Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-15 / 190. szám

2002. Augusztus 15., Csütörtök N Y U G D í J A S 0 K 13. OLDAL A nemzet iskolája lett Ópusztaszer Zarándokhely Ópusztaszer, Somogybán talán nincs is olyan nyugdíjasklub, ame­lyik nem látogatott el a nemzeti emlékhelyre. Államalapító szent királyunk ünne­pe előtt a legilletékesebbet, a múzeumegyüttes megteremtőjét kértük arra, hogy idézze fel a ma már történelemnek számító előzményeket, ismertesse meg olva­sóinkat az ásatások eredményeivel, Pusztaszer igazi értékeivel. Trogmayer Ottó, a Csongrád Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója, a József Attila Tudo­mányegyetem régészeti tanszékének professzora fonyódi nyaralójában családja kaposvári életéről is beszélt, édesapja a megyei tanács csoportvezetője volt, test­vérhúga köztiszteletben álló gyermekorvos Kaposváron.- 1945 után a magyarságba beletápláltak va­lami esztelen bűntudatot, nemzeti szégyen­kezést. Erdei Ferenc a hatvanas években merte fölvetni először A város és vidéke cí­mű könyvében, hogy a magyar történelem­nek vannak olyan fontos és kiemelkedő ese­ményei, amelyek miatt nincs okunk szé­gyenkezésre. 1970-ben tíztagú országos em­lékbizottságot hoztak létre, ebben harminc­hat évesen helyet kaptam én is. Ma már csak magam vagyok az egyetlen élő tagja a testü­letnek, amely elhatározta a nemzeti emlék­hely megépítését, ott, ahol Anonymus króni­kája szerint befejeződött a honfoglalás és az egykori szer monostor állt, valamint a debre­ceni országgyűlés határozata alapján a Pallavichini-birtokon 1945. március 29-én Nagy Imre az első földosztó karót leverte. Megerősítette az elképzelést később, 1976- ban Pozsgay Imre vésztői beszédében, ami­kor kijelentette, hogy elveszett az a nemzet, amely ünnepli vereségeit és szégyelli győzel­meit. E gondolatkör jegyében a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatójaként azt a megbízást kaptam, hogy járjak utána, van-e valóságos alapja az Anonymus Gestájában leírtaknak. A 45-ös földosztás ténye nem szorult különösebb bizonyításra. Huszonöt éves munkával jutottunk el Ópusztaszer mai állapotáig, ezt befejezni ugyanis soha sem lehet, fejlesztése, bővítése, gazdagítása fo­lyamatos feladat.- Sok jelző, elnevezés tapad Ópusztaszer­hez, történelmi múzeumnak, a nemzet bú­csújáró helyének titulálják- A szeretetet kifejező Ópusztaszer haza­vár hívogató mondóka is elterjedt. Magam a nemzet iskolájának tartom. Úgy gondoltuk, hogy életében kétszer minden magyar eljön majd ide: iskolásként, aztán öreg korában. A látogatottság számadatai nagyjából ezt a vá­rakozást igazolják is.- A hatalmas területen kiállítások sorát láthatják az érdeklődők. Kérem, mutassa be az emlékparkot.- Az ásatások eredményeit a romkertben, A komáromi kisfiú Kínában- Hatalmas pénzbe került a Körkép restaurálása, ezért min­den évben értékeltünk, zsűriztünk. Ebbe a testületbe meg­hívtam az európai körképeket gondozó intézmények vezető­it, gyakran tartottunk konferenciákat hol nálunk, hol külföld­ön. 1997-ben oroszok, ausztrálok, ukránok, kínaiak is részt vettek a találkozón, ahol megalakítottuk a Világ Körkép Szö­vetséget és engem választottak örökös tiszteletbeli elnökké, talán azért, mert Szegeden kezdődött a rendszeres kapcso­lat. Ennek a címnek az az előnye, hogy ha valahol konferen­ciát tartanak, arra engem meg kell hívni. Mit tesz Isten, ta­valy ősszel meghívást kaptam Pekingbe. Mindig nagyon vágytam Kínába, ott egyébként tizenhat körkép van, több mint Európában. A házigazdák elvittek a Sárga-tenger partjá­ra, a Nagy Fal ott ér véget. Egy gyönyörű pagoda előtt ül­tem és majdnem sírtam a boldogságtól. Elfelejtettem min­den sikert és megbocsátottam minden bántást. Gondoltban átéltem újra hatvannyolc évemet, íme a komáromi kisfiú fel­nőtt, sok küzdelem után megöregedett és most itt ül a Sár­ga-tenger partján, küzdve könnyeivel... a honfoglalás korabeli leleteket pedig a köz­ponti épület földszinti részének kiállítócsar­nokaiban mutatjuk be. A másik nagy terület, a szabadtéri kiállítás, a tizenkilencedik és huszadik század fordulójának életformáját ismerteti meg a látogatókkal. A középkorú­ak, de sokszor az idősek sem emlékeznek már arra, milyen volt az élet akár ötven-hat- van éve is. Hatalmas, szinte forradalmi gaz­dasági fejlődés kezdődött a huszadik század közepén, az új elsöpörte a régi emlékét. Nagy eredménynek tartom, hogy sikerült megmenteni a gazdasági kisvasút állomás- épületét, vagy a gátőrházat meg az útkapa­ró házat szerszámaival, berendezéseivel együtt. Olyan ez lassan, mint egy indián re­zervátum. A tanyasi iskola is réges-réginek tűnik, pedig 1960-ban még tanítottak benne. Lebontottuk és az emlékparkban újra felépí­tettük.- Nem a mostani helyén állt az iskolai- Az oszlopok tetején trónoló Árpád feje­delem szobrán kívül építmény nem volt a nemzeti emlékpark területén. Pontosabban egy fészerszerű tákolmányban bort mértek. Kukorica termett, amerre a szem ellátott. Öt­venkét hektár termőföldet kellett erdősíteni, utakkal, közművekkel ellátni. Nagyon so­kan nagyon sokat dolgoztak, míg a mai álla­pot kialakult. A szer monostor falán nyolc­százhatvan kétkezi munkát végző diák ne­vét örökítettük meg, rajtuk kívül is ezrek se­rénykedtek lelkesen. Szívesen jöttek társa­dalmi munkát végezni, mert két év után már látták, hogy csak-csak lesz ebből valami. 1970 júniusában kezdtük el építeni és 1995. július 14-én a Körkép átadásával vált valójá­ban látogathatóvá.- Jellegzetes épületcsoport a Csete György tervezte jurtamúzeum.- A dél-alföldi erdőrendezőség beleszere­tett a területbe és elvállalta az erdősítést, a ta­lajjavítást. Hatvanezer fát ültettek el az em­lékparkban, erdei tomapálya készült, és a megbeszélések során fogalmazták meg ké­résüket, hogy állítsunk emléket az erdőnek, a fának, annak a legter­mészetesebb anyagnak, amely része minden em­ber életének, elkíséri születésétől a haláláig, a bölcsőtől a koporsóig. Több terv is készült, vé­gül Csete György organi­kus anyagokat használó elképzelése nyert, Duráczi Jenő irányította a kivitelezést, így készült el az ökumenikus temp­lom és a múzeum.- A régészeti feltárá­sok milyen eredménnyel jártak?- Azt tudtuk, hogy a jákival és az ócsaival méretre szinte centire megegyező Árpád-kori templom állt itt, 1883- ban Rómer Flóris, a kor Trogmayer Ottó 1934. július 24-én született, iskoláit Komáromban végezte, majd az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen szerzett régészdiplomát. 1956-tól a Szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze, 1965-től 1997- ig igazgatója. 1970-től irányította az ópusztaszeri ása­tásokat a nemzeti emlékhely építését. A Józsel Attila Tudományegyetem régészeti tanszékének professzora. Felesége a Kulturális Örökség Minisztériumának nyu­galmazott főtanácsosa. Korábbi házasságában három gyermeke született, két unoka boldog nagyapja. híres régésze ásatta ki az alapokat. Ezek a templomok az 1200-as években, a tatárjárás előtt, vagy azután épültek, nekem azonban az volt a feladatom, hogy Anonymus Gesta Hungarorumában leírtakra próbáljak bizo­nyítékokat találni. Pár száz méterre a temp­lomtól egy lókoponya került elő először, majd három honfoglalás kori sír. Igazi po­gány lovas, fegyveres temetkezési mód volt ez, mindenképpen a Szent István előtti időkből, a szer elnevezés körül sem lehetett ezután vita. Emellett a Rómerék által feltárt templom padozata alatt még hét réteget ta­láltam, három templomtípusnak ez össze­sen nyolc építési periódusát igazolta. A leg­első valószínűleg Szent István korabeli lehe­tett. Előkerült egy nagyon-nagyon ritka, ele­fánt- esetleg rozmárcsontból készült, in­kább mankóhoz hasonlító T-alakú pásztor­bot, ezt térítő szerzetesek hozhatták ma­gukkal. Az igazi különlegesség az úgyneve­zett Saint Gallen-i típusú templomszerke­zet, amely egyedülálló a Kárpát-medencé­ben. 820-ban terveztek egy kolostortemplo­mot, tulajdonképpen típustervet készítet­tek, és ez a nagyjából méterszer méteres pergament csodával határos módon'meg­maradt. A reichenaui apát küldte Saint Gellenbe, hogy ott is ilyen templomot épít­senek. Az itteni ásatások során feltárt alap ennek a feles léptékű pontos mása, a Bodeni-tó partjáról feltételezhetően szerze­tesek hozták azt a tervet, amelynek alapján az egyik szeri templom épült. Jellegzetessé­ge a piskóta forma, vagyis a keleti és a nyu­gati végén is van oltár. Ehhez egy hatalmas kolostor tartozott, az ásatása most is folyik, de azt már tudjuk, hogy nagyobb volt, mint abban az időben a pannonhalmi bencés apátság. A tizedik századi sírok és a Szent István korabeli templom végül is bizonyítot­ták, hogy a honfoglalás óta lakott ez a hely. Az Anonymus által leírtak - miszerint na­gyon fontos dolog történt itt, a magyarok ve­zetői találkoztak és negyven napig jól érez­ték magukat -, valamint a leletek alapján azt feltételezem, hogy jelentős táborhely, mai szóval harcálláspont volt a környéken. A honfoglalás során ugyanis nem horda ro­hanta le a Kárpát-medencét, hanem felderí­téssel, tervezett rajtaütésekkel, futárok hír­adásaival, a parancsok továbbításával a kor harcászati színvonalát meghaladó, átgon­dolt hadművelet folyt. Az ásatások során fantasztikus dolgokat találnak ma is.- A kétségbevonhatatlan tudományos eredmények mellett a nagy vonzerő mégis csak Feszty Árpád Körképe.- Lengyel művészeket bíztunk meg a munkával. Tudvalevő, hogy a második vi­lágháborúban rendkívül nagy volt a pusztí­tás, a műemlékek sokasága rongálódott meg Lengyelországban, így szükségszerűen jeles képzőművészek vettek részt a pótolhatatlan művek mentésében, és alapos oktatással a kontinens legjobb restaurátor-műhelyét te­remtették meg. Dolgoztak mindkét Német­országban, és referenciamunkaként saját helyreállított körképüket is be tudták mutat­ni. A kísérő hanghatásokat én találtam ki, azt hiszem, elősegítik a látvány befogadását.- Sokféle véleményt hallani a Körképről...- Megítélése ízlés- és érzelemvilág kérdé­se. Minden négyzetcentiméterét alaposan is­merem, de ma is megborzongok, ha belépek a terembe...- Ha személyes sorsára terelhetem a szót, megkérdezem: hogy kerül a szegedi pro­fesszor a Balaton partjára?- Komáromban élt a családunk, édes­apám a megyeházán volt fogalmazó. Aztán 1948-ban, a fordulat után szovjet mintára Magyarországon is megkezdődött a csalá­dok szétrobbantása. A tisztviselőket érintet­te ez elsőként, apámat is áthelyezték Kapos­várra, a megyei tanács költségvetési csoport- vezetője lett. Szombat délutánonként vonat­ra ült szegény, másnap reggel ért Komárom­ba. A vasárnapi ebéd után újra vonatra szállt, hogy hétfő reggel Kaposváron munká­ba állhasson. Évekig tartott ez így, 1951 nya­rán aztán édesanyám és a húgom átköltö­zött Kaposvárra, én akkor kezdtem az egye­temet Budapesten. 1958-ban parcelláztak Fonyódon, a somogyi és baranyai tanácsi tisztviselők vásárolhattak telket. Apám nyolcszáz forintért megvette ezt a kétszáz négyszögöles területet, salakos futballpálya volt itt akkor. A szomszédokkal közösen va­lamilyen majorépület bontását vállalták el kalákában az anyagért, abból épült fel a kis házikó. Csak arra kellett, hogy legyen hol át­öltözni, ha vasárnap kijöttek és úsztak egyet. Édesanyánk halála után apám két gyerme­kének ajándékozta a hétvégi házat. A hú­gom részét megváltottam, így kerültem Sze­gedről a Balaton partjára.- Milyen feladatok várják, ha véget ér a nyár?- 1997-ben nyugdíjba vonultam a múze­um igazgatói székéből, a Szegedi József At­tila Tudományegyetem régészeti tanszéké­nek professzoraként azonban továbbra is ta­nítok. Túl sok hallgató van most sajnálatos módon. Ötven gyerekkel nem lehet olyan közvetlen kapcsolatot kialakítani, mint ré­gebben tíz-tizenkettővel. Nem ismerem meg olyan mélységig őket, mint korábban, ami­kor az irodámban órákat töltöttünk beszél­getéssel. Néha meghívok ide Fonyódra egy- tucatnyi diákot, bográcsban főzünk, éneke­lünk, ezek a találkozók segítenek valamit. Az ország múzeumaiban igen sok tanítvá­nyom dolgozik, azt hiszem, ők szeretettel gondolnak rám. ______ KATON A CSONGOR A jó öreg Somogy Hazánkban, mint a legtöbb euró­pai országban, rohamosan öreg­szik a lakosság. Nálunk ennek legfőbb oka az, hogy egyre keve­sebb gyermek születik. Hosszú távon ez nem sok jót sejtet. A világ minden országában az aktív dolgozók tartják el a nyug­díjasokat - erősítette meg Illyés András, a Somogy Megyei Köz­ponti Statisztikai Hivató társada­lomstatisztikai osztályának veze­tője. A baj az, hogy Magyarorszá­gon évről évre kevesebb dolgozó befizetett járuléka jut egy nyugdí­jasra. 1960-ban még átlagosan hét keresetből kellett egy nyugdíj­ra valót levonni. Az évezred for­dulóján azonban ez a szám alig érte el a másfelet. Ezalatt az idő­szak alatt a 25 százalékos születé­si arány tizenhét százalékra csök­kent. Ézzel szemben a nyugdíjra jogosultak száma egyre nő; a 65 évesek és az annál idősebbek ará­nya 9 százalékról majdnem a duplájára emelkedett. Ha ez az ál­lapot nem változik pozitív irány­ba, akkor bizony a befizetések nem fedezik a nyugdíjakat. Az életkor sem alakul kedve-. zően hazánkban. A 2000-ben születettek leánygyermekek vár­hatóan 76 évet, a kisfiúk még en­nél is kevesebbet, 67 évet élhet­nek majd. A nyugat-európai álla­mokban az idősek tíz évvel to­vább élvezhetik a nyugdíjas élet örömeit. A nyugdíjasok száma egyre nő. 1990-ben a 10 millió 374 ezer 823 magyar közül 2 millió 500 ezer kapott nyugdíjat. A 2001-es népszámláláskor az or­szág lakossága mintegy 100 ezer­rel csökkent, a nyugdíjra jogosul­tak száma azonban majdnem egymillióval nőtt. Országos viszonylatban So­mogy megye igen rossz helyen áll. A kilencvenes népszámlálás adatai szerint megyénkben 344 ezer 708 ember lakott, és 100 ezernél valamivel kevesebb nyugdíjas élt köztünk. 2001-re a megye lakossága hatezerrel csök­kent, az idősek száma viszont 106 ezer 133-ra emelkedett. A nyugdíjak évente változó mérték­ben követik a pénzromlást, me­gyénkben azonban, akárcsak a fi­zetések, a nyugdíjak is alacso­nyabbak az országos átlagnál, mintegy tizenöt százalékká ki­sebb összeget kapnak, mint má­sutt. Négy éve Somogy megyé­ben átlagosan 26 ezer 670 forint volt a nyugdíjasok jövedelme, idén 37 ezer 678 forintot kaphat­nak kézhez. A nők átlagos havi nyugdíja 35 ezer 383 forint, a fér­fiaké pedig 41 ezer 100. A számok bizonyítják: me­gyénk egyre idősebb, kevés a fia­tal. A jobb életfeltételek, egyre több munkahely megállíthatná a folyamatot. Csak reménykedni lehet, hogy jobb sorsa lesz a mostani huszonéveseknek, ha egyszer majd ők is megöregsze­nek. SZAKÁLY ANDREA Hírek AZ IDŐSÜGYI TANÁCS NYILVÁNOS ÜLÉSE. Ma reggel 9 órától a megyeháza föld­szinti tanácstermében ülést tart a Somogy Megyei Idősügyi Tanács. A napirend szerint szó lesz a pályázattal kapcsolatos észrevételekről, a méltányossági nyugdíj- emeléssel kapcsolatos téves hírekről, téli alma olcsó beszerzési lehetőségéről, tár­gyalják az idősek hónapja programját is. A tanács ülése nyilvános, minden érdeklődő nyugdíjast szeretettel várnak. ORSZÁGOS DALOS TALÁLKOZÓ. A jövő hét végén tartják a III. országos dalos találkozót Győrben, a Pannon Nyugdíjas Szövetség rendezésében. A nagy hírű vetélkedőn részt vesz két somogyi nótaénekes is, a magyaregresi Pulai Sándor és a kaposvári Kovács János képviseli megyénket. A GUNARASI FÜRDŐBEN. A mernyeszentmiklósi nyugdíjasklub a gunarasi fürdőbe szervezett családi kirándulást, gyerekekkel, unokákkal együtt lubickoltak a gyógyító vizű medencékben. Az élményekben gazdag nap költségeihez hozzájárult a mernyei önkormányzat is. MOZGALMAS NYÁR A KLUBBAN. A kaposvári Szigetvári utcai idősek klubjának tagjai gazdag nyári programnak örülhetnek. Nemrég Szekszárdon jártak, augusztus 20-án az inkei falunapon mutatják be műsorukat, aztán berzencéről várnak vendégeket, közben szorgalmasan próbálnak, készülnek az októberi városi ki mit tud?-ra. HEGYI BÚCSÚ TOPONÁRON. Szüret előtti hordóürítő hegyi búcsút tartottak nem­rég a Toponárért Nyugdíjas Egyesület tagjai a szőlőhegyen, Ács Ferencék pincéjénél. Kiss Pál, Fekete József és Somogyi József serénykedett a bogrács körül, a szakácsok munkájával elégedett volt mindenki. A toponári nyugdíjasok vidám hegyi búcsúján részt vett papjuk, Loth József esperes is._____________________________________■ Barátokkal ünnepeltek Magyaregresen Megalakulásuk negyedik évfor­dulójáról emlékeztek meg szom­baton a Magyaregresi Nyugdíjas Klub tagjai. Az ünnep barátok között az igazi, ezért meghívták somogyaszalói, várdai, kaposfői klubtársaikat, akikkel a kapcso­lat már régi keletű, a karádiak most először vendégeskedtek Egresen. Kerti partit terveztek, de a kiszámíthatatlan időjárás miatt, ha szűkösebb körülmé­nyek között is, inkább a kultúr­teremben tartották meg az ösz- szejövetelt. A vendég falvak mű­sorral tisztelték meg a házigaz­dákat, minden kötöttség nélkül legkedvesebb számaikat adták el. Felléptek a házigazdák is. A vidám színpadi virágcsokor, majd a vacsora után öt falu nyugdíjasai majdnem éjfélig tar­tó táncmulatsággal ünnepelték meg a magyaregresi klub negye- Öt falu nyugdíjasai legsikeresebb műsoraikat mutatták be fotó: láng Róbert dik születésnapját. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents