Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-27 / Vasárnap Reggel, 43. szám

2002. OKTÓBER 27. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Végre egy „kisgonosz”! „Ha nagy leszek, rendező és színész akarok lenni!” jelentette ki a Barátok közt Imréje ötéve­sen. Ottó tartja magát ehhez az elhatározáshoz, hiszen az egyetemen magyar szakra jár, és nap mint nap életre kelti Balassa Imrét a képernyőn. Úgy gondolja, az Ismertség hátránya az, hogy szinte a nap huszon­négy órájában Balassa Imre, mindenki jó barátja, és csak ott­hon, a négy fal között lehet iga­zán önmaga.- Balassa Imre tipikus jó fiú.- Amikor Imre bekerült a soro­zatba, lelkileg labilis fiatalember volt. Az elején egy kicsit gonosz­ra vették a figurát, de mostanra megjavult. Már helyesen látja a dolgokat, bizton­ságban érzi magát, hi­szen egy meleg csalá­di hátteret tudhat ma­ga mögött. Ez az lm- J re már hasonlít rám. Ő is elég korán elke­rült a szüleitől, akár­csak én. 14 évesen f költöztem fel Tatabá- || nyáról Budapestre, j így elég hamar önálló­vá kellett válnom. Elő­ször kollégiumban, majd albérletben él­tem, élek.- Akárcsak a so­rozatban, a szín­házban is jó fiúkat játszik.- Eddig minden rendező úgy gondol­ta, hogy a jó fiús ka­rakter közelebb áll hozzám. Imre volt az első szerepem, aki az elején úgy tűnt, ő egy rossz fiú lesz. Ennek nagyon örültem! Játszottam Tóm Sawyert is, aki viszont „tökös” gyerek volt.- Mennyire változtatta meg Balassa Imre a hétköznapjait?- Úgy érzem magam, mint az állatkertben a tigris. Ujjal muto­gatnak rám az utcán, vagy arról beszélnek mellettem a buszon, hogy nézd már, ez az Imi a Bará­tok köztből. Úgy kezelnek, mint­ha mindenkinek a jó barátja len­nék. Ezt sokszor nem tudom tole­rálni, hiszen attól még nem is­mernek, mert húsz perce láttak a tévében. így ha megyek az utcán, akkor is a munkámat végzem, akkor is Balassa Imre vagyok. A civil életem teljesen , megszűnik, csak otthon a négy fal között mű­ködik.- Mivel telnek a szürke hét­köznapok a színfalakon kívül?- Tanulok, készülök a kiselő­adásokra, szemináriumokra. Ha épp nem forgatok, az egyetemnek élek, vagy a színházi előadásaim­ra készülök.- Rendezői pá­lyára készül.- Már az egyetem is ennek az előkészíté­se, hiszen magyar szakra járok. A színház számomra szent és sért- hetetlen. Egyfajta vallás, egy templom. Már gyermekkoromban Tatabá­nyán belekóstoltam ebbe a kö­zegbe, és tudtam, hogy ezt az éle­tet akarom élni. Eddig majdnem minden sikerült, amit akartam. Ám nem akarok belenyugodni, hogy még csak ennyit sikerült el­érnem, rögtön a követke­zőért hajtok. Állandóan mozgok, pörgők, kép­telen vagyok nyugton maradni.- így hogy marad ideje mondjuk a szerelemre?- Az embernek mindig arra van ide­je, amire akarja. Ha egy férfi azt akarja, a családra vagy a sze­relemre is. Bagi LAszló Kinizsi Ottó Iskola: jelenleg az ELTE magyar szakos hallgatója Pályája: az Ml Kölyökidő, Nekem 8 és Repeta című gyermekműsorainak vezetője Színházi szerepel: Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk - Bo­ka, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig! - Lisznyai úr, Mark Twain: Tóm Sawyer - címszerep HÍREK Nagypapáját „viseli” Bomai IS Bomai Tibor, a KFT zenekar atyamestere Doina § Cornea asszony, Tőkés László Királyhágó-melléki püspök és Tempfli József megyés püspök társaságá- | bán megkapta a Magyar Kultúráért 2002 emlék- érmet. Az érmén látható Eadrusz-portrét annak ide- jén az első világháborúban hősi halált halt Bomai Győző, Tibor nagypapája, Fádrusz unokaöccse | készítette, aki maga is szobrászművész volt... Cenzúrázott Doktor Zsivágó | ■ A Juhász Előd és Csiba Lajos szerkesztette Zeneközeiben holnap üli 25. születésnapját. A Pető- fi Rádió népszerű műsora kísérőműsoraival eddig | 800 részt élt meg. „Csiba Lajos trombita, jómagam zenetudományi szakon végeztem - mondja Juhász f Előd. - Le is árulózott minket a szűk szakma, miért | I nem maradunk meg a kaptafánál... Ám mi valahogy I megéreztük a\ műfaji átfedéseket.” A műfajokkal pedig volt gondjuk elég. A Doktor Zsivágó zenéjét j például csak elnöki hozzájárulással adhatták le. | Tordy Géza és a zsarnokság , H Tordy Géza 46 évvel ezelőtt október 26-án a Fő ut- § cán sétált, amikor a színháziak megkérdezték, tud- ja-e a Szózatot, mert el kellene mondani a Petőfi- szobornál rendezett tüntetésen. „Néhány perc múl­va már a szobor talapzatánál álltam, és szavaltam Vörösmarty versét. Azt láttam, tele a tér, több ezren lehettek, s az emberek kezükben szorongatták a sapkájukat. Felemelő érzés volt. November 4-e után igazgatóm mindenesetre beparancsolt a színész­házba, mondván, ott biztonságban leszek...” Márai verse az ’56-os lemezen | ■ Mennyből az angyal - versek és dalok ’56-ról a cí­me annak a lemez-és kazettaváltozatban is megje­lent gyűjteménynek, amelyet Jeney SzUveszter ze- neszerző adott ki. A címadó verset alkotó Márai Sándoron kívül Vas István, Csoóri Sándor, Faludy György, Sinka István, Kassák Lajos, és az akkori idők egyik főszereplője, Obersovszky Gyula, kinek több apró verse is van, ihlették a szerkesztőt. „For­rásom a Szabadtér Kiadó Szigorúan bizalmas című összeállítása 1956-ról” - mondja Jeney. Az előadók j között szerepel Varga Miklós, Koncz Gábor, Bács 1 Ferenc, Gesztesi Károly, Raksányi Gellért. ■.toW' 3888 888388$í8$ 883833888 888888 ■. £383833 8838; A v'íB88583! 88888..88838 S8i' S88S88888888888888888888838888S8■Ss$3&S8S3í5 itt8&8$888S$38 ^ Koncz Gábor, a sérült kaszkadőr Frenreisz, az újonc ■ Nyugodtan főzi új tévé­sorozatát, a Teát Herendi Gá­bor rendező: a Valami Ame­rika a hazai filmek közül re­kordidő alatt elérte a fél­millió nézős álomhatárt. Sőt, megkezdte külföldi pályafu­tását is: fut már Bukarest, Kolozsvár, Krakkó mozgói­ban, november 20-án pedig Los Angelesbe megy. A Tea -----------­------------viszont a (2) tévé képernyő­jén startol szerdától. A Szeret, nem szeret után „hal­mozó Herendi” mondja, egyelőre 12 részt készítet­tek el, de ha sikeres lesz, évekig képesek folytatni. A budai teázóban sok minden történik majd a három fiúval és három lánnyal. Mellékszereplő lesz többek között Básti Juli, Kerekes Éva, Kardos Róbert és a színészként újonc Frenreisz Károly. Míg a He­rendi-rajongók hörbölik a Teát, a Valami Amerika vándorútja mellett éli hazai utórezgéseit: zenéje aranylemez lett, a film pedig a sok extra miatt szom­baton dupla DVD-n jelenik meg werkfilmmel, ripor­tokkal, karaokéval, videobetétekkel, sőt András, a legkisebb fiú, vagyis Hujber Feri még egy számító- gépes játékot is felvezet. Pá l utcai variációk ■ Az egyik VIII. kerületi grundon forgatják a Pál utcai fiúk olasz tévéfilmváltozatát. Mint Maurizio Zaccaro rendező mondja, Molnár Ferenc 1907- ben megjelent ifjúsági regényét Olaszországban is nagy becsben tartják, Nemecsekék és a vörös- ingesek története Itáliában ajánlott olvasmány. A történetet mégis szabadon értelmezte, így a for­gatókönyv több új elemmel is bővült. így például a grund őre, Janó - akit Mario Adorf alakít - na­gyobb szerepet kap, s a filmes látványosság ked­véért a Pásztor-fivérek ikerként jelennek meg. A tévéfilmben a külföldi sztárok - Virna Tusi, Mario Adorf, Giuseppe Battiston, Nancy Brilli, Gabi Dohm - mellett magyar művészek is szerepelnek, például Mácsai Pál, Mol­nár Piroska, Harkányi End­re és Ónodi Eszter. A 44 gyermekszereplőt több mint négyezer jelentkező közül választották ki. Nemecsek Ernőt a tízéves Mesés Gás­pár alakítja, akit a közel­múltban Gárdos Péter Az utolsó blues című filmjében láthattunk először. ■ - Ugyan ismét kór­házas darabban ját­szom, de az már gya­nús, hogy miért kérdez mindenki az egészsé­gemről, talán hallottál valamit?! - gyanakszik Koncz Gábor, aki most ugyanazt a sérült kasz­kadőrt játssza, mint 30 évvel ezelőtt. A Madách Színház stúdiószínpa­dán ismét játékba állí­tották Gyurkovics Tibor Nagyvizitjét. Koncz nya­kába most csak annyi pluszkolonc jutott, hogy ezúttal az alkotó betegsége miatt ő is rendezte a darabot.- Nem könnyű, de kihívás - fűzi hozzá. - Leg­alább közelről tudtam figyelni a helyzetet, s így ket­tős funkcióban minden próbán ott voltam... A múlt hét végi bemutató óta két nyílt színi tapsot már be­zsákoltunk. Hiába, mindenki volt már kórházban. Az emberi lét fonákságai felnagyulnak. Komikusak az élethelyzetek, mint mikor a nővérke után vágyakozva néznek. Nem csodálkozom. Tóth Enikő alakítja, s így még a közönség is megemelkedik, ha feltűnik... Gyurkovics eredeti­leg kézsérültre írta a szerepet, de Koncz épp a bemutató előtt metél­te le lábujját fűnyírás közben. így, ha már úgyis be volt bugyolál- va, ennyiben írta át a darabot. S mint mond­ja, sokkal eredetibb egy lábtöröttet küldözgetni pohár víztől kezdve mindenért... Koncz Gábor váló­pere után újra ereje tel­jében érzi magát. Készül a Kakukkfészket megren­dezni, az Egerek és emberekben pedig „csak” játsza­ni Lemmyt. Igaz, a vagyonmegosztási procedúra még tart az ex-Koncznéval, de már felszabadultabb, mert élete legnagyobb csalódásának tartja második házas­ságát. Ezért nincs pletyka szerinti rejtélyes barátnő. Több van. „Egy barátnő, nem barátnő”, tartja Koncz.- Még egyszer nem fogok ilyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Indul a szezon, s minden va­dászbarátomat felhatalmaztam: lőjön le, ha el­kötelezném magam! (sipka) Bari Károly: nem vagyok roma! Bari Károly Kossuth-díjas költő, műfordító, néprajzos, grafikus, októ­ber elején ülte 50. születésnapját. A 13 éves kora óta verselő művész most nem kevesebbet Jelent ki, mint hogy ő nem roma! Ugyanis kiváló néprajzosként is állítja: a romaság csak egy csoport a cigányságban, ezért a cigány elnevezést megfele­lőbbnek tartja a románál. ■ „A roma szó néprajzi szempontból is körülhatárolt fogalom - mondja. Az Európa-szerte elismert, elkönyvelt ci­gány kifejezést nem érzem sértőnek, rosszízűnek, sőt nagyon is értékes nyelvi örökségnek tartom”. A finom­kodni akaró hivatalos „trendit” kiöt­lők és azt szajkózók körében minden bizonnyal sikerült újabb ellenségekre szert tennie... Tehát élete derekán sem tagadta meg azt a bükkaranyosi cigánysorról elkerült fiatalembert, aki „rebellis” verseivel nem egyszer kavart viharo­kat. A rendszert is pellengérezve így lett a ’60-as évek végén a lázadó fiata­lok példaképe is. Korabeliek még jól emlékeznek, amikor Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok! című filmjé­ben a félig-meddig hippi vándorköltő stopposként felszáll egy NDK csoda- Robur kisbuszba, amely éppen a Tolcsvayékat és a KEX-et szállítja kon­certre. Itt találkozik a két kultúra, mikor például Baksa Sósnak, a KEX kulcsfigurájának mint cigány ( tehát, nem roma...) költő mondja verseit. Kötete ma már ritkán lát napvilá­got. Van, hogy sok-sok év is eltelik a megjelenések között, mert nem köny- nyen szüli a verseit, egynek-egynek az elkészültéhez sok belső érlelődés- re van szüksége. Ám 1970-ben megje­lent, a Holtak arca fölé című első kö­tete óriási lökést adott a magyarorszá­gi cigány irodalomnak. A fiatal költő sikere egyúttal más cigány származá­sú szerzőket is inspirált, felébresztve bennük az önkifejezés vágyát. Továb­bi verseskönyvei közül nem egyet ide­gen nyelvekre is átültettek. Az ezer fo­kon izzó fiatalember 1972-73-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1975-77-ben a debreceni egyetem hallgatója volt. Azóta is szabadfoglal­kozású. 1982-ben ő rendezte Gödöl­lőn az első cigány néprajzi kiállítást. Cigánymese- és cigánynépdal-gyűjté- sei eddig ismeretlen fénytörésben mutatják föl, hogy népe milyen gaz­dag, színes tudat- és képzetformákat alakított ki különös életútja során. Mi­kor az erősen archaikus erdélyi és ro­mániai cigány törzseket is fölkereste, a Görgényi Havasokban éppúgy járt, mint a Duna-deltában. A grafikával is foglalkozó Bari mű­veiből a ’80-as évek eleje óta rendez­nek kiállításokat itthon és külföldön. Visszahúzódó alkat: szerzői esteket, felolvasásokat nagyon ritkán vállal. Igyekszik távol tartani magát a politi­kától, a „cigánypolitikától” is. Ugyan­akkor, amikor a cigányfolklórral fog­lalkozik, érzékeli, hogy nagyon mély előítéleteket kell megszüntetni a be­fogadó nemzet tagjaiban. Úgy gon­dolja, azzal közelíti egymáshoz a ci­gányságot és a többségi nemzetet, ha ezt a kultúrát mások számára is be­fogadhatóvá tudja tenni. A 2001-ben adományozott Kossuth-díj Bari Ká­roly számára mintegy a betetőzése volt egy folyamatnak, amely az 1984- es József Attila-díjjal kezdődött, és több kitüntetésen, így a Kodály Zol- tán-díjon és Bezerédi-díjon át veze­tett a koránt sem lezárt életmű méltó elismeréséhez. Úgy véli, nem való­színű, hogy az alkotás fölragyogása csak az alkotó akaratán múlik: „A te­hetség fénye mellett talán kell ehhez valami más is. Persze lehet, hogy ezt a valamit Valakinek hívják.” S. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents