Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-24 / 197. szám
2002. Augusztus 24., Szombat G A Z D A S Á G I TÜKÖR 7. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 23.) Borsodchem 5150 Ft 0 Egis 12 500 Ft Ű Matáv 840 Ft ff Mól 5 235 Ft ű OTP 2 256 Ft ű Richter 12600 Ft ű TVK 4 060 Ft ír Zalakerámia 1215 Ft Ű BUX: 7626,33 +1,13% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,87 Cseh korona 7,95 Euró 244,72 Japán jen(100) 210,42 Lengyel zloty 60,23 Svájci frank 166,19 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 252,73 Hírek MUNKA. Az aktív munkaerőpiaci programokra a megyéknél rendelkezésre álló idei keretet a 20 százalékos csökkenés helyett 5 százalékkal sikerült növelni, ami nagyszámú munka- nélküli képzését, elhelyezkedését teszi lehetővé - nyilatkozta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A megyék között a decentrali- zálási elvek szerint elosztott 29 milliárd forint - a 15 milliárd forintos minimálbér-kompenzáció miatt - nominálisan csaknem 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2001-ben. mti ELADTAK. A kiskereskedelmi termékforgalom júniusban 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és 1,7 százalékkal a májusit a korrigált adatok szerint. Az idén a második negyedévben a jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal nőtt, a bővülés üteme elmaradt az első negyedévi 11,2 százaléktól. Az összesített kiskereskedelmi forgalom a hatodik hónapban 500,9 milliárd forint, az első félévben 2696,4 milliárd forint volt. mti JÓSLAT. Tovább javítottak év végi inflációs előrejelzésükön a Reuters által megkérdezett elemzők. Az éves átlaginflációra a konszenzus 2002-re 5,41 százalék, 2003-ra 4,97 százalék. Miközben tovább romlottak a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzések, vegyes kép és a bizonytalanság tükröződik a kamatvárakozásokban is. mti FIZETÉS. Az argentin legfelső bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy visszamenőleg fizesse ki a bérekből és a nyugdíjakból visszatartott 13 százalékot. A bérek és nyugdíjak megkurtítását még tavaly júliusban rendelték el, hogy csökkentsék az állam- háztartási hiányt. Ezzel az argentin államnak 2,4 milliárd pezót (660 millió eurót) kellene fizetnie, valamint a jövőbeni éves bértöbblet-költségeket ugyanilyen nagyságrendben. Az intézkedés az állam- háztartás egyensúlyát nem teremtette meg. A jelenlegi kormány arra figyelmeztetett: nincs elég pénze az ítélet végrehajtására. MTI Szárnyaló fejlesztési elképzelések Fejleszteni kell a gépparkot és a repülőteret egyaránt fotó: europress A Ferihegyi légikikötőt közép-európai regionális gyűjtő-elosztó repülőtérré kell fejleszteni, ehhez növelni kell a kapacitását, szolgáltatásainak színvonalát, és gyorsvasúttal kell a belvároshoz kapcsolni - tartalmazza a kormány 2015-ig szóló új közlekedésfejlesztési koncepciója, amely a Malév privatizációját és a repülőgépflotta fejlesztését szintén a stratégiai feladatok között említi. Budapest A légi közlekedés az informatika és turizmus mellett a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő területe, teljesítménye átlagosan kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a bruttó hazai termék (GDP). Hazánkban ez a közlekedési mód bővül százalékosan a legnagyobb mértékben, ami a jövőbeli fejlesztések irányát és intenzitását is kijelöli - mutat rá a kormány tizenöt éves közlekedésfejlesztési koncepciója. A magyar nemzeti légitársaság üzleti stratégiáját a piaci liberalizáció, a globalizáció, a nemzetközi szövetségi rendszerek kijelölte gazdasági racionalitás alapján felül kell vizsgálni - állapítja meg a közlekedési koncepció, amely ésszerű takarékossági intézkedéseket sürget, és kiemeli annak fontosságát, hogy a Malév sikeresen csatlakozzon valamelyik nemzetközi légi szövetségi rendszerhez. A koncepció készítői a legfontosabb feladatok között említik a légitársaság privatizációját, továbbá a repülőgépflotta fejlesztését. Ezek mellett a Malév életben tartásához, verseny- képessé tételéhez a repülőgép- park költségstruktúrájának optimalizálására, a lízingelt és a saját tulajdonú gépek arányának megfordítására is szükség van, amelyhez a társaságnak tőkeinjekciót és átmeneti kedvezményeket kell kapnia. A légitársaság mellett alapvető feladat az ország központi nemzetközi légikikötőjének, a Ferihegyi repülőtér, valamint a regionális jelentőségű debreceni és sármelléki repülőterek egymással összehangolt fejlesztése, működtetése is. Hazánk uniós csatlakozásával összhangban - az országos határátkelőhely-rendszer részeként - a schengeni egyezmény követelményeinek megfelelő határkezelési mechanizmust kell kialakítani a nemzetközi repülőtereinken. A légiforgalmi irányítás fejlesztését is az uniós légi forgalom szolgáltatás-fejlesztési és kapacitásbővítési programjainak részeként célszerű folytatni. A kormányzat célkitűzése, hogy a Ferihegyi repülőtér közép-európai regionális gyűjtő-elosztó légikikötővé váljon, ennek érdekében középtávon növelni kell a kapacitását, szolgáltatásainak színvonalát, az infrastruktúra-fejlesztés részeként pedig gyorsvasúti összeköttetést kell létesíteni a repülőtér és a városközpont között. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy korszerű zajfigyelőellenőrző rendszert kell tizembe helyezni a légikikötő környékén, és ki kell alakítani a lakóterületek zaj elleni védelmét Szolgáló „zajkapukat”. DÓCZY LÁSZLÓ Biztató kilátások az ártéren Az elmúlt évtizedben jelentősen javult a tiszai erdők ökológiai állapota, de a térség természeti értékeinek hosszú távú védelme érdekében erőteljesebb változásra van szükség - állapítja meg egyebek között a WWF Magyarország most megjelent tanulmánya. Budapest Európában erősen megfogyatkozott az ártéri erdős élőhelyek száma, és veszélyben vannak a hazánkban található jelentősebb állományok is. A szakemberek szerint a tiszai ártéri erdők számára a legnagyobb gondot a mesterségesen előállított faklónok, azaz a nemes nyárfák okozzák. Ezek az állományok kevéssé nevezhetők erdőnek, viszont nagy kiterjedésükkel az értékes, őshonos ártéri erdőtársulásoktól (tölgyesektől, füzesektől, fehér és fekete nyárfásoktól) veszik el a területet. A nemes nyárültetvények aránya az összerdőterülethez képest az elmúlt tíz évben 41 százalékra csökkent, de még mindig felette van a kívánatosnak. A faültetvények rendkívül magas aránya csak egyike a kedvezőtlen hatásoknak, amelyek a Tisza-völgy és az Alföld természetes élővilágát veszélyeztetik. A folyószabályozás és a hozzá kapcsolódó vízrendezések, lecsapolások az egész Alföld természeti képét megváltoztatták. A soha nem látott magasságú árvizek és a szélsőséges szárazság egy időben pusztít a folyóvölgyekben. Az egykor nagy kiterjedésű erdők csillapító hatást fejtettek ki az árvizekre, ez a hatás azonban ma már csak az összeszűkült hullámtér kis részén érvényesül. A WWF több mint egy évtizede foglalkozik az ártéri erdők védelmével, és céljaik között szerepel, hogy mintákat szolgáltatva elősegítsék a hosszú távon fenntartható gazdálkodás elterjesztését. Szakértők szerint az egyik legjobb minta az ártéri erdő lehet, hiszen nemcsak rendkívül magas természetvédelmi érték, biológiai változatosság jellemzi, hanem tartós jövedelemtermelés mellett ökológiai-ökonómiai biztonság hordozója is. ______________________(ÚJVÁRI) Ku lcspozícióban a K+F A gazdasági kormányzat idén tovább kívánja serkenteni a hazai kutatás-fejlesztés növekedését. A program kulcsfontosságú a kedvező EU-csatlakozási pozíciók elérése érdekében. Budapest Az elmúlt évben meghaladta a 140 milliárd forintot a hazai gazdaságban a kutatásra, fejlesztésre (K+F) fordított összeg. Ez csaknem egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbi keretet, nemzetközi összevetésben viszont még mindig komoly a lemaradásunk. Nálunk a GDP-hez viszonyított arányát tekintve 0,94 százalék a K+F források mutatója, ugyanez az arány az EU-ban átlagosan 2 százalék. Lényegesen jobb mutatókkal rendelkezik az Amerikai Egyesült Államok és Japán, ahol a nemzeti össztermék 7-9 százalékát fordítják a későbbi produkciót megalapozó kutatásokra, illetőleg fejlesztésekre. Míg Magyarországon az ilyen irányú tevékenységet jelentős mértékben állami forrásokból finanszírozzák, nemzetközi viszonylatban megfigyelhető, hogy a nagy gazdasági tömörülések saját erőből teremtik elő a fejlesztések anyagi fedezetének nagy részét. Ezzel, illetve a kutatási eredmények sikeres alkalmazásával tovább erősíthetik piaci, értékesítési pozícióikat. Ezzel szemben hazánkban a K+F tevékenységet 88 százalékban a költségvetésvállalkozások kombináció támogatta, a fennmaradó részt pedig nemzetközi forrásokból biztosítják a szektor szereplői. A jövőben a fokozott kormányzati szerepvállalás nemcsak a pályázható források bővülésében, hanem a K+F tevékenységet folytató vállalkozások kedvezményeiben is megnyilvánulhat. Segítséget jelenthet a nemzetközi pénzügyi csatornák feltárása is. A K+F munkálatok bővülése több szempontból is biztonságot nyújthat a magyar gazdaságnak. Az Unióhoz való csatlakozás kapcsán lényegesen jobb verseny- képességgel bírhatnak a nagyobb hozzáadott értékű termékeket előállító cégek, vállalkozások. Ugyanakkor sokkal stabilabban működnek azok a külföldi befektetések is, ahol termékfejlesztést is végeznek. Magyarországon pozitív példa Győr, Budapest és Debrecen, ahol a felsősoktatási intézményekkel karöltve komoly fejlesztőmunka, illetve célirányos képzés folyik, s hasonló tervek vannak Pécs, valamint Szeged esetében is. KASZÁS ENDRE Egységes, enyhébb rend A hazai szabályok egyelőre nem változnak Brüsszel Az eladásösztönzés szabályainak egységesítéséről döntött az Európai Bizottság. A lépés nyomán számos ország lényegesen enyhíteni kényszerül jelenlegi szabályozásán. így Belgiumnak el kell törölnie a leértékelések jelenlegi 33 százalékos plafonját, és számos országnak kell engedélyeznie a bekerülési árnál is olcsóbb értékesítést. Az Európai Unió piacain jelen lévő kereskedelmi vállalatok az eddiginél lényegesen nagyobb szabadságot kaphatnak az eladás- ösztönző akciók alkalmazásában, miután az Európai Bizottságnak - az Európai Parlament közvetítésével - sikerült egy a tagországok mindegyike számára elfogadható kompromisszumot kidolgozni e téren. A kiskereskedelmi szektor és a fogyasztók érdekeivel indokolt javaslatot Brüsszel tavaly októberben tette közzé, ám több tagország (például Franciaország és Belgium) is elutasította az egyik legfontosabb pontot. A bizottság ugyanis meg kívánta szüntetni azt a - nyolc tagországban érvényben lévő - rendelkezést, miszerint a kereskedők a vevők becsalogatása érdekében nem kínálhatják a bekerülési költségnél olcsóbban áruikat. A kompromisszumos megoldás értelmében a következő két évben még mindenképpen lehetőségük lesz a kormányoknak ezen tilalom érvényesítésére, ezt követően pedig brüsszeli szakértők megvizsgálják a rendelkezés további fenntartásának indokoltságát - számol be a Financial Times. A terv értelmében megszűnnek az ingyenes ajándékok értékére vonatkozó korlátozások, amiből főként az ilyen ajándékokat rendszeresen tartalmazó magazinok kiadói húzhatnak hasznot. Leértékelési akcióikat sem korlátozhatják a jövőben a tagországok: ez az olyan országokat kényszeríti majd jogszabály-változtatásra, mint például Belgium, ahol jelenleg legfeljebb 33 százalékos árcsökkentésre van módjuk a kereskedőknek. A legtöbb változtatásra azonban várhatóan Németországban lesz szükség, ugyanis az ottani szabályok rendkívül szigorúan korlátozzák a kereskedelmi tevékenység minden vonatkozását. A szabályok egységesítése nagy köny- nyítést fog jelenteni az érintett cégek számára - vélekednek Brüsszelben. ■ Akcióterv a vendégekért Pécs A Magyar Turizmus Rt. hosz- szú távú marketingkoncepció elkészítésével, illetve egy rövid távra szóló akciótervvel szándékozik élénkíteni az ágazat forgalmán. A stratégia lényeges eleme a belföldi turizmus élénkítése.- Idén szeptemberben és decemberben, majd jövő év januárjában többmilliós példányszámban jelennek majd meg azok a katalógusok, amelyek számos kedvezményt tartalmazó cso- magtúra-ajánla- tokat kínálnak a hazai utazóközönségnek - tájékoztatott az elképzelésekről Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Marketingigazgatóságának vezetője. Mivel idén nem várható a megcsappant külföldi vendégforgalom felfutása - az őszi-téli időszak amúgy sem erős a beutazások szempontjából -, ezért a kiesést a hazai érdeklődés felkeltésével kívánja kompenzálni a Magyar Turizmus Rt. Az akcióterv szükségességét mutatja, hogy az idei esztendő az idegenforgalmi bevételek alakulását nézve meglehetősen rossz képet mutat. A közelmúlt árvizei tovább csökkentették a két legfőbb küldő ország - Ausztria és Németország - polgárainak érdeklődését. Érdekes módon jelentős területi különbségek mutatkoznak a vendégforgalom alakulásában a hazai megyék között. Míg a főváros a lényegesen kevesebb vendéggel megrendezett Forma-1-es verseny miatt panaszkodik, a balatoni szállásadók hosz- szú évek negatív rekordjáról beszélnek, addig az idegenforgalmi nevezetességeiről kevéssé híres Tolna megye a turisták számát tekintve nem várt gyarapodásról számolhatott be az első félév adatai alapján. _______ kaszás 20 02. JÚNIUS MAGYARORSZÁGRA LÁTOGATÓ KÜLFÖLDIEK Látogatók száma Előző év azonos (1000) időszaka százalékában Összesen 2754 98,2 Ausztria 405 86,2 Németország 258 89,0 Románia 467 112,1 Szlovákia 394 112,1 EU-országok 798 89,1 OECD-országok 941 89,8 A bizalmatlanság nem elég Budapest A pénzügyi felügyelet példátlan keménységű határozatban kötelezte az MFB-t, hogy támassza alá a vezetői által a napokban tett kijelentéseket. A lépés egyértelműen arra utal, hogy Szász Károly felügyeleti elnök nem kíván lemondani a posztjáról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatban kötelezte a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy 30 napon belül számoljon be a bank vezetői által tett nyilatkozatokban említett megnövekedett céltartalék-képzési szükséglet és érték- vesztés hátteréről. A Világgazdaság információi szerint az augusztus elején nyilvánosságra hozott - az MFB vizsgálatát lezáró - felügyeleti határozat 5 milliárd forintos céltartalék-képzési kötelezettséget írt elő. Zdeborsky György, az MFB elnöke viszont azóta 140 milliárd forintos hiányról is nyilatkozott. A határozat kötelezései egyértelműsítik, hogy a felügyelet célja - a bank esetleges szankcionálása mellett - azon üzenet nyilvánosságra hozatala volt, hogy Szász Károly felügyeleti elnök a személyét ért támadások ellenére nem kíván önként megválni posztjától. Mint ismert, az elmúlt napokban számos cikk jelezte, hogy a kormány - jelesül a pénzügy- miniszter - bizalma megrendült a 2006-ig kinevezett felügyeled elnök személye iránt. A felügyelet részéről továbbra sem nyilatkoznak az ügyben, de az MFB- ről szóló határozatba „burkolt” üzenet csak az lehet, hogy a bizalmatlanság kevés az elnök elmozdításához.
