Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-13 / 162. szám

4. OLDAL NI E GYEI KÖRKÉP 2002. Július 13., Szombat Dr. Gyenesei a Siotour Rt új elnöke Budapest Tegnap tartotta alakuló ülését a Siotour Rt új elnöksége Budapes­ten, ahol a tulajdonosok javasla­tának megfelelően dr. Gyenesei Istvánt, a Somogy Megyei Köz­gyűlés elnökét választották az igazgatóság elnökévé. Az újon­nan megválasztott tisztségviselőt az elnökségi tagok bizalmukról biztosították és megerősítették tisztükben a cégvezetés eddigi tagjait. A tulajdonosok július 2-i siófo­ki ülésükön váltották le a Siotour Rt elnökségi tagjait, s egyben új testületet választottak, köztük dr. Gyenesei Istvánt, a megyei köz­gyűlés elnökét, akit az igazgató­ság elnöki tisztére is javasoltak. Ezt a javaslatot hagyta jóvá az el­nökség tegnapi Budapesten tar­tott alakuló ülésén. Az új elnök javaslatára az elnökség bizalmat szavazott az eddigi menedzs­mentnek, belátva, hogy a stabili­tás jelenleg létfontosságú a cég életében. Az igazgatóság állásfoglalása szerint a fő cél most az, hogy a társaság minél eredményeseb­ben zárja a nyári szezont. A ne­gyedéves beszámolót és a turisz­tikai idényről szóló gyors üzleti jelentést a következő augusztus 2-i ülésén tárgyalja meg az elnök­ség. Ekkor alakítják majd ki a Siotour Rt új kommunikációs és marketingstratégiáját, s ekkor te­kintik át a jelentős partnerekkel kötött szerződéseket is. ■ Hírek PIHENŐHÁZ ÖNERŐBŐL. Önerőből kezdték el a Nagyber­ki melletti tó pihenőházának építését. A munka eddigi csak­nem egymillió forintos költsé­gét a település lakosainak a fel­ajánlásaiból fizették. A pihenő­ház csak része egy nagyobb be­ruházásnak: a közeli Hegyhát településeit és a Kapós völgye falvait közös kivitelezésű kerék­párúnál kötik össze. A közsé­gek együtt készítették el pályá­zatukat. (ko) ÉPÜL A SZENNYVÍZVEZETÉK. Jól haladnak a csatornahálózat építésével Somogyaszalóban. Ezekben a hetekben az ingatla­nok becsatlakozásait építik ki, s a napokban már a gerincvezeté­ket is lefektetik. A beruházást négy településsel közösen való­sítja meg az aszalói önkor­mányzat. A lakóknak ingatla­nonként 100 ezer forinttal kel­lett hozzájárulniuk a költségek­hez. (csg) LOVASTÁBOR A GYEREKEKNEK. Tizenhét zimányi gyermek ve­het részt az idén az önkormány­zat jóvoltából a hagyományos répáspusztai lovastáborban. A tábor költségei összességében meghaladják a 200 ezer forintot. A pénz felét pályázaton nyerte el a település, s a kapott összeget az önkormányzat további támoga­tással is kiegészítette, (sza) GÉPBEMUTATÓ. Mezőgazda- sági vállalkozókat, vállalkozások képviselőit hívták tegnap Kányá­ba termékbemutatóra. A JCB gyár mezőgazdasági termékei­nek bemutatóján működés és munka közben láthatta a mint­egy negyven érdeklődő szakem­ber a teleszkópos rakodót, illetve az univerzális, gyors szállításra is alkalmas traktort, (kj) TÁMOGATÁS. Több mint négy- százezer forint támogatást nyert a turisztikai célelőirányzatból Törökkoppány önkormányzata a hatodik alkalommal megren­dezendő Koppányvölgyi Napok­ra. A pályázaton nyert pénzből a rendezvény hangosítását, illetve a helyszín árammal való ellátá- sát oldják meg, (kj) __________■ Sz eszélyesen hullámzik a sertéspiac Orvosok a gyógyvízben Kaposvár Somogy az országos vágósertés­mennyiség 4,5 százalékát adja. Évente a gazdaságok és a magánál­lattartók mintegy 30-32 ezer ton­nát állítanak elő. A piac azonban hullámzó, sok a bizonytalanság. Varga Gábor, a megyei földműve­lésügyi hivatal helyettes vezetője elmondta: az FVM június köze­pén meghirdette az élősertés-ex- port időszakos támogatását. Ha­zánkban 180 ezer sertés kivitelé­hez biztosítanak támogatást, erre 550 millió forintot különítettek el. A feltételek teljesítése esetén - ki­lónként - 27 forintot kap az ex­portőr.- Az exporttámogatást csak ab­ban az esetben fizetik ki, ha élő­súly-kilogrammonként minimum 295 forint vételárat fizetnek a ter­melőnek - tudtuk meg. Somogy­bán a sertések 80-85 százalékát minősítik: S+E kategóriába 40-42 százalékát sorolják, 40-45 száza­lék U-minőségű. Az elmúlt hónapokban gyak­ran borzolta a kedélyeket a felvá­sárlási árak erőteljes hullámzása. Tavaly év végén 300-310 forint volt kilója, most mintegy 255 fo­rint. A csökkenés jelentős, hiszen tavaly ilyen­kor a normál, 90-130 kilós sertések után - kilónként - jóval 300 fo- ript felett fi­zettek. Az FVM időköz­ben a vágó­sertések mi­nőségi támogatását növelte. Már­cius elseje és június 30. között ez az S+E minőségi osztályban kilo­grammonként 29 forint volt, az U osztályban 24 forint. Július else­jével azonban ismét változott a helyzet; kilenc forinttal csökkent mindegyik osztályban a támoga­tás. A szaktárca kiemelten segíti a tenyészkoca-állomány minőségi cseréjét, jelenleg - kocasüldőn­ként - 10-17 ezer forint támoga­tást biztosítanak. HARSÁNY! MIKLÓS Nagyatád Reumatológus orvoskonferenciát rendezett a nagyatádi Solar Szálló, hogy megismertesse az ország mozgásszervi betegségekkel foglal­kozó szakembereit a Rinya menti kisváros újszerű lehetőségeivel. Nagyatád ugyanis nemrég kötött olyan megállapodást az OEP-pel, hogy az egész ország területéről ide utalhatják a betegeket a szakorvos­ok komplex fürdőkezelésre. A ko­rábbi pontszám-elszámolás helyett a gyógyfürdőellátás kiszolgálására megkapta a kórház az igen előnyös körzeti besorolást. A mozgásszervi megbetegedések gyógyításáról, a 34 különböző gyógyászati kezelés­ről és a kórházi szolgáltatásokról dr. Novotny Zita kórházigazgató, Sza­bolcs Ferenc fíirdővezető és dr. Sza­bó Jenő fürdőorvos tájékoztatta az ország különböző tájairól érkező 15 reumatológus szakembert. Gu­lyás József, az Aktív Hotels International igazgatója elmondta: az első szakmai orvos-napokat az idén még több is követi, hogy az or­vosok saját tapasztalataik alapján ismerhessék meg a nagyatádi víz minőségét, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. Mivel a kórház befogadóké­pessége korlátozott, egyes betegek a Solar szállót is igénybe vehe­tik az orvos által be­utalt gyógykezelések ideje alatt, s erre egye­di ajánlatot is kínál a lé­tesítmény. BÍRÓ MÁRIA Csaknem ÍOO éves forrás A kifejezetten mozgásszervi bántalmakra ajánlott, alkáli-hidrogénkarbonátos atádi ter­málvizet 1906-ban véletlenül találták, s egy esztendő múlva már állt a ma is működő gyógyfürdő a Széchenyi parkban. A nagyatá­di kórházhoz kapcsolódva itt működik a me­gye egyetlen reumatológiai szakrendelése. Csurgó új turisztikai arculata Csurgó Elkészült Csurgó város turisztikai arculatterve, amelyet a készítő DHV Magyarország ICft tegnap mutatott be ünnepélyes keretek között a közösségi házban. Szász­falvi László polgármester köszön­tőjében hangsúlyozta: nemcsak a várost, hanem az egész térséget felöleli a program, amelyben fon­tos szerepet szánnak a gazdasági felsőoktatási képzés elindításá­nak is. Csurgó és térsége egyre több látogatót vonz, az élesedő turisztikai verseny pedig megkö­veteli, hogy a színvonalas progra­mokat a környezeti adottságokra épülő, valamilyen jellegzetes egyediséget is érzékeltető arculat­tal ruházzák fel. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy elké­szítteti a turisztikai arculattervet; a 4 millió forintos projekthez a Széchenyi terv 2 millió forintot biztosított. Deme Lóránd, a DHV munkatársa elmondta: a helyzet- elemzés mellett javaslatokat tet­tek a lehetséges turisztikai fejlesz­tésre, valamint elkészítették a vá­ros turisztikai lógóját, amelynek a fehér liliom a vezérmotívuma, a boroscímkéjét, levélpapírját, mappáját és logós kitűzőjét, to­vábbá a szlogenjét: Csurgó, a vi­rágváros. Pintér Endre, a helyi tourin- form-iroda vezetője Csurgó és tér­sége turisztikai helyzetéről szólt.- A határmentiség miatt az ipa­ri fejlesztés el­kerülte a térsé­get, ezáltal érintetlen ma­radt a termé­szet - mondta.- Vonzerőt je­lent a Duna Dráva Nemzeti Park egyedülál­ló növény- és állatvilága, a gyékényesi kavicsbányatavak, a Baláta-tó, Ágneslak, a Lankóci er­dő és a berzencei láprét, valamint a gazdag kulturális kínálat. Utóbbinak része a város szá­mos rendezvénye, ezekről Bihariné Asbóth Emőke alpolgár­mester tájékoztatta a jelenlevőket. VARGA ANDREA Magyar vidék: vesztesből nyertest! (Folytatás az 1. oldalról)- Lényegében tehát négy hóna­punk maradt arra, hogy érvényre juttassuk a magyar érdekeket, km lönösen a magyar vidék érdekeit - folytatta Szanyi Tibor. - A késleke­dés miatt ilyen zsúfolt a program. A tét nem csekély. A magyar vidék érdekei pedig azért kerülnek ilyen J sokszor előtérbe, mert az itt élők voltak a rendszerváltás legna­gyobb vesztesei. Az új kormány viszont azt szeretné, ha ez a réteg lenne az EU-csatlakozás legna­gyobb nyertese.- Milyen út vezet ehhez?- A 2002-2006-os kormány- program alapvető célja a vidéki | Magyarország jövedelmi viszonya- j inak radikális átalakítása. A vidéki átlagjövedelem mindössze 63 szá­zaléka az országosnak. Ez a kü­lönbség indokolatlan. Mi azt vállal­tuk, hogy a ciklus végére egyen­súlyt teremtünk. Az EU-tól éppen ezekre a területekre kaphatjuk a legtöbb támogatást. A vidékfejlesz­tés ezért kap kitüntetett szerepet. Az EU látszólag szűkmarkú a ma­gyar agrárgazdasággal szemben, mert a támogatások egynegyedét kínálja, de az ebből fennmaradó háromnegyed részt vidékfejleszté­si forrásként bocsátja rendelkezés­re. Lehet vitatni a megoldás célsze­rűségét, de csak szakmai szem­pontok alapján. . - Milyenek a tárgyalási esélye­ink?- A EU-kvóták mintegy 30 ter­mékre terjednek ki. Itt is sikerült gyorsítani, ennek eredménye, hogy négy termék kvótájának a megállapítása során sikerült teljes egészében érvényesíteni a magyar igényeket. Nehézségeink lesznek viszont a tejágazattal kapcsolat­ban. A kvóták azért fontosak, mert azokat ugyan évente felülvizsgál­ják, de a kündulóponthoz képest nem lehet lényeges eltérést elérni.- Milyen sors vár a Sapard- pályázatokra?- Vannak érdekes dolgok. A Sapard évi 10 milliárd forintos le­hetőség a magyar mezőgazdaság szerkezetváltási és munkahely-te­remtési programjának végrehajtá­sára. Itt azok a kis üzemek által be­adott pályázatok nyerhetnek majd forrásokat, amelyek munkahelyet teremtenek, illetve termékeket dol­goznak fel. A programmal 3 éves késésben vagyunk, de a pénz még­sem veszett el. Csak időt vesztet­tünk, de azt nagyon sokat. A gyor­sítással most sikerült fél évet lefa­ragni a késlekedésből. Ezt úgy ér­tük el, hogy a Sapard-kifizető ügy­nökség októberi akkreditálása előtt már most kiírjuk a pályázato­kat, s azokat októberig el lehet bí­rálni. Amikor megtörténik az akkreditáció, azonnal aláírhatják a szerződéseket, s indulhatnak a programok. Ez csak egy kis odafi­gyelés eredménye. Ezt az enged­ményt hazánkon kívül csak Romá­nia kapta meg. Amikor itt jártak a Sapard szakértői meglepődtek: 3 év után most fogadta őket először a szakminisztérium vezérkara. Tudjuk: aki időt nyer az uniós fel­készülésben, az mindent megnyer, mert az időn kívül mindent lehet pótolni.- Sok vagy kevés mezőgazdasá­gi termelő?- A regisztrált termelő kevés. Az EU-ban csak a regisztrált termelő mehet a piacra, mert aki nem az, büntetik. Ezt az intelmet komo­lyan kell venni. A regisztrációtól még nem megy tönkre senki. A profi gazdaság szereplői a piac szabályai szerint termelnek. Ama­tőr, kétharmadnyi agrárszereplőre vár a környezet rendbetétele, ha­gyományőrzés és olyan termékek előállítása, melyek extraprofittal értékesíthetők a piacon. Ettől a ré­tegtől várható a falusi és agroturiz- mus, a biotermékekre alapozott turizmus, a biokultúra megterem­tése. A környezetvédelmi normák szigorodása oda vezet, hogy a gaz­dák kénytelenek elhagyni azokat a technológiákat, amelyek terhelik a környezetet. A legnagyobb kör­nyezetkárosító hatás a mezőgaz­daságból érkezik. Főként abból a szférából, ahol hiányzik a szerek használatához szükséges szakis­meret. Ettől rosszak a vizeink, ettől rosszabb a lakosság fizikai és pszi­chikai állapota. Hitem szerint ol­csó, jó minőségű és egészséges élelmiszerre van szükség. Ennek realitását a magyar mezőgazdaság hatékonysági tartaléka adja, amely az EU átlagának 40 százaléka. LENGYEL JÁNOS Kamerákkal őrzött kincsek (Folytatás az 1. oldalról) Múzeumépületeink sem erre a célra épültek egykor, így csak rendkívüli erőfeszítések mellett le­hetséges biztonságot teremteni a műkincseknek - mondta Winkler Ferenc, aki mindezek ellenére úgy véli: az, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között is elfogadható védel­met kapnak a gyűjtemények, első­sorban azoknak az embereknek köszönhető, akik szinte a „saját­juknak tekintik” közös kulturális örökségünk tárgyiasult gyökereit. Szerinte sürgető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az unió­ba lépve a közgyűjtemények és múzeumaink infrastruktúrája át­alakuljon, s így a biztonság és az idegenforgalom minőségi színvo­nalának további emelkedését re­mélhessük. TAKÁCS ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents