Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-30 / Vasárnap Reggel, 26. szám

2002.JÚNIUS 30.

GAZDASÁG

Drága nyelvelés

Nyelvet tanulni jó befektetés. Egy, a '90-es évek elején végzett felmérés szerint hazánkban a 14 év feletti lakosság alig tíz százaléka beszélt valamilyen fokon legalább egy idegen nyelvet. A szakemberek úgy becsülik, ez az arány ma már elérheti a 20 százalékot. A legnépszerűbb ma is az angol. Ám nem árt tájékozódni, hogy hol és mennyiért tanulunk. A minőséget ugyanis itt is meg kell fizetni.

■ A nyelvoktatás minőségének javítása érdekében éppen tíz éve hozták létre a Nyelviskolák Szakmai Egyesületét. Addig Magyarországon szinte semmiféle előírás nem szabályozta nyelviskolák alapítását. Még a szakirányú végzettséget sem követelték meg, és nem ellenőrizték, hogy a vállalkozás megteremtette-e az oktatás alapfeltételeit. A több száz bejegyzett és igen eltérő színvonalú intézményből eddig mindössze 60 vállalta az egyesület szigorú követelményeinek teljesítését - ami azért elgondolkodtató. Főleg, ha azt is hozzátesszük, hogy nyelwizsga-akkr^d- itációval mindössze két tucat intézmény rendelkezik. Az a huszonhárom intézmény, amelyik megfelel a 98 szempontot felsorakoztató követelményrendszernek, minősített és ajánlott nyelviskola címet kapott.

■ Ezek az iskolák tagjai a Nemzeti Minőségi Klubnak is. A kiemelt nyelviskolákban diplomás tanárok a számítástechnikát is fölhasználva, szakmai irányítás mellett oktatnak.

A minőséget persze meg kell fizetni. A 200-250 forintos nyelvóra díjak elgondolkodtatóak, hiszen ennyi pénzből lehetetlen jó nyelvtanárokat megfizetni, könyvtárat létrehozni, számítógépes oktatási rendszert kiépíteni, megfelelő tantermeket bérelni, kialakítani. A 12-14 személyes tanulócsoportok nyelvtől függetlenül az egyesület tagiskolájában 450-700 forintot fizetnek óránként. A kisebb csoportokban, ahol az oktatás is intenzívebb, egy óra ára a 700-1100 forintot is elérheti. Lehetőség van egyéni oktatásra is, ám ez a forma már inkább csak a tehetőseknek megfizethető, hiszen egy óráért az iskolák 3000-6000 forintot is elkérnek. Cégek, tanulócsoportok vagy egyének szakmai nyelvi továbbképzést is igénybe vehetnek, erre az egyesület tagjai, a minősített iskolák fölkészültek. Ezek a vállalkozások legalább egy nyelvből vizsgáztatási akkreditá- cióval is rendelkeznek. Az akkreditá- ció nem olcsó mulatság, egy nyelv vizsgáztatási joga másfél millió forintba is kerülhet.

A minősített iskolákban legtöbbször anyanyelvi tanárok is oktatnak, de ma már önmagában az anyanyelvűség nem elegendő. Követelmény a szakirányú képzettség, vagy egy nyelvtanári tanfolyam elvégzése. A szakemberek szerint kellő óvatossággal kell kezelni azokat a hirdetéseket, amelyek azt ígérik, hogy néhány hét alatt akár az alapfokú nyelvvizsgára is felkészítik a kezdőket. A nyelvtanulás esetében sem lehet megtakarítani a szorgalmas felkészülést és az erőfeszítéseket. Légrádi Tamás, az egyesület elnöke szerint kezdő szint fölött érdemes a tanult nyelvet saját közegében, nyelvi környezetben tökéletesíteni - igaz, ezek a tanfolyamok nem olcsók.

Az előkelő minősítést a nyelviskoláknak persze nem elég csupán megszerezni: a tagokat és a minősített nyelviskolákat rendszeresen ellenőrzik, és amelyik nem felel meg a szigorú előírásoknak, el is veszítheti tagságát.

Sokat változtak a nyelvoktatás módszerei is. Visszaszorult a

nyelvtant előtérbe helyező tanítás és egyre inkább a beszédközpontúság hódít. Az egykori nagy létszámú társaságok helyett, legföljebb 12-14 hallgatóval foglalkozik egy nyelvtanár, de gyakoriak a 6-8 személyes kis csoporok is. A nyelvtani szabályokat általában szituációs gyakorlatok, játékok során sajátíthatják el a hallgatók.

Légrádi Tamás úgy vélte, az Európai Uniós csatlakozás tovább ösztönzi majd a nyelvtanulást, hiszen idegen nyelv ismerete nélkül nem lehet versenyképes valaki a munkaerő piacon. Míg tíz éve az idegen nyelvet tanulók között az angol nyelvet választók aránya 65-^0 százalék volt, jelenleg ez a szám eléri a 80 százalékot. A második helyen a német áll, s felzárkózott a spanyol. Becslése szerint tíz év alatt a hazai felnőtt lakosság 30-40 százaléka tanulhat meg, és beszélhet legalább egy idegen nyelvet. I. S.

Morc europolgárok Somody visszaszerezte a Plussszt

U Az EU-országok polgárainak fele támogatja az Unió keleti bővítését, s csupán négy országban - Ausztriában, Franciaországban, Nagy Britanniában és Németországban - vannak többségben a csatlakozás ellenzői - derül ki az Eurobarometer legújabb felméréséből. Az eredményeket vizsgálva sajátos ellentmondás derül ki: azokban az országokban, ahol a hivatalos politika bővítéspárti - üyen például Németország -, a lakosságnak több, mint a fele elutasítja az új tagok felvételét, míg a hagyományosan „aggályoskodó” államok (Spanyolország, Portugália) lakói, politikusaikkal ellentétben lelkes hívei a keleti államok csatlakozásának.

Ám nem csak a jövővel, a jelennel kapcsolatban is megosztott az Uniós közvélemény. A lakosoknak csupán a fele tartja jónak saját hazája EU-tagságát. A legkevésbé a britek szeretik az EU-t: ott a lakosságnak mindössze a harmada elégedett a tagsággal.

M A Plusssz pezsgőtablettákat a jövőben újra Somody Imre cége forgalmazhatja, miután a Pharmavit egykori alapítója által létrehozott Vitamin Élelmiszer- és Gyógyszer- ipari Kft. visszavásárolta a márkához fűződő jogokat a Pharmavit Kft.-tői. Somody Imre szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: új cége a Plusssz vitaminkészítmények gyártási és forgalmazási jogát vette meg a Pharmavit Kft.-t birtokló amerikai Bristol-Myers Squibb-tól (BMS), tárgyi eszközöket nem vásárolt. Az amerikai multinacionális cég csupán Vietnam, Kambodzsa, Laosz és Tunézia területén tartotta meg a forgalmazási jogokat.

Somody - aki az üzlet értékét nem kívánta

nyilvánosságra hozni - a Plussz Vitamin Kft. kétharmadát birtokolja, ám a cégben operatív feladatokat nem lát el. A maradék egyharmad tulajdonjogot a magyarországi társaság két ügyvezető igazgatója, illetve a lengyelországi értékesítésért felelős cég vezér- igazgatója birtokolja.

Somody Imre elmondta: a cég jövő év végéig van érvényes bérgyártási szerződése a francia Sanofi-Synthélabo tulajdonában lévő Chinoin Rt.-vei, utána 2004-től elképzelhető, hogy a kft.-hez kerül, ám nagy esélye van á kapacitás lengyelországi kihelyezésének is. Idén a tavalyi 7,6 millió dolláros árbevétel megismétlését tervezik, jövőre azonban már a 20 százalékos növekedés a cél.

HÍREK

!! Lassult a gazdasági növekedés

« A gazdasági növekedés üteme tovább lassult az első negyedévben, nemzetközi összehasonlításban viszont még mindig magas - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. A jelentés szerint a főbb gazdasági ágazatok havi termelési adatai már az első ne- § gyedéven belül is élénkülést jeleztek. Ez a tendencia | áprilisban folytatódott. A külső és belső pénzügyi I egyensúly gyorsuló ütemben romlott, az infláció j mérséklődött. Az első negyedévben a bruttó hazai § termék 2,9 százalékkal emelkedett. Ez szerényebb növekedés, mint a 2001 első negyedévi 4,4 százalék. |

Támad az amerikai kukoricabogár

i Várhatóan az idén is károsítja majd a kukoricatáblákat az amerikai kukoricabogár, amely tavaly több | | mint tízezer hektáron okozott károkat - adta hírül a § | földművelésügyi tárca. Idén az ország déli részén, i | Baranya megyében, majd Csongrád, Békés és Tolna I | megyében is észlelték. A tárca szakértői szerint a vé- J | dekezésben a vetésváltás jelenthet megoldást, mivel I

(

kukorica hiányában a lárvák a talajban elpusztulnak.

A kukoricabogár hazánkban először 1995 nyarán jelent meg, azóta az ország összes megyéjébe eljutott.

Ki töri le a meggy árát?

I ■ Bár tavasszal jelentős fagykárt szenvedtek a gyűli mölcsültetvények, köztük a meggy is, most mégis | mindössze 60 forintot adnak a felvásárlók a kézzel I | szedett meggy kilójáért, miközben 400 forintért áru- | | sítják azt a piacon - jelentette ki Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos J I Szövetségének főtitkára. Szerinte ez még a szedés | munkadíját sem fedezi. Horváth Gábor szerint jó vol- | na, ha valaki megvizsgálná a piaci helyzetet, és ma- § gyarázatot adna a szokatlan jelenségre. A termelői érdekképviseletet nap mint nap telefonon hívják a gyü- | mölcstermesztők a képtelen piaci helyzet miatt.

Matricás lehet az M5-ös is

Az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság | (AKAI Rt. nem zárkózik el az M5-ös autópálya mát- I | ricás rendszerbe való bevonásától - jelentette ki Harmath László vezérigazgató-helyettes, ám egyelőre nem volt hajlandó elárulni az ellentételezésként kért összeg nagyságát. Az M5-ös autópályán jelenleg 1 Budapest és Kecskemét között, mindkét irányban na- | pi 12 ezer jármű közlekedik, a Kecskemét- | Kiskunfélegyházi szakaszon pedig 6 ezer. Harmath J László szerint a matricás rendszer bevezetése után j I hasonló forgalomnövekedés várható, mint az Ml!

esen, ahol 60 százalékkal nőtt a forgalom a matrica bevezetése után.

Befektetőket hozhat a szél

■ Magyarországon a szél, mint megújuló energiaforrás J alkalmazását tekintve az egyik legígéretesebb terület | Észak-Dunántúl - hangzott el egy, az érintett települések polgármestereinek tartott fórumon. A szélenergia hasznosításának előkészítésére szélerősségi méréseket végez egy magáncég Komárom-Esztergom | | megyében az év eleje óta. Szakemberek szerint az j eddigi adatok alátámasztják a várakozásokat, ugyanis a szél erőssége csaknem megegyezik a Kulcs köz- | | ség térségében jellemzővel, ahol már működik egy § szélerőmű. A megújuló energiaforrások szélesebb 1 körű hasznosítását az EU is támogatja.

KARRIERTANÁCSOK

A nagy dilemma: menni vagy nem menni?

PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasztalatát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászattal kapcsolatos kérdéseire válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait háromhetente közöljük.

■ Huszonnyolc éves vagyok, s már több mint öt éve állok ugyanannak a cégnek az alkalmazásában. Diploma után rögtön itt helyezkedtem el, sosem dolgoztam máshol. Most azonban úgy érzem, eljött az idő a változásra. A legszívesebben új munkahelyet keresnék, de tele vagyok kétségekkel. Mi lesz, ha jelenlegi kollégáim, főnökeim tudomást szereznek magánakcióimról? Mi a biztosítéka annak, hogy egy másik cégnél is megállóm majd a helyemet? A visszautasításoktól is tartok. Mit tegyek? Hallgassak az eszemre és keressek új munkahelyet vagy maradjak jelenlegi állásomban?

J.A.-né G. Ibolya (Győr)

■ Az álláskereséssel együtt jár a visszautasítás is. Ezt azonban nem szabad saját hibaként elkönyvelni. Bár ágazatonként és szakmánként lehetnek eltérések, fő szabályként a felmérésekkel foglalkozó szakembereknek, az úgynevezett direct mail, vagyis a személyes megkereső ajánlatokat tartalmazó akciókkal kapcsolatos véleményét kell elfogadnunk. Ezek alapján 100 megkeresésből legalább 5 pozitív választ kell kapnunk, a 10 már nagyon jó, 15 pedig maga a csoda. Tehát 100 megküldött önéletrajz 4-12 felvételi beszélgetést is eredményezhet. Általában három felvételi beszélgetésből számíthatunk egy igazi állásajánlatra.

Bár félelmének van alapja, ritkán fordul elő, hogy munkahelyén rájönnek arra, hogy új állást keres. Célszerű az állás- keresést diszkréten végezni, otthoni telefonról, munkahelyen kívül. A diszkréció igényét már a megkereső levelekben is hangsúlyozhatja, így referenciaként a jelenlegi munkahelyén kívüli forrásokat adhatja meg. Amennyiben mégis aktuális munkahelyünkről kérnek rólunk referenciaanyagot, az már szinte biztosan a felvételi procedúra végét jelenti, tehát ottani karrierünket már nem befolyásolja. Amúgy régen rossz, ha csak kényelmi szempontok miatt van még mindig a munkahelyén. Ne féljen a változásoktól! A félelmeket, kockázati elemeket az új munkahely lehetséges előnyeivel kell szembeállítania.

Amennyiben lelkiismeret- furdalást érez jelenlegi főnöke miatt, gondoljon arra, hogy a céghűség dicsérendő tulajdonság, de a munkaviszony nem jelent házasságot munkahelyünkkel. Az álláskeresés nem megvetendő tevékenység, csak törekvés arra, hogy biztosítsa további, folyamatos szakmai fejlődését. Mielőtt nekilátna a változtatásnak, készítsen részletes helyzetelemzést,

hogy tisztán láthassa, indokai valóban megalapozottak. Ha ez így van és a távozás mikéntje is korrekt, valószínűleg főnöke sem neheztel majd, hanem minden jót kívánva fog elbúcsúzni öntől.

Akármennyire is számít a pénz, fontos az is, hogy szeresse, amit tesz, és jó érzéssel menjen be a munkahelyékre. Ha kell, változtasson, de fanyalogva, kelletlenül dolgozva ne rontsa el az életét! Tegyen meg mindent azért, hogy élvezze munkáját!

Ne hitesse el önmagával azt sem, hogy máshol sem

fognak jobban fizetni! Túlzott igényeket persze nem lehet rögtön kielégíteni, de a reális elképzeléseket sem szabad feladni. Nagy vonalakban úgy lehet az anyagiakkal számolni, hogy a mostani jövedelmének - ebbe a gépkocsihasználattól az ingyenes üdülésen keresztül a részvényopcióig mindent bele kell számítani - legalább 30-40 %-kal többet kell nettóban kapnia, hogy megérje váltani.

Miután Ön 28 éves, és azért nem mer új munkahelyet keresni, mert tart attól, hogy még kevés a tapasztalata, javaslom: ne tartson semmitől. Csak emiatt kár maradni. Nincs különösebb veszítenivalója, s lehet, hogy megtalálja álmai állását. Ha pedig ez mégsem sikerül, legalább felméri a munkaerőpiacot, tesztelheti magát, képet alkothat saját piaci értékeiről. Nézze a dolgok pozitív oldalát: tapasztaltabb szakemberként építheti tovább karrierjét!- Állítólag ez a Kovács csak ugródeszkának tekinti a pozícióját...