Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

': R| 2002. Augusztus 22., Csütörtök 13. OLDAL A mának üzen az ünnep A vándornak is meg kell pihennie a hosszú úton, erőt kell mentenie, darabka kenyereihez hozzá kell nyúlnia, kulacsának vizével szom- ját kell oltania. Arról is el kell tű­nődnie, honnan jön, hová tart, hol akarja fejét nyugalomra hajtani. Ha célba nem jut, altkor ott pihen el, ahol az alkony rábocsátja sötétjét, mint ezt a bibliai Já­kob is tette. A megállás ke­mény fekhelyén aztán ideje lesz el­gondolkodnia. Nemzetünk történelmében magyar népünk Szent István királyra veti tekintetét. Na­gyon jó dolog az ünnepből erőt meríteni, de félő, mert felszínes marad, midőn az emberek lelkében nem az iga­zi tartalom üt tanyát, ha­nem a külső­ség s tündök­lés és ragyo­gás varázsa. Mint minden ünnepnek, e mostaninak grandiózus tartalma van. Az aranynál, ezüstnél drá­gább értékekre, örökségre hívja fel a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a múlt példa legyen most. Géza fejedelemtől vette át a sta­fétabotot, aki jóllehet a keresztsé- get korán felvette, de szívében és erkölcseiben pogány maradt. Ke­ménykezű uralkodása révén el­évülhetetlen érdemeket szerzett, hogy népünk ne vesszen el, ne morzsolódjon szét a népek tenge­rében. Adalbert, Prága szent püs­pöke keserűen jegyzi fel, hogy a magyarok vallása pogányságról megfertőződött kereszténység. Szent István király életműve egyet jelent a magyarság létének fennmaradásával és a keresz­ténységgel. E kettő egymástól el­választhatatlan. Az államiság morális fundamentumát a ke­reszténység adta. Szent István a A keresztény királyság legfontosabb intézményei I. István uralkodásá­nak végére kialakultak. Az évtize­deken át tartó buzgó térítés ellenére azonban csak a lakosság egy része lett igazán keresztény. Sokan (nem­egyszer előkelők is) továbbra is megmaradtak az ősi pogány vallás hívének. látszatkereszténységet elítélte, értéktelennek tartotta. A Szent­írás szellemiségét helyezte a min­dennapi élet középpontjába, a Tízparancsolatot, s a Hegyi Be­szédet. Az előbbi Isten törvényé­ről szól, a másik arról, hogy azok az igazi keresztyének, akik Istent szeretik, nehézségek közepette kitartanak, s az ilyeneknek boldogságot ígér. Csak az Urnák lehet szolgálni, a két úr szolgálata romlásba dönt. A pogány bálványnak nin­csen köze Istenhez. Szent István király üzen mindannyionknak. Vigasz­talni akar bibliás, hitvalló élete. A küzdelmet nem ad­hatjuk fel, hi­szen a Gond- viselésben vetett hitünk eddig sem csalt meg bennünket, átvezetett vérzivataros próbatételek nyomorúsá­gain. Akik magukat fel­magasztalják, azok megaláztat- nak, akik a mélységek sivár lég­körében élnek, felemeltetnek. Nem azoké a dicsőség, akik önző módon ülnek babérjaikon, ha­nem azok munkáját ismerik el, akik csendesen, de kitartóan dol­goznak, szem előtt tartva mindig a becsületet és igazságot. A hosszú úton a vándor meg­áll, nagy szentünk ünnepén mi is ezt tesszük, elgondolkodunk, szemeinkkel a távoli messzesé­get kémleljük. Nehéz előreme- netelésünkben Isten adjon hitet, türelmet, hogy szeressük egy­mást, talán annyi lenne még a dolgunk, hogy engedjük ki ke­zünkből: a kardot, a görcsöt, a bosszút, az átkot... a haza fényre derül. Szatmári A. Lajos református esperes Háló-közösségek Zánkán A Katolikus Közösségek Hálózatá­nak szervezésében mintegy más­fél ezer hívő magyar fiatal táboro­zott a hónap elején Zánkán. A tábornyitón Márfi Gyula veszprémi érsek hangsúlyozta: ne csak a nyelv és a magyarságunk kössön össze bennünket, hanem az a hit is, amely az egész katoli­kus egyházban közös. A megnyitó részeként szentmi­sét celebrált és áldozatot mutatott be Antonio Mattiazzo padovai ér­sek. A Katolikus Közösségek Háló­zata - amely 1990-ben alakult Bu­dapesten - az önszerveződő kiskö­zösségeket támogatja az ország­ban, illetőleg a határokon túli, tó- sebbségi sorban élő magyarok kö­rében. A magyar Háló-közösségek zöme az anyaországban és Erdély­ben működik. ■ Ezeréves örökségünk somogyi ereklyéi Magyarországon a fővárosban, Esztergom­ban, Székesfehérváron és Kalocsán őriz­nek hiteles ereklyéket az államalapító Ist­ván királytól. Nemrégiben kiderült, hogy Somogybán két kis falu temploma is évszá­zadokon keresztül őrzött olyan csontokat, amelyeket a szent király ereklyéjeként ha­gyott az ottani egyházközségre a falu egy­kori plébánosa. A csontok hitelességét, il­letve eredetét most próbálják igazolni. A szenzációs ritkaságok nyomára Marics Jó­zsef, Berzence plébánosa a veszprémi levél­tárban véletlenül talált rá. A pálosok törté­netét kutatta, amikor egy végrendeletre buk­kant. Az egykori pálos szerzetes, Pacsay Já­nos István 1816-ban a nagyszakácsi egyház- községre hagyta a birtokában lévő három csontot, azzal, hogy a Szent István-ereklyé- ket hozzá hasonló gonddal őrizzék. Marics József elmondta: a magyarországi szerzetes rendek István király szentté avatá­sa után kaptak ereklyéket. így került a pálo­sok birtokába is. A csontokat a rend 1786-os feloszlatásakor a tagok között szétosztották. Pacsay János István atya pedig magával hoz­ta, majd halálakor örökül hagyta Nagysza­kácsiban. A csontokat - amelyekről azt feltételezik, hogy ujjpercek - tavaly Budapestre szállítot­ták. Régészek és antropológusok vizsgálják, azért, hogy kideríthessék, valóban Istvántól származnak az ereklyék. A szak­emberek a leletek korát igyekeznek meghatározni, majd speciális DNS-teszttel ösz- szevetik a meglé­vő ereklyékről ké­szült eredményekkel. Az eddigi vizsgálatok alapján nem kétséges, hogy az ereklye Ist­ván korából származik, néhány vizsgálat A nagyszakácsi ereklye története Az egyetlen magyar alapítású szerzetes rendet 1250-ben Özséb esztergomi kanonok hozta létre, aki az írások tanú­sága szerint a Szent Jobb egyik őre volt. A pap a Pilisben és a Mecsekben élő remetéket gyűjtötte össze és Remete Szent Pálról nevezte el a rendet. Az alapításkor megajándé­kozták a Szent Jobb egy darabjával. A három csontot a szerzetes rend feloszlatásakor Pacsay János szerzetesre bízta a rend, aki az utolsó nagy pálos könyvtáros volt. A veszprémi püspök a csákányi plébániára „száműzte1' a tudós szerzetest, aki haláláig titokban tartotta, milyen érték birtoko­sa. Titkát csak évszázadokkal később, 1999-ben a veszpré­mi levéltárban fejtették meg. Szent István-ereklyék Európában Budapest, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Nagyszombat, Terencsény, Zágráb, Dubrovnik, Bécs, Somogyszil, Lenberg, Nagyszakácsi azonban még hátravan addig, amíg kiderül, a szenté avatott államalapító csontjait őriz­ték meg az évszázadok. Kövér István, Nagyszakácsi polgármestere elmondta: büszkék a kivételes örökségre és azt szeretnék, ha a bizonyítás után is a falu templomában ma- . radhatnának a csontok. A szen­tek ereklyéit azon­ban a katolikus egyház saját tulaj­donának tekinti és méltó helyen őriz­hetik csak. A nagyszakácsi csontok így a vizsgálat után ad­dig mindenképpen az esztergomi keresz­ténymúzeumba kerülnek, amíg a somogyi fa­luban megfelelő környezetet és biztonságot tudnak garan­tálni az ereldyének. Az egyébként, hogy egy templomban ereklye találha­tó, egyáltalán nem számít rit­kaságnak. A régi építésű templomaink minden oltárá­ban elhelyeztek szent cson­tokat, ez ugyanis előírás volt. Szent István például a clu- uny apátságból levélben kért ereklyéket, hogy az ország első templomaiban elhelyez­hesse. Azt, hogy melyik templomban milyen ereklyét őriznek, az ala­pító iratokból lehet megtudni, de sok helyen egy-egy kőla­pon is feltüntet­ték az építők. Kutason példá­ul az irgalmas rend alapítójá­nak a csontjai kerültek kül­földről az oltár­ba. Marics Jó­zsef beszámolt arról is, hogy amíg a nagy- szakácsi cson­Istvánt az ezredfor­dulón, kb. 1000 karácsonyán koro­názták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa ál­tal küldött koroná­val, ami azt jelen­tette, hogy a pápa ott független ke­resztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a füg­getlen keresztény Magyar Királyság. tok eredetét bi­zonyítják, addig egy újabb István-ereklye nyomára bukkantak Somogybán. A Ma­gyar Tudományos Akadémia közlése sze­rint Somogyszilben is őriznek a király erek­lyéjéből. A faluban ennek évszázadokig kultusza is volt. A plébánia iratai közül azonban a háborúban nagyon sok elve­szett, így helyben azt sem tudják, mikor és hogyan kerültek Somogyszilbe a csontok, amelyek az akadémia szerint hiteles erek­lyének számítanak. A még tisztázatlan részleteket a veszprémi levéltárban remélik megfejteni, s addig ezeket a csontokat is méltó helyen vigyázzák. fábos erika Szárszó 1992-2001: A Magyarországi Református Egyház gondozásában napvilágot látott a „Szárszó 1992-2001 - A református értelmiségi konferen­ciák előadásai" című kötet. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke a könyvbemuta­tón kiemelte: az elmúlt tíz év ta­nácskozásainak legfontosabb elő­adásait csokorba gyűjtő munka visszatekintés és összegzés, ugyanakkor a folytonosság meg­tartóereje által megjelöli a jövő feladatait is. A kötet szerkesztői közül Al­bert Gábor elmondta: a balaton- szárszói konferenciák hagyo­mányt folytattak, hiszen előz­ménynek tekinthetők a Soli Deo Glória Református Diákszövetség tanácskozásai 1928-tól 1950-ig, a szárszói telep államosításáig. Hozzáfűzte: azt követően, hogy a Magyarországi Reformá­tus Egyház visszakapta a telepet, vehette ismét kezdetét a nyári ta­nácskozások sorozata a Soli Deo Glória önmeghatározásának ­Isten, egyház, haza Isten-Egyház-Haza - szellemé­ben. Mint ismertette, a válogatott előadásokat nem időrendben, ha­nem témák szerinti csoportosítás­ban, tíz fejezetben tartalmazza a kiadvány. Az első csokorban az 1943-as konferencia 50. évfordulóját ün­neplő, arra emlékező előadások kaptak helyet. így olvasható Czine Mihály Szárszó és a refor­mátus hagyomány, Borbándi Gyula Magyarország 1943-ban, Kolosi Tamás A magyar társada­lom 1993-ban, Márkus Mihály A magyarországi Református Egy­ház 1993-ban című előadása. A további témakörök: magyar­ság és egyetemesség; egyház és társadalom; család és nemzet; fe­lelősség a határon túli magyaro­kért; nevelés és oktatás; hit és lel­kiállapot; egyház, korszerűség, jövő, továbbá az Igehirdetés - lel­ki gondozás - gyülekezeti élet, va­lamint a Szárszói meditációk cí- mű fejezet. ____________■ A Kaposvári Református Egyház várja azok jelentkezését, akik nyugdíjas éveiket szeretnék egy modern, minden kényelemmel ellátott, parkosított környezetben lévő OTTHON-ban eltölteni. A 2002. őszén elkészülő Otthonban egy és két személyes lakrészek, valamint garzonlakások várják a beköltözni szándékozókat. A lakrészek egyszeri hozzájárulással foglalhatók el. A beköltözőknek rendszeres havi térítési díj ellenében teljes ellátást, gondozást, orvosi ellátást és szükség esetén ápolást biztosítunk. Érdeklődni lehet: személyesen és levélben a Református Lelkészi Hivatalban (7400 Kaposvár, Kossuth u. 23. 82/312-655.) Lélekben és hitben is megerősödtek A Keresztény Advent Közösség tagjai közül csaknem kilenc­ven gyermek és felnőtt vett részt abban az „Advent tábor”- ban, amelyet a Reménység Alapítvány szervezett a Törökkoppány határában levő cseszmei üdülőtáborban. A közösség alaptanításairól szóló előadásokon túl a pihenés és kikapcsolódás is jelentős szerepet kapott az egy hét alatt. Sonnleitner Károlytól, a közösség elnökétől megtudtuk: a táborban részt vett tagjaik a pihenés mellett lelkileg is felüdültek.- Mi hiszünk Jézus Krisztus közeli második eljövetelében - hangsúlyozta Sonnleitner Kár­oly. - Ez persze nem azt jelenti, hogy egyetlen bibliai tanítás köré csoportosítottuk az összes mon­danivalónkat. A táborban szó volt az egészséges életmódról, il­letve számos olyan bibliai taní­tásról, ami az egyén lelki életét, egymáshoz való viszonyát, mi­nőségét meghatározza, illetve befolyásolja. Hisszük azt, hogy az emberi természet a keresz­ténység erejével legyőzhető. Te­hát azok az alapvető emberi ma­gatartási formák, amelyek olykor meglehetősen nehézzé teszik az együttélést, bibliai tanítással be­folyásolhatók. Tagjaink elkötele­zett hívei a bibliának, azt auten­tikusnak tekintik. Minden élet­módra és az egymással való érintkezés-re vonatkozó terüle­ten a bibliá-ból merítik az eliga­zítást. A tábor pedig ehhez nyúj­tott segítséget. A napi előadásokat, így a kö­zösség tanításainak alapvonásait - pl. Krisztus visszatérésére való felkészülés, annak az egyéni és közösségi vonásai - is kiscsopor­tos foglalkozások kísérték, vala­mint a beszélgetések során a résztvevők elmondták saját állás­pontjaikat, hogy okuljanak egy­más megnyilatkozásaiból. Sonn­leitner Károly azt mondta: vallják a királyi papság elvét, azaz nincs náluk kiválasztott papság, akik valamilyen különleges elhívás ré­vén egyfajta hierarchiát alkotná­nak. Hiszik azt, hogy minden egyes hitre jutott ember az Isten ügyének és művének részét alkot­ja...- A feldolgozott témák nagy­mértékben segítették a testvéri­ség, az együvé tartozás érzésének kialakulását sorainkban - mondta az elnök. - Alkalom nyílott arra is, hogy ki-ki hosszan és tartalmasán elbeszélges­sen a társával, ami egyéb érintkezési te- rületeken nemigen való­sul meg. Az istentisztele- __ _________ te knek ugyan­is megvan a maga liturgiája. A tá­bor az oldott testvéri kapcsolatok ápo-lásának kiváló lehetősége és alkalma volt, ahol jobban meg­nyíltak tagjaink saját problémái­kat illetően is. Igazi közösségfor­máló összejövetelt tartottunk, ahol a lelki természetű dolgok határozták meg az élménygyűj­tést. Azaz: testileg és lelkileg is felüdültünk. krutek JÓZSEF EGYHÁZA K ÉLETE ECCLÉSIA ÉS RÉGISÉGBOLT katollkus.református.ewangéllkus.zsldö festmény és műtárgy ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents