Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-30 / Vasárnap Reggel, 26. szám

2002.JÚNIUS 30. GAZDASÁG Drága nyelvelés Nyelvet tanulni jó befektetés. Egy, a '90-es évek elején végzett fel­mérés szerint hazánkban a 14 év feletti lakosság alig tíz százaléka beszélt valamilyen fokon legalább egy idegen nyelvet. A szakembe­rek úgy becsülik, ez az arány ma már elérheti a 20 százalékot. A legnépszerűbb ma is az angol. Ám nem árt tájékozódni, hogy hol és mennyiért tanulunk. A minőséget ugyanis itt is meg kell fizetni. ■ A nyelvoktatás minőségének javí­tása érdekében éppen tíz éve hozták létre a Nyelviskolák Szakmai Egye­sületét. Addig Magyarországon szin­te semmiféle előírás nem szabályoz­ta nyelviskolák alapítását. Még a szakirányú végzettséget sem köve­telték meg, és nem ellenőrizték, hogy a vállalkozás megteremtette-e az oktatás alapfeltételeit. A több száz bejegyzett és igen eltérő színvonalú intézményből eddig mindössze 60 vállalta az egyesület szigorú követel­ményeinek teljesítését - ami azért el­gondolkodtató. Főleg, ha azt is hoz­zátesszük, hogy nyelwizsga-akkr^d- itációval mindössze két tucat intéz­mény rendelkezik. Az a huszonhá­rom intézmény, amelyik megfelel a 98 szempontot felsorakoztató köve­telményrendszernek, minősített és ajánlott nyelviskola címet kapott. ■ Ezek az iskolák tagjai a Nemzeti Mi­nőségi Klubnak is. A kiemelt nyelvis­kolákban diplomás tanárok a számí­tástechnikát is fölhasználva, szakmai irányítás mellett oktatnak. A minőséget persze meg kell fi­zetni. A 200-250 forintos nyelvóra dí­jak elgondolkodtatóak, hiszen ennyi pénzből lehetetlen jó nyelvtanárokat megfizetni, könyvtárat létrehozni, számítógépes oktatási rendszert ki­építeni, megfelelő tantermeket bérel­ni, kialakítani. A 12-14 személyes ta­nulócsoportok nyelvtől függetlenül az egyesület tagiskolájában 450-700 forintot fizetnek óránként. A kisebb csoportokban, ahol az oktatás is in­tenzívebb, egy óra ára a 700-1100 fo­rintot is elérheti. Lehetőség van egyé­ni oktatásra is, ám ez a forma már in­kább csak a tehetőseknek megfizet­hető, hiszen egy óráért az iskolák 3000-6000 forintot is elkérnek. Cé­gek, tanulócsoportok vagy egyének szakmai nyelvi továbbképzést is igénybe vehetnek, erre az egyesület tagjai, a minősített iskolák fölkészül­tek. Ezek a vállalkozások legalább egy nyelvből vizsgáztatási akkreditá- cióval is rendelkeznek. Az akkreditá- ció nem olcsó mulatság, egy nyelv vizsgáztatási joga másfél millió fo­rintba is kerülhet. A minősített iskolákban legtöbb­ször anyanyelvi tanárok is oktatnak, de ma már önmagában az anyanyel­vűség nem elegendő. Követelmény a szakirányú képzettség, vagy egy nyelvtanári tanfolyam elvégzése. A szakemberek szerint kellő óvatos­sággal kell kezelni azokat a hirdeté­seket, amelyek azt ígérik, hogy né­hány hét alatt akár az alapfokú nyelvvizsgára is felkészítik a kezdő­ket. A nyelvtanulás esetében sem le­het megtakarítani a szorgalmas fel­készülést és az erőfeszítéseket. Légrádi Tamás, az egyesület elnöke szerint kezdő szint fölött érdemes a tanult nyelvet saját közegében, nyel­vi környezetben tökéletesíteni - igaz, ezek a tanfolyamok nem olcsók. Az előkelő minősítést a nyelvis­koláknak persze nem elég csupán megszerezni: a tagokat és a minő­sített nyelviskolákat rendszeresen ellenőrzik, és amelyik nem felel meg a szigorú előírásoknak, el is veszítheti tagságát. Sokat változtak a nyelvoktatás módszerei is. Visszaszorult a nyelvtant előtérbe helyező tanítás és egyre inkább a beszédközpontú­ság hódít. Az egykori nagy létszá­mú társaságok helyett, legföljebb 12-14 hallgatóval foglalkozik egy nyelvtanár, de gyakoriak a 6-8 sze­mélyes kis csoporok is. A nyelvtani szabályokat általában szituációs gyakorlatok, játékok során sajátít­hatják el a hallgatók. Légrádi Tamás úgy vélte, az Eu­rópai Uniós csatlakozás tovább ösz­tönzi majd a nyelvtanulást, hiszen idegen nyelv ismerete nélkül nem lehet versenyképes valaki a munka­erő piacon. Míg tíz éve az idegen nyelvet tanulók között az angol nyelvet választók aránya 65-^0 szá­zalék volt, jelenleg ez a szám eléri a 80 százalékot. A második helyen a német áll, s felzárkózott a spanyol. Becslése szerint tíz év alatt a hazai felnőtt lakosság 30-40 százaléka ta­nulhat meg, és beszélhet legalább egy idegen nyelvet. I. S. Morc europolgárok Somody visszaszerezte a Plussszt U Az EU-országok polgárainak fele támogatja az Unió keleti bővítését, s csupán négy országban - Ausztriában, Franciaországban, Nagy Britanniában és Németországban - vannak többségben a csatlako­zás ellenzői - derül ki az Eurobarometer legújabb fel­méréséből. Az eredményeket vizsgálva sajátos el­lentmondás derül ki: azokban az országokban, ahol a hivatalos politika bővítéspárti - üyen például Né­metország -, a lakosságnak több, mint a fele elutasít­ja az új tagok felvételét, míg a hagyományosan „ag­gályoskodó” államok (Spanyolország, Portugália) la­kói, politikusaikkal ellentétben lelkes hívei a keleti államok csatlakozásának. Ám nem csak a jövővel, a jelennel kapcsolatban is megosztott az Uniós közvélemény. A lakosoknak csupán a fele tartja jónak saját hazája EU-tagságát. A legkevésbé a britek szeretik az EU-t: ott a lakosság­nak mindössze a harmada elégedett a tagsággal. M A Plusssz pezsgőtablettákat a jö­vőben újra Somody Imre cége for­galmazhatja, miután a Pharmavit egykori alapítója által létrehozott Vitamin Élelmiszer- és Gyógyszer- ipari Kft. visszavásárolta a márká­hoz fűződő jogokat a Pharmavit Kft.-tői. Somody Imre szerdai buda­pesti sajtótájékoztatóján elmondta: új cége a Plusssz vitaminkészítmé­nyek gyártási és forgalmazási jogát vette meg a Pharmavit Kft.-t birtok­ló amerikai Bristol-Myers Squibb-tól (BMS), tárgyi eszközöket nem vásárolt. Az amerikai multinacionális cég csupán Vietnam, Kambo­dzsa, Laosz és Tunézia területén tartotta meg a forgalmazási jogokat. Somody - aki az üzlet értékét nem kívánta nyilvánosságra hozni - a Plussz Vita­min Kft. kétharmadát birtokolja, ám a cégben operatív feladatokat nem lát el. A maradék egyharmad tulajdonjo­got a magyarországi társaság két ügy­vezető igazgatója, illetve a lengyelor­szági értékesítésért felelős cég vezér- igazgatója birtokolja. Somody Imre elmondta: a cég jövő év végéig van érvényes bér­gyártási szerződése a francia Sanofi-Synthélabo tulajdonában lé­vő Chinoin Rt.-vei, utána 2004-től elképzelhe­tő, hogy a kft.-hez kerül, ám nagy esélye van á kapacitás lengyelországi kihelyezésének is. Idén a tavalyi 7,6 millió dolláros árbevétel megismétlését tervezik, jövőre azonban már a 20 százalékos növekedés a cél. HÍREK !! Lassult a gazdasági növekedés « A gazdasági növekedés üteme tovább lassult az első negyedévben, nemzetközi összehasonlításban vi­szont még mindig magas - állapította meg a Közpon­ti Statisztikai Hivatal. A jelentés szerint a főbb gazda­sági ágazatok havi termelési adatai már az első ne- § gyedéven belül is élénkülést jeleztek. Ez a tendencia | áprilisban folytatódott. A külső és belső pénzügyi I egyensúly gyorsuló ütemben romlott, az infláció j mérséklődött. Az első negyedévben a bruttó hazai § termék 2,9 százalékkal emelkedett. Ez szerényebb növekedés, mint a 2001 első negyedévi 4,4 százalék. | Támad az amerikai kukoricabogár i Várhatóan az idén is károsítja majd a kukoricatáblá­kat az amerikai kukoricabogár, amely tavaly több | | mint tízezer hektáron okozott károkat - adta hírül a § | földművelésügyi tárca. Idén az ország déli részén, i | Baranya megyében, majd Csongrád, Békés és Tolna I | megyében is észlelték. A tárca szakértői szerint a vé- J | dekezésben a vetésváltás jelenthet megoldást, mivel I ( kukorica hiányában a lárvák a talajban elpusztulnak. A kukoricabogár hazánkban először 1995 nyarán je­lent meg, azóta az ország összes megyéjébe eljutott. Ki töri le a meggy árát? I ■ Bár tavasszal jelentős fagykárt szenvedtek a gyű­li mölcsültetvények, köztük a meggy is, most mégis | mindössze 60 forintot adnak a felvásárlók a kézzel I | szedett meggy kilójáért, miközben 400 forintért áru- | | sítják azt a piacon - jelentette ki Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos J I Szövetségének főtitkára. Szerinte ez még a szedés | munkadíját sem fedezi. Horváth Gábor szerint jó vol- | na, ha valaki megvizsgálná a piaci helyzetet, és ma- § gyarázatot adna a szokatlan jelenségre. A termelői ér­dekképviseletet nap mint nap telefonon hívják a gyü- | mölcstermesztők a képtelen piaci helyzet miatt. Matricás lehet az M5-ös is Az Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaság | (AKAI Rt. nem zárkózik el az M5-ös autópálya mát- I | ricás rendszerbe való bevonásától - jelentette ki Harmath László vezérigazgató-helyettes, ám egyelő­re nem volt hajlandó elárulni az ellentételezésként kért összeg nagyságát. Az M5-ös autópályán jelenleg 1 Budapest és Kecskemét között, mindkét irányban na- | pi 12 ezer jármű közlekedik, a Kecskemét- | Kiskunfélegyházi szakaszon pedig 6 ezer. Harmath J László szerint a matricás rendszer bevezetése után j I hasonló forgalomnövekedés várható, mint az Ml­! esen, ahol 60 százalékkal nőtt a forgalom a matrica bevezetése után. Befektetőket hozhat a szél ■ Magyarországon a szél, mint megújuló energiaforrás J alkalmazását tekintve az egyik legígéretesebb terület | Észak-Dunántúl - hangzott el egy, az érintett telepü­lések polgármestereinek tartott fórumon. A szélener­gia hasznosításának előkészítésére szélerősségi mé­réseket végez egy magáncég Komárom-Esztergom | | megyében az év eleje óta. Szakemberek szerint az j eddigi adatok alátámasztják a várakozásokat, ugyan­is a szél erőssége csaknem megegyezik a Kulcs köz- | | ség térségében jellemzővel, ahol már működik egy § szélerőmű. A megújuló energiaforrások szélesebb 1 körű hasznosítását az EU is támogatja. KARRIERTANÁCSOK A nagy dilemma: menni vagy nem menni? PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujá­nak, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak kar­rierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasz­talatát most sorozatunk­ban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászat­tal kapcsolatos kérdései­re válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait három­hetente közöljük. ■ Huszonnyolc éves vagyok, s már több mint öt éve állok ugyanannak a cégnek az alkalmazásá­ban. Diploma után rögtön itt helyezkedtem el, so­sem dolgoztam máshol. Most azonban úgy érzem, eljött az idő a változásra. A legszívesebben új mun­kahelyet keresnék, de tele vagyok kétségekkel. Mi lesz, ha jelenlegi kollégáim, főnökeim tudomást szereznek magánakcióimról? Mi a biztosítéka an­nak, hogy egy másik cégnél is megállóm majd a helyemet? A visszautasításoktól is tartok. Mit te­gyek? Hallgassak az eszemre és keressek új mun­kahelyet vagy maradjak jelenlegi állásomban? J.A.-né G. Ibolya (Győr) ■ Az álláskereséssel együtt jár a visszautasítás is. Ezt azonban nem szabad saját hi­baként elkönyvelni. Bár ága­zatonként és szakmánként le­hetnek eltérések, fő szabály­ként a felmérésekkel foglalko­zó szakembereknek, az úgy­nevezett direct mail, vagyis a személyes megkereső ajánla­tokat tartalmazó akciókkal kapcsolatos véleményét kell elfogadnunk. Ezek alapján 100 megkeresésből legalább 5 po­zitív választ kell kapnunk, a 10 már nagyon jó, 15 pedig maga a csoda. Tehát 100 megküldött önéletrajz 4-12 felvételi be­szélgetést is eredményezhet. Általában három felvételi be­szélgetésből számíthatunk egy igazi állásajánlatra. Bár félelmének van alapja, ritkán fordul elő, hogy munka­helyén rájönnek arra, hogy új állást keres. Célszerű az állás- keresést diszkréten végezni, otthoni telefonról, munkahe­lyen kívül. A diszkréció igé­nyét már a megkereső levelek­ben is hangsúlyozhatja, így re­ferenciaként a jelenlegi mun­kahelyén kívüli forrásokat ad­hatja meg. Amennyiben mégis aktuális munkahelyünkről kérnek rólunk referenciaanya­got, az már szinte biztosan a felvételi procedúra végét jelen­ti, tehát ottani karrierünket már nem befolyásolja. Amúgy régen rossz, ha csak kényelmi szempontok miatt van még mindig a munkahelyén. Ne féljen a változásoktól! A félel­meket, kockázati elemeket az új munkahely lehetséges elő­nyeivel kell szembeállítania. Amennyiben lelkiismeret- furdalást érez jelenlegi főnöke miatt, gondoljon arra, hogy a céghűség dicsérendő tulajdon­ság, de a munkaviszony nem jelent házasságot munkahe­lyünkkel. Az álláskeresés nem megvetendő tevékenység, csak törekvés arra, hogy bizto­sítsa további, folyamatos szak­mai fejlődését. Mielőtt nekilát­na a változtatásnak, készítsen részletes helyzetelemzést, hogy tisztán láthassa, indokai valóban megalapozottak. Ha ez így van és a távozás miként­je is korrekt, valószínűleg fő­nöke sem neheztel majd, ha­nem minden jót kívánva fog elbúcsúzni öntől. Akármennyire is számít a pénz, fontos az is, hogy sze­resse, amit tesz, és jó érzéssel menjen be a munkahelyékre. Ha kell, változtasson, de fa­nyalogva, kelletlenül dolgozva ne rontsa el az életét! Tegyen meg mindent azért, hogy él­vezze munkáját! Ne hitesse el önmagával azt sem, hogy máshol sem fognak jobban fizetni! Túlzott igényeket persze nem lehet rögtön kielégíteni, de a reális elképzeléseket sem szabad feladni. Nagy vonalakban úgy lehet az anyagiakkal számol­ni, hogy a mostani jövedelmé­nek - ebbe a gépkocsi­használattól az ingyenes üdü­lésen keresztül a részvényop­cióig mindent bele kell számí­tani - legalább 30-40 %-kal többet kell nettóban kapnia, hogy megérje váltani. Miután Ön 28 éves, és azért nem mer új munkahelyet ke­resni, mert tart attól, hogy még kevés a tapasztalata, ja­vaslom: ne tartson semmitől. Csak emiatt kár maradni. Nincs különösebb veszíteniva­lója, s lehet, hogy megtalálja álmai állását. Ha pedig ez mégsem sikerül, legalább fel­méri a munkaerőpiacot, tesz­telheti magát, képet alkothat saját piaci értékeiről. Nézze a dolgok pozitív oldalát: tapasz­taltabb szakemberként építhe­ti tovább karrierjét!- Állítólag ez a Kovács csak ugródeszkának tekinti a pozícióját...

Next

/
Thumbnails
Contents