Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-25 / Vasárnap Reggel, 34. szám

2002. AUGUSZTUS 25. GAZDASAG Versenyző szomjoltók Nagy a verseny hazánkban a szomj­oltó italok piacán, hiszen a régi, tradicionális termékek - sör, üdítő­italok és gyümölcslevek - mellett megjelent és egyre több embert hódít meg az ásványvíz. Igaz, erre csak a sörgyártók panaszkodnak, szerintük a folyékony kenyér iránti keresletcsökkenés az üdítőitalok előretörésének köszönhető, az érintettek azonban ezt kétlik, sőt: az ásványvízben érdekeltek állítják, hogy ők senki számára nem jelentenek konkurenciát. ■ Magyarországon a szomjoltó ita­lokon belül az ásványvíz fogyasztá­sa nő a legdinamikusabban. A tava­lyi, átlagosan és évente egy főre szá­molt 42,4 liter épp a tízszerese a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek. És ez még korántsem a hazai kereslet vég­ső határa, hiszen a szomszédos Ausztriában évente átlagosan 80 li­ter ásványvíz fogy. Bikfalvi István­ná, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkára szerint - fi­gyelembe véve a hasonló éghajlatot és fogyasztási szokásokat - hazánk­ban is hasonló eladási adat lenne a reális. Úgy véli, néhány esztendő múlva ezt el is érjük.- Az ásványvíz fejlődő piac, de nem a többi szomjoltó rovására - mondta. - A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az emberek leginkább csapvíz helyett isszák. Én leg­alábbis még olyanról nem hallot­tam, hogy valaki a sörről vagy a gyümölcsléről mondott volna le az ásványvíz javára... Az ásványvíz népszerűsége ért­hető: tiszta, természetes élelmiszer, amely energiamentes és egészséges. 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001S Nálunk még mindig tart a „felfede­zése”, holott Németországban fejen­ként 100 litert, Olaszországban pe­dig 150 litert isznak meg belőle évente átlagosan. Igaz, ha fel is zár­kózunk, a hazai fogyasztás mindig is eltérő lesz az európai trendtől. Míg ugyanis nálunk a szénsavas vál­tozatból fogy több - mintegy 80 szá­zalék -, addig nyugaton ez az arány épp fordított. Ott a buborékmentes fajták hódítanak. Az elmúlt évben a magyarországi egy főre jutó sörfogyasztás 71 literre esett vissza az előző, 2000. évi 73 li­terről - jelentette ki Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetségének el­nöke. Mint mondta, 1999 óta gyakor­latilag stagnál a piac, addig a sör- fogyasztás évi 2,5-3 százalékkal csök­kent. Az elmúlt évtizedben tapasztalt visszaesés tükröződik abban is, hogy az öt nagy magyar sörgyárban foglal­koztatottak száma mintegy 1300 fő­vel csökkent. A keresletcsökkenés oka az elnök szerint világméretű ten­dencia: a fejlett országokban az üdí­tőital- és ásványvízpiac erőteljesen növekvő ágazat, s ez érezteti hatását az összes szomjoltó ital piacán.- A hazai gyártók erre azzal igye­keznek válaszolni, hogy minden egyes gyár termékkínálatában alko­holmentes sörök is találhatók ­mondta Tömör László. - A dobozos sörök népszerűsége egyébként hatá­rozottan emelkedik, az ebben a ki­szerelésben értékesített sörök aránya tavaly 3,1 százalékkal emelkedett.- Nem valószínű, hogy a söripar hazai visszaesése az üdítők és gyü­mölcslevek számlájára írható - jelen­tette ki Kiss Gáborné, a Magyarorszá­gi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásvány­vízgyártók Szövetségének titkára. Szerinte a sörpiac a mai napig nem volt hajlandó belemenni a többi szomjoltó esetében már lezajlott vagy zajló árversenybe, s ez az oka a csökkenő eladásnak.- Minden sörgyár vigyázott a pro­fitjára, egyik sem csökkentette az árait, s most ennek a következmé­nyeit nyögik - mondta. - Üdítőital­fronton komoly piaci verseny volt, sok cég emiatt évekig veszteséges is volt. Ám jelenleg ott tartunk, hogy évente és fejenként már 67 liter üdítő fogy, ami az európai átlagban az erős középmezőnyhöz sorolja a piacot. A két nagy multi mellett több jó hazai márka is megél. Bár a kólaíz aránya csökken, az összes értékesítésnek több mint a felét még mindig ezek az üdítők teszik ki. Hasonlóan jó a gyümölcslé fo­gyasztási aránya is, amely jelenleg 33 liter/fő/év. Kiss Gáborné sze­rint a gyümölcslevet akár az élel­miszerekhez is sorolhatjuk, hiszen remek táplálékkiegészítő. Hazánk e téren abszolút önellátó, sőt: a ter­melés negyede - úgy 100 millió li­ter - elmegy exportra. A legnép­szerűbbek e téren az alacsony gyü­mölcstartalmú italok, ám ennek fő­leg nem ízlésbeli, inkább anyagi okai vannak. D. T. Fejvadászok balladája ■ Kemény idők járnak mostanában a fejvadász cégekre, illetve a személyze­ti tanácsadó vállalkozásokra. Csak idén mintegy 30 százalékkal csökken az ilyen típusú cégek száma. Deák Andrea, a Take It Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jelenség több okkal magyarázható.- A kilencvenes évekhez képest ma már alig-alig van új cég, amelyet sze­mélyzeti szempontból fel kellene építeni - mondta. - Egyébként is elmond­ható, hogy a cégeknek már nincs idejük képzésre, tréningekre, inkább „ké­szen” szeretik kapni a munkaerőt, ezért egymástól próbálják elcsábítani a jó szakembereket. De ez a jelenség sem mondható tömegméretűnek. A szakember szerint a személyzeti tanácsadás piacán a nehéz helyzet el­lenére is lehetséges a fejlődés - csak épp a korábbitól eltérő szemlélettel.- Vannak, akik a sokoldalúságban látják a kivezető utat. Én ezt a néze­tet nem osztom - jelentette ki Deák Andrea. - Szerintem nem kell egy cég­ből trafikot csinálni. Végezze mindenki azt, amihez a legjobban ért. Mi a recesszió ellenére az idei év első félévében 70 millió forint árbevételt ér­tünk el, ami 10 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához ké­pest. Ezt annak köszönhetjük, hogy jóval nagyobb hangsúlyt helyeztünk az értékesítésre, valamint az elvégzett munka marketingjére. HÍREK Most jobban várjuk az EU-tagságot ■ Saját gazdasági helyzetük hosszú távú javulását re­mélik a legtöbben az EU-csatlakozástól Magyaror­szágon - jelentette ki Kozák Ákos, a GfK Piackuta­tó Intézet igazgatója egy felmérésükre hivatkozva. Hozzátette: Magyarországon általában optimistáb­bá vált az EU-tagsággal kapcsolatos gondolkodás a korábbiakhoz képest. Az ország felkészültségének megítélését mutató index 2002 májusában 109, míg hét hónappal korábban 91 volt. Pozitívan változott a csatlakozást támogatók aránya is: májusban a la­kosság 66 százaléka, míg egy évvel korábban 54 százaléka támogatta az ország integrációját. Adókedvezményesek az adományok ■ Adókedvezményt vehetnek igénybe azok, akik az árvízkárosultaknak nyújtott pénzbeli adományu­kat közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezeten keresztül teszik - közölte az adó­hivatal Az adókedvezmény a szervezet által ki- adr igazolás alapján érvényesíthető az adó- fa ? ásban. A kedvezményre jogosító igazolás 1 ésának feltétele, hogy az adományozó ma­j személy az adóazonosító számát is közli. 1 r ■ Negyvenmillió dollárt hozott az Energiagazdálkodási Intézetnek (ÉGI Rt.) az az üzlet, amelynek keretében a magyar cég szállíthatta a törökországi Gebze & Adapazari erőmű hűtőrend­szerét. A világhírű Heller-Forgó-féle berendezés szabadalmát a világ 17 or­szágában több mint hatvan erőműben használják. Lényege, hogy a szüksé­ges hűtést víz helyett levegővel oldják mefe, ami főleg a vízhiányos Közel-Ke­leten nagy jelentőségű. Szabó Zoltán, az ÉGI Rt. elnöke elmondta: a Gebze & Adapazari nem a török államé, hanem privát erőmű, s a léghűtéses, kombi­nált ciklusú erőművek között a leg­nagyobb a világon, a teljes magyar ka­pacitás egyharmadát termeli. Mól hűid vásárol Avanti-kutakat ■ A Mól Rt. nem folytat tárgyalásokat az Avanti-kutak megvásárlásáról - jelentette ki Felkai György, a cég kommunikációs igazgatója. A bécsi Kurier szerint a Mól Rt. az osztrák OMV, az olasz Agip, valamint az orosz Lukoil és Jukosz pályázik az eladósodott oszt­rák hálózat megvételére. A Mól ezt cáfolta, ám azt nem, hogy Korneuburgban 16 millió literes üzem­anyag-tárolási kapacitást vásároltak az Avantitól. A kérdés már csak az: ha a kúthálózat nem bővül, mi indokolja a nagymértékű tárolókapacitás-bővítést? Megéri utalványra öltözködni ■ A TNS Modus által készített felmérés szerint a cégek­nek csaknem húsz százaléka ad munkavállalóinak rendszeresen ruházati hozzájárulást. Koszmovszky- Pellet Laurent, a Ticket Restaurant Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: egy cég adott nettó összeg ki­fizetésekor 20-30 százalékos költségmegtakarítást ér­het el, ha azt utalvány formájában adja, s így a dolgo­zók is 35 százalékkal nagyobb nettó összeget kapnak kézhez. Mivel a cégek többsége szeptemberben ké­szíti el jövő évi költségvetését, a Ticket Restaurant a napokban szerződést kötött szinte minden nagyobb hálózattal rendelkező ruházati céggel a Top Fashion ruházati utalványok beváltására. Elmaradott magyar sertéstenyésztés | Míg az 1980-as évek közepéig Magyarországon dina­mikusan gyarapodott a vágósertés-állomány, a ko­rábbi évi 10-11 millióhoz képest ma már évente en­nek csak a felét tudják a termelők előállítani - jelen­tette ki Vajda László, az agrártárca EU-integrációs fő­osztályának vezetője egy nemzetközi sertéstenyész­tési tanácskozáson. Hangsúlyozta: óriási lépést kell tenni annak érdekében, hogy az állomány növeked­jen, ugyanis miközben a nyugat-európai farmokon ezres nagyságrendű az állomány, hazánkban átlago­san 6-8 sertést tartanak egy-egy magángazdaságban. KARRIERTANACSOK A karrierépítés hét lépcsőfoka PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujá­nak, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasz­talatát most sorozatunk­ban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászat­tal kapcsolatos kérdései­re válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait három­hetente közöljük. ■ 24 évesen, hátam mögött két tanfolyammal, két nyelv­vizsgával még csak ezután fogok diplomázni. Tudom, hogy hamarosan elkezdődik számomra az igazi élet, a munkahelykeresés, mégis úgy érzem, hogy már késésben vagyok. Több velem egykorú csoportársam már biztos ál­lással rendelkezik, a diploma kézhez kapása csak részlet- kérdés számukra. Tudni szeretném, hogy korom és vég­zettségeim alapján későn kezdem-e el a karrierépítést, mi­korra lehet reális esélyem karrierem kibontakoztatására? G. Tímea (Dabas)- Igaz, hogy öreg, de az összes jelentkező közül csak ő tudta kezelni a mi régi liftünket... ■ Nem kell attól tartania, hogy bármiről is lekésett. El­méletem szerint az életpá­lyatervezéshez hét karrier­periódus kapcsolódik. Az életkort illetően igen nagy különbségek adódhatnak. Ebből a szempontból meg­nyugodhat, nem öreg még semmihez. Ha áttekinti a hét periódust, látni fogja, hogy a lehető legjobb korban van. Az első szakasz a 16-18 éves kor közé esik: ilyenkor alakulnak ki az alapvető kar­rierdöntések. Ezen időszak­ban kell a fiatalembernek el­döntenie, hogy a három le­hetőség közül melyiket vá­lassza: továbbtanul a felső- oktatásban, netán munkába áll, esetleg vállalkozásba fog. A döntésben meghatáro­zó szerepe van a családnak és az ismeretségi körnek, il­letve a fiatal előtt álló példa­képnek. A befolyásolás szán­déka nélkül én inkább a to­vábbtanulást javaslom, ha­csak az illető pályáját nem a családi vállakózásban foly­tatja, vagy nincs szüksége az azonnali pénzkeresésre. A második periódust 18- 24 év közé lehet helyezni - ez a karrier előkészítésének időszaka. Ön is ebbe a cso­portba tartozik. Korai alkal­mazotti vagy vállalkozói kar­rier esetén itt kell meghozni a továbbképzésre, esetleg pályamódosításra vonatkozó döntéseket. Ha valaki to­vábbtanult, itt szerzi meg a szükséges elméleti alapokat, és itt dől el, milyen szakterü­leten fog dolgozni. A főisko­la vagy az egyetem utolsó két évében már érdemes részt venni az állásbörzéken, ér­deklődni vállalatoknál. A 24-30 éves korúaknái már beszélhetünk kezdeti karrierről. Az első munkahe­lyek általában nagy traumát jelentenek. Tisztességesen fel kell öltözni, időre kell ér­kezni, késni nem illik. Ezen időszak során az ember vá­laszt egy munkahelyi men­tort vagy szponzort, aki be­vezetheti a munkahelyi kap­csolatrendszer, a szakma rejtelmeibe. A karrier építése, illetve kibontakoztatása 30-38 éves korban következhet be. A ki­bontakozás időszaka az, amikor valaki először kap önálló feladatot vagy vezetői beosztást. Ez az időszak a családalapítás, az anyagi ala­pozás periódusa: első na­gyobb lakás vagy ház, komo­lyabb autó, sok utazás. Ne­héz dilemma: óriási a meg­terhelés a munkában, ugyan­akkor a kisgyermekek ilyen­kor igénylik a legtöbb, velük tölthető időt. Az emberek általában 38- 45 évesen érnek el pályájuk csúcsára. A többség szakmai téren ekkorra válik elismert­té, sikeressé. Tapasztalatai széles körűek és mélyek, de még képes szembenézni az újabb kihívásokkal. Talán ez az utolsó olyan időszak, ami­kor még könnyebb váltani. A 45-55 éves korú ember már igyekszik stabilizálni munkahelyzetét. Már nem ugrál az állások között, szin­te már csak a nyugdíjat várja. Saját jószántából nem akar változtatni. Ebben az életpá­lyaszakaszban jut el oda az illető, hogy tanítani tud, át tudja adni tapasztalatait fia­talabb kollégáinak. S végül 55-65 éves korban a nyugdíj előtt állva elérkez­tünk az utolsó életpályasza­kaszhoz. Mindenki másképp éli meg a nyugdíj elérkeztét. Van, aki várja, és van, aki nem tud mit kezdeni a hirte­len rászakadó szabadidővel. Kedves levélíró, ezek alapján nagyjából láthatja, nem késett le semmiről, de itt az ideje, hogy tudatosan elkezdje építeni a karrierjét. Milliárdos szabadalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents