak állapotára gondolok, de a régi iskolát is hasznosítani szeretném. Tapolczai József, Buzsák: - Nyolc évig alpolgármesterként dolgoztam és tizenhat évig tanácstag voltam az önkormányzatban, tehát több mint negyedszázados tapasztalattal rendelkezem. Legfontosabbnak most a csatornaberuházást tartom, ez a településnek a fennállása óta a legnagyobb munkája. Ezenkívül Csiszta fejlesztését tartom még kiemelt feladatnak, nemcsak a faluban, hanem a térségben is. Szigorúbb és takarékosabb gazdálkodást szeretnék és a közösségi életet is formálnám a következő négy évben. Régóta két rész- re szakadt a település. Szeretném, ha újra egységes lehetne. ■ Buzsák Három nagy rendezvény van évente Buzsákon, s a folklór mindegyikben meghatározó - tudtuk meg Kovács Józsefnétől, a faluház vezetőjétől. Az év első nagy ren-' dezvénye mindig a pünkösdi napok, ezt borverseny és gyerekműsor is színesíti. A községben több mint száz háznak külföldi a tulajdonosa, s erre a rendezvényre általában ők is megjönnek. A buzsáki búcsúnak igen nagy hagyománya van, s állandó program még a szüreti bál. Erre az idén több vendégegyüttest is meghívtak, s nagy sikerrel szerepeltek a településen. Természetesen nemcsak kulturális rendezvényeknek ad otthont a faluház, hanem a civil szervezeteknek, az egyesületeknek is, és ez a falu ünnepeinek a színhelye. Sokat gondolkodunk azon, hogy mi lenne az, amivel még előrukkolhatnánk, ami az anyagi lehetőségeink között kiegészíthetné a meglevő rendezvényeinket - mondta Kovács Józsefné. - Minden faluház arra törekszik, hogy a lehető legteljesebb mértékben kihasználja a lehetőségeit. Mi is akkor vagyunk elégedettek, ha sokan látogatják a rendezvényeinket. ■ Kulturális központ a faluház kozik azzal, hogy kész legyen a házi feladatuk. Mindannyian alig várjuk, hogy minden gyermekünk így élhessen. __ ___ ______■
