Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-31 / 254. szám

2002. Október 31., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 7. OLDAL Vallást teremtő tételek Ma van a reformáció emléknapja. Az ehhez kapcsolódó Országos Protestáns Napokat minden év­ben arra emlékezve rendezik meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a refor­máció megindítója 1517. október 31-én függesztette ki 95 tételét a wittenbergi vártemplomra. Tételeivel az úgynevezett bú- csúcédula-árusítások körüli visz- szaélések ellen tiltakozott, és két­ségbe vonta, hogy a pápának jo­ga vagy hatalma volna a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet Wittenbergben nyilvánosan el­égette és kijelentette, hogy szakí­tani kíván a katolikus egyházzal. A Luther vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a genfi refor­mátor, Kálvin János vezette irány­zat a református vallás alapja. Két évvel ezelőtt október 31-én Egyházi hírek FELÚJÍTOTTÁK A RAVATALOZÓ ELŐTTI TERET. Erre 600 ezer fo­rintot költöttek Potonyban, a munkát több mint félmillió forinttal segí­tette a megyei területfejlesztési tanács. A felújítást a marcali Közútépítő és Szolgáltató Kft végezte. SZENTMISE A PÁPAVÁLASZTÁS ÉVFORDULÓJÁN. II. János Pál pápa megválasztásának évfordulója alkalmából tartottak szentmisét a budavári Mátyás-templomban. A szentmisét Karl-Josef Rauber érsek, pápai nuncius mutatta be, jelen voltak a püspöki kar tagjai és Magyar- országra akkreditált diplomáciai testületek képviselői. Karol Wojtyla akkori krakkói bíborost, érseket 24 évvel ezelőtt választották pápává. PAPOK A SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT. Informatikai tanfolyamon vesznek részt a kaposvári egyházmegye plébánosai. A hat hónapos kurzuson húsznál több atya ismerkedik a számítástechnika alapjaival, köztük egy 80 éves is. A tanfolyamot Francsics Balázs, a kaposvári katolikus gim­názium informatikai tanára vezeti. írták alá a németországi Augs- burgban a katolikus és a lutherá­nus (evangélikus) egyház közös nyilatkozatát. A dokumentum több száz éves ellentétet tisztázott azáltal, hogy visszavonta a két egyház közötti, a megigazulás teológiai tanával kapcsolatos kölcsönös ki- átkozásokat. ■ PLÉBÁNIAI IRATTÁRAK TITKAI. Közös gyűlésen vettek részt két es- peresi kerület - a kaposvári és a barcsi - katolikus papjai az elmúlt hé­ten Attalában. Dr. Gárdonyi Máté a plébániai irattárak, könyvtárak ke­zeléséről tartott előadást és konzultációt. MEGÁLDOTTÁK A KÁPOLNÁT. Kistérségi egyházi megbeszélés színhelye volt a hétvégén Kelevíz. Ez alkalommal került sor a felújított helyi kápolna megáldására is. ŐSZI BÉRMÁLÁSOK. Az utolsó őszi bérmálásra november 3-án dél­után Somogymeggyesen kerül sor. Ezt megelőzően - délelőtt - a kapos­vári Szent Imre Egyházközség 38 fiatalja vesz részt bérmálási szertartá­son. Az érintett családokkal Balás Béla megyés püspök nemrégiben a kaposszentbenedeki kolostorban lelki hétvége keretében találkozott* LÉLEKFRISSÍTŐ ALKALMAK. Kaposváron és Nagykanizsán tarta­nak rekollekciót - elmélkedő, liturgikus találkozót - az egyházmegye papsága számára a jövő hét elején. A rekollekciót az 1921-ben született őrtilosi plébános, Bisof Artúr vezeti. TATAROZZÁK ZIMÁNY MŰEMLÉK TEMPLOMÁT. Már megkezdték s a tavasszal folytatják Darány műemlék templomának tatarozását. Je­lenleg az 1828-33 között emelt református templom külső festésén dol­goznak. A renováláshoz 300 ezer forint támogatást juttatott az önkor­mányzat az egyházközségnek. TÍZ VALLÁS KÉPVISELŐINEK IMÁJA A BÉKÉÉRT. Tíz különböző vallás képviselői tartottak közös imát október 2^-án Szászhalombattán a néhány napot Magyarországon töltő világhírű Swami Mahcshwaranan- da indiai szerzetes, hindu vallási méltóság részvételével. Az imán részt vevő különböző vallású papok, szerzetesek, lelkészek saját liturgiájuk keretében a világbéke párbeszéd kezdeményezése érdekében, a toleran­cia, a kölcsönös tisztelet és megértés érdekében emelték fel szavukat. CSERKÉSZEK KONCERTJE. A dunakeszi cserkészek ifjúsági ze­nekara adott koncertet Csurgón, a Jézus Szíve-templomban. A fiata­lok a helyi cserkészekkel évek óta tartó, jó kapcsolatot ápolnak, így nem először jártak a városban. A jól sikerült koncertnek népes hall­gatósága volt. ■ Közös a gyűjtés érdeme Elismerésre méltó Varga Andrea újságírónő cikke, amely október 17-én jelent meg a Somogyi Hír­lapban „Összefogtak a kápolná­ért” címmel. A riportrészlet egy korábbi in­terjúból származik, amikor még nem tudtam elmondani, hogy a gyűjtés nem csak az én érdemem. Hála és elismerés illeti Csordás Istvánnét, Csóka Jánosáét és Dervenkár Vendelnét, akik önzet­lenül végezték munkájukat, be­kopogtattak a házakhoz, és jelen­tős összeget gyűjtöttek össze. Re­méljük, még lesznek adakozó hí­vek, hogy ne csak kívülről, ha­nem belülről is megújulhasson kápolnánk. A községünk összefo­gása, adakozása bebizonyította, hogy a zárdakápolna is a miénk, nem hagyjuk az enyészetnek. Is­ten fizesse meg. Patics Vendelné, Berzence katolikus, református, evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS,HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdaS'Vetel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 Halottak napja: a gyász kultúrája A pszichiáterek egybehangzó véleménye szerint egyre kevésbé tudunk gyászolni és egyre természetellenesebben viszonyu­lunk az élet egyik természetes velejárójá­hoz, a halálhoz. Szakemberek szerint en­nek oka az is, hogy eltávolodtunk hagyo­mányainktól, de az is, hogy a médiából fe­lénk áradó propaganda arra késztet ben­nünket, hogy próbáljuk leküzdeni saját halálunkat. A folyamatok szinte természe­tes, de döbbenetes velejárója, hogy egyre több ember hal meg kórházban, idegenek között, egyedül. Olyanok is, akiknek van­nak hozzátartozói. Elhagyatva a halálos ágyon Pista bácsi szép kort élt meg. 89 éves volt, amikor meghalt. Utolsó évét egy elfekvőben töltötte, szinte tudattalanul. Beteg volt. Há­rom gyermeke közül csak az egyik vállalta, hogy gondját viseli. Aztán a munkája miatt ő sem tudta két hónapnál tovább vállalni a gondozását, így került az intézménybe. Ak­kor még beszélgetett, s sokat panaszkodott, hogy ritkán látja a családját. Aztán egyre csöndesebb lett, utolsó napjaiban már csak azt emlegette, ha nem Erzsi néni, a felesége ment volna el elsőnek, most biztosan otthon lehetne. Legnagyobb fiát telefonon értesítet­ték édesapja haláláról.- A modern hospice-mozgalom 1967- ben, Angliában indult el azzal a célkitű­zéssel, hogy súlyos betegek testi-lelki szen­vedését enyhítse - mondta Samu Judit, hospice-szel foglalkozó szakértő. - A hos­pice alapgondolata a halál tudatának elfo­gadtatása beteggel és hozzátartozóival, a magány oldása az aktivitás fenntartásával, a lehető legjobb életminőség megteremté­sével. Magyarországon még összetettebb a feladat. Nagyon sok olyan haldoklóval ta­lálkozunk ugyanis, akit teljesen magára hagy a család. Ezek az emberek pedig nem csak az elmúlástól félnek, hanem attól is szoronganak, hogy egyedül maradtak és egyedül kell szembenézniük a halállal. A tibeti halottaskönyv szerint az eltávo­zó mellé le kell ülnie egy hozzá lélekben kö­zel álló rokonának, azaz egy gurunak. Imák segítségével kell tudatosítani a haldoklóban azt, ami benne most végbemegy. A tibetiek ezt úgy mondják: elbúcsúzás az érzékszer­vektől. Ha ezt a haldokló elfogadja, megér­ti, akkor ezáltal túllép a félelem szülte fan­táziaképeken és megnyugszik.- Az édesanyám már jóval az utolsó évei előtt mondogatni kezdte: utolsó kívánsága, hogy itthon halhasson meg - emlékezett Za­lai Gézáné. - Agyvérzést kapott. Itthon ápol­tuk. Az utolsó napjaiban már nem tudtunk beszélni egymással. A halála előtt valamivel jobban lett. Nyugodt volt és mosolygott, mi­előtt végleg elbúcsúzott. Nem tudtam volna megbocsátani magamnak, ha nem teljesí­tem az utolsó kívánságát. De azt is megértet­tem, hogy neki mennyivel könnyebb volt így. Azért imádkozom, hogy ha eljön az idő, mellettem is ott legyenek, akik az életben a legfontosabbak voltak. Kellemetlen téma a gyász A mai társadalom halállal kapcsolatos szemlélete sem segíti sem a gyász feldolgo­zását, sem pedig azt, hogy hozzátartozóink emberhez méltón távozhassanak - mondta József István pszichológus. - A közfelfogás szerint az gyászol jól, aki mihamarabb túl­teszi magát az őt ért veszteségen: erős ma­rad, nem mutatja ki érzéseit. Századunkban a halál és a gyász általános elutasítása ala­kult ki. Ma a legfőbb érték a siker, a pénz, a hatalom, a karrier - a halál pedig megkérdő­jelezi ezeket. Épp ezért az emberek nem szívesen gondolnak rá. Mindaz rossz és kel­lemetlen, aki és ami a múlandóságra emlé­keztet, nem akarunk vele foglalkozni, nem illik róla beszélni. Ez az elutasítás pedig oda vezet, hogy igyekszünk kikerülni a halállal való szembesülést, azon az áron is, hogy adott esetben magára hagyjuk szerettein­ket. Ettől pedig természetesen szorongunk is, a saját halálunktól is jobban félünk, mint ha természetesen és jól dolgoznánk fel veszteségeinket és ha nem menekülnénk saját fájdalmunk elől. Ha kisebb vesztesége­ket is tudatosan megélnénk, akkor egy ilyen nagyobb veszteséggel is könnyebben néz­hetnénk szembe. Sokat foglalkozni ezzel egyébként ugyanolyan ártalmas, mint el­utasítani, de mindenképpen valamennyire készülni kéne rá: A halállal, gyásszal foglalkozó tudo­mányág, a tanatológia hazai meghonosítója s egyik legismertebb képviselője, Polcz Alaine írja egyik könyvében, hogy Erdély­nek azon a vidékén, ahol nevelkedett, gyer­mekkorában még szobásban volt, hogy az asszonyok - amikor középkorúvá lettek - elkezdték hímezni a halotti leplüket, hogy amikor majd meghalnak, méltóképpen le­gyenek letakarva a ravatalon. Számos más példa is bizonyítja, hogy régebben az embe­rek tudatosabban készültek az elmúlásra. L. Kapitány Orsolya, a Somogy megyei múze­um néprajzkutatója elmond­ta: régebben különböző rítu­sok, a virrasztás, siratás, ha­lotti tor, a gyászruhák rendje is segítették a családtagokat a veszteség feldolgozásában.- Szennában a hetvenes évek elején még volt olyan te­metés, ahova a megye utolsó siratóasszonyát is elhívták - mondta L. Kapitány Orsolya. - Zóka Peti Lídia siratóénekei az archaikus halottas kultusz utolsó példái voltak a megyé­ben. Középkori gyökerei van­nak, évszázadokon keresztül ezeket kántálták az asszo­nyok a halottas házaknál. Virrasztottak a haldokló mel­lett és vele maradtak a ravata­lon is. Természetesen nem-' csak vele, hanem a hozzátartozókkal is. Hi­szen ezek a rítusok kapaszkodót jelentettek a gyászolók számára, akik tudhatták, mi a teendőjük ebben az időszakban. A rítusok kifejezték a közösség támogató erejét is, va­lamint keretek között tartották a gyászt, hogy az ne legyen túlzott. Például megszól­ták azt az embert, aki az elvártnál hosszabb ideig járt fekete ruhában. A hagyományos kisközösségek felbomlásával ez a segítség megszűnt. Nem halhatatlanság, örök élet Balás Béla kaposvári megyés püspök sze­rint főként a kegyeleti szolgáltatásokra szako­sodott cégek tevékenysége nyomán a temet­kezések külsőségeiben, méltóságában jelen­tős a fejlődés, hasonlóképp a temetők rendjé­ben. Szembeszökő ugyanakkor - mondta - a gyászolók nagy részének hittani tájékozatlan­sága, s ezzel összefüggő ízlészavara.- Mintha évezredeket mennénk vissza az időben, még a kereszténység előtti időkbe, amikor a harcossal a lovát is eltemették, útipénzt és a túlvilágra szóló felszerelést tet­tek a sírba. Megható, de hát ezen rég túl va­gyunk. Jézus Krisztusnak a történelmi egy­házak által képviselt tanítása szerint a halál után van élet, van folytatás, ám egészen más, mint ez a földi élet. Szóval korántsem valamiféle vágányhosszabbításról van szó egy régimódi szellemvasúton. A túlvilági élet egy új teremtés, s nem logikus követ­kezménye vagy biológiai folytatása ennek a létnek. Az egyház nem szívesen beszél hal­hatatlanságról, mert az félreérthető. Beszél sokkal inkább örök életről. A halhatatlanság orvosi kérdés. A tudomány ígér is effélét, szervek cseréje vagy klónozás által. E lehe­tőség hatásait föltérképezve számos szépiro­dalmi mű adott már gunyoros választ: még csak ez kéne... Simoné de Beauvoir Minden ember halandó című kisregénye például vol­taképp az ezzel kapcsolatos képzelgéseket fricskázza meg, rámutatva, hogy a halhatat­lansággal együtt járna a bűneink halhatat­lansága is, egymás halálra untatása és ki­használása. Minderre az ateista válasz: na­gyon is jó, hogy meghalunk és így vége az egésznek. Az egyház tanítása voltaképpen a két szélsőség között van. FÁBOS ERIKA-BÍRÓ FERENC A múlandóság képei Az emberi lét nagy kérdé­seinek, mint születés, sze­relem, múlan­dóság, jelké­pes formában történő meg­fogalmazása a századforduló kedvelt témái közé tartózott, hiszen a téma nem volt idegen a szecesszió szimbolizmusának melankó­liára hajló gondolatvilágától. Nem véletlen, hogy az oly eg­zakt morális és vallási nézeteket valló Körösfoi-Kriesch Aladár is többször nyúlt e tárgykörhöz. Egyháztámogatás nyilatkozókártyával Budapest A Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős címzetes állam­titkára, Szalay István elképzelése szerint a jövő év folyamán úgyne­vezett egyházi nyilatkozókártyát kellene kibocsátani annak érde­kében, hogy reálisabban oszthas­sák szét a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlott 1 száza­lékából befolyó összeg állami ki­egészítését. Mint mondta, a kártyára azért lenne szükség, mert sem az szja- felajánlások eddig alapul vett ará­nya, sem a jelenlegi szabályozás, azaz a népszámlálás egyházi ho­vatartozásra vonatkozó eredmé­nye nem ad megfelelő kiinduló­pontot az elosztáshoz. Jelezte, a korábbi gyakorlat hi­ányossága az volt, hogy az szja- felajánlás kizárta az egyházak tá­mogatásából a nyugdíjasokat és a gyerekeket. A jelenlegi megoldás, a nép­számlálás eredménye szerinti el­osztás véleménye szerint azért nem reális, mert a nyüatkozat e kérdése fakultatív jellegű volt, több egyház is óvta híveit a vallási hova­tartozás megjelölésétől, s az állam nem jelezte előre, hogy a nyilatko­zat az egyházak hitéleti támogatá­sának alapjául szolgál majd. Szalay István utalt arra, hogy az egyházak számára felajánlott összeg az idén körülbelül 2 milli­árd forint volt, ezt az államnak az szja-összbevétel 0,8 százalékára, azaz 8,9 milliárd forintra kell ki­egészítenie. Az államtitkár elképzelése sze­rint az anonim jellegű egyházi nyilatkozókártyán nem tüntetnék fel az illető vallási hovatartozását, azon egyetlen kérdés szerepelne: „Ön szerint melyik az az egyház, amelyet az állam a törvényekben előírt módon preferálni köteles?" Szalay István koncepciója az, hogy a kártyát a szülők a gyere­kek után is megkapnák, azoknak csak azonosítási számuk lenne, nem készülne nyilvántartás ró­luk, s a feldolgozás után vala­mennyit megsemmisítenék. Az államtitkár elmondta, hogy a kártyákat három helyen lehetne leadni: a települési önkormány­zatoknál, a kisebbségi önkor­mányzatoknál és az egyházaknál. Hozzátette, hogy a kártyákat négy évig használhatnák, ezen időszak azonban semmiképpen sem kötődne kormányzati ciklus­hoz. Szalay István hangsúlyozta, hogy a kártya kibocsátását illető­en konszenzusra van szükség az egyházakkal, ez a folyamat azon­ban meglátása szerint legalább egy évet vesz majd igénybe. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az idei felajánlások elosztásának módjáról már ez év végén dönte­niük kell. Magánvéleményét ismertetve az államtitkár túlságosan soknak ítélte a Magyarországon bejegy­zett 136 egyházat. Mint elmond­ta: a lelkiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény kiállta ugyan az idők próbáját, elképzel­hető azonban, hogy e jogszabály bizonyos értelemben pontosítás­ra szorul. Az államtitkár szerint az egy­házakat az esetleges módosítás nyomán csak egy bíróságnál le­hetne bejegyezni, s az újonnan je­lentkező vallási közösségeknek kötelező lenne csatolniuk hitelve- ik ismertetőjét. _____________■ Pos tánkból

Next

/
Thumbnails
Contents