Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-24 / 197. szám

6. OLDAL 2002. Augusztus 24., Szombat kIUBÍ! PATALOM HIVATAL HETENTE KÉTSZER A polgármesteri hivatal címe: 7463 Patalom, Kossuth Lajos utca 58. Tel. és fax: 82/371-103 A körjegyzőség munkatársai ked­den és csütörtökön 9 és 11 óra között tartanak fogadóórát, a pol­gármester azonban bármikor fel­kereshető. A TELEPÜLÉS KORFÁJA Az állandó lakosok száma 384, ebből 138-an a Park Szociális Ott­hon lakói Ötévesnél fiatalabb: 10 6-14 éves: 30 15-18 éves: 15 19-60 éves: 172 60 évesnél idősebb: 157 TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS A képviselő-testület tagjai 21,5 mil­lió forintból gazdálkodhatnak. Eb­ből az összegből személyi juttatá­sokra 2,3 milliót, dologi kiadások­ra 4,3 millió forintot fizetnek ki. Szociális kiadásokra 2,1 millió fo­rintot, a társadalmi szervezetek tá­mogatására 400 ezer forintot szánnak. Az intézmények fenntar­tása 1,4 millió, a körjegyzőségé 3,8 millió forintba kerül. A falu- gondnoki szolgálatra 1,9 millió fo­rintot szavaztak meg. PÁLYÁZAT ÉS ADAKOZÁS Elkészült a közvilágítás korszerűsí­tése, mintegy egymilliónyolcszáz­ezer forintért, s átépítették a rava­talozót is. A másfél millió forintos beruházáshoz egymilliót pályáza­ton nyertek. A drapériák, függö­nyök a falu lakóinak összefogásá­ból, adakozása révén készültek el. Az orvosi rendelő rendbetételére egymillióötvenezer forintot nyer­tek, az összberuházás 1,5 millió forint. A munkák szeptemberben kezdődnek. Az utak viszonylag jó állapotban vannak, viszont a jár­dák helyenként balesetveszélye­sek. Az önkormányzat két pályá­zatot is beadott, de egyikkel sem sikerült támogatást szerezni, a sa­ját pénzforrásuk pedig kevés. Az imaterem és a polgármesteri hiva­tal egy épületben, a régi iskolában található. A teljes külső tatarozás több mint kétmillió forintba került. CIVILEK A PÁLYÁN Az Első Generáció Egyesület az ifjúságért, a Patalomért Somo- gyért és a Faluszépítö Egyesület a településért, mig a Sportegye­sület az egészséges lakosságért munkálkodik. LEGNAGYOBB MUNKAADÓK A Park Szociális Otthon és Mód­szertani Intézet közel hetven em­bert foglalkoztat, a Farm Kft pe­dig tizenötöt. Az önkormányzat­nál egy főállású és egy közhasz­nú munkás dolgozik. Az oldal megjelenését a Park Szociális Otthon támogatta AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES A FALU BÜSZKESÉGE A FELÚJÍTOTT KÁPOLNA. A régi iskola egyetlen tanterméből alakították ki a kápolnát még a harmincas években. Az iskola megszűnt, a kápolna pedig megérett a tatarozásra. A be­ruházáshoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától másfél millió forintos pályázati támogatást kaptak, az önkormányzat pedig 700 ezer forinttal járult hozzá a munkákhoz. A kápolnát a falunap előtt, augusztus 17-én szentelték fel. _______________ ■ If jú vadászok tanítója Skoda Norbert korkedvez­ménnyel tette le a vadászvizs­gát, s alig töltötte be a tizen­nyolcadik évét, már megszerez­te a fegyvertartási engedélyt. Alakulása óta tagja a patalomi Turul vadásztársaságnak, az idén őt választották ifjúsági és környezetvédelmi felelőssé.- Környezetvédelemről egyre töb­bet beszélnek, de úgy látom, keve­set tesznek. A vadász az, aki leg­gyakrabban szembesül az erdőn történtekkel, ri az, aki felfedezheti a rabsicok nyomait. Szoros az együttműködésünk a rendőrség­gel, hiszen a sportvadászoknak nincs hatósági jogköre, elfogni csak a rendőrök tudják az orwadászo- kat - mondta. Az ifjúságvédelem a vadásza­ton belül új dolog. A vadászati tör­vény előírása értelmében az idén választottak erre a tisztségre elő­ször embereket.- Én is nagyon korán kezdtem vadászni, a mai napig meghatáro­zó, hogy kitől tanultam ezt a „mesterséget”. A vadászvizsgával még nem lesz vadász senkiből. Ez egy életforma, amit sokáig kell ta­nulni. Másmilyen vadásszá válik az, akinek egy etikus, igaz vadász volt a tanítója, s másmilyen lesz, akit egy „síszer” oktat. Ezeknek a fiataloknak kell a segítség, hogy ízig-vérig vadásszá váljanak, s ne az legyen a lényeg, hogy mi van a nokedli tetején. S itt kapcsolódha­tunk vissza a környezetvédelem­hez és a vadgazdálkodáshoz is. Ehhez a poszthoz most csatol­ták hozzá a társadalmi munka szervezését, irányítását és doku­mentálását is.- A társaságunk tagjai évente több százezer forintnyi társadalmi munkát végeznek a magaslesépí­téstől a sózók és szórók telepíté­sén keresztül az etetők feltöltéséig. De a vadászházunk környékének a rendbetétele és a vadföldek meg­művelése is a feladatunk. ■ Műkőben rejlő lehetőségek Keszler Ferenc főállásban a Somogy Megyei Temetkezési Kft szolgálta­tási vezetője. Egyéni vállalkozó­ként is sírköveket, egyedi műkő termékeket, díszburkolatokat, díszkutakat gyárt.- Előbb voltam vállalkozó, mint a cég alkalmazottja. A falu lakói már így ismertek meg. Még ma is ne­héz feldolgozni a halál közelségét, bár napi kapcsolatban állok a gyá­szoló hozzátartozókkal. Ezt a munkát csak empátiával és mérhe­tetlen türelemmel lehet végezni. A gyászoló hozzátartozó a legjobbat, a legszebbet akarja az elhunytnak, de sokszor bizonytalan. Ilyenkor nem csak a sírkő kiválasztásában, de az egyéb ügyintézésben is meg­próbálok segíteni. A sokáig tabu­ként kezelt halált és annak megvál- toztathatatlanságát el kell fogadtat­ni a hozzátartozókkal. Keszler Ferenc nem csak sírkö­vesként, hanem önkormányzati képviselőként is ismert.- Lehetőségeimhez mérten segí­tem a település fejlődését, szépíté­sét is. Időnként nem a pénz, ha­nem az ötlethiány miatt nem ké­szülnek el dolgok. A patalomi sírkövesnél azonban nem csak síremlékek készülnek. A környezet szépítése érdekében az utóbbi időben kezdték el az épü­letszobrászati elemek, térkövek, díszburkolatok és díszkutak gyár­tását is.- A műkő nem csak a sírkövek anyaga, terek dekorálására is alkal­mas. Csak fel kell tárni a benne rej- lő lehetőségeket. _____________■ Ot thonra leltek a Parkban A kezdeti bizalmatlanság után az elmúlt évek alatt egyre szo­rosabb kapcsolat alakult ki az önkormányzat és a Park Szociá­lis Otthon között. Az idén első alkalommal rendeztek közö­sen falunapot.- Eddig is jelen voltak az otthon­lakók a rendezvényeken, ám most azt javasoltam, rendezzük meg közösen - mondta Varga Zsolt, az otthon igazgatója. A pol­gármester és a képviselő-testület nyitott volt az ötletre, hiszen az intézmény lakói egyszersmind a településnek a lakói is. Csekély anyagi támogatással hozzá is já­rultunk a rendezvényhez, mivel nem várhatjuk el a települési ön- kormányzattól, hogy a nagy lét­számú lakóközösségünket a kis költségvetésükből egyedül lássák vendégül. Egy nagyon jó hangu­latú falunapra került sor, ahol az otthon lakói még műsort is adtak. Varga Zsolt elismerően szólt ar­ról, hogy a megye meghatározó vezetői elfogadták a falunapi meg­hívást.- Ezzel azt is szerettük volna üzenni, hogy egymásra vagyunk utalva. Ugyanis a falu nincs a szo­ciális otthon nélkül és ez fordítva is igaz. A Park Szociális Otthon egyéb­ként kiegyensúlyozottan, békében működik. A legnagyobb odafigye­lést most a közalkalmazotti bér­táblák növekedése miatti fizetés- emelések igénylik.- Azokat a munkáltatói részeket, melyek az intézmény tartalékaiból képződtek, a költségvetés a megyei hozzájárulásokkal együtt az intéz­ményeknél hagyja, így az esetleges többletkeresetek itt maradnak, s er­re jön a bértábla pozitív változása - tette hozzá az igazgató. Készülünk az idősek hónapjára is, hiszen a módszertani intézetnek fontos ko­ordinátori szerepe van. Az idén is sikeresen pályáztak a parkosok, kétmillió forintot nyertek az intézmény tárgyi, technikai esz­közeinek a javítására. A megyei ön­Az otthonlakók elfoglalják magukat kormányzat által biztosított 3 millió forintból pedig a földszinti pszichi­átriai részleget újítják fel.- Az ősszel elkezdődik az át­építés, ezzel ötéves munka után elértük azt, hogy az intézmény valamennyi részlege és egysége megújult. _________■ Ki rándulás hitoktatással Egyre több gyerek érdeklődik a válás, a hitélet iránt. Kakas Fe­renc nyugdíjasként kezdte a gye­rekeket oktatni.- Nem szigorú órarend szerint tanulunk, hanem teljesen kötetle­nül. Több vallási témájú videofil­mem van, ezeket szívesen nézik a gyerekek, de ha virágot akarnak szedni, akkor sétálunk egyet, s közben beszélgetünk a bibliai történésekről - mondta Kakas Fe­renc. - A második osztályos kis­iskolástól a középiskolásokig több korosztály megtalálható a hittanórákon. Az idén nem volt elsőáldozónk, csak bérmálko- zónk. Kakas Ferenc nemcsak hitokta­tó, gondnok, hanem kántor is.- Az egyházi énekeket isme­rem, de hangszeren csak azóta ta­nulok, hogy nyugdíjas lettem. Én inkább mindenesnek nevezném magam, aki szolgálja az egyházat. Patalomban nincs katolikus templom, csak egy kis kápolna az önkormány­zat épületé­ben. Valami­kor iskola volt, 1936-ban egy folyosó­részből vá­lasztották le a kápolnát. Hétközben ta­nítottak, va­sárnap pedig miséztek a helységben. Negyed- százada megszűnt az iskola, csak a kápolna maradt, de állaga egyre romlott.- Az önkormányzat pályázaton nyert pénzből és saját forrásai fel- használásával 2,2 millió forintért felújíttatta az épületet, kicserélték a nyílászárókat, felcsiszolták a parkettát. Ám padokra már nem tellett, ennek árát a falu hívei ad­ták össze. Az asszonyok pedig hí­vás nélkül is jöttek takarítani. A múlt héten szenteltük fel ünnepi misével a szentélyt. ■ Harmincmillió gépekben Rózsa Zoltán mezőgazdasági szol­gáltatással foglalkozott. A települé­sen és a környéken élőknek vég­zett bérmunkát. Saját gépeivel a talaj-előkészítéstől a betakarításig mindent megcsinált. Ám most rákényszerítette az élet és a köve­telmények a változtatásra.- Felhagyok a szolgáltatásokkal, a családi vállalkozásban dolgozom tovább - mondta. - 23 hektáros te­rületen gazdálkodunk, ebből négy és fél hektár a saját föld. Most csak kukoricát termelünk, jövőre azon­ban már gabonánk is lesz. A kuko­rica bogár támadását csak a vetés­forgó alkalmazásával lehet kivéde­ni, bár a mi területünk még nem fertőzött, de jobb elkerülni a bajt. Rózsa Zoltán szerint is bizony­talan a mezőgazdaság jövedelme­zősége. Akinek nincs saját gép­parkja, annak nem sok haszna ma­rad. - Több mint tíz éve dolgozom a mezőgazdaságban. Évek alatt ér­tem el ezt a szintet, minden évben visszaforgattam a hasznot. Ma több mint harmincmillió forintom van gépekben. A gépvásárlási tá­mogatás megkönnyíti a gazdák helyzetét. A pályázatok azonban bizonytalanok, hiszen sokba kerül megcsináltatni, s nem biztos, hogy kap valami pénzt a termelő. ■ _________________Patalomi olvasóinkat arról kérdeztük, hogy szerintük mi hiányzik a településről?___________________ Na gyobb hírverést és összefogást hiányolnak Magyamé Pálffy Gabriella fo­nónő: A fiatalokat ide kellene csalo­gatni, ehhez ked­vezményes árú vagy ingyenes épí­tési telkek kellené­nek. A rendezési tervet ennek alap­ján kell elkészíteni. A megyeszékhely nincs messze, ott lehet munkahelyet találni. En há­rom műszakba járok, de-a buszköz­lekedés jó. A szomszéd település is­kolájába pedig a falugondnok viszi a gyerekeket. A lehetőségek adot­tak, csak nem ismerik őket a fiata­lok. Népszerűsíteni kell a falut. Mi is csak a tavasszal költöztünk ide - vé­letlenül találtunk a településre -, de nagyon hamar elfogadtak bennün­ket. Itt lehetőség van arra, hogy a fi­atalok elkezdjék az életüket. Hollósi Ferencné nyugdíjas: har­minc éve élek itt. Lassan indult meg a fejlődés, ám az elmúlt időszakban látványos eredmé­nyeket produkál­tak. Elkészült a kultúrház, a rava­talozó, megújult a kápolna. Igaz, egyre kevesebben vagyunk és sok az idős ember a fa­luban, de ha kell, egy jó célért tu­dunk együtt dolgozni. Sokan haj­landóak voltak még a kis nyugdíjuk­ból is adakozni a ravatalozóhoz és a kápolnához is. Elkezdtük szervezni a nyugdíjasklubot is, az új kultúr- házban termet is kapunk. Á virágo- sítást a faluszépítő egyesület elkezd­te, egyre több a növény, ez a lakókat is arra sarkallja, hogy szebbé tegyék az udvarukat, a portájukat. Bozsóné Kosaras Ágnes köny­velő: Az összefogás hiányzik. Sok­kal több mindent el lehetne érni, ha nem az áskálódás, az egymásra mu­togatás, hanem az összefogás lenne a jellemző. Még az anyagi problémák is megoldhatók lennének. Ez a falu olyan lenne, mint egy nagy család, de a politika szétzilálja a kapcsolatokat. Iskola, óvoda van a szomszéd településen, a falugondnok szállítja az apróságo­kat. Némiképp önállóságra neve­lődnek a gyerekek, azzal, hogy nem fogjuk állandóan a kezüket, ők ren­dezik a soraikat. A szennyvízcsator­na, mint a legtöbb településen, ná­lunk is hiányzik, de ehhez sok pénz, és szerintem évek kellenek. Werner Nándorné nyugdíjas: Az összefogás hiányzik a településről. A képviselő-testü­leten és a falun be­lül is. Én itt is szü­lettem, abban az időben többet se­gítettek egymás­nak az emberek. Ma inkább az irigység, a kapzsi­ság a jellemző, s nem anyagi támo­gatásra gondolok. A fiatalok is más irányba mennek, a középkorúak is, az idősebbek pedig félnek. Elég sok a termény- és állatlopás, a közbiz­tonságon javítani kéne. Hiába hal­lom éjjel, hogy fognak a kutyák a szomszédomnál, nem merek ki­menni. A tolvajok a rendőrautó hangját is megismerik, s pillanatok alatt elszelelnek. A faluban élő sok idős nem tudja magát megvédeni. Bagyari Dénesné foglalkoztató nővér: Az összefogás hiányzik. A fa­lusi emberek egy­máshoz való vi­szonyán kellene változtatni. Sok az idős ember, egy részük úgy érzi, hogy a beruházá­sokra költött pénzt inkább szét kellene köztük osztani. Nehéz meg­magyarázni, hogy nem lehet a pén­zeket összekeverni, s csak arra lehet költeni, amire kapták. Iskolát, óvo­dát felesleges lenne fenntartani, hi­szen 10-15 üyen korú gyerek van. Inkább a magyaratádi iskolát kel­lene támogatni - oda járnak a gyere­keink -, hogy a 21. század elvárása­inak minden megfeleljen. Az önkor­mányzat és a szociális otthon kap- csolata sokat javult. ______■ A L M A N A C H - 15 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents