Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-18 / Vasárnap Reggel, 33. szám
2002. AUGUSZTUS 18. ARCKÉP Bor, búza, tűzoltás ■ - Kezdjük az elején. Hogyan telt az első nap a Földművelés- Ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium patinás épületében1 Milyen érzésekkel ült Torgyán József bársonyszékébe? 1 - Az első munkanapom nem jviplt valami kellemes. Egyedül éreztem magam. Hamar tudatosult bennem, mennyire fontos egy jó és működőképes csapat kialakítása. Felmértem, hogy a hagyományos apparátussal nem juthatok előbbre, csakis a teljesítményfinanszírozásban járatos szakemberek bevonásával lehet esélyünk a talpon maradásra. Az új szervezeti rendszer felépítése rám várt. Nem titok, jelentős reformokat kellett bevezetni. Ha pontosan tudom, mi vár, lehetséges, hogy el sem vállalom ezt a tisztséget. Hogy mégis elfogadtam az amúgy megtisztelő felkérést, elsősorban annak volt köszönhető, hogy hittem és ma is hiszek abban, a szocialista- szabad demokrata kormány agrárprogramja megvalósítható. " - Hagyatékképen mi jutott önnek?- Hatalmas adósság. Csak a minisztériumi béralapból 160 millió forint hiányzott, mivel elődöm, a Torgyánt váltó Vonza András már az első hónapokban, nyilvánvalóan a választásokra készülődve, busásan megjutalmazta közeli munkatársait. Ezen felül az ún. géptámogatási rendszert sem állítatták le. Komoly fejfájást okoz az is, hogy a választások előtt jelentős ígérvényeket tettek a családi gazdálkodóknak. Ők most érthetően rajtunk kérik számon a támogatást. Mi pedig lehetőségeinkhez mérten megpróbálunk segíteni nekik. Tűzoltást folytatunk.- így aligha végezhetnek tervszerű, a csatlakozási tárgyalásokon kedvezőbb alkupozíciót eredményező munkát.- Elismerem, időszpkében vágyunk. A kormány agrárpolitikájának megvalósítása érdekében együtt kívánunk működni a mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel és egyformán fontosnak tartunk minden mezőgazdasági szereplőt, az őstermelőktől kezdve a családi gazdaságokon át a társas vállalkozásokig, a szövetkezetekig. A támogatási rendszert is ennek megfelelően dolgozzuk ki. Mint mondtam, az elsődleges cél az agrárágazat válságos helyzetének megszüntetése, majd a 'felzárkóztatás megkezdése és az |Uniós csatlakozásra való felkészülés élvez prioritást. A támogatási rendszert úgy alakítjuk át, hogy az eddigieknél egyszerűbb, átláthatóbb, több évre előre kiszámítható legyen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mezőgazdasági termelők hosszabb távon is biztonságosan tudjanak tervezni.- Az ellenzék gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi agrártárca nem kíméli a családi gazdálkodókat...- Hamisak azok az állítások, amelyek szerint a családi gazdaságok lehetőségét el akarjuk venni! Csupán azt a gyakorlatot szüntetjük meg, amely kiemel egyes csoportokat, míg másokat minden kedvezmény esetében hátra sorol. Stabil gazdálkodási feltételrendszert kívánunk teremteni, olyat, amilyen már az EU-szabványok- kal is szinkronban van.- Apropó, EU. Szanyi Tibor, a minisztérium politikai államtitkárának megfogalmazása szerint: „a kelet-európai agrári- um hallatán Brüsszelben azonnal Lengyelország ugrik be, ahol sokkal nagyobb a gáz. Az EU elsősorban oda keres megoldást, és ha majd talál, akkor azt a zakót fogja ráhúzni a magyar parasztra is...” Mit szól kollégája jóslatához?- Teljes mértékben egyetértek vele. Mivel a lengyel agrárium dr. Németh Imre íil , r Született: 1955. április 14-én, Vasváron. Iskolai végzettsége: 1979-ben okleveles agrárgépész-mér- nöki diplomát, majd 1985-ben műszaki-fejlesztői szakmérnöki másoddiplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1986-ban ugyanitt sikeresen védte meg műszaki tárgyú doktori értekezését. Politikai pályafutása: 1989 óta az Agrárszövetség tagja, 1995 óta országos alelnök. 1995 óta a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezetője. Az 1998-as választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a parlamentbe. 2002-ig a mezőgazdasági bizottság tagja volt. Az MSZP agrárkabinetjének vezetője. Családja: nős, egy gyermek édesapja. Torgyán József bársonyszéke igencsak kényelmetlen ülőalkalmatosságnak bizonyult dr. Németh Imre, az agrártárca jelenlegi Irányítója számára. Nevezett főként akkor érezte magát rosszul a bőrében, amikor szembesült a korábban szanaszéjjel szórt, főként baráti alapon kiutalt támogatások sorsával. A Torgyán-féle pénzek, majd a Vonza András ellenjegyzésével postázott summák a legritkább esetben jutottak el azokhoz, akiket valóban megilletett volna. A „manna” ellenőrizetlenül került például a hírhedt Agrárinnovációs Kht. széfjébe. A gazdák csak ígérvényeket, hagymázas szónoklatokat kaptak szolgálataikért cserébe. Ráadásul az időjárás sem volt hozzájuk kegyes: aszály, árvíz egyaránt tizedelte a termést. A borús hangulatot tovább tetézte a sertésvész, a búza- és bormizéria. A szocialista-szabaddemokrata kötődésű miniszter hatalmas adósságot és kaotikus állapotokat örökölt meg. Németh ez idő tájt a tűzoltással foglalkozik. Átláthatóbb, kiszámíthatóbb támogatási rendszert ígér. a legnagyobbnak számít a térségben, ezért Brüsszelben mindent megtesznek az ottani helyzet javításáért, a stabüitásért. Úgy gondolkodnak, hogy ami a lengyeleknél beválik, máshol is alkalmazható. De ez a feltételezés hibás, tévutakra csábít. A hátrányos megkülönböztetés ellen tehát fel kell lépnünk. Ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy hamar kilábalunk a jelenlegi nehéz helyzetből és mezőgazdaságunk végül jól jön ki az „EU-kalandból”.- Kincstári optimizmus?- Szó sincs róla. A realitásokból indulok ki. Csak egy érv, ami a csatlakozás mellett szól: az uniós intervenciós árak magasabbak a mieinknél, így a belépést követően stabilizálhatnánk a hazai fel- vásárlási árakat is. Szinte biztos, hogy a jelenleginél nyugodtabb helyzet állna elő az agráriumban.- Nem mindenki ilyen derülátó. Vannak, akik úgy látják: az EU-belépő megváltását követően sokk fogja érni a magyar mezőgazdaságot. Gyakran mondogatják az ellenzéki szakértők, hogy a kistermelők gondban lesznek az európai uniós szabványok bevezetésekor.- Nem a szabványosítás miatt ér(t] bennünket a sokk. Inkább azért, mert - a Torgyán József nevével fémjelzett korszakban - jelentős időhátrányba kerültünk. Egy nemrégiben nálunk járt EU- bizottság is konstatálta, hogy három és fél éven át alig történt valami érdemleges a rendezési ügyekben: a munka tíz százalékát tudták csak le. Rendkívüli helyzet alakult ki minden tekintetben. Szakvélemények igazolják, hogy 1952 óta nem volt akkora veszteség a termelésben, mint most. Létezik olyan, egyébként jó termőhely, ahol mindössze 1-2 tonna gabona termett meg egyetlen hektáron. Ez annyit jelent, hogy a hektáronkénti 100 ezer forint ráfordításból mindössze 30-40 ezer árbevétel származik. A termelők többsége pedig nincs olyan helyzetben, hogy áthidalja a nehézségeket, ezért a kormánynak 60 milliárd forintot kell adósságtörlesztésre fordítania. Az elmúlt négy évben pont a duplájára emelkedett a gazdálkodók adósságállománya. Mindez nem lenne baj, ha a gazdák ezt a pénzt beruházásra költhették volna. Nem így történt, és az elmúlt években még a korábbi elemi károkat sem térítették meg.- Aszály, árvíz és más elemi károkból is jelentős az idei felhozatal. Hogyan próbálnak meg úrrá lenni a káosszal fenyegető agrárhelyzeten?- A kárfelmérés gőzerővel folyik. A 60 milliárd forintból 15 milliárdot a tényleges elemi károk enyhítésére fordítunk. Hároméves programot hirdetünk a kedveződen adottságú térségekben gazdálkodók segítésére, hogy fenn tudják tartani gazdaságukat. A tejpiaci problémák megoldására 2 milliárd, a sertéspiacéra 1,5 milliárd forintot fordítunk.- A „búzabomba" is ketyeg.- A nem várt katasztrófák miatt akár 100 milliárd forint átcsoportosítására is sor kerülhet. Az időjárás okozta pusztítás miatt válságos napokat élünk át. Ebben az évben 1,5 millió tonnával kevesebb búza termett, mint tavaly. Szolnok megyében különösen kritikus a helyzet. Egyelőre a gazdákat a közraktározás támogatásával segítjük. De nem zárkózunk el az elől sem, hogy az állami felvásárlásra felajánlott búzát nemzetközi tenderen értékesítsük.- Borfronton is vár még önre egy-két csűrte...- A borügy jól mutatja, hová vezetett az elmúlt évek átgondolatlan agrárpolitikája. Mára az éves borexportunk 30 százalékkal csökkent. A gondokat tetézi, hogy 1 millió hektoliterrel nőtt az elad- hataüan készlet. Elrendeltük az exporttámogatást; továbbá a felvásárlók részére közraktárt biztosítunk és a kamattámogatás is „képbe” került. Ha szükséges, akár a lepárlás, akár a mustsűrítés dolgában is igyekszünk segíteni.- Az Orbán-családra, mint „híres” bortermelő famíliára számítanak a közös munkában?- Egyáltalán nem számolunk velük.- Az első száz nap elégedetté tette?- Ötven nap alatt teljesítettük a száznapos programon belül ránk kirótt penzumot. A földtörvény módosítását elfogadta a parlament. A ténylegesen (!) földművelő embereket sikerül (t) helyzetbe hoznunk. Küszöbön áll a Földbank létrehozása. Az osztogatás politikáját felváltotta az állami ellenőrzés rendszere. Nincs okom elégedetlenkedni.- Ha a Fradinál szükség volna egy gólveszélyes centerre vagy egy megfelelő szélsőre, már hiába kérnék a minisztérium segítségét?- Nincs módunk támogatni őket. Bizonyos visszafizetési kötelezettségek alól ugyan felmentettük a klubot, de egyéb engedményeket nem teszünk. Minden, ami sport, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik.- A sokat szapult Agrármarketing Centrum mind a mai napig létezik. Miért?- Mert szükség van rá. A marketingtámogatást az Európai Unió is eltűri. A hírverés nagyon fontos szempont a jelenlegi helyzetünkben. De természetesen ennek a hatékonyságát keményen mérjük. A változások jegyében a korábbi vezetőtől elköszöntünk, de az Agrárinnovációs Kht. végelszámolási procedúrája is megkezdődött.- Mennyit utalnak át évente az Agrármarketing Centrum kasszájába?- 3-4 milliárd forint jut erre a célra.- Hogy állnak a jelenkori kusza viszonyokat rendbe tevő, EU-kompatibilis agrár- programmal?- 2002 végére elkészül a Nemzeti Fejlesztési Terv, ennek részét képezi majd az agrárprogram. Reményeim szerint ez majd lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb célokra vegyünk, igénybe EU-forrásokat a magyar mező- gazdaság számára. Szabó Zoltán Attila
