Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

12. OLDAL N Y U G D í J A S 0 K 2002. Augusztus 22., Csütörtök Barátok közt a tolnai Duna-parton Rikker Józsefné alpolgármester (a kép jobb szélén) a Duna-ág örömeiről, gondjairól beszélt Tolna Város Nyugdíjas Érdek Szövetségé­nek ezerkétszáz tagja van, a tizenkét­ezer lelkes kisváros minden tizedik La­kója részt vesz az idősek szervezetének életében. A múlt héten itt vendégeske­dett a kaposvári egyesület negyven tagja, a kiránduláson részt vett Szita Károly polgármester is. Tavaly kezdődött a két város nyugdíjasainak kapcsolata. A tolnaiak a somogyi megyeszék­helyre készültek kirándulni, és előtte felhív­ták a kaposvári egyesületet, legyenek segítsé­gükre a város nevezetességeinek megismer­tetésében. Hamar kialakult a barátság, ez a múlt heti már a negyedik találkozó egy esz­tendő alatt. A tolnaiak a közösségi háznál várták ka­posvári barátaikat. Az évszázad árvize a Du- na-ág melletti településeket, Faddot, Tolnát, Bogyiszlói is érinti, dr. Szilák Mihály polgár- mester mégis szakított időt, hogy a vendége­ket fogadja és elmesélje a város történetét. A rómaiak idejében a Thelena nevű katonai tá­bor volt ezen a helyen. A honfoglalás után földvár épült a mai városközpont helyén, Ist­ván király többször tartózkodott az erődít­ményben, elképzelhető, hogy törvényeinek egy részét is itt alkotta meg. A török uralom alatt elnéptelenedett a település, főként a né­metországi Ulm környékéről érkeztek betele­pülők. A Duna fő medre kanyargóit akkor a település mellett, forgalmas kikötője volt, így aztán elsősorban halászok, hajóácsok, építő­mesterek jöttek Ulmból, meg szinte vala­mennyi környező országból. Hamar híres lett a város építőmestereiről, Ankarától Amszter­damig szerte Európában vállaltak munkát a tolnaiak. - Évszázadok óta sok nemzetiség él itt békességben egymás mellett, vita közöt­tük sohasem volt - erősítette meg a polgár- mester, majd a közelmúlt eseményeiről szólt, az 1900-ban alapított selyemgyár és az 1924- ben létrehozott textilgyár történetét, majd a város híres szülötteinek, Fusz János zene­szerzőnek és Szárai Mihály paptanárnak a munkásságát ismertette. Ma igen élénk közösségi élet folyik a vá­rosban, ötven civil szervezet működik ered­ményesen, köztük talán a legaktívabb a Nyugdíjas Érdek Szövetség, megalakulásuk tizedik évfordulóját ünnepük szeptember­ben. Dr. Szilák Mjhály ezután a múzeum kin­cseit mutatta be nagy szakértelemmel a ka­posváriaknak, először is híres festőjüknek, Mőzsi Szabó Istvánnak az emlékkiáüítását, aki képei jó részét szülővárosának ajándé­kozta. Végigjárták a mesterségek termeit, a kádárműhelyt, a mészárszéket, a halász­kunyhót, a fényképész műtermét. A város központjában tettek ezután rövid sétát, az 1773-ban épült katolikus templom festett üvegablakai váltottak ki általános csodálatot. A közösségi ház udvarán a két nagy bog­rácsban rotyogó halászlé kellemes látványa fogadta a sétáról visz- szaérő kaposváriakat. Széles Mártonná elnök asszony veje és leánya, Hága János és felesége főzte a bíbor­színű tolnai különle­gességet. A vendégek furcsállták, hogy nem készül alapié, a reszelt hagymával, piros csöves paprikával te­szik vízbe a ponty-, a harcsa- és a csukasze­leteket, fejjel, farokkal együtt. A Duna mel­lett ugyanis előbb megeszik a tésztával sűrített levest, utána kenyérrel a benne főtt halat. Szita Károly polgármester délelőtt Kapos­váron az átalakított Bethlen teret adta át a közlekedőknek, de betartotta azt a korábbi ígéretét is, hogy részt vesz az egyesület ki­rándulásán. Ebédre érkezett meg Tolnára és rögtön az árvízi helyzetről érdeklődött pol­gármester kollégájától, aki elmondta, 1956- ban nagy pusztítást végzett a városban a jegesár, a magaslaton épült templom lépcső­jét mosta akkor a víz. Most szerencsére nem fenyeget ez a veszély, magasabbak a gátak, de az elővigyázatosság nem árt, ezért állandó kapcsolatban vannak a katasztrófavédelem és a vízügy szakembereivel, végzik a szüksé­ges megelőzési munkálatokat. Szita Károly egy Kaposvárt bemutató albummal és egy emlékérmével köszönte meg a tolnaiak ven­dégszeretetét. Délután Rikker Józsefné alpolgármester asszony kíséretében a Duna-ághoz sétáltak a kaposváriak. A Thelena-fesztivál kulturáüs és sporteseményei zajlanak itt már tizedik éve, az augusztus 20-i ünnepet megelőzően. A parton Rikker Józsefné az árvízvédelmi elő­készületek menetét ismertette, elmondta, hogy 160 millió forintot kaptak a holtág med­rének kotrására. A nagyszínpadon éppen mű­sorszünet volt, a kaposváriak énekkara ezért gyorsan megszállta azt és vidám somogyi népdalcsokrot rögtönzött az arra járók nagy örömére. A többiek közben Szita Károlyt kér­dezgették a város dolgairól, fórumféle alakult ki a Duna-holtág partján, Kaposvártól több mint száz kilométerre. A polgármester öröm­mel vette az észrevételeket, mint mondta, a nyugdíjasok olyan apró hibákat is meglátnak, amelyek elkerülik a hivatal figyelmét. A szívé­lyes házigazdáktól a késő délutáni órákban vettek búcsút a kaposváriak._____________■ Vállalják társaik gondjait Tolna Város Nyugdíjas Érdek Szövetsége meg­alakulásának tizedik évfordulóját ünnepli szep­tember közepén. A megemlékezést a sportcsar­nokban, tartják. Szükség is van a hatalmas terem­re, mert ezerkétszáz tagja van a kisváros civil szervezetének. Széles Mártonná elnök asszony a népszerűséget - a vonzó programok mellett - azzal magyarázza, hogy a szövetség szivén viseli tagjainak gondjait. Minden kedden fogadónapot tartanak, a legkülönbözőbb panaszokkal fordul­hatnak hozzájuk, és ezek elintézésének tortúráját átvállalják tagjaiktól. A hivatalok is komolyan veszik a szövetség bejelentéseit, kéréseit, mert azt tapasztalják, hogy alapos ok nélkül, fölöslegesen nem zaklat­ják őket. Lesz tehát miről beszámolni az egy évtizedes évfordulón. Átadás előtt az idősek imaháza Berzence Az egykori határőrlaktanya lőszerraktárának helyén két éve templom alapkövét helyezték el ünnepélyes külsőségek között. A krómhenger­be belétették azokat a leveleket is, amelyekben nyugdíjasok az új évszázad, évezred emberei­nek küldik el üzenetüket. Néhány héten belül befejezik a berzencei ökumenikus imaház építését, és mint azt Szőke Józseftől, a Szeretet Szociális Otthon vezetőjé­től megtudtuk, október 1-jén, az idősek világ­napján kerül sor az átadására. A vezető el­mondta: a szakemberek már az utolsó simítá­sokat végzik, és elkészült a kápolna harangja is. A 2000. októberi alapkőletételt követően ta­valy, szeptember első hetében indult a nagysza­bású építkezés, ugyanis a szociáüs otthon idő­seket fogadó épülete távol esik a falutól, így la­kói nem tudtak eljárni a templomba. Az otthon felhívására helyi és kömyékbeü vállalkozók, in­tézmények, magánszemélyek létrehozták a Szeretet Temploma Alapítványt, hogy a költsé­gekhez hozzájáruljanak, és a nemes cél érdeké­ben számtalan nem anyagi felajánlás is érke­zett. Az intézmény lakói - közöttük a szociáüs otthon pszichiátriai részlegének lakói is - két kezük munkájával segítették az építkezést. Egyik legszebb karácsonyi ajándékuk pedig az volt, hogy Harrach Péter, volt szociáüs és csa­ládügyi miniszter 4 millió forinttal támogatta az épülő imaházat. A kápolna az egykori határőrlaktanya terüle­tén, lőszerraktárak helyén magasodik, hirdeti Isten dicsőségét, ezáltal szimbóluma lesz a megbékélésnek is. ________ varga andrea Kö zösségi egeszsegpont terve Szokás szerint frissítő torná­val kezdődött a Somogy Me­gyei Idősügyi Tanács múlt he­ti ülése, a nyári szabadságo­lások miatt azonban a határo­zathozatalhoz szükséges lét­szám nem volt meg, így a gaz­dag napirend egy része kény- szerűségből a következő ta­nácskozásra halasztódott. Az ÁNTSZ munkatársa táplálko­zási tanácsokat adott, mondan­dóját szemléletes videofilmmel egészítette ki. Juhász János elnök a kisközösségi egészségpontok létrehozására kidolgozott kon­cepcióját ismertette. Az idős korú lakosság riasztó egészségi állapo­ta, a szomorú statisztikai adatok indokolják, hogy lehetőségeik szerint a nyugdíjasklubok, egye­sületek is próbáljanak segíteni az őket érintő gondokon. Rendsze­res felvilágosító előadások szol­gálhatják a megelőzést, egyszerű mérőeszközök beszerzése pedig megteremtheti a rendszeres kontrollt, az állapotfelmérést. Ezek a gyógyászati segédeszkö­zök önkormányzati, vállalkozói támogatásból, közadakozásból, vagy pályázatok útján szerzett pénzből szerezhetők be. A cél az, hogy figyeljünk magunkra, egy­másra, saját példánkkal az egész­séges életmódra buzdítsuk tár­sainkat. Varga Zsolt titkár az előző ülé­sen elbírált pályázattal kapcsola­tos észrevételeket összegezte. A nagy számú igény és az igen szerteágazó pályázati cél elap­rózta a rendelkezésre álló össze­get, néhány ezer forint egyetlen klub gondján sem segít igazán. Új előterjesztés készül a félmillió forint hatékony felhasználására, amelyet majd az Idősügyi Tanács következő -.remélhetően határo­zatképes - ülésén tárgyalnak meg. ______________________■ Ve rsek igézetében Végvári Jánost a szere­lem késztette első ver­sének megírására, het­ven esztendeje történt ez az esemény. A heves érzelem akkor viszon­zatlan maradt, a vers­író buzgalom azonban azóta is tart. Mintha ma történt volna, úgy emlékszik a történet­re a nyolcvannyolcadik évében járó férfi. A cseri családi ház konyhájában eleveníti fel az első szerel­met, az első vers keletke­zésének körülményeit:- Erzsikének hívták a kedvest. Meglepődött, amikor felolvastam, még A vers szeretete töltötte be életét a lélegzete is elakadt. Azt mondta: Jaj de szép! Kilátástalan volt ez a kapcsolat a vallás miatt, én evangélikus, Erzsiké katolikus hit szerint élt, a szülők is ellenez­ték, aztán meg jött a háború. Végvári János szobafestő-má- zoló mesterséget tanult és a vas­útnál kapott munkát. Behívták katonának, fogságba esett, ez a szörnyű idő nem kedvezett a ver­selésnek. Később örökítette meg a háborús élményeket, visszaem­lékezve az átélt borzalmakra. Irkafüzetbe írta a rímes sorokat, aztán egyiket-másikat legépeltet­te. - Van benne néhány betűhiba, ezeket tintával kijavítottam - mentegetőzik, amikor a lapokat forgatom. A versek száma több ezerre te­hető, még sohasem számolta meg. A négy bekötött könyv mel­lett spirálfüzetek, gépelt lapok őr­zik a közel kilenc évtized emléke­it. Az írások a legtisztább emberi érzéseket tükrözik, a szerelmet, a hazaszeretetet, a szülőföldhöz va­ló kötődést, a természet szépsé­gét, mindenki számára érthető szóhasználattal, szinte népdal­szerű egyszerűséggel. Akárme­lyik ismert nóták dallamára éne­kelhető is. A kötetek, főzetek mel­lett közel ötven magnókazettán is megörökítette szerzeményeit, né­melyiket elmondja, másokat el­énekel. Egy teljes napot és éjsza­kát betöltene, ha mindet végig­hallgatnánk.- Szeretem a zenét, hegedül­tem, citeráztam. Remeg már a ke­zem, nem tudom a hangszereket kezelni, a versírást is ezért hagy­tam abba. A meglevők sorsáért azonban aggódom, nem szeret­ném, ha veszendőbe mennének életem emlékei. A fiam rendesen gondomat viseli, mindent megad, nem panaszkodhatom, de a ver­sek nemigen érdekük. Nem gon­dolok arra, hogy könyvben mi5"'"- lenjenek, de nyugdíjasklubc; a szívesen elmennék, felolvasni, be­szélgetni a versek keletkezésének körülményeiről. Talán a hallgató- ság is gazdagodna ezáltal... ■ Titkos a győztes étel receptje Nemesdéd Három éve hagyomány a mezővárosok találkozója Zalakomárban. A rendez­vényre minden évben meghívják a szom­szédos Nemesdéd csapatát is, hiszen a te­lepülés is a mezővárosok közé tartozott •egykoron. Az idén a nyugdíjasok képvi­selték sikerrel a falut. Simon Imréné elmondta: két hónappal ezelőtt elhatározták, nem várnak tovább a fiatalokra, felrázzák a falu életét. Akkor alakították meg a nyugdíjasok egyesületét a településen. Egyelő­re még nem hivatalos formában, de annál ak­tívabban működik az idősek csapata. Első kö­zös szereplésük is rögtön sikerrel zárult, ami újabb lendületet adott a további munkához.- A mezővárosok találkozóján egy csapa­tunk a főzőversenyre nevezett be, a többiek pedig a különböző kiálütásokon vettek részt - mondta Simon Imréné. - Vittünk szép kézi­munkákat, ostorkészítő, kosárfonó és festő is bemutatkozott Dédről. Sokak­nak tetszettek a munkáink, a leg­nagyobb sikere mégis a főztünk- nek volt. Csapatunk megnyerte a főzőversenyt. Nemesdédi babos káposztát főztünk nyugdíjas módra. Csodájára jártak minden­honnan. Ennek ellenére úgy döntöttünk, a receptjét egyelőre titokban tartjuk, mert más főző­versenyekre is el szeretnénk vin­ni ezt a különlegességet, aminek nem is annyira a főzése a külön­leges, hanem inkább az, hogy minden alapanyag Nemesdéden termett meg hozzá. A sikeres versenyzést Ópusz- A győzelem tudatában boldogan mosolyog a nemesdédi szakácscsapat taszeren ünnepelte meg a csapat és a falu többi nyugdíjasa. A történelmi em- ra útra kelnek az idősek. Homokkomáromba lékhelyre több mint ötvenen kirándultak, zarándokolnak, havonta egyszer pedig Nagy sikere volt a programnak, olyannyira, Nemesdéden osztják meg egymással örömei- hogy azóta már a következő úti célt is kitűz- két és gondjaikat. ték. Igaz, csak a környéken, de nemsokára új­______________________!______fábos erika Hír ek KENYÉRSZENTELÉS. A niklai nyugdíjasok kenyérszenteléssel emlékeztek államalapító Szent István ünnepére. A másfél éve alakult kis klubnak mindössze tizenhárom tagja van, de egyre több pártoló tag segíti munkájukat, tudtuk meg dr. Fülöpné Kesztyűs Ágota elnök asszonytól. Az augusztus 20-i ünnepségük vidám hangulatú tábor­tűzzel fejeződött be. (fe) KOPOGTATNAK. A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete saját jelöltekkel vesz részt az őszi önkormányzati választásokon. A képviselő-testületi tagságra aspirálók tegnap tartott tanácskozásán a feladatokat beszélték meg, és bejelentették, hogy megkezdik az ajánlócédulák gyűjtését. KANIZSÁRÓL KAPOSVÁRRA. A nagykanizsai Tungsram gyár nyugdíjasai látogattak tegnap Kaposvárra. A város jó híre csábította ide a zalai nyugdíjasokat, a látottak igazolták is az előzetes várakozá­sukat - állították a Fő utcai szökőkútnál nézelődők. A városházi ha­rangjáték különösen elnyerte tetszésüket. SOMLÓHEGYI KIRÁNDULÁS. A kaposvári egyesület a Balaton-fel- vidékre szervez kirándulást. Szeptember 6-án Tapolcára és Somlóhegyere utaznak, itt alkalom lesz a ritka juhfark szőlőből ké­szült bor megízlelésére is. Jelentkezést korlátozott számban még el­fogadnak. Az elnökség kéri a Duna-kanyari kirándulásra utazókat, hogy a részvételi díjat minél előbb fizessék be. AZ OLDALT SZERKESZTETTE: KATONA CSONGOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents