Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-06 / 156. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 7 8 2002. Július 6., Szombat HfliB HIVATAL NÉGY NAPON A polgármesteri hivatal címe: 7454 Somodor, Kossuth u. 109. Tel.: 82/457-013 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtö­kig reggel 8-tól 14 óráig van. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 459 Ötévesnél fiatalabbak: 35 6-18 éves: 76 18-60 éves 278 60 évesnél idősebb 70 OKTATÁSRA 10,5 MILLIÓ Az önkormányzat az idén csak­nem 45 millió forintból gazdál­kodik; a pénz nagy részét az in­tézmények fenntartására költi. Az általános iskola és óvoda mű­ködéséhez 10,5 millió forint kell, a polgármesteri hivatal 4,5 milliót visz el, a művelődési ház és könyvtár fenntartásához 714 ezer forintot terveztek. A kisebb­ségi önkormányzat feladataira 655 ezer forintot különítettek el, a falugondnokság 2,8 milliót t igényel. A község gazdálkodási alapfeltételeinek megteremtésé­hez 3,7 millió forint szükséges. A körjegyzőség fenntartásához ötmillió forinttal járul hozzá az önkormányzat, a memyei általá­nos iskolának 1,2 milliót utal át. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ A legnagyobb foglalkoztató a szentgáloskéri székhelyű Agrárra rt, ennek a telepén húszán dol­goznak. Az önkormányzat az ok­tatási intézményekben és a hiva­talban kilenc embernek ad mun­kát. Mivel helyben kevés a mun­kalehetőség, a legtöbben Mer- nyére és Kaposvárra járnak be. SEGÉLY, SÜRGETŐ FELADAT A gyermekjóléti szolgálatot 432 ezer forinttal segíti az önkor­mányzat, az egyéb szervezete­ket pedig több százezer forint­tal. Nyomasztóan nagy tétel a költségvetésben a szociális se­gélyeké: erre 8,5 millió forintot kénytelen költeni. A település rendezési tervének az elkészít­tetése 770 ezer forintot kíván. Sürgető feladat az iskola tetőfel­újítása is, ez a számítások sze­rint 2,2 millió forintba kerül. Ezért pályáztak 1,2 millió forint­ra, így a költségvetésből csak egymillió forintot vinne el ez a beruházás. KÉT BOLT, HÁROM KOCSMA A lakosság két boltban vásárol­hat; helyben leginkább az alap­vető élelmiszereket szerzi be, de a nagyobb bevásárlást a vá­rosban ejtik meg. Az italmérő helyiségekbe, kocsmákba beté­rők leginkább bort és pálinkát fogyasztanak. Nyáron legjobban a sör fogy, a nők azonban a cherryt kedvelik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZAKÁLY ANDREA, TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: LÁNG RÓBERT A HIVATAL A FALU LEGRÉGIBB ÉPÜLETE. Az első ház volt a faluban a polgármesteri hivatal mosta­ni épülete. A századfordulón még ebben volt a kocsma, később magánkézbe került, majd óvoda és isko­la működött a falai között. A szövetkezet irodájából lett azután polgármesteri hivatal, s ebben kapott he­lyet a postahivatal és a házasságkötések helyszínéül szolgáló tanácsterem is. Az önkormányzati ülések- nek 1993 óta helyet adó épületet legutóbb négy éve újították föl. _______________________________■ Is kola nélkül bizonytalan a jövő Ha lehetne három kívánsága a község vezető­inek, gondolkodás nélkül az iskola fennmara­dását, az aszalói bekötőút és a szennyvízcsa­torna megépítését választanák. Ezek közül azonban a közeljövőben csak a legutóbbira van igazán esély. A somodori általános iskola idén zárta a 75. tan­évét. Már évek óta bizonytalan a tanintézmény helyzete, hiszen egyre kevesebb a gyerek. Tíz nebuló koptatja csak a padokat egy összevont osztályban. A szülők többsége ragaszkodik ugyan az iskola fennmaradásához, bár vannak, akik Mernyére viszik a gyerekeiket. Schnlcz Istvánná iskolaigazgató szerint megoldaná a gon­dot, ha lehetne negyedik osztály, s ezt összevon­hatnák az alsóbb osztályokkal.- Sajnos, ezt a törvény nem engedi, pedig eb­ben az esetben is csak 12-13 gyerek lenne az is­kolánkban. Egy-két évre talán ez a létszámválto­zás is megmentené az iskolát, hosszú távon azonban nem hiszem, hogy megoldást hozna. Bár nagyon sok fiatal van, nincsenek kisgyere­kek. Van olyan hely a környéken, ahol még hét gyereknek is fenntartják az iskolát, mert az a fa­lu létét jelenti. Én jövőre nyugdíjba megyek. Pá­lyázó ugyan lett volna a pedagógusi posztra, de a bizonytalanság miatt visszalépett a jelentkező. Schulcz Istvánná már az idén elköszönt volna az iskolától, a szülők kérésére azonban erre a tanévre még maradt. Biztos benne, hogy nyugdí­jazása egyben az iskola bezárását is jelentené. Mégis jó érzéssel tölti el, hogy mindig visszajár­nak a régi diákok.- Akár fenyőünnep az, akár jelmezbál vagy gyermeknap, minden évben viszontlátom őket - mondta elérzékenyülve. - A múltból, sajnos, nem lehet megélni, pedig a mai gyerekekkel sincs gond. Ahogy innen elmennek, megállják a helyüket a felsőbb osztályokban is. Vannak gyen­gébbek, vannak jobbak, csodát azonban nem tud tenni az ember. A memyei iskolában a jó tanulók között szép számmal vannak somodori diákok. Ezért is fáj, hogy csak reménykedni tudunk az is­kola jövőjében, mert már csak egy évig biztos az oktatás. Kmmrner Istvánná polgár- mester szerint a kialakult hely­zet gyökerei régebbi időkre nyúlnak vissza. A hetvenes évek előtt még Pusztasomodoron is volt egy kisiskola, de a bokáig érő sárban lehetetlenné vált a családok élete.- Akkor kezdődött az elván­dorlás, egész utcák költöztek a megyeszékhelyre. Mára alig ti­zenöten laknak a településré­szen, s a körülmények mit sem javultak. Az utak állapota nem túl jó, s az üresen maradt portá­kat is inkább németek, osztrá­kok veszik meg. így viszont csökken a lakosság száma, s- egyre kevesebb a gyerek. Ez ve­zetett az iskola létbizonytalansá­gához, s egy visszafordíthatatlan folyamat következménye. A település első embere még­is bízik abban, hogy az infrastruktúra javításával sikerül a városból is visszacsalogatni a régi somodoriakat. Ehhez először a szennyvízberu­házást kell elvégezni, s annak már készek a ter­vei.- Mindehhez szükséges a lakosság na­gyobb felének anyagi áldozatvállalása és erköl­csi támogatása is. A szomorú valóság azonban az, hogy a házak 60 .százalékában még fürdő­szoba sincs. Minden mindennel összefügg, s az életszínvonal emelésének egyik kulcsa talán az antalmajori út megépítése lesz. Ez összekötné Somodort Aszalóval, és tíz kilométerrel köze­lebb jutnánk a városhoz is. A beruházás azon­ban drága, még szűkített költségvetéssel is 62 millió forintba kerül. Ez mégsem olyan nagy ár, hiszen most 25 kilométer a távolság, de a lako­sok életszínvonala fényévekre van a megye- székhelyen élőkétől. ____________________■ Sp ortos alpolgármester A közösségi élet fő irányítója Somodorban Király István. A gép­kezelőként dolgozó alpolgármes­ter szívén viseli a kulturális és sportélet alakítását. Neki köszön­hető, hogy a halódó közélet a ki­lencvenes évek közepétől új len­dületet kapott.- Egyre kevesebb az igazi lokál- patrióta szellemiséggel megáldott j somodori, pedig régebben pezsgő volt itt a kulturális élet. Szerencsé­re akadt néhány lelkes segítőtár­sam, aki ezt még nem felejtette el, s így a lelkes fiatalokat is össze­gyűjtve kialakult egy összetartó csapat. Tevékenységének az ered­ménye, hogy az erős falvak verse­nyén és a nagypályás focibajnok­ságban is elindulhattunk. Király István verbuválta a tettre kész, sportszerető somodoriakat, és megalakította a sportszakosz­tályt. A legerősebbek részt vettek a kis falvak nagy erőfelmérő ver­senyén, és az országos viadalon - általános meglepetésre - második helyezést értek el kötélhúzásban.- Nemcsak ez erőt kívánó fel­adatokban kiemelkedő a helyezé­sünk: helytálltunk a focipályán is. Először egy kispályás csapattal akartunk sze­rencsét pró­bálni, de olyan szép számban jöt­tek a jelentke­zők, hogy vé­gül mégis nagypályás csapatot alakí­tottunk. S ki tudtunk állíta­ni még egy ificsapatot is, így a me­gyei harmadik osztályban induk' hátiunk. Kezdetben még pályánk sem volt: a szentgáloskéri játékté­ren játszottuk a hazai meccseket. Közben társadalmi munkában a falu apraja-nagyja segített a pálya megépítésében. Az összefogás eredményeként elkészült a „somodori stadion”, s két éve már a második helyre ju­tottak az aranylábú fiúk. Az alpol­gármester pár éve még kergette a labdát, s mióta visszavonult, az anyagi lehetőségek megteremté­sén munkálkodik. S bár a sport­szakosztályt nem veti föl a pénz, azért a szerelésre meg a szezonzá­ró vacsorára mindig futja a kerek bői. ■ Faluszélen a gazdák búzája bőven akad munka a tárolókban Nagy a nyüzsgés ko­ra nyártól késő őszig az Agrária rt somo­dori telephelyén. A környék legnagyobb szárítójába érkezik a kéri szövetkezet és a környékbeli gazdák terménye is. Virág László hét éve telep­vezető a faluszéli üzemben. Örvende­tesnek tartja, hogy azóta sem csökkent a foglalkoztatottak száma a település legnagyobb munka­adójánál.- Tizenkét állan­dó munkással dolgo­zunk, s többeknek a nyári és őszi idény­munka ad lehetősé­get pénzkeresetre. A Nyáron szövetkezet megala­kulásakor építették ki a termény- tárolót, s ehhez a nyolcvanas évek közepén egy nagy teljesít­ményű szárító is épült. A 15 ton­na kapacitású szárítóba hozzák a környékről a kalászos gabonát meg a kukoricát is, s 12 tonnányi terményt tároló épületeinkben aratás után nagy a forgalom. A somodori telepen tárolják a kéri tehenészeti telep takarmá­nyán kívül a környék gazdáinak a termését is. A bérmunkában művelt földek terményeinek 40 százalékát ebbe a szárítóba hoz­zák, s a kereskedőket jól ismerő szakemberek a gazdákat az érté­kesítésben is segítik tanáccsal.- Nagyon jó a kapcsolatunk a környék termelőivel, s a dolgo­zóink kivétel nélkül somodori- ak. A nyolcvanas évek végére megépült a 7500 tonnás nagy csarnoktároló, ennek a tetőszer­kezetét tavaly újítottuk föl 1,6 millió forintból. Nagyon jó a te­lepülés szempontjából is, hogy amióta itt dolgozom, a folyama­tos fejlődés következtében nem volt lényeges létszámleépítés a telepen. Remélem, a gazdasá­gunk pénzügyi helyzete úgy ala­kul, hogy ez a jövőben is így ma­rad. ■ __ Ismert somodori olvasóinkat kérdeztük; milyen előnyét és hátrányát érzik a falusi életnek?___ Mű utat, munkahelyet, összefogást szeretnének Tarr Barbara kocsmáros: - Bár nem vagyok somodori lakos, sze­retnék segíteni a falu életén. A fiata­loknak, sajnos, nincs lehetőségük a szórakozásra, nincsenek rendez­vények a faluban, s ezen szeretnék vál­toztatni. Nemrég nyitottam meg az italboltot, és disz­kóval, bálokkal szeretném meg- pezsdíteni itt az életet. Annak elle­nére, hogy Somodor zsáktelepü­lés, elég jó a közlekedés. Közel van Memye, Igái, Ráksi, Antalmajor, és ezek a települések viszonylag könnyen megközelíthetők busszal meg vonattal is. Buszközlekedés már évtizedek óta van a faluban, és 10-15 éve a vasúti megálló is köny- nyebbé teszi a lakosok életét. Kazi János közhasznú munkás: - A község legnagyobb előnye, hogy közel van a város­hoz. Ennek elle­nére rossz a közle­kedés; van ugyan busz meg vonat is, de az iskolásjá­ratok ritkulásával elég nehéz be­utazni Kaposvár­ra. Nagyon eldugott ez a falu; el­nyomják a környező települések, így nehéz itt boldogulni. Nincs munkahely, ezért kénytelen vagyok az önkormányzatnál kaszálni. Öt gyermekem van, és a 13 ezer forin­tos havi jövedelmemből kell eltarta­nom őket. Aki teheti, a szövetkezet­ben dolgozik, de onnan is inkább elküldik az embereket. Ennek elle­nére szeretek Somodoron élni. Itt születtem, és azóta itt is élek. Nagy Edit kismama: - Messze va­gyunk a várostól. Helyben nincs semmi. Sok fiatal él itt, de leginkább csak unatkoznak; nincsenek rendez­vények, ahol szó­rakozhatnának. A kocsmán kívül itt semmi élet sincs. Mernyén ugyan rendeznek zenés összejöveteleket és bálokat, de ha valakinek nincs autója, vonattal kénytelen oda­utazni. Szeretek Somodoron lak­ni, itt is születtem. Ha nehezen is, de aki akar, azért meg tud élni. A kicsi gyerekeknek sem könnyebb; nincs egy igazán vonzó játszótér, de más rendezvény sincs, ami le­kötné őket. Ha a falu lakosai ösz- szefognának, talán tehetnének va­lamit a pezsgőbb életért. Makai Gábor tanuló: - Nincs messze a város, de jobb buszköz­lekedés kellene. Memye van a legközelebb, ott találnak lehető­ségeket az embe­rek, de itt sem túl biztató a jövő. Be kell menni a vá­rosba, ha szóra­kozni akar az ember. Van ugyan művelődési ház, de nagyon sok pénzt kell fizetni érte, ha valamit szervezni akarunk. Iskolába vo­nattal járok, csak húsz percre van Kaposvár. Szinte mindenki oda jár iskolába. Nagyon sok fiatal él itt, de kevés a lány, inkább csak fiúk vannak. Még nem terveztem el a j övömet, így azt sem tudom, hogy mihez kezdek majd, ha a ta­nulást befejezem. Buzsáki Károlyné szövetkezeti dolgozó: - Hátrányban van szerin­tem a falu, mert ki­esik a forgalomból ez a település. Mű­útról csak egyik ol­dalról lehet meg­közelíteni, a másik oldalon földút van. Nagy kerülővel jár, ha be akarunk menni a városba. Ez főleg azoknaik rossz, akik oda járnak dolgozni; egy­aránt kevés a busz- és vonatjárat. Aki nem tud itt elhelyezkedni, an­nak a bejárás nagyon nehéz. So­modorban csak két munkalehető­ség van: a mezőgazdasági részvény- társaság vagy az önkormányzat. Elég sok a fiatal a faluban. Akit nem támogatnak és nem tud elhelyez­kedni Kaposváron, azoknak a jövője itt szinte kilátástalan. » ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents