Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-31 / 254. szám
2002. Október 31., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 7. OLDAL Vallást teremtő tételek Ma van a reformáció emléknapja. Az ehhez kapcsolódó Országos Protestáns Napokat minden évben arra emlékezve rendezik meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció megindítója 1517. október 31-én függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vártemplomra. Tételeivel az úgynevezett bú- csúcédula-árusítások körüli visz- szaélések ellen tiltakozott, és kétségbe vonta, hogy a pápának joga vagy hatalma volna a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet Wittenbergben nyilvánosan elégette és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. A Luther vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a genfi reformátor, Kálvin János vezette irányzat a református vallás alapja. Két évvel ezelőtt október 31-én Egyházi hírek FELÚJÍTOTTÁK A RAVATALOZÓ ELŐTTI TERET. Erre 600 ezer forintot költöttek Potonyban, a munkát több mint félmillió forinttal segítette a megyei területfejlesztési tanács. A felújítást a marcali Közútépítő és Szolgáltató Kft végezte. SZENTMISE A PÁPAVÁLASZTÁS ÉVFORDULÓJÁN. II. János Pál pápa megválasztásának évfordulója alkalmából tartottak szentmisét a budavári Mátyás-templomban. A szentmisét Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius mutatta be, jelen voltak a püspöki kar tagjai és Magyar- országra akkreditált diplomáciai testületek képviselői. Karol Wojtyla akkori krakkói bíborost, érseket 24 évvel ezelőtt választották pápává. PAPOK A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT. Informatikai tanfolyamon vesznek részt a kaposvári egyházmegye plébánosai. A hat hónapos kurzuson húsznál több atya ismerkedik a számítástechnika alapjaival, köztük egy 80 éves is. A tanfolyamot Francsics Balázs, a kaposvári katolikus gimnázium informatikai tanára vezeti. írták alá a németországi Augs- burgban a katolikus és a lutheránus (evangélikus) egyház közös nyilatkozatát. A dokumentum több száz éves ellentétet tisztázott azáltal, hogy visszavonta a két egyház közötti, a megigazulás teológiai tanával kapcsolatos kölcsönös ki- átkozásokat. ■ PLÉBÁNIAI IRATTÁRAK TITKAI. Közös gyűlésen vettek részt két es- peresi kerület - a kaposvári és a barcsi - katolikus papjai az elmúlt héten Attalában. Dr. Gárdonyi Máté a plébániai irattárak, könyvtárak kezeléséről tartott előadást és konzultációt. MEGÁLDOTTÁK A KÁPOLNÁT. Kistérségi egyházi megbeszélés színhelye volt a hétvégén Kelevíz. Ez alkalommal került sor a felújított helyi kápolna megáldására is. ŐSZI BÉRMÁLÁSOK. Az utolsó őszi bérmálásra november 3-án délután Somogymeggyesen kerül sor. Ezt megelőzően - délelőtt - a kaposvári Szent Imre Egyházközség 38 fiatalja vesz részt bérmálási szertartáson. Az érintett családokkal Balás Béla megyés püspök nemrégiben a kaposszentbenedeki kolostorban lelki hétvége keretében találkozott* LÉLEKFRISSÍTŐ ALKALMAK. Kaposváron és Nagykanizsán tartanak rekollekciót - elmélkedő, liturgikus találkozót - az egyházmegye papsága számára a jövő hét elején. A rekollekciót az 1921-ben született őrtilosi plébános, Bisof Artúr vezeti. TATAROZZÁK ZIMÁNY MŰEMLÉK TEMPLOMÁT. Már megkezdték s a tavasszal folytatják Darány műemlék templomának tatarozását. Jelenleg az 1828-33 között emelt református templom külső festésén dolgoznak. A renováláshoz 300 ezer forint támogatást juttatott az önkormányzat az egyházközségnek. TÍZ VALLÁS KÉPVISELŐINEK IMÁJA A BÉKÉÉRT. Tíz különböző vallás képviselői tartottak közös imát október 2^-án Szászhalombattán a néhány napot Magyarországon töltő világhírű Swami Mahcshwaranan- da indiai szerzetes, hindu vallási méltóság részvételével. Az imán részt vevő különböző vallású papok, szerzetesek, lelkészek saját liturgiájuk keretében a világbéke párbeszéd kezdeményezése érdekében, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet és megértés érdekében emelték fel szavukat. CSERKÉSZEK KONCERTJE. A dunakeszi cserkészek ifjúsági zenekara adott koncertet Csurgón, a Jézus Szíve-templomban. A fiatalok a helyi cserkészekkel évek óta tartó, jó kapcsolatot ápolnak, így nem először jártak a városban. A jól sikerült koncertnek népes hallgatósága volt. ■ Közös a gyűjtés érdeme Elismerésre méltó Varga Andrea újságírónő cikke, amely október 17-én jelent meg a Somogyi Hírlapban „Összefogtak a kápolnáért” címmel. A riportrészlet egy korábbi interjúból származik, amikor még nem tudtam elmondani, hogy a gyűjtés nem csak az én érdemem. Hála és elismerés illeti Csordás Istvánnét, Csóka Jánosáét és Dervenkár Vendelnét, akik önzetlenül végezték munkájukat, bekopogtattak a házakhoz, és jelentős összeget gyűjtöttek össze. Reméljük, még lesznek adakozó hívek, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is megújulhasson kápolnánk. A községünk összefogása, adakozása bebizonyította, hogy a zárdakápolna is a miénk, nem hagyjuk az enyészetnek. Isten fizesse meg. Patics Vendelné, Berzence katolikus, református, evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS,HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdaS'Vetel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 Halottak napja: a gyász kultúrája A pszichiáterek egybehangzó véleménye szerint egyre kevésbé tudunk gyászolni és egyre természetellenesebben viszonyulunk az élet egyik természetes velejárójához, a halálhoz. Szakemberek szerint ennek oka az is, hogy eltávolodtunk hagyományainktól, de az is, hogy a médiából felénk áradó propaganda arra késztet bennünket, hogy próbáljuk leküzdeni saját halálunkat. A folyamatok szinte természetes, de döbbenetes velejárója, hogy egyre több ember hal meg kórházban, idegenek között, egyedül. Olyanok is, akiknek vannak hozzátartozói. Elhagyatva a halálos ágyon Pista bácsi szép kort élt meg. 89 éves volt, amikor meghalt. Utolsó évét egy elfekvőben töltötte, szinte tudattalanul. Beteg volt. Három gyermeke közül csak az egyik vállalta, hogy gondját viseli. Aztán a munkája miatt ő sem tudta két hónapnál tovább vállalni a gondozását, így került az intézménybe. Akkor még beszélgetett, s sokat panaszkodott, hogy ritkán látja a családját. Aztán egyre csöndesebb lett, utolsó napjaiban már csak azt emlegette, ha nem Erzsi néni, a felesége ment volna el elsőnek, most biztosan otthon lehetne. Legnagyobb fiát telefonon értesítették édesapja haláláról.- A modern hospice-mozgalom 1967- ben, Angliában indult el azzal a célkitűzéssel, hogy súlyos betegek testi-lelki szenvedését enyhítse - mondta Samu Judit, hospice-szel foglalkozó szakértő. - A hospice alapgondolata a halál tudatának elfogadtatása beteggel és hozzátartozóival, a magány oldása az aktivitás fenntartásával, a lehető legjobb életminőség megteremtésével. Magyarországon még összetettebb a feladat. Nagyon sok olyan haldoklóval találkozunk ugyanis, akit teljesen magára hagy a család. Ezek az emberek pedig nem csak az elmúlástól félnek, hanem attól is szoronganak, hogy egyedül maradtak és egyedül kell szembenézniük a halállal. A tibeti halottaskönyv szerint az eltávozó mellé le kell ülnie egy hozzá lélekben közel álló rokonának, azaz egy gurunak. Imák segítségével kell tudatosítani a haldoklóban azt, ami benne most végbemegy. A tibetiek ezt úgy mondják: elbúcsúzás az érzékszervektől. Ha ezt a haldokló elfogadja, megérti, akkor ezáltal túllép a félelem szülte fantáziaképeken és megnyugszik.- Az édesanyám már jóval az utolsó évei előtt mondogatni kezdte: utolsó kívánsága, hogy itthon halhasson meg - emlékezett Zalai Gézáné. - Agyvérzést kapott. Itthon ápoltuk. Az utolsó napjaiban már nem tudtunk beszélni egymással. A halála előtt valamivel jobban lett. Nyugodt volt és mosolygott, mielőtt végleg elbúcsúzott. Nem tudtam volna megbocsátani magamnak, ha nem teljesítem az utolsó kívánságát. De azt is megértettem, hogy neki mennyivel könnyebb volt így. Azért imádkozom, hogy ha eljön az idő, mellettem is ott legyenek, akik az életben a legfontosabbak voltak. Kellemetlen téma a gyász A mai társadalom halállal kapcsolatos szemlélete sem segíti sem a gyász feldolgozását, sem pedig azt, hogy hozzátartozóink emberhez méltón távozhassanak - mondta József István pszichológus. - A közfelfogás szerint az gyászol jól, aki mihamarabb túlteszi magát az őt ért veszteségen: erős marad, nem mutatja ki érzéseit. Századunkban a halál és a gyász általános elutasítása alakult ki. Ma a legfőbb érték a siker, a pénz, a hatalom, a karrier - a halál pedig megkérdőjelezi ezeket. Épp ezért az emberek nem szívesen gondolnak rá. Mindaz rossz és kellemetlen, aki és ami a múlandóságra emlékeztet, nem akarunk vele foglalkozni, nem illik róla beszélni. Ez az elutasítás pedig oda vezet, hogy igyekszünk kikerülni a halállal való szembesülést, azon az áron is, hogy adott esetben magára hagyjuk szeretteinket. Ettől pedig természetesen szorongunk is, a saját halálunktól is jobban félünk, mint ha természetesen és jól dolgoznánk fel veszteségeinket és ha nem menekülnénk saját fájdalmunk elől. Ha kisebb veszteségeket is tudatosan megélnénk, akkor egy ilyen nagyobb veszteséggel is könnyebben nézhetnénk szembe. Sokat foglalkozni ezzel egyébként ugyanolyan ártalmas, mint elutasítani, de mindenképpen valamennyire készülni kéne rá: A halállal, gyásszal foglalkozó tudományág, a tanatológia hazai meghonosítója s egyik legismertebb képviselője, Polcz Alaine írja egyik könyvében, hogy Erdélynek azon a vidékén, ahol nevelkedett, gyermekkorában még szobásban volt, hogy az asszonyok - amikor középkorúvá lettek - elkezdték hímezni a halotti leplüket, hogy amikor majd meghalnak, méltóképpen legyenek letakarva a ravatalon. Számos más példa is bizonyítja, hogy régebben az emberek tudatosabban készültek az elmúlásra. L. Kapitány Orsolya, a Somogy megyei múzeum néprajzkutatója elmondta: régebben különböző rítusok, a virrasztás, siratás, halotti tor, a gyászruhák rendje is segítették a családtagokat a veszteség feldolgozásában.- Szennában a hetvenes évek elején még volt olyan temetés, ahova a megye utolsó siratóasszonyát is elhívták - mondta L. Kapitány Orsolya. - Zóka Peti Lídia siratóénekei az archaikus halottas kultusz utolsó példái voltak a megyében. Középkori gyökerei vannak, évszázadokon keresztül ezeket kántálták az asszonyok a halottas házaknál. Virrasztottak a haldokló mellett és vele maradtak a ravatalon is. Természetesen nem-' csak vele, hanem a hozzátartozókkal is. Hiszen ezek a rítusok kapaszkodót jelentettek a gyászolók számára, akik tudhatták, mi a teendőjük ebben az időszakban. A rítusok kifejezték a közösség támogató erejét is, valamint keretek között tartották a gyászt, hogy az ne legyen túlzott. Például megszólták azt az embert, aki az elvártnál hosszabb ideig járt fekete ruhában. A hagyományos kisközösségek felbomlásával ez a segítség megszűnt. Nem halhatatlanság, örök élet Balás Béla kaposvári megyés püspök szerint főként a kegyeleti szolgáltatásokra szakosodott cégek tevékenysége nyomán a temetkezések külsőségeiben, méltóságában jelentős a fejlődés, hasonlóképp a temetők rendjében. Szembeszökő ugyanakkor - mondta - a gyászolók nagy részének hittani tájékozatlansága, s ezzel összefüggő ízlészavara.- Mintha évezredeket mennénk vissza az időben, még a kereszténység előtti időkbe, amikor a harcossal a lovát is eltemették, útipénzt és a túlvilágra szóló felszerelést tettek a sírba. Megható, de hát ezen rég túl vagyunk. Jézus Krisztusnak a történelmi egyházak által képviselt tanítása szerint a halál után van élet, van folytatás, ám egészen más, mint ez a földi élet. Szóval korántsem valamiféle vágányhosszabbításról van szó egy régimódi szellemvasúton. A túlvilági élet egy új teremtés, s nem logikus következménye vagy biológiai folytatása ennek a létnek. Az egyház nem szívesen beszél halhatatlanságról, mert az félreérthető. Beszél sokkal inkább örök életről. A halhatatlanság orvosi kérdés. A tudomány ígér is effélét, szervek cseréje vagy klónozás által. E lehetőség hatásait föltérképezve számos szépirodalmi mű adott már gunyoros választ: még csak ez kéne... Simoné de Beauvoir Minden ember halandó című kisregénye például voltaképp az ezzel kapcsolatos képzelgéseket fricskázza meg, rámutatva, hogy a halhatatlansággal együtt járna a bűneink halhatatlansága is, egymás halálra untatása és kihasználása. Minderre az ateista válasz: nagyon is jó, hogy meghalunk és így vége az egésznek. Az egyház tanítása voltaképpen a két szélsőség között van. FÁBOS ERIKA-BÍRÓ FERENC A múlandóság képei Az emberi lét nagy kérdéseinek, mint születés, szerelem, múlandóság, jelképes formában történő megfogalmazása a századforduló kedvelt témái közé tartózott, hiszen a téma nem volt idegen a szecesszió szimbolizmusának melankóliára hajló gondolatvilágától. Nem véletlen, hogy az oly egzakt morális és vallási nézeteket valló Körösfoi-Kriesch Aladár is többször nyúlt e tárgykörhöz. Egyháztámogatás nyilatkozókártyával Budapest A Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára, Szalay István elképzelése szerint a jövő év folyamán úgynevezett egyházi nyilatkozókártyát kellene kibocsátani annak érdekében, hogy reálisabban oszthassák szét a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlott 1 százalékából befolyó összeg állami kiegészítését. Mint mondta, a kártyára azért lenne szükség, mert sem az szja- felajánlások eddig alapul vett aránya, sem a jelenlegi szabályozás, azaz a népszámlálás egyházi hovatartozásra vonatkozó eredménye nem ad megfelelő kiindulópontot az elosztáshoz. Jelezte, a korábbi gyakorlat hiányossága az volt, hogy az szja- felajánlás kizárta az egyházak támogatásából a nyugdíjasokat és a gyerekeket. A jelenlegi megoldás, a népszámlálás eredménye szerinti elosztás véleménye szerint azért nem reális, mert a nyüatkozat e kérdése fakultatív jellegű volt, több egyház is óvta híveit a vallási hovatartozás megjelölésétől, s az állam nem jelezte előre, hogy a nyilatkozat az egyházak hitéleti támogatásának alapjául szolgál majd. Szalay István utalt arra, hogy az egyházak számára felajánlott összeg az idén körülbelül 2 milliárd forint volt, ezt az államnak az szja-összbevétel 0,8 százalékára, azaz 8,9 milliárd forintra kell kiegészítenie. Az államtitkár elképzelése szerint az anonim jellegű egyházi nyilatkozókártyán nem tüntetnék fel az illető vallási hovatartozását, azon egyetlen kérdés szerepelne: „Ön szerint melyik az az egyház, amelyet az állam a törvényekben előírt módon preferálni köteles?" Szalay István koncepciója az, hogy a kártyát a szülők a gyerekek után is megkapnák, azoknak csak azonosítási számuk lenne, nem készülne nyilvántartás róluk, s a feldolgozás után valamennyit megsemmisítenék. Az államtitkár elmondta, hogy a kártyákat három helyen lehetne leadni: a települési önkormányzatoknál, a kisebbségi önkormányzatoknál és az egyházaknál. Hozzátette, hogy a kártyákat négy évig használhatnák, ezen időszak azonban semmiképpen sem kötődne kormányzati ciklushoz. Szalay István hangsúlyozta, hogy a kártya kibocsátását illetően konszenzusra van szükség az egyházakkal, ez a folyamat azonban meglátása szerint legalább egy évet vesz majd igénybe. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az idei felajánlások elosztásának módjáról már ez év végén dönteniük kell. Magánvéleményét ismertetve az államtitkár túlságosan soknak ítélte a Magyarországon bejegyzett 136 egyházat. Mint elmondta: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény kiállta ugyan az idők próbáját, elképzelhető azonban, hogy e jogszabály bizonyos értelemben pontosításra szorul. Az államtitkár szerint az egyházakat az esetleges módosítás nyomán csak egy bíróságnál lehetne bejegyezni, s az újonnan jelentkező vallási közösségeknek kötelező lenne csatolniuk hitelve- ik ismertetőjét. _____________■ Pos tánkból
