Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-30 / Vasárnap Reggel, 26. szám

2002.JUNIUS 30. Egy zsaru bőréért... Labanc Ferenc százados sztár­rendőr volt, nehézfiúk nyomá­ban járt. Áprilisban viszont el­bocsátották a rendőrségtől, ál­lítólag maga a belügyminiszter rúgta ki. A Cattani-kommandó tagja volt, sokat tud bűnözők­ről, politikusokról, összefonódá­sokról. Egyesek azt állítják, bűnöző lett, de ezt még egyet­len bíróság nem támasztotta alá ítéletével. Most könyvet ír Egy zsaru bőréért címmel... ■ - Miért rúgták ki?- 1996-ban koncepciós ügyet indí­tottak ellenem, de az elsőfokú bíró­ság bűncselekmény hiányában fel­mentett, ezt a Fővárosi Ügyészség megfellebbezte a Katonai Ügyészség javaslatára. Másodfokon viszont bű­nösnek mondtak ki. 10 hónap bör­tönt kaptam két évre felfüggesztve. Ez alapján Pintér Sándor belügymi­niszter elbocsátott a testülettől. Mi­közben más rendőrök súlyosabb íté­lettel ma vidáman dolgoznak.- Önt Árvái Attila, a hírhedt éjszakaiporta-főnök miatt kever­ték gyanúba. E szerint visszaélt be­osztásával, és „lehúzott” egy hol­land házaspárt.- Az említett házaspár nem is­mert fel, sőt állították, hogy nem én voltam az állítólagos rendőr, akit fel­jelentettek. A gyanúsításomra akkor került sor, amikor Árvái Attilát letar­tóztatták, aki ez idő tájt súlyos kábí­tószer-fogyasztó volt, őt egy kis rend­őri fondorlattal szinte bármire rá le­hetett venni. Egyébként sohasem ta­gadtam, hogy Árvái a barátom.- A Cattani-kommandó mire szerződött?- Szabad kezet kapott Budapes­ten és Magyarország teljes területén. Nyolc hónap alatt nagyságrendekkel nagyobb eredményeket értünk el, mint az akkor már öt éve működő Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat. Labanc Ferenc szerint politikusaink nem bírnak ellenállni a friss pipihúsnak Ilyen például a csecsen maffiasejt fel­számolása, vagy a Száva család több tagjának börtönbe juttatása.- Miért szüntették meg a kom­mandót?- Hetente beszámoltunk az orszá­gos főkapitánynak. A nyolcadik hó­nap elejére olyan eredményeket ér­tünk el, hogy várható volt a kenyér­törés. Politikai botrányok sorozata következett volna, ezért inkább egy huszárvágással az egész történetet lezárták. Két kollégát megvádoltak, hogy összefonódtak az orosz maffiá­val. Felajánlották nekik, ha rögtön el­mennek a testülettől, a vizsgálat le­zárul, felejtsék el. A második etap- ban Illés Gyuszit, aki akkor főkapi­tány-helyettes, és közvetlen főnöke volt a csapatnak, bilincsben vitték el az irodájából. Az ellenem összetá­kolt vád viszont megdőlt.- Azt állítja, hogy a Cattani- kommandó közel jutott rendőrök­höz és politikusokhoz, akik össze­fonódtak a szervezett bűnözéssel?- Én másképpen mondanám. A rendőrség előtt tengerész voltam, in­nen merítenék egy példát. Gyönyörű az idő, de tudod már, hogy vihar lesz. A Cattani odáig jutott el, hogy az indított felderítésekből már logi­kusan ki lehetett következtetni a csa­pás irányát. Még nem voltak konkrét összefonódások, konkrét kapcsola­tok, de az irányokból már ki lehetett következtetni, hogy hová fogunk ki­lyukadni. Azért voltunk már nagyon nehéz helyzetben, mert a tovább­lépéshez olyan emberektől kellett volna engedélyt kérni, akik maguk is érintettek voltak.- Milyen ügyek voltak ezek?- Az újságok címlapsztoriként hozták Szlávy Bulcsú találkozását Reagennel. Mi, rendőrök megdöb­bentünk. Szlávy a nyolcvanas évek­ben két társával a legprofibb betörő­triót alkotta a fővárosban, mégis csak egyszer volt négy és fél hónapig elő­zetesben, miután Békásmegyeren egy egész háztömböt kifosztottak. Az egyetlen szemtanúnak viszont az orvos szakértő szerint erősen korlá­tozott volt a látása, így nem lehetett felelősségre vonni őket. Szlávy na­gyon rafinált volt. Az ügynek voltak rendőrségi vetületei is, amelyekre pontosan a Cattani tevékenysége alatt derült fény. Én tartóztattam le Z. György volt rendőr századost, aki hat éven keresztül - állítása szerint - bőszen üldözte Szlávy Bulcsút mint betörőt. Amikor egy stiklije miatt menesztették a rendőrségtől, már két hónapon belül Szlávy egyik üzle­tének lett a vezetője. Na, akkor kép­zelje, hogy milyen bőszen üldözte hat éven keresztül.- Hol fonódhatott össze a politi­ka a bűnözéssel 1991-ben?- A politika szereplői közül so­kan csórók voltak. Nemhogy párt­irodára nem volt pénzük, de még ar­ra sem, hogy névjegykártyát nyo­massanak. Természetes, hogy ame­lyik pénz nem vértől csörgött, az mind jó volt. 1988-89-ben a bűnözői elit krémje kiszagolta, hová kell be­fektetni a pénzt, kiket kell levajazni. Az éjszakában akkor már Bulcsú nem úgy szerepel, mint tulajdonos, ő csak portaszolgálat-vezető a V-W üzletember-párosnál. A ’90-es vá­lasztások után viszont akik eddig a pénzt adták a politikához, osztalé­kot kértek a befektetésből. Szlávy is kiskirály lett a Balaton északi part­ján. A Fotex-Veszprém bajnok kézi­labdacsapatát Balatonalmádiban Bulcsú egyik diszkójában úgy össze­verték, hogy nyolc napon túli és ma­radandó sérülések keletkeztek. A srácok feljelentései a rendőrségről eltűntek. Majd a Cattani lépegetett, fel is derítettük, de az anyagokat vissza kellett küldeni Veszprémbe.- Tehát az olajozás előtt a ven­déglátó volt a nyerő üzletág?- A politikusok általában férfiak, a friss pipihúsnak, a kellemes utazá­soknak nem álltak ellen. Az olaj ké­sőbbi dolog, ez egy közös buli. Mil­lió hektolitereket nem lehet kádban összekevergetni. Vonatok tűntek el, s végül is kirobbant ez a szörnyűsé­ges, leszámolásos gyilkosságsorozat. Ezek kisipari módon nem működ­nek, ehhez politikusok kellenek, nagy telephelyek, nagy keverőbázi­sok. Itt nemcsak politikai segítség, hanem már bankgaranciák kellenek, hiszen olyan pénzek forognak, ame­lyek elképzelhetetlenek, hogy zseb­ből zsebbe vándoroljanak. Az Energol-vádiratban ötmilliárd áfát emlegetnek. Mekkora az összeg, amelynek ötmilliárd az áfaja? De ez már '92-93, én ekkor az igazamért harcolok, és nincs már Cattani sem.- Miről szól majd a könyve?- Egy fiatal rendőrről, aki tele van idealista elképzelésekkel, azért re­meg, hogy bűnözőket foghasson, az első rendőrigazolványát a szíve fö­lött hordja. Leírom, hogy vigyáztuk Óbuda, Békásmegyer éjszakai nyu­galmát. Az életvédelmis hat év cso­dás idő volt szakmai zsenikkel. Majd a rendőrségen belüli harcok... Erről szól, hogy mit ér egy zsaru bőre... Móricz János Bartus László ismeri az egykori Cattani-kommandó tagjait. A Maf­fiaregény című könyv szerzője la­punknak őzt mondta, menesztésük után találkozott a rendőrökkel, hi­szen azt lehetett feltételezni, hogy kirúgásuk hátterében valóban poli­tikai okok állnak. Labancék kérték meg az újságírót az 1994-es parla­menti választások előtt is, hogy hozza össze őket az akkori ellenzék - MSZP, SZDSZ, Fidesz - promi­nens vezetőivel, mondván, szeretnék feltárni a rendőrségen belüli korrupciós ügyeket, beszélné­nek a hatóság és az alvilág közti összefonódásról, valamint arról, hogy a maffia milyen szinten tudott beépülni a hatalomba. Bartus részt is vett két ilyen megbeszélésen, de ezekből kiderült, hogy inkább a rendőrségen belüli rivalizálásban akarták az or­szággyűlési képviselőket és az újságírókat felhasz­nálni. Jellemző például, hogy az egyik ilyen tárgya­lást a Blue Angel nevű alvilági szórakozóhelyen tar­tották, s az is, hogy a távozásuk után a rendőrök éppen azoknál a figuráknál találtak állást, akiket korábban nekik kellett (volna) üldözniük. Bartus szerint Labanc megítélése mind rendőrségi, mind alvilági körökben ellentmondásos. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője la­punknak úgy fogalmazott, termé­szetesen ismeri Labanc Ferencet, de nem kíván reagálni a volt rendőr szavaira. Dézsi azt mondta, meg­várják a könyv megjelenését, aztán majd meglátják, mi a teendő. A Cattani-kommandót - mint lapunk­nak elmondta - Bodrácska János ala­kította meg a BRFK-n belül. Ez nem szervezett egység volt, hanem ideigle­nesen összeállított csapat, amely kü­lönleges bűnüldözési munkát végzett el. Hogy pontosan mit, arra a nyugal­mazott tábornok nem volt hajlandó vá­laszolni, mivel ez államtitoknak minő­sül. Az egykori főrendőr azonban határozottan cáfolja, hogy a csoportot azért oszlatták fel, mert túl messzire jutott a különböző politikusok utáni nyomozás során. Az történt - fogalmazott -, hogy teljesítették a kitűzött feladatokat, ezért befejezték a ténykedésüket, és a rendőröket visszahelyezték az eredeti egységükhöz. Bodrácska azt is kijelentette, hogy Labanc helyében na­gyon is meggondolná, milyen könyvet ír. A VR-t egy névtelenséget kérő infor­mátor arról tájékoztatta, hogy a Cattani-csoport felszámolásában te­vékenyen részt vett Kaczlba Antal, az ORFK akkori bűnügyi főigazgató­ja. Lapunk megkeresésére a nyugdí­jas tábornok ezt részletesen cáfolta, de nem volt hajlandó nyilatkozni. Ki­jelentette: addig nem kíván az ügy­gyei foglalkozni, amíg nem jelenik meg a könyv. Bodracska János Nagy Bandó és a fordított teremtés Hit, élet, halál, vallás, Isten: ezek a fogalmak ritkán bukkannak fel egy humo­rista repertoárjában. Nagy Bandó András most mégis egy olyan könyvet írt, amelyben a létezés alapvető kérdéseire keresi a választ, méghozzá a lehető legkomolyabban. Vallja, hogy hitünk szerint hasonlatosak vagyunk, még ha sok mindenben különbözünk is. Hankiss Elemér úgy véli, az András könyve - Fordí­tott teremtés című kötetért pár száz éve még megégették volna a humoristát. Donáth László evangélikus lelkész hálás Bandónak, mivel érdemi teológiai kérdésekről még 12 évvel a rendszerváltás után sincs érdemi vita. ■ - Nem tartozom egyetlen közösséghez sem, s ez azért jó, mert így nem kell gya­nakodva néznem a többi emberre - jelen­tette ki Nagy Bandó András, aki mostani könyvével alaposan felkavarta a kedélye­ket. A Fordított teremtés alcímű kötetben nem kevesebbet állít, mint hogy az ember teremtette magának Istent.- Az emberek többsége vágyik egy vir­tuális segítőre, hogy erős lehessen a saját gyengeségében. Ez Isten. Az egyházi taní­tással ellentétben mi teremtjük magunk­nak, a saját fantáziánkkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy Bandó ateista lenne. Szerinte a keresztény világ négy táborra oszlik: az istenhívőkre, az istenkövetőkre, a Jézus-hívőkre és Jézus­követőkre. Ő az utóbbi csoportba sorolja magát, mivel számára Jézus tanítása a fontos, nem pedig az, amit róla tanítanak.- Jézus egy egyszerű ember volt, aki kapcsolatot teremtett a nem létezővel, s Atyának nevezte. Kereste Istent, s magá­ban találta meg. Bandó állítja: bár a könyvet hónapokig írta, a benne összefoglalt gondolatok öt­ven esztendő termései. Csaknem félszáz könyvből álló háttérirodalmat böngészett át, hogy elindíthassa gondolatfolyamát öregségről, halálról, létezésről.- A bibliai történetekhez kis kiegészí­téseket fűzök, végül dióhéjban összefog­lalom mindazt, ami ezek nyomán kibón- takozik. Érdekes például, hogy mindaz, amit a Szentírásban Jézusról tudatnak ve­lünk, többségében Jakabhoz köthető, aki valószínűleg Jézus testvére volt, ám erről mindenki mélyen hallgat. Nagy Bandó András sokaktól, így Voltaire-től, Pascaltól és Nietzschétől is idéz könyvében, mégis állítja: műve az egyszerű emberek nyelvén íródott.- Egyre többen keresnek meg azzal, hogy olyan érzésük van, mintha az ő ér­zéseiket, szavaikat öntöttem volna formá­ba. Holott nem döntök bálványokat, s a Biblia legendáját sem akarom kitörölni: csupán azt szeretném, hogy valóban Jé­zus példáját kövessük. Éljük át ugyanazt az Isten-élményt, mint ő, s ne arra mene­teljünk, amerre az egyházak az utat mu­tatják. Az utat ugyanis csak mi tudhatjuk, s nekünk is kell azt bejárni. Nagy Bandó Andrást a XVI. század­ban valószínűleg megégették volna ezekért a nézetekért - állítja Hankiss Elemér, aki előszót is írt a könyvhöz. Ugyanakkor nem hiszi, hogy az egy­házak törődnének a könyvvel.- A külső kritikára az egyházak az utóbbi 40-50 évben már nemigen'reagál­nak. Persze más a helyzet, ha a saját so­raikból hangzik fel disszonáns hang: erre még mindig érzékenyek. Arra is, ha vala­ki sok hívőt elcsábít. Hankiss - aki könyveivel szintén ta­bu témákat döntögetett - úgy véli: ma már az egyházról bármit el lehet mon­dani; lehet elemezni, kritizálni, a lé­nyeg, hogy nyugodt hangnemben tör­ténjen mindez.- Bandó könyve alapvetően nem tar­talmaz sok újdonságot, hiszen amit mond, azt Feuerbach óta ismerjük. Ám az emberek mindig is kíváncsiak voltak, hogy egy-egy ismert személyiség hogyan vélekedik a világ dolgairól. Ez egyfajta misszió is, hiszen így ezek az eszmék olyanokhoz is eljutnak, akik egyébként nem vennének a kezükbe filozófiai vagy vallási témájú műveket. Ráadásul András könyve érezhető szenvedéllyel van meg­írva, s ez növeli a hitelességét. Donáth László evangélikus lelkész szerint azért fontos Nagy Bandó könyve, mert teológiai témákban még ma sincsenek érdemi viták. A lét alapvető kérdéseit ugyanis az aktuálpolitikai, gaz­dasági kérdések háttérbe szorítják.- Emiatt nagy felelősség terheli a „profikat”, vagyis az egyházakat, lel­készeket és teológusokat. Az elmúlt években jobban érdekelték őket az is­kolák, a különböző gazdasági kiváltsá­gok. Hálás vagyok Bandónak, hogy meghúzta a harangot, s figyelmezteti a vallási vezetőket: azzal foglalkozza­nak, ami a feladatuk.- A teológiai irodalom manapság saj­nos eléggé jelentéktelen: vagy hitbuzgó vagy füozófiai nagyságrendű. Mindkettő csekély réteghez jut csak el. Nagy Bandó András a kettő közötti mezsgyére tört be. Az evangélikus lelkész - akárcsak Hankiss - nem hiszi, hogy a könyv nagy visszhangot váltana ki az egyház berkein belül.- Jelenleg - s ezt nem éleként, ha­nem nagyon komolyan mondom - az egyházi embereket sokkal jobban ér­dekli a politikai átvilágítás kérdése, mint Jézus Krisztus kereszthalála. Ez az izgalmi állapot valószínűleg szep­temberig tart, utána talán felfigyelnek a műre. Bár gyanítom, akkor sem lesz, aki vitába szállna a megállapításaival. Az egyház ugyanis vélhetőleg nem szí­vesen vitázna egy Nagy Bandó ismert- ségű emberrel. Meg aztán nincs is, aki vitázzon. Bevallom: én sem venném a bátorságot, hogy alapvető teológiai kér­désekben felvegyem a kesztyűt. D. T. RIPORT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents