Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-22 / Vasárnap Reggel, 38. szám

2002. SZEPTEMBER 22. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Fél éve még bármelyik pillanatban képes volt pityeregni. Úgy érezte, kihasználatlan az élete. Ma pedig már három vekker ébreszti Benkő Nóra színésznőt, a Tv2 reggeli ma­gazinjának egyik műsorvezetőjét. Cseppet sem bánja, hogy a Lazac feszített tempót hozott számára. ■ - Mielőtt belecsöppent e képer­nyős lazaságba, áhítattal nézte színészkollégáit, amint reggelente magazinműsorokat vezetnek?- Soha nem bámultam áhítattal ezeket a műsorokat. A sors ugyanis nem talált ébren azokban az órák­ban. A színházi előadások után ugyanis rendszerint beültem a Góbi Hüda klubba kicsit beszélgetni, lazí­tani, ezért hajnali két óra előtt ritkán kerültem ágyba. Ez régóta így van, hiszen a főiskolán ugyanezt csinál­tuk. Szabálytalan volt az életem, ta­lán a Lazac hozott bele némi szabá­lyosságot. Szabályosan három vek­kerrel ébredek.- Olyan lehet ez a műsor önnek, mint másoknak a szappanopera, amitől állandó képernyős jelenlé­tet, ismertséget, népszerűséget ka­pott ajándékba.- Hónapokkal ezelőtt bármikor képes lettem volna elbőgni magam. Olyan igazi, jó kis fiatalkori depresz- szió tört rám, aminek csak sejtettem az okát. Sok színész ilyenkor nyúl a pohárhoz. Senki nem ismeri a fiatal színésznőket. Csupán egy százalé­kuknak adatik meg, hogy évente sze­repeljen játékfilmekben. Rengeteg energia van bennük, amit filmekben, főszerepekben szeretnének kama­toztatni. Én kaptam szerepeket, fil­mekbe hívtak, mégis úgy éreztem, hogy ez harmincévesen kicsit luxus. Most viszont az energiámat leköti ez a műsor, amit ráadásul szeretek is. Benkő Nóra Született február 18. Családi állapot: férjezett Iskolák: ELTE BTK francia-magyar szak, Szín­művészeti Egyetem színész szak Színházi szerepek: A hattyú, Szentivánéji álom, Sade márkiné, István, a király, Gotspell Filmszerepek: A kékszemű, Titkos háború- Kollégái kirobbanó örömmel fogadták, hogy reggelente talál­kozhatnak önnel?- A színházi szakma megosztott annak megítélésében, hogy színé­szek, színésznők műsorvezetéseket vállalnak. A főiskolán a tanáraink hó­napokig cikizték azokat, akik reklá­mokban szerepeltek. Az ellenérvek között sorolták Csehovot, a művészi értékeket. Persze, nekünk is az volt az álmunk, hogy Csehovot játsz- szunk és értékes szerepek tucatját kapjuk. Csakhogy megtapasztaltuk, hogy nem erről fog szólni az életünk.- Nem tart attól, hogy előbb- utóbb kifacsart színésznőként jele­nik meg a színpadon?- Egyelőre lubickolok a műsor­ban, miként a kéthetente jelentkező Club2 adásban is. Szeretek laza és la- zacos lenni, és bár sokat kell készül­nöm az adásokra, azt hiszem, teljes odaadással viszem szerepeimet a Pesti Magyar Színházban is. Szeren­csére az igazgatómnak, Iglódi István­nak sem volt kifogása, rám bízta, hogy tudom-e egyszerre csinálni. Va­lójában fogalmam sincs, hogy egy év múlva ugyanüyen lelkes leszek-e.- Erre figyelmezteti majd valaki vagy magától fogja mondani: hop­pá, most kell abbahagynom!- Magamtól is megérezném ezt a pillanatot, de a férjem, aki szintén nő, miként a húgom is, édesapám fordító. Nővérem építészmérnök, franciául is tanít a műegyetemen. Na­gyon jó családban nőttem fel, szüle­im máig fogják egymás kezét, ha át­mennek a zebrán és nagy szeretet- ben élnek.- Miként telnek a vasárnap dél- előttjei?- A három vekker száműzetésben van, sokáig alszom. Majd szülé­imhez vagy apósomékhoz indulunk nagy vasárna­pi ebédekre. Útköz­ben pedig megve­szem a Vasár­nap Reggelt... televíziós, a családom, legjobb bará­taim is szóvá tennék. Édesanyám egyébként is kritikus. Megjegyezte például, hogy az adás kedvéért ne csináljak ilyen-olyan frizurákat. Egy­szer punkfrizurával jelentem meg a strandon, és „kiszóltam” neki: anyu, ne izgulj, ez ideiglenes haj...- Mit árulna el a családjáról?- Édesanyám bíró­Laza lubickolások HÍREK Balettmestertoavúr Kellytól Moliére-ig ■ Borbély György nemzetközi balettmester, a Buda­pest Ikarosz Színház vezetője musicallé modernizál­ta Moliére Nők iskoláját, emlékezve, hogy pályája kezdetén, ötven évvel ezelőtt látta a Nemzeti Szín­házban Major Tamás és Mészáros Ági főszereplésé­vel. Egyszemélyben alakítja Amolfot, az idős üzlet­embert és Barryt, az ifjú show-sztárt is. A Csepeli Munkásotthonban szeptember 30-án megtartott be­mutató után országos turnéra indulnak. Cédé készül a Kovátsműhelyben ■ A komédiumbeli Kovátsműhelyben Kováts Kriszta tavaly zeneszerzőket látott vendégül, akik az éne­kesnőnek írt dallal jelentek meg e beszélgetéseken. A nyilvános interjúkból így kerekedhetett ki egy- egy ősbemutató is. Ezeket a dalokat szeretné cédén összegyűjteni a Kovátsműhely vezetője, akinek Ge­rendás Péter, Szörényi Levente, Tolcsvay László, Dés Mihály, Gallai Péter, Várkonyi Mátyás, Müller Péter Sziámi, Lerch István vitt zenei ajándékot. Énei Bajor Gizi nyomában ■ Eszenyi Enikő ismét rendez. Shakespeare Anto­nius és Kleopátráját viszi színre a Pesti Színház­ban. „Izgalmas számomra, hogy a darabot 1958 óta játsszák magyar színpadon, anyaszínházam­ban, a Vígben pedig 30 évvel ezelőtt mutatták be Ruttkai Évával és Darvas Ivánnal a főszerepek­ben, 1946-ban Bajor Gizi alakította óriási sikerrel az egyiptomi királynőt - mondja Éneink, aki ma­ga lesz a titokzatos szépségű Kleopátra... Imádó­ját, Antoniust Kamarás Iván alakítja. Koltai mennybe ment a Rosszijában Koltai Róbert Csocsó című mozijának bemutatójá­val nyílt meg Moszkvában a magyar filmhét. Az utóbbi években ez a magyar filmek első moszkvai seregszemléje, sőt a magyar kulturális központ I vetítéseit leszámítva csak most jutnak el magyar rendezők alkotásai az orosz közönséghez. S hogy milyen sikerrel az már a Csocsó vetítése után I lemérhető volt. Koltai Róbert „mennybe ment” a Rosszija Szálló mozijában. Az orosz alkotók palet­tájáról teljesen hiányzik a sztálini korszakot ironi­kus szemmel bemutató mozi, így legalább példát mutatott, hogyan is kell ezt csinálni... Bara M. rejtvényei ■ - Hát te mit keresel itt?- kérdezte csodálkozva Bara Margit Kállai Fe- renctől. - Miattad jöttem...- szólt az egyszerű válasz, majd a két régi teátrista különvonult egy kis asz­talhoz. Beszéltek arról, mikor még Bánk és Melin­da voltak, az Úri muriról, meg a Katonazene filmről, milyen csábítója is volt benne! Bara Margitot, a 32 évet pályán töltött, s 1977 óta visszavonult művész­nőt szavazta a Hemingway Alapítvány legújabb kéz­lenyomatra a körúti Pizza Hűt étteremben álló Csil­lagok Falára. A „tenyerelésen” úgy tűnt, a köszöntőt mondó Kerényi Imre nem ér a szerepek végére.- A filmek közül a Bakaruhában és a Kertes házak utcája a legkedvesebb. Csodálatos volt Gábor Miklós­sal dolgozni. Vele sajnos már nem beszélgethetek úgy, mint Kállai Ferivel... Csendesen telnek a napok, sétálok, ücsörgők, amúgy is „hivatásos” keresztrejt­vényfejtő vagyok. Bár nem tetszik ez a nagyon meg­változott világ. Ezért külön fénypont az életemben az unokám, a hatéves Liliana. Alma és a fája ■ Fehér Anna bár szériadarabokban fut a József Attila Színházban, utolérte a szabadúszás minden napos és árnyas oldala.- Mit tesz, ha az ember sokfelé nyüzsög? - tűnő­dik. - Ha például a Vidám Színpad új direktora nem lát a Csepürágó Fesztiválon, Radó Denise-zel, a ren­dezővel pedig nem dolgozunk húsz éve, lehet, hogy kimaradtam volna egy jó krimiből... Játszottam már például a Hölgy fecseg és nyomozban, de ilyen izgiben, mint aminek főszerepére most hívtak, még nem. Ma este mutatjuk be Alfonso Paso Mennyből a... hulla című bűnügyi komédiáját. Egy álmodozó feleség vagyok, aki mindenfélét kitalál, de a valóság rácáfol a fantáziálásra... Amúgy is imádom a krimit, Chandler és Ed McBain a kedvenceim. Azt mondják, az alma nem esik messze a' fájától... Különben is, az „Almaság” mindig visszakö­szön. A Szomszédok tévéso­rozat óta nem múlik el nap, hogy meg ne állítanának, mint Almát, mikor folytat­juk már? Az emlékezés jól esik, a válasz nem annyira. Ne csináld ezt az apáddal!” ■ - Hát nem tudok már sza­badulni a lányomtól?! - do­hog Kovács Lajos, a Bárka Színház művésze. - Pont itt kellett kikötnie, mikor öt pesti színigazgatóval is tár­gyalt, akik fogadták volna. Miskolcon hat év alatt há­romszor is elvitte a közön­ségdíjat, és a színházi-szak­mait. Én még jég alatt, se fö­lött nem értem el ilyet ennyi idős koromban. Jobb volt olvasni Vandáról, max’ megnézni lentről. Tartottam tőle, mit fogok látni. De haji- gáltam fel a virágcsokrokat, mint apa, mint néző. Úgy hozta a sors, hogy A fösvényben játszottunk együtt. Ijesztő volt. Sütött a szeme, dacolt! Ki kellett mennem a színpadról. Mondtam később, ne csináld ezt velem, én az apád vagyok!...- Ja, A fösvényben apu volt az apám, Harpagon - idézi Kovács Vanda. - Hát persze, hogy annál a rész­nél, amikor bejön parancsokat osztogatni, ahelyett, hogy segítene két szerencsétlen gyerekén, elővettem az undor „bárcsak ne lennél” nézést. Hátat fordítás, s a „hallom, apám” megvető kiszólás kijár... Kovács Lajos, a Woyczek címszereplője, s a Felhő a Gangesz felett filmek ke­mény alakja most ismét ag­gódik. Új közös teátrumuk­ban ismét együtt játszik lá­nyával. Harold Pintér Hold­fény című drámájában. Is­mét apa és lánya felállás­ban...- Csak a véletlen hozta így, mert aki eredetileg ját­szotta volna Bridget-et, beteg lett - mondja Kovács Lajos. - Most valamivel könnyebb a helyzet, nem konfrontá­lódunk. A szerepbeli az elhunyt lányom, s csak em­lékezetemben jelenik meg. A kérdés most már csak az, hogy könnyekkel hogyan bírom majd... Mindketten sportemberek. Vanda, becenevén Delfin, az úszáson túl relaxációs zenékkel treníroz a szerepre, „Lajos apu” pedig ismét készül a kis és nagy maratoni távra. Edzője, Monspart Sarolta már régen kiírta számára az 52 hetes edzéstervet, mond­ván, ez majd leköti és megacélozza... (sipka) A Madách Színház fantomja A Madách Színház legsikeresebb produkciója a Macskák Rendkívüli évadát kezdte a Ma­dách Színház: fennállása óta elő­ször nem lesz ú] bemutatója eb­ben a szezonban. A színház igaz­gatója, Kerényi Imre pedig inkább a politikai hadszíntéren véteti észre magát szenvedélyes és megszállott rendezéseivel. Szirtes Tamás rendező viszont nagy dobásra készül. ■ Szakmai berkekben futótűz­ként terjedt a hír: Szirtes Tamás el­hozta Budapestre Az Operaház fantomját! A Távol-Kelettől Euró­pán át Amerikáig sok nagyszerű színház igyekezett a londoni ős­bemutató óta Sir Andrew Webber cégétől megszerezni a híres musi­cal színpadra állításának a jogát. „Magam is több mint tíz éve küz­dők azért, amit most már büszkén közölhetek: London után a vüá- gon először Magyarországon, a Madách Színházban lát­ható Az Operaház fan­tomja című előadás az an­goltól eltérő változatban - újságolja lelkesen Szirtes Tamás, a Madách Szín­ház kiváló rendezője, egyetemi jdocens. - Máso­latok születtek itt-ott, de Webber vüágcége, a The Really Usefull Group úgynevezett sza­bad felhasználású engedélye a mi­énk. Megtört a jég!” Szirtes szerint a magyar szín­házi gyakorlatban nem megszo­kott dolog egy külföldi előadás „lekoppintása”, hogy az utolsó szögig minden megegyezik az eredeti változattal. Ráadásul hor- ribüis kiadást jelentett volna. Az Operaház fantomja a „leg”-ek mu­sicalje: a legköltségesebb, zenei­leg a legigényesebb, látvány szempontjából a leggazdagabb, és a legsikeresebb musical, amely valaha a világon megszületett. A számtalan külföldi pályázón kívül két buda­pesti versenytársa is akadt a Madáchnak. Hogy mi döntött a Madách mellett? Szirtes szerint a két évti­zedes művészi és gazdasági kap­csolat, amelyet három bemutató is fémjelez. „Az elmúlt tíz év során több pályázatot adtam be. Madách Macskák című előadását, amelyet én rendeztem, maga Sir Andrew is látta Budapesten. Örömmel nyugtázta, hogy szak­mailag igen felkészült, kreatív művészek dolgoznak a színhá­zunkban.” A megállapodás méretében va­lóban nem hasonlítható egyetlen korábbi magyarországi színházi szerződéshez sem. Webber cége természetesen minden lényeges ponton jóváhagyási joggal rendel­kezik. A premierre várják Sir And- rew-t, akinek addig is napi infor­mációi lesznek a készülő produk­cióról. Nemcsak jól énekelhető dalokra van szükség, hanem jel­lemfestő, sőt a cselekmény folyta­tásában, a különleges szituációk megértésében nagy szerepet ját­szó, sajátos stílusú szövegekre is. A darab mindössze tíz százaléka próza! A Madách Színház meghí­vásos, de jeligés fordítói pályáza­tot írt ki. A hat meghívottból öten fordították le a kért négy dalt. A szakmai zsűri szeptember 20-án hirdet eredményt. Minden szerepre meghallgatá­son választják ki a művészt. Az el­ső fordulóba október közepétől vi­déken játszó színészeket, színi- és zeneiskolai növendékeket várnak. A második forduló részvételt kínál az elmúlt 10-15-20 év magyar sztárjainak, s ezt követően no­vember közepén a harmadik kör­ben dől el, hogy kik kapják a sze­repeket. „Az előadásnak minden szem­pontból azt kell megmutatnia, hogy mit tud most Magyarország a zenés színházi produkciók kö­zött” - fűzi hozzá Szirtes Tamás.

Next

/
Thumbnails
Contents